Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-10 / 68. szám
1995. március 10., péntek Magazin új Dunántúli napló 15 Nagy emberek nagy tévedései „A tudós nagysága azon mérhető le, hogy mennyi ideig tudja gátolni tudománya fejlődését”! Mint tudjuk lsa<* Newton fedezte fel az infinitezimál számítást, vagyis az integrál-és diffeSir Isaac Newton renciálszámítást. Pontosabban ketten osztoztak a dicsőségen: és hát ilyen az emberi gyarlóság: életük végéig elkeseredett prioritási vitákat folytattak egymással. Leibniz volt a másik fölfedező, aki viszont egész más jelölési rendszert vezetett be, mint Newton. Ezt fejlesztette tovább azután Euler, és ma ezt a változatot tanuljuk az iskolában. Tudni kell, hogy Newton jelölési rendszere hallatlanul nehézkes, bonyolult, áttekinthetetlen volt. Azonban még akkor is ragaszkodott a sajátjához, amikor már egész Európa a Leib- niz-féle egyszerűbb változatot használta. A britek persze szintén ragaszkodtak az ő Isaac Newtonjukhoz és rossz jelölési szisztémájához, jóval a szellemóriás halála után is, ezért aztán vagy két évszázadra lemaradt náluk a matematika fejlődése a németek és a franciák matematikája mögött. Keplerről ezt írta egy kortársa: „Nyílt és éles esze ellenére, és bár a kisujjában van minden mozgás, melyet a Földnek tulajdonítanak, mégis meghallgatásra talált nála a Hold uralma a vizeken és más gye- rekségek.” Nos ki volt az, aki gyerek- ségnek nevezte Kepler zseniális sejtését arról, hoy az árapály jelenségét a Hold okozza? Nem kisebb elme, mint Galileo Galilei! Christian Huygens Newtonról: „Csodálkozom, hogy Newton úr vette a fáradságot magának, hogy egy olyan valószerűtlen és merész hipotézisre annyi teorémát fölépítsen.” Mi volt az a „valószerűtlen” teoréma? Természetesen az általános tömegvonzás elmélete! Francis Bacon Kopemikusz- ról: „Ez is egyike azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza semmitől, semmiféle fikciótól.” A nagy Bacon a heliocentrikus felfogásról dohog itt bosszankodva. Huygens viszont Francis Baconról írja: „Egy sikeres példát is bemutatott a testek hőjére vonatkozóan, amiből azt következtette, hogy nem más, mint az őt alkotó részecskék mozgása. Egyébként azonban nem értett a matematikához és hiányzott az elmélyülés a fizika dolgaiban is.” íme Huygens véleménye Bacon zseniális sejtéséről a kinetika hőelmélettel kapcsolatban! Érdekes ennek az elméletnek az utóélete. Bacon 1561-1626 között él. J. John Waters ton, Bombayben tevékenykedő brit fizikus (1811-1883) elküld a Royal Society-nek, a brit Királyi Akadémiának egy tanulmányt arról, hogy a hő nem más, mint az atomok mozgása. Két neves akkori fizikus kapja meg lektorálásra, akik azzal adják vissza, hogy olyan zagyva- ság, amit elolvasni sem érdemes. így aztán ma nem Waters- ton a kinetikai hőelmélet megalkotója, hanem a később ugyanezt fölfedező Helmoltz. Amikor a XVIII. sz. vége felé az első európai fölfedező, aki látta Afrikában a Kilimandzsáró és Kenya hegycsúcsait, beszámolót tart a Royal Society ülésén arról, hogy az egyenlítő vidékén hófödte hegycsúcsokat látott, a tekintélyes tudós társaság egyébként mindig vakbél- kqmolyságú tagjai a hasukat fogták a nevetéstől. Ma minden iskolás gyerek tudja, hogy ezeket a hegyeket valóban hó borítja. Lord Rayleigh, a neves brit fizikus a múlt század vége felé kijelentette, hogy a levegőnél Albert Einstein nehezebb szerkezet nem emelkedhet a levegőbe, mert az ő számításai ezt igazolják. Az 1880-as években egy észak-karolinai kisváros papja és gimnáziumának igazgatója vitatkozott azon, hogy lehet-e repülő szerkezetet készíteni. Végül a pap dühösen lezárta a vitát: „vegye tudomásul, hogy repülni csak a madarak és az angyalok tudnak”. Ama gimnáziumi igazgatót Wright-nak hívták és két csemetéje sűrűn látogatta a templomi misét. 