Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-09 / 67. szám
1995. március 9., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 13 Ki kiabál? Baj van a kultúrában. Halmozódnak a pénzügyi gondok, nőnek a feszültségek, éleződnek a személyi ellentétek. Hasonló jelenségek ugyan föllelhetők a gazdaságtól a közigazgatásig mindenütt, de most a kultúra bajaitól hangos a közélet. A „Kiáltás” címmel megtartott összejövetel részvevői ugyanis a kormányzatnak címzett vádak sorát kiáltották világgá. Köztük első helyen azt, hogy politikai tisztogatással szennyezi a kultúra vizeit. Jogos az aggodalom? A politikai indítékú felmondások és kinevezések olyan fertőző gócok, amelyeknek szinte kiszámíthatatlan a hatásuk. Rombolják az emberi kapcsolatokat, rontják a közérzetet, elértéktelenítik a szaktudást, ösztönzik a karrierizmust. Csakhogy a veszély mérlegelésekor nem lehet megkerülni a kérdést: kik festik a politikai tisztogatás ördögét a falra? Mert nehéz feltételezni a kultúra közügyeinek féltését arról, aki a hatalom ollójával úgy nyírta a fejeket, mint kertész a füvet. Nehéz hitelt adni a médiák szabadságáért perelő szavaknak, ha az mondja, aki arcát, nevét adta kollégái tucatjainak el- bocsájtásához. Kultúrharc-e az eltérő felfogások, nézetek ütközése? Válságban-e az oktatás csak azért, mert - még a kormány berkeiben is - vitáznak alapvető kérdésekről? Politikai indítékú üldözés-e, ha egy miniszter elmarasztal egy múzeumigazgatót vezetői alkalmatlanság címén? Hamis hangok keveredtek hát ebbe a minapi „kiál- tás”-ba. Sem a kultúra nemzeti intézményeiben, sem másutt nincs kultúrharc.S a mai kormány felelőssége, hogy ne is legyen. Még azok ellen sem, akik most a maguk vétkeit olvassák mások fejére. Erősnek áll a világ ... Lassan megszokott utcai kép: izomemberek félelmetes kutyáikkal megjelennek egy ingatlan kapujában és kijelentik: megbízóik számára birtokba veszik az adott szállodát, telket vagy üzlethelyiséget - hogy a három legutóbbi konkrét esetet említsük. Jogos intézkedés? Az említett és a többi hasonló esetben általában van egy érvényes, vagy valaki által érvényesnek tekintett hatósági határozat. Ennek az egyik fél - hiába járja a hi va- talos fórumokat - nem tud érvényt szerezni. Végül megunja a hiábavaló kilincselést és erővel - jobbik esetben „szelíd” erőszakkal - szerzi meg, amit a magáénak tart. Jogrendszerünk súlyos kritikája? Az ilyen esetek elszaporodása egyáltalán nem vet jó fényt törvényes állapotainkra. Az igazságszolgáltatás, mint a kifejezés pontosan jelzi, olyan, hogy nem elég kimondani, kinek van egy adott ügyben igaza. Az arra illetékes szervek felelősségi körébe tartozik az is,hogy érvényt szerezzenek az igazságnak. Ha erre képtelenek, nem felelnek meg rendeltetésüknek. Önbíráskodás? Az önkényes, egyéni „igazságtevés” terjedése - ne szépítsük a dolgot - a közerkölcsök súlyos válságáról tanúskodik. A lakosság körében terjed a nézet: ne járd a törvényes útat. Ez félelmet kelt az emberekben. De T. Jogállam, mi nem akarunk félni! P. T. ÚJ GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI RENDSZER (5.) Hat kérdés - hat válasz Március elsejétől - a hivatalos indoklás szerint — a költségek növekedésének megállítása* az észszerűbb gyógyszerfogyasztás érdekében bevezették az új gyógyszertámogatási rendszert. Jár-e térítésmentes gyógyszer az üzemi balesetben, foglalkozási megbetegedésben szenvedőknek? Az új rendszerben az üzemi balesetben, foglalkozási megbetegedésben szenvedők számára továbbra is 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással rendelhetők a betegséggel ösz- szefüggő gyógyszerek. Ezekhez tehát ingyen jutnak hozzá a rászorulók. