Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-10 / 68. szám

1995. március 10., péntek Közélet üj Dunántúli napló 3 Ács Tibor emlékezete szerint a domboldalon mindig is legelő volt Fotó: Tóth L. MINT A MÁTYÁSNAK SZÁNT AJÁNDÉK Kié a magántulajdon? Újabb törvényre várva A kárpótlási törvény vég­rehajtása során még több mint egymillió igényt kell elbírálnia a hivatalnak, tud­tuk meg dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkártól, a Kárpótlási Hivatal elnökétől. A személyi kártérítési igények bonyolultsága, a hi­ányosan beadott iratok miatt az év végén mintegy száz­ezer elintézetlen akta várt a sorára. Emiatt némileg elma­radt a tavaly benyújtott több mint 600 ezer új igény inté­zése, amelyből 534 ezernél a vagyoni, a többinél a szemé­lyi jogsérelem volt az alap. A tavaly beadott vagyoni kárpótlási kérelmeket szep­tembertől kezdték el feldol­gozni, jelenleg hetente 19 ezer ügyben hoznak határo­zatot. Február közepére az akták 46 százalékát feldol­gozták, vagyis összesen több mint 250 ezer ügyben már döntés született. A személyi sérelem alapján beadott mintegy 80 ezernyi kárpót­lási igény felmérése megtör- tént/jelenleg a hivatal mun­katársainál vannak az doku­mentumok, megkezdődtek az előkészületek a határoza­tok kiadására. Az elbírálás ütemét azokon a vidékeken gyorsítják, ahol még árve­résre váró földterületek van­nak, hogy a földek tulajdo­nos-váltása mielőbb befeje­ződhessen. Ez mintegy két­ezer település lakóit érinti. Az eddig kibocsátott kár­pótlási jegyek címletértéke eléri a 120 milliárd forintot, bár a papírok kamatokkal növelt értéke már több mint 205 milliárdot tesz ki. Február végétől minden megyei hivatalban kifüg­gesztik azoknak a települé­seknek a listáját, ahol már minden ügyet elbíráltak. A már beadott, de még határo­zatra váró igények között előnyt élveznek az idős, 80 év feletti emberek aktái s azoknak az ügye, akik iga­zolják, hogy kárpótlási je­gyükön önkormányzati la­kást akarnak vásárolni. Ha a jelenlegi ütemet tartani tud­ják, akkor a személyi kártérí­tési ügyekben minden első­fokú határozat az első félév végéig megszületik. Az Alkotmánybíróság február 6-án elvi határozatot hozott a volt munkaszolgála­tosok, és a II. világháború­ban életüket vesztettek kár­pótlásáról. A jogszabályt a Parlamentnek kell elfogad­nia, s ennek szellemében in­dulhat meg az érintettek újabb körének kárpótlása. A hivatal készen áll az újabb törvény végrehajtására. T. Ágoston László A tulajdonrendezés, a kárpót­lás, az újkori földosztás néha elképesztő eseteket produkál. Akik ebben érintettek, mélysé­géig tudják: a félreértések, a jogi szabályozatlanság - fino­mabban: joghézagok -, a bürok­rácia - megint csak enyhébben: az adminisztráció - buktatói sokszor nem hogy segítenék a földhöz jutottak, gazdálkodni szándékozók elindulását, de ki­fejezetten elkeseredést szülő nehézségeket okozhatnak. A mindennapokat átlengő jelen­séget tömören így fogalmazhat­nánk: a buktatóktól mentes tu­lajdonváltáshoz éretlen még a gyakorlatunk, de a hivatalos gondolkodás is. A szigetvári földhivatalban 1055-ös bejegyzett csaknem 13 hektáros terület a tulajdoni lap szerint gyep-legelő művelési ágba tartozik.