Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-10 / 68. szám
1995. március 10., péntek Városaink új Dunántúli napló 9 Mohácsi körkép Új rendőrlak Majson Nem túlságosan derűlátó ezekben a napokban a majsi képviselőtestület, ugyanis a gázműépítésre tavaly felvett 10 millió forint kölcsön idén esedékes 5 milliós törlesztésének előteremtése ma még kérdéses; A rendőrlakás ősszel kezdett felújítását nemrégiben fejezték csak be, de alighanem más beruházásra nemigen futja a közeljövőben. Vizet akar Kölked Ismét benyújtotta pályázatát állami céltámogatásért Kölked önkormányzata, amely a jövő évben szeretne hozzálátni az ivóvíz vezeték-rendszer megépítéséhez. Terveik szerint még idén járdát építenének az Erdőfűre vezető útra, miután az utóbbi időben meglehetősen megnőtt a 300 méteres szakasz gyalogosforgalma. Várhatóan augusztustól már az iskola épületébe várják az óvodásokat, mert mára használhatatlanná vált az elöregedett az óvoda, eredetileg lakásra szolgáló épülete. Vállalkozókat vár Dunaszekcső Vállalkozó kedvűeket, beruházókat várna Dunaszekcső ön- kormányzata, ám a kedvező bérleti feltételekkel kínált ingatlanokért egyelőre nemigen kapkodnak. Miután a településen is nőtt a munkanélküliek, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülők száma, az önkormányzat további kedvezményeket is nyújtana, ha a jelentkezők a helybéliek foglalkoztatásáról is gondoskodnának. Vers és próza Vers- és prózamondó versenyt hirdetett a mohácsi, Bro- darics téri Általános Iskola a dunántúli testnevelő-tagozatos általános iskolák felsőseinek. A versenyre március 11-én, délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor az iskola nagytermében. Az oldalt összeállította: - Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki terjesztői ügynökségének telefonszáma: 69/364-265 D 0 Mohácson az MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Mezőgazdász-hét Lánycsókon A lánycsóki népház ezúttal negyedik alkalommal bizonyult a mezőgazdasági hét remek házigazdájának. Az egykor a borversenyek kapcsán szerveződött, ma már hagyományos szakmai rendezvényt Varga Ferenc, a helyi Faluszövetség elnöke nyitotta meg. Fonód Judit falugazdász, a kistermelők és a nagygazdák - továbbra sem túlságosan kecsegtető - támogatásáról és piaci lehetőségeiről zsúfolt hallgatóság előtt tarthatta meg előadását, amely a kormánynak a mező- gazdaságot érintő álláspontjával és a kamarák szerepével kapcsolatosan csak megerősítette az általános bizonytalanságot. Idén először a környező településekről is hívtak kiállítókat a programgazdák. A kiállítók sorában Faludi Sándor gyümölcsfa kereskedő bemutatójával, a Vitái Gmk. tartósított gyümölcs-, zöldségterményeivel, a bólyi gazdabolt mezőgazdasági kisgépeivel, a Pig. Technika Kft. önetetőivel- és itatóival, a mohácsi francia pékség termékeivel, valamint Szikra Péter horgászcikkeivel, állateledeleivel és vetőmagvaival találkozhattak az odalátogatók. A korábbi évekkel ellentétben ezúttal nem szerveztek annyi kísérő programot, ugyanis mint Tölgyesiné Zátonyi Zita, a népház igazgatója megjegyezte, tapasztalataik szerint azokra egyre csökken az érintettek érdeklődése. Úgy véli, programjaikat kellően propagálták, alighanem az elkeseredettség, a kistermelők kilátástalansága felelős a látszólagos érdektelenségért. A programokon azonban mégis több százan fordultak meg. Nagy várakozás előzi meg a borverseny ma 17 órakor kezdődő eredményhirdetését, amit közös vacsora, majd gazdabál követ a lánycsóki faluházban. Tröszt É. A mohácsi polgármesteri hivatal és a környék kistermelői 73 bormintával - zömében a tájra jellemző fehérborokkal - neveztek be a mai bírálatra Fotó: Tóth László Lesz-e szennyvíztisztítója Mohácsnak? Régmúltunk faggatása Noha már több ízben is a végleges döntés szándékával kezdték meg ülésüket a mohácsi ön- kormányzati képviselők, továbbra is nyitott a kérdés: hoz- zákezdhetnek-e a szennyvíztisztító mű építéséhez? A testület hétfői közgyűlésén végül egy öttagú ad-hoc bizottságot bízott meg, hogy a kivitelezővel karöltve találjon lehetőséget az összességében mintegy 410 milliós nagyságrendű beruházás költségeinek csökkentésére. Talán már közismert, hogy Mohácson bármiféle szennyvíz- tisztító híján az összes ipari és kommunális szennyvíz