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számára továbbra is térítésmentesen rendelhetők bizonyos gyógyszerek? Az új gyógyszerártámogatási rendszerrel egyidejűleg módosították, a korábbihoz képest bővítették a térítésmentesen rendelhető gyógyszerek listáját.Az érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező betegek ezentúl számos esetben kedvezőbb helyzetben lesznek, mint korábban voltak. Fontos tudni: a közgyógyellátási vényre felírható gyógyszerek listáján nem szereplő medicinákat a közgyógyellátottak is térítéskötelesen kapják. Ha az orvos hibásan állította ki a vényt, a gyógyszerésznek felül kell bírálnia azt. A gyógyszert ugyan kiadhatja, de csak térítéskötelesen, az általános támogatási mértéknek megfelelő díj felszámolása ellenében. A közgyógyellátásban részesülők számára rendelhető gyógyszereket a gyógyszerész más ve- gyületekkel nem helyettesítheti. Van-e lehetőség arra, hogy indokolt esetben egy gyógyszerre a jogszabálytól eltérő mértékű támogatást állapítsanak meg? Mindennapi pirulánk Fotó: Tóth László Kivételes méltányosságból, indokolt esetben, a beteg, illetve hozzátartozója kérelmére, orvosi indoklás mellett, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója egyedi eljárás keretében engedélyezheti, hogy a beteg a számára nélkülözhetetlen gyógyszert a jogszabálytól eltérő mértékű támogatás mellett kaphassa meg. Hogyan változnak a gyógyszertári ügyeletért felszámítható felárak? A gyógyszertári ügyelet igénybevétele a szabályok szerint akkor indokolt, ha a gyógyszer kiadása olyan vényre történik, amelyen az orvos a „cito”, „statim” vagy a „periculum in mora” jelzést feltűntette és amelyet az ügyeleti (készenléti) szolgálat megkezdésének napján, illetve annak időtartama alatt állítottak ki. Ilyenkor ügyeleti felár nem számítható fel. Egyéb esetekben a pótdíj 80 Ft-ról 100 Ft-ra emelkedik. Mit jelent a helyettesíthetőség bevezetése? A gyógyszerválaszték bővülése, az egyre több azonos hatóanyagú, de különböző árú készítmény forgalomba kerülése lehetővé tette a „helyettesíthetőség” bevezetését. Az új jogszabály az orvos számára három lehetőséget kínál: a vagylagos rendelést, a hatóanyag rendelést, illetve egy konkrét gyári készítmény felírását. Ha az orvos a helyettesíthetőséget nem zárta ki, akkor a gyógyszerész felajánlhat a betegnek a felírttal egyenértékű hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb készítményt is. A helyettesíthetőséget azonban kizárja, ha az orvos közgyógyellátás, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, honvédelmi kötelezettség vagy egészségügyi rendelkezés jogcímén 100, illetve 95 százalékos tb-támogatással rendelt gyógyszert írt fel betegének. Kinek írhat fel az orvos gyógyszert tb-támogatással? A biztosítottak közül is az orvos csak azoknak rendelhet tb támogatású gyógyszert, akik nála jogszerűen nyilvántartott és kezelt betegek. Az ellenőrzés megkönnyítését segítő nyilvántartásban természetesen fel kell tüntetni a beteg diagnózisát, a felírt gyógyszert, annak meny- nyiségét, a rendelés keltét, továbbá a biztosított tb-azonosí- tási jelét. A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató (hivatalnok, állástalan orvosok, valamint a nyugdíjasok) a