- Még hogy erdő?! - kattan ki Ács Tibor. - Ha tudom, hogy erdőként „viselkedik” a fene se ment volna a közelébe ... Is­merem a megkötöttségeket, el­ismerem az erdők megtartásá­nak szükségességét, a művelé- sük-gondozások felügyeletének jogosságát, hogy osztatlan tu­lajdon, meg ilyenek. Ezért nincs nekem erdőm! Ha akarja Ács Tibor, ha nem - van erdője. Ez a terület itt Mozsgó közvetlen szomszédsá­gában hosszú-hosszú idő óta műveletlen volt. A telekkönyvi nyilvántartásban gyep-legelő­ként szerepelt. A földrészlet egyik oldala erdővel határos. A természet rendje szerint ez a sáv elkezdett bokrosodni, fák nőttek rajta - volt is rajta -, s mintegy 3 hektárnyi területet benőtt. De mit csináljon az, aki azért vett kárpótlási jegyért legelőt, mert birkát akar tartani? Ács Tibor - miután megvásárolta és hivatalosan tulajdonába kapta a 12,8 hektárt - elment a mozsgói polgármesteri hivatalba, a helyi tsz-be, mindkét helyen megkér­dezni: kipucolhatja-e a benőtt részt? Azt mondták neki: az övé, azt csinál vele, amit akar. Azonnal följelentették. Az erdőfelügyelőség szakembere szerint valóban engedély nél­küli fakitermelés történt, a fel­mérés szerint 20 köbméternyit vágott ki. A büntetés 50 000fo­rint.-Ha a művelési ág szerint eredetileg is erdő lett volna - mondja a hivatalok útvesztőibe bonyolódott Ács Tibor -, akkor a területet éppen a fele áráért vehettem volna meg, mint amennyit végül is fizettem érte. De mert az erdők árának kétsze­resét fizettem, hogy-hogy csak akkor derült ki: nem legelő a le­gelőm? Én pontosan tudtam, mi a célom, mit akarok, mit szeret­nék a földdel kezdeni. Hetekig készültem az árverésre! Nem tudom, hol volt az elmúlt évti­zedekben erről a 13 hektárról az erdőfelügyelőség, amikor hozzá sem nyúltak, nem tisztították, se nem telepítettek, egyszóval senki sem művelte? Fellebbezett, folyamodványa Földművelésügyi Minisztéri­umba került, ahol azt elutasítot­ták. A határozatot 1957-ben, il­letve 1961-ben hatályba lépett jogszabályokra alapozták. Ezzel persze azt mondani, hogy min­den régi törvény rossz, nem le­het. Azt azonban szükséges fel­vetni: a tulajdonváltás éveiben avultságukat mindenképpen mérlegre kellene tenni.- Saját tulajdonomat akarják kifizettetni velem! - háborog Ács Tibor. Bíróságon támadta meg a másodfokú határozatot. A múlt év decemberében volt az első tárgyalás, Ács Tibor szakértőt kért.- Most képzelje el: az ügy­védem kapott egy értesítést, hogy február 28-kán megy ki a szakértő a helyszínre, találko­zás ott. Nekem nem szólt a bíró­ság, fogalmam sincs arról, hon­nan tudja: mettől-meddig tart az én területem! A szakértői díjat természetesen nekem kell fizet­nem, 15 000 forintot. Azt kell eldöntenie: erdőről van szó, vagy legelőről? A józan paraszti ész azt mondja: ami a telekkönyvi hiva­talban az adott területre műve­lési ágként be van jegyezve. Ha erdőként tartják nyilván, nincs vita. De ha legelőként, akkor sem lehet. Csakhogy van egy rendelkezés, amelyik szerint ha a fásult terület meghaladja az 1500 négyzetmétert, akkor az már erdőnek minősül.