az átemelő telepen keresztül szeny- nyezetten kerül a Dunába. Igaz, a szakvizsgálatok szerint a határnál mért vízminta nem szennyezettebb a városba „felülről” érkező vízénél, miután a folyó öntisztuló képessége az érintett 10-15 kilométeres szakaszon ma még ennyire hatékony. A szennyvíztisztítóra azonban vitathatatlanul szükség van, s ha tovább halogatnák, a későbbi években ehhez képest csak rosszabb pénzügyi kondíciókkal kellene szembenézniük a városatyáknak. -A teher elől nem lehet kibújni - summázta Zimmermann Ferenc, a pénzügyi és vagyonkezelési osztály vezetője, ám az önkor- mányzat'csak hitel igénybevételével képes előteremteni a 60%-os állami céltámogatáshoz szükséges 40%-nyi saját forrást. Az ad-hoc bizottság egy hetet „kapott” a költségcsökkentést célzó teendőkre. Mint Zimmermann Ferenc hozzáfűzte, érthetetlen példaként számukra a vízügyi szakhatóság előírása, miszerint a már tisztított vizet egy nyomóvezetéken át majd a (szennyezett) Duna sodorvonalába kellene vezetniük. Enélkül 10 milliós összeget takaríthatnánk meg. A szakhatóság kétoldalú energiabevitelt írt elő, ám lehetőség szerint erre is más, gazdaságosabb megoldást keresnek. További dilemmája az ön- kormányzatnak a hitel törlesztésének fedezete. Szándékaik szerint ugyanis lehetőleg kímélnék a lakosságot (a vízdíjak emelése formájában) terheik további növelésétől, ám a kölcsön visszafizetésének kötelezettsége a szorító pénzszűkében komoly fejfájást okoz a képviselőknek. A következő közgyűlésre március 27-én kerül sor Mohácson, s remélhetően akkor már valóban végleges döntésre jutnak a tisztítómű múlt év decembere óta húzódó ügyében. Tröszt É. Cesare Cantu (1804-1895) olasz történészt joggal lepné meg a hír, hogy március 11-én nemcsak Milánóban emlékeznek meg halála centenáriumáról, hanem Mohácson is. Mivel azonban annyira szűkölködünk a településünk ködbe vesző régmúltját dokumentáló adatokban, feltétlenül értékes adaléknak tartom a Cantu terjedelmes munkájának (Storia Universale) hetedik kötetében olvasható alábbi sorokat: „Nem lehetvén az avarokat a kereszténység nélkül a művelődésnek megnyerni, térítők küldettek hozzájuk. Szent Arno salzburgi püspök sokakat térített mg a Duna partjain, hol akkor épültek vagy emelkedtek föl romjaikból Bécs, Győr, Buda, Mohács és más városok.” Cantu 1838 és 1848 között írt torinói kiadású világtörténelme magyarul 1860-ban jelent meg. É forrásból idézi a Mohácsi Hírlap 1934. július 8-i számban Brand Ede iskolaigazgató - aki mellesleg olaszul is remekül tud - a lokálpatrióták szívét megmelengető fenti töredéket, mely szerint Bécs, Győr és Buda mellett 1800 táján Mohács volt a Duna partján említést érdemlő négy legfontosabb település egyike. Tudjuk persze, hogy városunk helyén, pontosabban környékén már a rómaiak korában is castellum, táborhely állott. Bizonyára elenyészően kevés volt az állandó lakosa, de az észak-déli hadiút mentén itt tartottak pihenőt az átvonuló seregek. A források többféle néven emlegetik. Altinu, Alta Ripa és Amantia egyaránt szóba kerül. Tüskés Tibornak 1977-ben kiadott idegenforgalmi tájékoztatója szerint „Mohácstól délre, a kölkedi Várhegyen állt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye”. (Limes=határvidék.) Annak persze témánk szempontjából semmi jelentősége, hogy esetleg pár kilométerrel délebbre vagy északabbra volt-e a mai Mohácstól ez a táborhely. Álta Ripa a Révai-lexikon szerint éppenséggel Tolna táján lehetett. Mindkét névben a latin Altus (nőnemben Alta) szó rejtőzik, mely - számunkra meglepő módon - magasat is, mélyet is jelenthet, tehát csak a függőleges kiterjedést tisztázza. Ezért van az, hogy míg az alt szólam a kórus mélyhangú részét jelöli, fenti földrajzi neveinkben magasat jelent. Altinum tehát: magaslat, Alta Ripa: magas part, bizonyára utalva a korabeli szintviszonyokra. Nehezebb szófejtési feladat az Amantia név értelmezése. Hiszen sejthető, hogy szere- tést, esetleg szerelmetességet sugall etimológiája. De alighanem közelebb járok az igazsághoz, ha az amantinus néptörzs emlékét vélem benne fölfedezni, melyet Tiberius császár zilált szét, amikor Pannónia uralma ellen lázadást kísérelt meg. A mai Mohács első hiteles település-őse a XI. században keletkezett. Két éve ünnepeltük annak a ténynek 900 évvel ezelőtti deklarálását, mely szerint 1093-ban Szent László adományozta birtokul Mohácsot a pécsi püspöknek. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy az erről szóló okirat csak 1280-ban igazolódott be, amikor a birtoklásról jogvita keletkezett a püspök és a Nyu- lak-szigeti apácák között. Még tovább pontosítva: ennek az okmánynak is csak 1338-ban datált másolata áll ma rendelkezésünkre. Mindez nem korlátoz bennünket abban, hogy halálának századik évfordulóján kegyelettel emlékezzünk meg Cesare Cantu történészről, homályba vesző településhistóriánk egyik adatszolgáltatójáról. Bojtár László Rövid időn belül másodszor volt csőtörés a Kossuth Lajos utca és a Pécsi út sarkán. A 100 mm-es eternitcső legutóbbi sérülését követően 6 órán belül helyreállították a vízszolgáltatást az érintett szakaszon , de a munkagödröt még napokig nem temetik be, mert az fölázott talaj még „dolgozik”, s így érdemes egy újabb csőtörés kockázatát csökkenteni a várakozással Fotó: Tóth L. A horvát kisebbségi önkormányzat tervei A kisebbségi önkormányzatok megalakulásával e csoportok érdekérvényesítése a társadalmi szervezetek szintjéről feljebb került. Új feladatok sokasága áll a néhány hónapos testületek előtt. A lehetőségeikről beszélgettünk Lovák Antallal, a mohácsi horvát kisebbségi önkormányzat elnökével.-A feladatok annyira újak, hogy még mindig csak a felállás időszakában vagyunk. Mint minden más kisebbségi önkormányzatban, a tisztségviselők nálunk is társadalmi munkában tevékenykednek. Csak a pénzkereső teendőink végeztével találkozhatunk, hogy megbeszéljük a tennivalókat.- Sokat segítene a helyzetünkön, ha állandóan működő irodával rendelkeznénk. Visszavásároltuk ugyan a Sokac Kör épületét, de a törlesztő részleteket egyedül a bérbeadásból tudjuk fedezni, így az olvasókör sem lehet egyelőre a bázisunk. Miután a kisebbségi önkormányzatok mindenütt most teszik első lépéseiket, szükségesnek tartom a többi nemzetiséggel, etnikummal való együttműködést. Biztos vagyok benne, hogy egymás segítésével nagyobb esélyünk lesz az érdekeink érvényesítésére. Helyben a legtöbb tennivalónk a nyelvoktatás területén van. Már az én generációm sem beszél sokáéul és a fiatalok is inkább más európai nyelvek iránt érdeklődnek. Ráadásul az anyanyelvűnk felejtéséhez hozzájárult a déli szomszédainknál laalakult háborús helyzet, hiszen évekkel ezelőtt rendszeresen látogatták a mohácsiak a határ túloldalán élő rokonaikat, barátaikat és ezzel bizonyos mértékig rá is kényszerültünk a nyelv gyakorlására. Tudjuk, hogy a mohácsi sokac nemzetiség fennmaradásának a feltétele a hagyományok ápolása. E területen a Vada és Zora táncegyüttesek sokat tettek eddig is, életben tartották a népzenénket és a népitáncainkat. Rájuk támaszkodva, őket segítve igyekszünk a kulturális élet színvonalát emelni. A következő években nagyobb részt vállalunk a hagyományos mohácsi farsang, a búsójárás megszervezésében. A közelmúltban a város vendége volt a Horvát Köztársaság Kulturális- és Sportminisztériumának küldöttsége. A miniszterasszonnyal folytatott beszélgetés után reménykedhetünk abban, hogy a határon túli kulturális csoportokkal felvehetjük a kapcsolatot. ígéretet kaptuk továbbá arra is, hogy az általuk szervezett szemináriumokon, továbbképzéseken a mohácsi szakembereink részt vehetnek. A közeljövőben tervezünk egy közmeghallgatást, ahol igyekezünk megismerni a lakosság kéréseit, problémáit és igényeit, majd ezeket is figyelembe véve kidolgozzuk a munkatervünket. A város képviselőtestületébe Czita Mátyás személyében egy horvát nemzetiségű képviselő bejutott, de ő nem a kisebbség révén kapott mandátumot, hanem mint FKgP-jelölt. Ezért nehezményezem például, hogy a kulturális és oktatási bizottságba a kérésünk ellenére egyetlen horvát nemzetiségű pedagógust sem választottak be - jegyezte meg befejezésül Lovák Antal. Ä Belügyminisztérium egyelőre 80 millió forintot oszt szét az ország 682 kisebbségi ön- kormányzata között. E támogatás minden bizonnyal csak az induláshoz lesz elegendő. Ám emellett további milliók állnak rendelkezésre, amelyhez pályázatok útján, konkrét feladatok megvalósítására lehet hozzájutni. Feladata pedig akad jócskán a mohácsi három kisebbségi önkormányzatnak is! Lőrincz Judit