sürgős szükség esetét kivéve gyógyszert csak önmaguknak, illetve a családtagjaiknak írhatnak fel. N.Zs. N em kampányról, hanem egy középtávú, hároméves programról van szó abban a tervezetben, amely a feketegazdaság felszámolására készült a Pénzügyminisztériumban. A minisztérium szakemberei más tárcák szakértőinek közreműködésével olyan részletes munkatervet állítottak össze, amelynek elemeit nem tárhatják a nyilvánosság elé. Szatmári László, a PM munkatársa erről a következőket mondta:- Javaslatunk értelmében egy tárcaközi bizottság jön létre, amely koordinálja majd a feketegazdaság elleni konkrét teendőket. A program egyik része a jogszabály-harmonizáció, amely egyszerűen „becsukná a kiskapukat” a szabályozás falán. Ezzel együtt szigorúbbak lesznek a büntetések, hogy a jövőben senkinek ne érje meg a bírságokat eleve az „üzletbe” bekalkulálni. A program másik része az ellenőrző apparátusok munkájának összehangolását, az információk egyeztetését célozza. Az üzleti titok és a személyes adatok védelmének biztosítása mellett a jövőben - kizárólag hatósági ellenőrzés céljából - az adótitok és a banktitok megítélése is változhat. Az intézkedések harmadik csoportja alapvetően szervezeti jellegű. A piaci intézményrendszer fejlesztésével háttérbe szorulnak a készpénzfizetések, amelyek nagyobb lehetőségeket kínálnak a csalásra.- Hogyan folyik ma a küzdelem a „feketézők ” ellen ?- A feketegazdaság három területen virágzik. Az egyik, - amely a lakosságot a leginkább irritálja - a kemény bűnözés kategóriája: a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a „védelmi- pénz-ipar”. A másik terület az a bizonyos „szürkegazdaság”, amelynek hátterében létező vállalkozások tisztázatlan forrásból nagy jövedelemhez jutnak. A harmadik fekete „ágazat” a kontárok és az aluljárókban szatyorból árusítók köre, akiknek még vállalkozói igazolványuk sincs. Velük szemben az adóhatóság is tehetetlen. A „rajtaütések” és a feketézők lefülelése már nem igazán tekinthető hosszú távon eredményes módszernek. Németh Zsuzsa Szálkák Báli öltöny Az ötvenöt éves nyugdíjas bányász meséli: meghívót kapott a hobbiját jelentő szakma három hét múlva esedékes báljára, s még időben felpróbálta az ünneplős öltönyét. Majd megütötte a guta, nem ment fel rá a nadrág, de másik sem a pocakja, ahogy derűsen mondja, az „évgyűrűk” miatt. A bajban két lehetőség közül választhatott: nem megy el a bálba, ahová már annyira vágyott, vagy pedig vennie kell egy új öltönyt. De honnan akasszon le 15-20 ezer forintot?- Eljutott végül a bálba?- Úgy nézek ki, mint aki beletörődik a kudarcba? Jól éreztük magunkat az asszonnyal, ráadásul a tombolán még egy ötezer forintot érő ajándékkoJa- rat is nyertünk -, s jót nevet, ahogy kifogott a kihízott nadrágon. - Mindig is kocogtam, most aztán keményen, napjában egyre többet futva sikerült a bálig leadnom a fölösleget. Úgy belejöttem, hogy naponta köny- nyedén lefutom a hat kilométert. Ezt csinálja utánam! Üvegszálas lámpa- A gyerekek karácsonyra üvegszálas lámpával leptek meg, néztünk is az asszonnyal, hogy ennyit is érünk meg nekik, s a lámpa is nagyon tetszett... - újságolja atyai büszkeséggel kollégám. Aztán újév táján kiégett a lámpa izzója, anélkül meg csak porfogó az egész. Azóta a boltba, ahol gyerekei vették a lámpát, heti egy-két alkalommal betér. Kedvesek, udvariasak, megértőek, ám sajnálkoznak: megrendelték az izzót, de még nem kapták meg, talán a jövő