Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-10 / 68. szám

1995. március 10., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 11 Wittner Kálmán tervezte a Pécsi Zeneiskola kamaratermének kerámiarezonátor-rendszerét is, melynek a művészi megfogalmazóját, Füzesi Zsuzsa kerámiaművészt is meg kell említenünk, mivel a legkényesebb esztétikai követelményeknek is megfelel a díszfal Fotó: Tóth László ALATTOMOS ELLENSÉGÜNK A ZAJ! Az akusztikus a fül kedvéért dolgozik VESZTESÉGBŐL NYERESÉGBE Javult a Konzum Rt. pénzügyi helyzete Építész szakmai nap Dél-dunántúli építőipari in­formációs napot rendez a Bara­nya Megyei Építőipari Egyesü­lés és az ÉVOSZ Baranya me­gyei képviselete Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyei szakembereknek. A tanácsko­zás résztvevői március 29-én, szerdán 9 órától a pécsi Iparos­ház II. emeleti nagytermében aktuális építőipari információk­kal, korszerű építőipari termé­kekkel, technológiákkal, gé­pekkel ismerkedhetnek. VOSZ számítógépes információs rendszer 1 Új, nagy teljesítményű szá­mítógépes információs rend­szert épít ki a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége. A rendszer teljeskörű kipróbálását már megkezdték, és a tervek szerint áprilistól teljesen átveszi a ko­rábbi rendszerek feladatait. Az adatbázis az idén hozzáférhető lesz a VOSZ tíz megyei köz­pontjában, a jövő évben pedig már valamennyi megyében. Az új információs hálózatot több tízmillió forintos beruházással, döntően saját forrásokból, va­lamint a Postabank Rt. és a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatán elnyert támogatással valósították meg. A rendszer működtetésére, kar­bantartására a szervezet szolgál­tató és tanácsadó céget hozott létre VOSZ-TAN Kft. néven. A VOSZ már évekkel ezelőtt kié­pített egy információs rendszert azzal a céllal, hogy a tagnyil­vántartás, szakmai és üzleti in­formációk mellett az érvényes és készülő jogszabályokról is tá­jékoztathassa tagjait. Az óriási adathalmaz azonban ma már korszerűbb központot és hálóza­tot tesz szükségessé. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. március 9-től Pénznem vételi közép eladási angol font 173,23 174,97 176,71 ausztrál dollár 79,90 80,70 81,50 belga frank (100) 374,61 378,07 381,53 dán korona 19,15 19,33 19,51 finn márka 24,71 24,94 25,17 francia frank 21,65 21,86 22,07 gör.drachma(100] 47,14 47,60 48,06 holland forint 68,55 69,18 69,81 ír font 172,66 174,39 176,12 japán yen (100) 117,59 118,69 119,79 kanadai dollár 76,58 77,37 78,16 kuvaiti dinár 366,24 369,86 373,48 német márka 76,92 77,63 78,37 norvég korona 17,25 17,41 17,57 olasz líra (1000) 65,04 65,74 66,44 osztrák sch. 10,93 11,03 11,13 portugál esc.(100) 73,75 74,45 75,15 spanyol pes.(100] 84,06 84,92 85,78 svájci frank 92,10 92,95 93,80 svéd korona 15,01 15,16 15,31 USA dollár 107,89 108,96 110,03 ECU (Közös Piac) 142,03 143,39 144,75 Az oldalt összeállította: B. Murányi László Gyermekkori álmait valóra váltva a híradástechnikai szak műsorközlő ágazatán szerzett villamosmérnöki oklevelet, s bújta az akusztikával foglalkozó szakkönyveket, hallgatta az ilyen témájú egyetemi előadá­sokat. A negyvenöt éves Witt­ner Kálmán hobbija és szak­mája az akusztika, építésügyi és igazságügyi akusztikai szakér­tőként is tevékenykedik.