1903-ban az észak-karolinai tengerparti homokdűnékről az ő repülőgépük szállt föl, hogy eltöltsön 14 másodpercet a levegőben ! Az odacsődített újságírók egyikét elkapta a pillanat heve és lelkendezve kérdezte Will- burg Wright-ot: „Ugye eljön az az idő, amikor e szerkezetek Max Planck utasokat szállítanak majd át az óceán fölött?” Wright dühösen végigmérte és kioktatta arról, hogy a repülés mindig is csak pár percre szóló sportteljesítmény maradhat, hiszen nem lehet annyi üzemanyagot a levegőbe emelni, ami a hosszabb távú repülést lehetővé tenné. Pláne utasokkal nem. Valamikor az 1880-as években egy Max Planck nevű tehetséges fizikushallgató megkérdezte professzorát, mit javasol neki, mivel foglalkozzon egyetem után. A professzor azt felelte, hogy semmiképpen sem az elméleti fizikával, mert a fizika tudománya már le van zárva. Még néhány apró részletkérdés vár megoldásra és kész. 1900 decemberében éppen Max Planck publikálta híres kvantumelméletét, amely teljesen új utakat nyitott a „lezárt” fizika tudománya számára. Planck mondta azt, hogy az új eszmék nem legyőzik a régit, hanem úgy jutnak diadalra, hogy a régi eszmék hívei kihalnak. 1905-ben egy hivatalnok a berni Szabadalmi Hivatalából publikált egy cikket, amelben alkalmazta Planck kvantumelméletét a fényre, fotonnak nevezve a fénykvantumot. Valaki azonnal rendkívül hevesen tiltakozott a fotonelmélet ellen, mondván, hogy az a kvantumelmélet abszurdumig vitele. Ki volt ez a tiltakozó? Maga Max Planck! Amikor 1913-ban Albert Einsteint (mert hát ő az említett szabadalmi hivatalnok!) jelölik a porosz Tudományos Akadémia tagságára, akkor az egyik ajánló Max Planck, aki ismerteti Einstein érdemeit, ugyanakkor mentegeti őt, hogy még egy ilyen kiváló elme is tévedhet nagyot, mint amilyen ez az abszurd fotonelmélet volt. Egyébként Einstein miért kapta meg 1922-ben a fizikai Nobel-díjat? Nem a speciális relativitáselméletért, nem is életének csúcsteljesítményéért, az általános relativitáselméletért, nem is az E=m.c2 képletéért. Nem bizony, hanem a fotonelméletért. Ma pedig már minden iskolás gyerek tudja, hogy a fény fotonokból áll. Aztán jön a kvantummechanika, jön a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, vagyis hogy az elektron impulzusát és helyzetét nem tudjuk egyszerre egzakt pontossággal meghatározni, csak matematikai valószínűséggel. Einstein élénken tiltakozik ez ellen, s szavai szállóigévé váltak: „az Isten nem kockázik”! Soha nem tudta megemészteni a kvantummechanikát, ugyanolyan értetlenül' szemlélte, mint egykor a klasz- szikus fizika professzorai az ő relativitáselméletét. * Immánuel Kant, a neves német filozófus jelentette ki egyszer, hogy megismerésünk mindig is korlátozott marad, hiszen például sohasem fogjuk megtudni azt, hogy miből áll a Nap és honnan ered roppant energiája. Aztán Kire