héten. Más boltban is próbálkozott, de az a speciális izzó végképp nincs egyikben sem. Ez már nekem is sok. Bíztatom: verje ki a balhét, kéije vissza a használhatatlan lámpa árát. „Minek? Hisz azt mondták már az első esetben, hogy megrendelték az égőt...” - mondja csodálkozva, de már látni rajta a gyanakvást. Talán el is hiszi, hogy sokan eleve a naiv hiszékenységünkre és birkatürelmünkre játszva sóznak ránk nyugodt szívvel bóvlit. Banánhéj Kolléganő meséli:- A Szabadság úton láttam egy fiatalembert, kezében banánhéjjal. Na, gondoltam, mindjárt eldobja. De nem. A férfi végre meglátott egy szemetesedényt, megkönnyebbülve beledobta, aztán mint aki nem hisz a szemének, földbegyökerezett lábbal konstatálta: a banánhéj ott fekszik az aszfalton, a feneketlen edény alatt. Mondott valamit németül, lehajolt, felvette, s a banánhéjat a szemetesedény peremére tette óvatosan és elégedetten sétált tovább. Energia, te drága! Az Új VDN-ben megjelent cikkemben arról írtam, hogyan, miként lehet takarékoskodni otthonunkban a méregdrága TELEFONBESZÉLGETÉS A MAGYAR KÜLDÖTTSÉGGEL Koppenhága Miközben a delegátusok hozzászólásait hallgatják a koppenhágai szociális világtalálkozó küldöttei, a Ferenczy Europress mobiltelefonon interjút készített a tanácskozóteremben ülő dr. Kökény Mihállyal, a népjóléti tárca politikai államtitkárával, aki Göncz Árpád megérkezéséig a magyar küldöttséget vezeti.- Milyen benyomásokat szerzett eddig a találkozótól?-Miniszterek és államtitkárok adják egymásnak a mikrofont, minden hetedik percben egy-egy újabb állam képviselője fejti ki álláspontját arról, mit kell tennie a világnak akkor, amikor az emberiség egynegyede szegénységben él, a Föld másfél milliárd lakója nem jut hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz sem. A fejlődő országok hatékonyabb segélyeket sürgetnek, az adósságok mérséklését szorgalmazzák, a fejlett államok a segélyprogramok nagyobb ellenőrzését, hatékonyabb felhasználását, és erre bizonyos garanciákat szorgalmaznak.-Szóba sem kerültek térségünk problémái?- Eddig még nem sok szó esett Kelet-Közép-Európa gondjairól. A fejlődő világ küldöttei úgy érzik,hogy ez a térség szociális, egészségügyi helyzetét tekintve inkább a fejlett világ része, s a gazdag országok is efelé hajlanak.-Mit szólnak mindehhez a térség államai?- Szeretnénk elérni egy speciális besorolást, amit így hamarjában az „alapvető gazdasági átalakulás korszakát élő országok” kategóriájának neveznék. Talán ez a minősítés jobban magyarázná speciális gondjainkat.- Minderről mikor esik majd szó?-Remélem, a kollegáim is szóvá teszik ezt a problémát, én a péntekre tervezett hozzászólásomban feltétlenül ki szeretnék térni erre. A német felszólaló azt mondta: a szociálpolitikai gondok kezelésének kulcsa a foglalkoztatási problémák megoldása. Mi magunk is így gondoljuk, hozzátéve: a megoldás másik fontos feltételének tartjuk, hogy a döntéshozók a világ szociális problémáit enyhítő politikai és gazdasági intézkedések hatásait egységes egészként mérlegeljék. (somfai) Világprobléma a szegénység A bajok gyökerét kell kezelni Világszerte egymilliárd ember kevesebb, mint havi 25 amerikai dollárból (kb. 2700 forintból) tengeti életét. A világ 30 országában minden második embernek a létminimum alatti a jövedelme. Nemcsak a fejletlen világban van ilyen nyomasztó szegénység. Egyes országokban az elöregedő népesség, másutt a gyerekek aránytalanul nagy száma okozza a szegénységet. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy nálunk is növekszik a létminimum alatt élők száma. 1989-ben még csak 8 százalék volt az arányuk, 1993-ban már 20, s az elmúlt esztendőben kereken a lakosság egy negyede került ebbe a súlyos helyzetbe. Túlságosan egyszerűnek tűnik a szegénység terjedését a gazdagok vagyonosodásának számlájára írni, s valamiféle radikális újraelosztással, egyenlősítéssel megfordítani ezt a tendenciát. Való igaz, hogy szélesebbre nyílt az olló a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tizedei között: a hetvenes években az előbbiek átlagjövedelme még csak négy és fél, vagy ötszöröse volt az utóbbiakénak, energiával. Levélíróm a szakember egyik tanácsát kifogásolja, miszerint, ha nem akarunk anyagilag csődbejutni: hetente csak egyszer fürödjünk kádban, kétnaponta zuhanyozzunk. Levélírómnak is vannak ötletei. Az egyik: ’’Pécsett közel vannak a lakóházakhoz a szőlők, oda is ki lehet járni a nagydolgunkat elvégezni. Mennyi vizet lehet ezzel is megspórolni.” Aztán komolyra fordítja a szót, állítva, az energiatakarékosságot az energiaszolgáltatóknál kellene elkezdeni. Erre példát is hoz: „Ma, február 27-én kinyitom a hidegvíz csapot és sár, homok, mocsok folyik hidegvíz helyett. 15 percig folyattam, mire kitisztult. A vízóra a szennyes vizet is méri, igaz?” Szerinte a melegvízzel sincs minden rendben: „Ha késő este, vagy kora reggel akaija megejteni a kétnaponkénti tusolást, akkor is 4-5 vödör vizet ki kell engedni, mire a melegvíz felér a 9. emeletre. A melegvízóra a hidegvizet is számolja, igaz?” Mit mondhatnék? Igaza van. A szakember szerint viszont ma a hétszerese. A kimagasló vagyon és jövedelem forrása azonban nem feltétlenül az üzleti és a piaci többletteljesítmény, hanem gyakran a bűn, a korrupció, ez súlyos feszültségeket hordoz. A mai gyakorlatban nem annyira a liberalizmus „élni és élni hagyni” vezérelve valósul meg, hanem inkább az „élni és visszaélni” hamis gondolkodás. S hiába igaz az, hogy tömegében nem ez a jellemző, ha e kétes szellem képviselői feltűnően fitogtatott gazdagságukkal azt a benyomást keltik a közvéleményben, mintha ez volna a meghatározó. S egyesek szerint valamiféle kisajátítás vagy megsarcolás lehetővé tenné az egyenlőtlenségek enyhítését. A nyomor enyhítésére társadalmi erőből, ezen belül állami és önkormányzati forrásokból is szükség volna, mert egyedülálló idős emberek, gyermekek, és képzetlen, nagycsaládos fiatalemberek az áldozatok. A bajok gyökerét kell kezelnünk, s ez nem könnyű - a világ egyik legégetőbb problémájával küszködünk mi magunk is. Bácskai Tamás mindez bent van a pakliban. Csak hát azt is nekünk kell fizetnünk. Pénzváltás Időre Siófokra kell érnem, s eszembe jut, megígértem egy ismerősömnek, hogy reggel felhívom. Meglátok végre egy telefonfülkét. Megállók, van nálam telefonkártya és pénz is. A készülék csak régi pénzérmével működik, nekem meg csak két új tízesem van. Közel, s távol nincs bolt, ahol pénzt válthatnék. Talán majd a járókelők segítenek. Jön egy tizenöt év körüli fiú, nincs pénze, egy középkorú nő, neki sincs, egy férfival is pórul járok. Kezdek mérges lenni: az nem igaz, hogy nincs pénzük, hogy ne tudtak volna érmét becserélni. Aztán felnevetek. Vajon én az ő helyükben mit tettem volna? Egy vadidegennek elővenném a pénztárcámat, hogy esetleg kikapja a kezemből és elfusson vele? Amiket manapság hallani! B. Murányi László Becsukódnak a „kiskapuk”