- Én törvénytisztelő ember vagyok - mondja Ács Tibor -, de aki ennek a területnek a kár­pótlásba vonását intézte, az nem volt az! Ha az, akkor már a kije­löléskor meg kellett volna a művelési ágat a földhivatalban változtatni. Volt erre egyébként példa, éppen Mozsgón: repülő­gépről végignézték a kérdéses területet, s mert fásult volt, át­minősítették erdőnek. Az enyé­met azonban nem. Most pont olyan érzésem van, mint Má­tyás-királyunknak: kapott is ajándékot, amikor a kislány el­vitte neki a madarat, meg nem is, amikor kiengedte a kalitká­ból ...- Kié a magántulajdon? - te­szi fel a feleslegesnek tűnő kér­dést a mozsgói gazda. Azt is mondhatnánk ez esetben: ha va­lóban erdőként adták a tulajdo­nába, tényleg felesleges. De ha nem, hanem legelőként - ahogy történt akkor viszont igen kemény és megalapozott kérdé­seket lehet feltenni. Például: hogyan lehet ilyen körülmé­nyek közepette elkezdeni gaz­dálkodni? Ha valami hivatalo­san az, ami, akkor más hivatal szerint mért nem az? Milyen visszhangot szül a kárpótlási gyakorlat, ha ilyen esetek tar­kítják? Ha azt a végkövetkezte­tést kell levonni, amit levont Ács Tibor is:- Nem biztos, hogy az enyém, ami a tulajdonom! Mészáros Attila Mennyire nyílt ki a kapu? A „politikai köd” rövid idő alatt felszállt azt követően, hogy valódi ködben leszállt Horn Gyula repülőgépe Moszk­vában. A tisztító „fuvallatot” hozta magával a magyar-orosz alapszerződés okmányainak ki­cserélése, majd az eredményes tárgyalások egész sora. Bővülhet a keleti piac? A magyar-orosz gazdasági kap­csolatok fejlesztéséhez most megvan a politikai egyetértés. Orosz részről feltehetően csök­kent a velünk szemben érzett bizalmatlanság, magyar részről pedig minden bizonnyal vég­bement a felismerés: a keleti, s ezen belül elsősorban az orosz piac lebecsülése hiba volt. A kormányok ezúttal tehát sok­mindent korrigáltak a múltban elfoglalt álláspontjukból és ez­zel sokat tettek a gazdasági kapcsolatok bővítéséért. A for­málódó piacgazdaságoknak azonban csak segítség és nem több a legfelsőbb szintű jóindu­lat. Gyakorlati a kérdés: élnek-e az új lehetőségekkel azok a bankok és vállalkozók, amelyek megteremtik az új keretekben működő magyar-orosz gazda­sági együttműködési rendszert? A két ország között nincse­nek megoldatlan politikai prob­lémák?. Ezt deklarálta mindkét fél. De mit jelent ez a NATO-val kapcsolatos terveink szempontjából? Nem keveseb­bet, mint azt, hogy a NATO-hoz való csatlakozásunk szándéka nem befolyásolja a két ország viszonyát. Ezt fontos volt hal­lani Moszkvában, mert noha Magyarország szuverén joga eldönteni a csatlakozás ügyét, az újonnan formálódó európai biztonsági rendszer alakításába Oroszországnak nyilvánvalóan jelentős szava van. A kapu kinyílt mindkét irányba. Vajon mekkora lesz rajta a forgalom? Kocsis Tamás Mit ne tanuljunk meg a „kistigrisektől”? Az ázsiai „kis és nagy tigri­sek” példátlan ütemű gazdasági fejlődését az elmúlt évtizedek­ben gyakran állítják példaként a közép-kelet-európai országok elé. De van, amit nem szabad követnünk. Mert sok jel szerint drámai, mélyre ható és veszé­lyes környezetpusztítással járt ezekben az országokban a gaz­daság gyors, korlátozatlan fej­lődése. Tajvanban például az egy főre jutó éves nemzeti jövede­lem már meghaladja a 10 ezer dollárt, ami több, mint számos nyugat-európai országban. Ugyanakkor azonban az egykor zöldellő, szubtrópikus sziget az, amelyet felfedezői, a portugá­lok „Ilha formosa”-nak, csodá­latos szigetnek neveztek, a vi­zek 90 százaléka nehézfémek­kel