- Alattomos ellenségünk a zaj, s ebben ludasak az lakóépü­leteink, termelő üzemeink, a vá­rosi közlekedés, ugyanakkor az egymás mellett élés terén is rendkívül kevés bennünk a má­sok iránti tapintat. Őrlődünk, idegeskedünk, mindenféle ideg- rendszeri bajunk támad, s ezek kiváltó okát gyakorta igencsak nehéi megszüntetni - mondja Az akusztikus a fül kedvéért dolgozik, ami ugyancsak érzé­keny érzékszervünk. Pszichés alapon is másként reagál az álta­lunk keltett zajra, mint amikor azt más idézi elő, másként érzé­keljük a szomszédunkban böm­bölő magnó, rádió, tv hangját, ha vagy a ránk kényszentett műsorszám avagy sláger épp el­lenünkre való, pláne, ha a szomszédunkat is eleve utáljuk, másként a környezetünkben lévő ipari üzem zaját, mint a szomszédunkban dübörgő disz­kót, s megint másként, ha mi magunk épp falat fúrunk. Hal­lásküszöbünk a 0 decibel (dB) környékén van, ha még nem tet­tük tönkre. A 30 dB körüli zaj még ritkán zavaró, a 30-60 dB-s zaj különféle pszichoszomati­kus tüneteket okozhat, a 60-85 dB már súlyos egészségkároso­dást idézhet elő, a 85-120 dB maradandó halláskárosodással jár, míg a 120 db fölötti zaj szint már másodpercek alatt helyre­hozhatatlan károkat okoz a hal­lásunkban. Egyre több a halláskárosodott fiatal. Akik még úgy-ahogy megússzák a szomszédság, a közelebbi-távolabbi környeze­tük zaját, azok sétáló magnóval bombázzák szét a hallásukat. Az akusztikus szakember, s magunk se igen értjük, miért nem törődnek saját egészségük­kel és hallásukkal a sétálómag­nós megszállottak? Zenéjüket az utca, a busz zajában 8-10 mé­terről is halljuk, ekkor a fülük­nél 100-105 dB a hangerő. A jó tanács éppúgy süket fülekre ta­lál náluk, mint később akár az ágyúlövés. De hagyjuk a hallásuk és egészségük önpusztítóit, amikor lakásaink hangáteresztő képes­ségével is akarva-akaratlan po­kollá tesszük egymás életét. Az akusztika utólag sokkal drá­gább, mint eleve a lakások jó belső elrendezésével, jó hang- szigeteléssel építkezni. Igaz­ságügyi akusztikai szakértőként jelenti ki Wittner Kálmán, hogy a hang-perek zömében a ma korszerűnek számító sor-, tár­sas-, lánc és egyéb házakban la­kók perlik egymást. Ennek fő okaként az épületek alapvető akusztikai hiányosságait, ese­tenként a szomszédság tapintat­lanságát említi. A hiányosságok utólagos megszüntetése szinte reménytelen. Egy hagyományos „békebeli” bérház akusztikailag nem igen jobb a panelháznál, de még ezeknél is rosszabb az IMS-ház. A diszkókban és ven­déglátó helyeken a belső zaj ki­jutása műszaki eszközökkel megakadályozható, de a kinti hangoskodás nem. Ilyen helye­ken az éjszakai órákban sokszor nagyobb a jövés-menés, zaj, mint a forgalmas pécsi Kossuth téren - nappal! A környék lakó­inak gyakran az életkedve is elmegy. Nyugaton mindezt úgy előzik meg, hogy külön ne­gyedbe, és nem lakóházak közé telepítik a zajos diszkókat, egyebeket. A szórakozás zaját egyébként is nehezebben visel­jük el, mint mondjuk az iparit. Akusztikusként méltán lehet büszke a Művészeti Szakközép- iskola és a Szivárvány Gyer­mekház nagytermére, a Zeneis­kola termeire, a szimfonikusok próbatermére, a komlói erőmű zajcsökkentésére. Egyre több a munkája az országban. Most két gázturbinás erőmű zajvédelmi rendszerén, a pécsi magasház áthallásproblémáinak kiküszö­bölésén és a Pécsi Rádió jelen­tős átépítésénél a jó hangszige­telés és akusztika megvalósítá­sán dolgozik. B. M. L. Jelentősen csökkentette vesz­teségeit 1994-ben az előző év­hez képest a Konzum Rt. Az 1993-as 224 millió forinttal szemben tavaly 62 millió forint volt a cég vesztesége a még nem végleges nemzetközi mér­leg szerint. Ez derül ki abból a gyorsjelentésből, melyet a tár­saság eljuttattott a Budapesti Ér­téktőzsdéhez. A cég üzleti tevékenysége 1993. végén még 62 millió fo­rintos veszteséget, egy évre rá viszont már 60 millió forintos nyereséget eredményezett. Ez alatt az egy esztendő alatt a Konzum árbevétele 9 százalék­kal emelkedett és elérte a 2,27 milliárd forintot. A ráfordítások viszont nem nőttek ilyen arány­ban. Csökkentek a cég pénzügyi kiadásai, a pénzügyi bevételek pedig - az áprilisi 400 millió fo­rintos tőkeemelésnek köszönhe­tően - 43 millió forinttal nőttek. A ma még jórészt csak közü- letek számára hozzáférhető ál­lampapírok számítanak a hazai pénzpiac legjobb befektetési le­hetőségének. Ezért is a bankok a legnagyobb felvásárlói, mert a legmagasabb kamatot ezek a papírok fizetik. Sajnos, a bankok a pénzüket inkább erre költik, mint kölcsö­nök folyósítására. Mert hogyan is vállalnák a bizonytalan kime­netelű vállalkozói hitelek nyúj­tását „mindössze” 25-30 száza­lékos kamatra, kockázatos be­fektetéssel, amikor a kincstárje­gyek után 31,5 százalékos hasznot könyvelhetnek el?! Az állampapírok tehát bizonyos te­Csemege-Julius Meinl Rt. az előzetes adatok szerint tavaly eladási áron 25,1 milliárd forint forgalmat bonyolított, ami 5 milliárd forinttal haladja meg az 1993- as évit. A társaság for­galma az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokkal együt­tesen több mint 31 milliárd fo­rint volt a múlt évben. A Csemege Julius Meinl ér­dekeltségei nélkül 1 milliárd fo­rintos adózott eredményt ért el 1994- ben. Ez 358 millió forint­tal több mint egy évvel koráb­ban. Mindez a cégnek a Buda­pesti Értéktőzsdéhez eljuttatott gyorsjelentéséből derül ki. A Csemege Julius Meinl a múlt év során 1,86 milliárd forintot for­dított hálózatának fejlesztésére, ennek csaknem a harmadát be­ruházási hitelekből. Különösen A pénzügyi veszteség az 1993-as 162 millió forint után így tavaly csak 122 millió forint volt. Az üzleti és a pénzügyi te­vékenység egyenlegeként kia­lakult 62 millió forintos veszte­séget 17 millió forinttal növeli egy rendkívüli tétel, ami a Kon­zum hitelezési ügyletéből szár­mazott. A Konzum Rt. jelenleg 860 millió forintos alaptőkével ren­delkezik, és részvényeinek 88 százaléka külföldi intézményi pénzügyi befektetők kezében van. Árbevételeiből tavaly 375 millió forint származott az ex­portból, ami 56 százalékos nö­vekedést jelent az előző évhez képest. A Konzum tulajdonában lévő társaságok közül a marcali fémgyár 1994-ben 38 százalék­kal, a hidasi bútorgyár és a Nagykereskedelmi Kft. mintegy 20, a pécsi Konzum Áruház pe­dig 16 százalékkal növelte ár­bevételét. kintetben a vállalkozói szférától vonnak el forrásokat. A pénzügyi szakemberek egy része úgy véli, hogy célszerű volna az eddigieknél szélesebb körnek biztosítani ezt a befekte­tési lehetőséget. A bankok ma még nem érdekeltek abban, hogy kereskedjenek ezekkel a papírokkal, nem adják tovább őket. Pénzügyi körök belső in­formációi szerint az illetékesek már azon gondolkodnak, hogy valamelyik országos hálózattal rendelkező pénzintézeten ke­resztül még az idén hozzáférhe­tővé teszik a lakossági befekte­tők számára is az állampapíro­kat. B. Zs. nagy figyelmet fordított a cég a Jééé diszkontlánc bővítésére: átalakításokkal és új boltok vá­sárlásával 2-ről 16-ra növelte a hálózatához tartozó üzletek számát. A társaság új központi iroda­házat alakított ki és központi rak­tárának bővítésével duplájára emelte a raktározható áruk meny- nyiségét. Ettől a cég forgalma to­vábbi emelését váija. A Cse- mege-Julius Meinl Rt. alaptőkéje tavaly zártkörű tőkeemelés révén 1,2 milliárd forinttal gyarapodott és elérte a 4 milliárd 917 millió forintot. A társaság részvény- könyve szerint a cég fő tulajdo­nosa 83 százalékos arányban a Ju­lius Meinl International AG. A részvények 6,5 százaléka a dol­gozók, 4,8 százaléka önkormány­zatok kezében