hoff fölfedezte a színképelemzést és ma már a kisdiák is tudja, hogy a Napban hidrpgén atommagok fúzionálnak héliummá. Emest Rutherford, az első mesterséges atommagátalakítás végrehajtója (ne keverjük össze a láncreakcióval!) kijelentette, hogy az atommagban rejlő energiát az emberiség sohasem fogja hasznosítani. Lehetne folytatni végnélkül a tudománytörténet nagy melléfogásait. Persze mások is „tudtak” nagyot tévedni nem csak a Werner Heisenberg tudósok. Amikor Napóleont Szent Ilona szigetére szállították, hajójuk szembetalálkozott egy gőzhajóval. „Nem Waterloonál veszítettem, hanem amikor kidobtam Fultont!” - csapott a homlokára a császár. Mert bizony kidobta, amikor az bemutatta neki a gőzhajó tervét. A világtörténelem legnagyobb melléfogását azonban valószínűleg mégsem ő, hanem XIV. Lajos francia király követte el, aki 1789. július 14-én délelőtt ezt írta naplójába: ,,Eseménytelen, unalmas nap.” És délután lerombolták a Baste- ille-t ... Gazdag László KI IDŐT NYER, . . . Füvekkel a rák ellen Természetgyógyász, orvosi együttműködéssel Csak úgy hívják: Bischof, a gyógyító. Saját és mások állítása szerint istenadta tehetséggel bír a betegségek felismerésében. Nemzetközi okleveles természetgyógyász. Komlón él, a legnagyobb csendben. Kínában azt tanulta, ne hirdesse magát, mert egy gyógyítónak a gyógyult ember a legjobb reklám.-Milyen módszerrel dolgozik?- Velem született tehetségem, hogy amit a kezemmel tapintok, azt vizuálisan látom belül. A test energiavonalainak vizsgálata során megmondom, melyik szerv a beteg, és annak konkrétan mi a baja. Ehhez az adottságomhoz társul a gyógynövények és a természetes gyógymódok komplett ismerete. Az embert gyógyítom, és nem a betegséget. Éz a folyamat a beteg együttműködése nélkül elképzelhetetlen lenne.- Milyen problémákkal fordulnak Önhöz?- Mindenfélével, de az utóbbi időben megnőtt a rákos betegek száma. Felállítom az állapotdiagnózist, ha kell, szakorvoshoz küldöm a hozzám fordulót. Jó partnerem dr. Nagy Mátyás onkológus, aki a pécsi Őz utcai Celladám laboratóriumban is dolgozik. A beteget gyógynövényekkel előkészítem a műtétre és a kezelésekre, és kivédem azok mellékhatásait.- Nézhetünk egy konkrét esetet?- 32 éves tanárnő, bal mellében három rosszindulatú daganattal, előrehaladott állapotban. Azt javasoltam, ne a műtétet alkalmazzák elsőként, hanem kezdjék el a citosztatikus kezeléseket, aminek fogadására a hölgyet előkészítettem.- Ez miből állt?- Táplálkozását megváltoztattuk. Nem ehetett újramelegített ételt, csokoládét, állati fehérjét. Helyette sok gyümölcsöt, zöldséget, szóját. Megfelelő gyógynövényteával megszíneztünk rákos sejtet, így az immunrendszer felismerte és pusztítani kezdte őket. Speciális gyógyteákat állítottam össze a szervezet átmosására és az immunrendszer erősítésére, amit a Celladám cseppekkel együtt alkalmaztunk. Külsőleg bedörzsölt kivonattal pedig a fehérvérsejtek termelését fokoztuk. Erre azért volt szükség, mert a kemoterápiás kezelések hatására a fehérvérsejtek jelentős károsodást szenvednek, amit pótolni kell.- Mi lett a hölggyel?- A naponta ellenőrzött véreredmény szerint a tervezett 12 helyett 3 citosztatikus kezelés elegendőnek bizonyult. Közben folytattuk a Celladám kúrát, és a szinte naponta más összeállítású teakúrákat. Külsőleg alkalmazott pakolással elértük, hogy a nyirokcsomók szinte kidudorodtak. A műtét plasztikai könnyedséggel volt végrehajtható. Miután évek óta minden lelete negatív, a hölgyet a 4. év után gyógyultnak nyilvánítottuk. Ma is tanít, sőt közéleti szereplésre vállalkozott.- Sok ilyen esete volt már?- 1989 és 1992 között 298 kemoterápiával kezelt rákos betegből 266-ot sikerült a ki- egészítőleg alkalmazott gyógy- tea-kúrákkal legalább tünetmentessé tenni.- Utánpótlás?- A növények ismeretét meg lehet tanítani, de a veleszületett tehetség hiányát nem tudom pótolni. Még nem találtam tanítványnak valót.-Mi a véleménye a természetgyógyászok képzéséről?- Élég egy hétvégi tanfolyam, másnap már mindenki rendel, rákot gyógyít. Önjelöltek, akik ingával, kézrátéttel, hókusz-pókussal dolgoznak. Túl sok az áldozat. Sürgősen szükség lenne egy természet- gyógyászati törvényre. Jó lenne, ha azok alkotnák meg, akik maguk is értenek hozzá, különben nem változik semmi. * Megkérdeztük dr. Nagy Mátyás onkológust, mi a véleménye Bischof Lászlóról.- Jó egy éve dolgozunk együtt, ezalatt 25 beteget küldött hozzám. A laboratóriumi eredmények minden esetben igazolták a diagnózisát. Kivizsgálja a beteget és elküldi szakorvoshoz. Nem akarja minden áron egymaga meggyógyítani őket, mint a legtöbben.- Mint orvos, hogy viszonyul a természetgyógyászathoz?- Az egyetemen nem kaptunk ilyenfajta oktatást, ezért nehéz elfogadni, hogy ez a másság létezik. Közös eredményességi mutatónkat, öt év után tudjuk feldolgozni, de az eddigiek biztatóak. Bischof úr tiszteletben tartja az orvosi együttműködést, és eredményei azt mutatják, érti a dolgát. Én pedig nem csinálok hiúsági kérdést abból, mitől él még ma is a beteg, az orvosi kezeléstől, vagy a gyógynövényektől. Lelovics A finn komphajók csábereje A helsinki kikötőben bámészkodó turista igencsak nagyot néz, amikor megpillant egy éppen befutó, vagy már ott horgonyzó tengerjáró komphajót. A 200 méter hosszú, 8-10 emelet magas óriások kisváros- nyi utast képesek szállítani a Balti-tenger különböző városai között. A járatok még télen is jól kihasználtak, a nyári csúcsidényre pedig nem árt előre helyet foglaltatni - a skandinávok ugyanis szeretnek hajókázni, s a jámbor külföldi könnyen hoppon maradhat. Akinek sikerül feljutnia egy ilyen úszó város fedélzetére, annak jócskán akad min elcsodálkoznia. A Silja Line társaság (a balti kompforgalom több mint a felét uraló finn cég) alel- nöke a minap a társaság egyik legnagyobb komphajóján, az MS Serenade-en mutatta be magyar újságíróknak, milyen szolgáltatások és kényelem várja a hajókázókat az utastér 11 szintjén. A lifttel, majd gyalog megtett körséta során a vendégeknek alkalmuk nyílt megismerkedni a parancsnoki híddal s annak maximálisan komputerizált, illetve automatizált vezérlőegységeivel. Az 1100 komfortos (fürdőszobás, illetve zuhanyozós) kabinban összesen 2700 utas számára van hely. Az egyes emeleteken számos étterem, bár, söröző, játékterem, kaszinó, eszpresszó várja az utasokat. A kabinok fele a tengerre néz, másik részük pedig egy, a hajó hossz- tengelye mentén végignyúló, felülről nyitott vásárló utcára, amolyan 10 méter széles átriumra. Itt különböző üzletek, fodrász- és szépségszalonok, butikok találhatók, s innen nyílnak a fedélzeten lévő vámmentes üzletek is. Mint az alelnök szavaiból kiderült, utóbbiak