fertőzött, sok iskola ablakait zárva kell tartani a kőbányák tucatjainak zajától, porától, s a rákmegbetegedések száma ro­hamosan nő. Hasonló képet mutat a többi „kis tigris” is. Az ENSZ felmé­rései szerint 2020-ra Ázsia lakó­inak a fele úgynevezett „mega-városokban”, több tíz­milliós lakosságú tömbökben él majd, annak minden súlyos egészségi következményével. Dzsakarta, Indonézia fővárosa például az ország környezetvé­delmi minisztere szerint száz éven belül lakhatatlanná válik. Bangkokban, Thaiföld egy­kor világszép fővárosában az autóközlekedés lázálommá vált, a szűk utcákon az átlagos sebes­ség óránként 4 km. A gyerekek hajnali 4-kor indulnak, hogy el­jussanak az iskolába és a szeny- nyezett levegő következtében sok gyereknél tapasztalnak már tartós agyi károsodást. Dél-Koreában a szennyvíz­nek csaknem háromnegyede tisztítatlanul kerül a tavakba és a folyókba, s az emberek a hét végén a hegyekbe vándorolnak, hogy műanyag tartályokban hozzanak haza maguknak tiszta vizet a még megmaradt forrá­sokból. Három évtized kemény iparosítása után a szakértők sze­rint 200 évre lenne szükség, amíg a környezeti ártalmakat felszámolják. A környezeti szempontból időzített bomba a térség legú­jabb sikerországa, Kína, az ez- redforfuló „nagy tigrise”. A vi­lág tíz legszennyezettebb városa közül 4 Kínában van, egyikük Peking. Olaj a Holt-tengernél Olajlelőhelyre bukkantak Iz­raelben, a Holt-tenger közelé­ben, és most azt vizsgálják, ke­reskedelmi, szempontból kifize- tődő-e a feltárása, azaz tartal­maz-e kellő mennyiségű nyers­olajat - írta az AP-DJ. A készlet kétezer méterre található a föld alatt, s jelenleg napi nyolcvan hordó nehézolajat hoznak a fel­színre. Az izraeli hadsereg rá­diója szerint az olaj magas kén­tartalmú. Az amerikai gazda­sági hírügynökség megje­gyezte: az utóbbi húsz évben többször is felfedeztek olaj lelő­helyeket Izraelben, legutóbb ta­valy szeptemberben csaptak nagy reklámot az egyiknek, de valamennyiről kiderült, oly csekély a készlete, hogy keres­kedelmi célra nem felel meg. A KÉPVISELŐK INGYEN TELEFONÁLHATNAK Munkahelyi telefonok A parlament és a Képviselői Irodaház évi telefonszámlája körülbelül 55 millió forintot - egy kisebb város évi telefon- számlájának összege - tesz ki. Naponta 1000-1200 ember bo­nyolítja ügyeit az országgyűlés telefonkészülékeiről, és a kép­viselők kétharmada vidéki. A parlamenti telefonbeszélgetések korlátozására, részletes számla készítésére a hivatalnak nincs joga - mondja Sons Tibor, az Országgyűlés hivatalának veze­tője. A telefonszámlákon a hívott szám utolsó négy jegye nincs feltüntetve, így még véletlenül sem derülhet ki, hogy ki, mikor, hová telefonált, vagy hogy hiva­talos, vagy esetleg magánbe­szélgetéseit bonyolította-e le. Amióta bevezették a digitális központot az Országgyűlés épü­letébe, és lehetővé vált a nem­zetközi és vidéki számok köz­vetlen tárcsázása, a telefon- számla összege durván megkét­szereződött! Talán ez az egyet­len közület az országban, ahol semmiféle korlátozó intézke­dést nem lehet ma még beve­zetni. Sok más munkaadó központi­lag korlátoztatja cége készülé­keinél a nemzetközi és a bel­földi távhívás lehetőségét. Ezt - kérésre - 250 forintért megteszi a helyi távbeszélőközpont, így jelentősen csökkennek a