van. Jobb, mint a hitel BŐVÜLT A KÖZPONTI RAKTÁR Fejleszt a Csemege A munkanélküliséggel elhalnak a falvak Szinte senki nem tudja, hogy az agrárágazatban végbement átalakulás hány embert fosztott meg biztos keresetétől. A falun élők nagy részét az átalakult, vagy épp csőd szélén álló szö­vetkezetek képtelenek foglal­koztatni, tehát eleve nem vál­lalhatják fel továbbra is a szoci­ális háló szerepét. A szövetke­zeteknél korábban alkalmazás­ban álló, a háztájiban is tevé­kenykedő asszonyok egyik nap­ról a másikra utcára kerültek. Baranya egyes területein szinte alig van munkalehetőség, mert a mezőgazdasági üzemek mellett az ipari üzemek is sorra szűnnek meg, újak pedig nem települnek. Vannak, akik ma­gángazdálkodók leszek több, kevesebb sikerrel, míg mások megpróbálnak valahogyan megélni. A mezőgazdasági szö­vetkezeteknél egyre jellem­zőbbé válik a szezonális foglal-' koztatás, de az időszakos elbo­csátás helyett egyre több helyen választják a munkaadók a kü­lönféle képzést. Ma egyelőre senki nem tudja, hogy mit is lehetne tenni a fa­lusi munkanélküliség megszün­tetéséért, sőt annak mértékét sem igazán ismerik. Baranyá­ban összesen 10 betöltetlen me­zőgazdasági és halászati állás­helyet tartottak nyilván február­ban a Baranya Megyei Munka­ügyi Központnál, de Komlón és Sellye térségében egyet sem ajánlottak. Jellemző, hogy a szezonális jelleggel munkát adó mezőgazdaságban és építőipar­ban a regisztrált munkanélkü­liek is kapnak időszakosan munkát, éppen ezért a létszám- leépítések hatására a kirendelt­ségeket felkeresők közül a visz- szatérők, a regisztrációba belé­pők közel 62 százaléka, 1247 ember ebből a körből kerül ki. Az elmúlt év végén újonnan re­gisztrált munkanélküliek 22 százaléka a mezőgazdaságból élt meg korábban, decemberre viszont az ágazatban munkahe­lyüket vesztett emberek aránya közel a duplájára emelkedett, míg szeptemberben ez még csak az összes munkanélküli 12 szá­zalékát jelentette, addig ez év végre már elérte 22,3 százalé­kot. Januárban Siklós és körze­tében újabb ötvenen váltak munkanélkülivé, legtöbbjük mezőgazdaságból. Sellyén és környékén kicsit enyhült a helyzet, úgy tűnik, a fejlődőké­pes Tengeri Kft. az elkövetke­zendő hónapokban újabb embe­reket tud alkalmazni. Szigetvá­ron és vonzáskörzetében a me­zőgazdaság átalakulása tovább folyik, a felszámolás alatt álló állami gazdaság 72 dolgozó munkaviszonyát szüntette meg. Az elbocsátottak közül több, mint 60-at átvesz a nemrégiben megalakult Sziget-Hús Kft. Egész Magyarországon gond a mezőgazdasági képzés. Hiába indítanak be egy-egy tanfolya­mot, végül mégis munkanélküli marad, aki addig is az volt. A falusi ember hiába is veszti el munkahelyét, ha van egy kis gazdasága, abban bízik, megél belőle, az állandó elfoglaltsága miatt viszont képtelen eljárni a több hónapos tanfolyamokra, a rövidebbre meg pénze nincs. A mezőgazdasági munkanél­küliség mellett az oktatási rend­szer várható változása is a fal­vak elhalásához vezethet. Ha bevezetik a 6+4+2 rendszert, elképzelhető, hogy a községek­ben csak 6 osztályos iskolák lesznek, mert az önkormány­zatnak nem lesz többre pénze, a falusi gyerekek viszont anyagi okok miatt nem tudnak majd továbbtanulni. .. Sz. K. Ünnepélyes keretek között átadták a Magyarországi Volks­bank Rt. pécsi Fiókjának megnyitása alkalmából a lapunkban is meghirdetett „Aki (jól) mér, az nyer” című tippelési akció három nyertesének a fejenként 37 946 forintot tegnap. A sze­rencsés tippelők közelítették meg legjobban a bankban elhelye­zett gömbbe zárt kétforintosok értékét Fotó: Tóth i t i i 4

Next

/
Thumbnails
Contents