döntő fontosságú bevételi forrást jelentenek a Silja Line számára (s aligha van ez másként a fő versenytárs, a szintén finn Viking Line esetében is). A társaság éves bevételének ugyanis alig egyhar- mada származik a jegyeladásból - a fennmaradó részt a komphajókon nyújtott szolgáltatások haszna, illetve a vámmentes boltok forgalma teszi ki. A jegyek - finn zsebbel mérve - valóban olcsók. Egy Helsinki-Tallinn járatra már potom 70 finn márkáért fel lehet szállni. A finn és a svéd főváros között ingázó Serenade-en egy átlagos kabin négy személy részére 1400 márka, míg a szaunával, jacuzzi-káddal és bárral ellátott elnöki lakosztály 7500 márkába kerül. (Egy szakmunkás átlagos havi fizetése 9-10 ezer márka.) Az idén várhatóan tovább nyílik a jegyárakból és a duty-free üzletek eladásaiból befolyt összeg közötti olló. Január elseje óta ugyanis mind Finn-, mind Svédország tagja az Európai Uniónak. Ez pedig azzal járt, hogy mindkettőnek liberalizálnia kellett a szeszes italokra vonatkozó vámelőírásokat - italkedvelő polgáraik határtalan örömére. Magyarázatként ide kívánkozik, hogy Finnországban a szeszes italok előállítása és forgalmazása állami monopólium. Az egyszerű szupermarketekben csupán alacsony alkoholtartalmú sörök kaphatók; erős sörök, bor, égetett szeszes ital kizárólag az ALKO hálózat üzleteiben vásárolható - hajmeresztő árakon. Egy üveg magyar bor például, amelyik Berlinben 4-5 német márkába kerül, az ALKO polcán 45 finn márkáért kelleti magát. Vagyis átszámítva háromszor annyi az ára, mint német földön. A „szomjas” -skandinávok a múltban is előszeretettel éltek a nemzetközi kompjáratokon kínálkozó olcsó iddogálás és beszerzés lehetőségével - január óta azonban vérszemet kaptak. Nem csoda, hisz míg korábban fejenként legfeljebb egy liter égetett szeszt és egy liter bort vihettek haza, ma sörből 15 liter, borból 8 liter, töményből 5 liter a „fejadag”. Nem kell túl élénk fantázia annak elképzeléséhez, micsoda forgalmat bonyolítanak le a társaságok komphajóin működő vámmentes boltok. A Silja alelnöke egyenesen arra panaszkodott, hogy nem győzik feltölteni a készleteket, mert egy-egy út nyomán az utasok szinte tisztára söprik a duty-free üzleteket. Az alelnök félig tréfásan, félig komolyan még azt is megemlítette, hogy a legpraktikusabb megoldás egy saját serfőzde és palackozó létrehozása volna. Hogy milyen népszerűek a balti kompjáratok, azt jól bizonyítja, hogy tavaly Svéd- és Finnország között a Viking, s a Silja összesen 11 millió utast szállított. Ez azt jelenti, hogy - statisztikailag - csaknem minden svéd és finn egyszer áthajózott a Botteni-öböl egyik partjáról a másikra. Hogy az ilyen utazás célja többnyire maga az út, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 500 km-es utat a Serenade 15 óra alatt teszi meg, holott 44 000 lóerős motorjaival 50 km/óra sebességre képes. Vagyis tíz óra alatt is „leúszná” a távot. így azonban jóval rövidebb idő jutna a nagyérdemű közönségnek a bevásárlásra, italfogyasztásra és kijózanodásra, ami érzékenyen érintené a hajóstársaságokat. Ennél már csak az volna nagyobb csapás rájuk nézve, ha Finnországban liberalizálnák a szeszesital-forgalmazást, és olcsóbbá tennék az dókákat. A Silja meg a Viking vezérkarának bizonyára ez az eshetőség okoz lidérces álmokat. Dorogman László í 1 i