közü­leti számlák. A legújabb korlá­tozási lehetőség, hogy a meg­rendelő kap egy kulcsszámot a telefonközponttól, aminek se­gítségével bekapcsolódhat a nemzetközi és a belföldi távhí­vásba, e nélkül viszont nem. így az előfizető a kulcsszó megadá­sával maga határozza meg, ki milyen ügyben telefonálhat kül­földre. (Még a MATÁV állomásokat is kikapcsolták - egy-két kivé­tellel - a nemzetközi hívások­ból, mert a távközlési óriás cég­nek sem mindegy mennyi van a számláján.) A fenti gondok megoldását áhítva, egyre több cég készítte­tett részletes telefonszámlát. Ezeken feltüntetik a fővonalról és a mellékállomásokról kap­csolt beszélgetések számát, idő­tartamát és azt, hogy ki, mikor és milyen számra telefonált. Az első 20 tétel rögzítéséért csupán 20 forintot kell fizetni, és to­vábbi 10 forintot 20 tételenként. Ez egy közepes nagyságú cég­nek csupán ezer forintjába ke­rül, és így pontos képet kaphat az alkalmazottak munkahelyi telefonhasználatáról. Ez már csak azért is nagyon időszerű, mert divatba jöttek a horoszkóp-, a szerencsejáték-, és a szextelefonok, a vetélke­dők, szórakoztató műsorok élő hívásai. Ezek többsége percen­ként 180 forintba kerül. Zsíros István, a budapesti István táv­beszélő központ vezetője el­mondta, hogy a közületi előfize­tők számlái jelentősen emelked­tek, mióta a dolgozók élnek ez­zel a szórakozási lehetőséggel. Egy ismert cég munkatársa - a vállalat nem járult hozzá az il­lető nevének közléséhez - egy­millió forintos számlát csinált szextelefonszámok folyamatos hívásával. Az ügyben rendőr­ségi vizsgálat indult, mert a fel­tüntetett számról elvileg több dolgozó is telefonálhatott. Előfordult, hogy az albérlő 2,5 millió forintos számlát ha­gyott hátra főbérlőjére. A cégek ilyenkor általában benyújtják a számlát a dolgozónak, vagy pe­dig rövid úton megszabadulnak tőle. Több helyen saját számí­tógépes rendszerrel rögzítik a hívásokat, és ennek alapján lép­nek fel. Más alkalommal egy ifjúsági kultúrális intézmény igazgató­nője megengedte az egyik tanu­lónak - akinek intézeti gyerek lévén nem volt lakása -, hogy a nyári hónapokban az épületben lakjon ingyen, vigyázzon a házra. Ez utóbbit inkább csak azért kérte, hogy ne érezze ma­gát kellemetlenül a fiú. Hálából 150 ezer forintos telefonszámlát hagyott hátra a fiatalember. Mint utólag kiderült, éjszakán­ként szextelefonokat hallgatott. A számla kifizetéséről persze szó se lehetett, maximum a ta­nulságok levonására. Tudomásunk szerint per még nem indult illegális telefonálga- tási ügyben, de az tényleg sokba kerülne a hívónak, különösen, mióta a legolcsóbb telefonkár­tya ára duplájára - 500 forintra -, egy hívás ára pedig 10 fo­rintra emelkedett, ha majd bíró­sági úton kifizettetik a telefo- nálgatóval a nem egy esetben milliós összeget, vagy a vétke­sek elveszíthetik munkahelyü­ket, esetleg a válallat létét ve­szélyezteti a magas telefon- számla, válhat labilissá, való­színűleg csökken majd ez a ten­dencia. Ezt kívánná nemcsak az intézmények és cégek, hanem az ország érdeke is, hiszen a munkaidőről van szó, melynek kihasználása a magánügyek - gyerek, fodrász, barátok, stb. - telefonon történő intézése miatt jelenleg nem éppen gazdaságos. Szabó Gábor 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents