Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-08 / 66. szám

10 új Dunántúli napló Oktatás 1995. március 8., szerda GONDOLATOK A NEMZETI ALAPTANTERVRŐL (2.) A képességek szabad versenyét! Pécsi Campus Kell egy lap az egyetemistáknak! A Nemzeti Alaptan terv a be­vezetőben felsorolt 10 művelt­ségi területben legalább két tu­cat tantárgyat ölel fel. (Iroda­lom, nyelvtan, idegen nyelv, matematika, emberismeret, tör­ténelem, társadalmi és állam- polgári ismeretek, gazdasági ismeretek, természetismeret, fi­zika, kémia, biológia, egészség­tan, földünk, környezetünk, ének-zene, vizuális kultúra, számítástechnika, könyv­tár-médiatár, technika, háztar­tástan, gazdálkodás, pályaorien­táció, testnevelés, osztályfő­nöki, s egyéb tárgyak bevezeté­sét is engedélyezi.) A lovak közé dobja a gyeplőt, amikor e renge­teg tárgy tanterve, programja évfolyamokra bontásának, óra­kerete megállapításának fel­elősségét az iskolákra hárítja, ő csak 4-5 tantárgyra összevonva időkeret %-arányt javasol. Polgári érték A bevezetőben szól nemzeti hagyományról, nemzettudatról, hazaszeretetről, de azonnal Eu­rópáról beszél, az etnikumokat emlegeti, a másság elfogadásá­nak fontosságáról s az emberi­ség kozmopolita szövegeibe csap át. Az „európai kultúra alapvető eredményeinek” és a „polgári értékek” átadásáról be­szél anélkül, hogy megtudhat­nánk, mit is ért e fogalmakon. Izraelben például polgári érték az, hogy mind a 12 évfolyamon az órakeret 15-25%-át vallások­tatásra fordítják. Tantervi ke­retben tanulják a Bibliát, a val­lási szájhagyományokat, a pró­fétákat, a talmudot, a mishnát és a zsidó vallási törvényeket. A zsidó állami és állami vallásos iskolákban egyaránt a nemzet­tudattól és a valláserkölcstől át­hatott embertípust tekintik megvalósítandó ideálnak. Mi miért nem követjük példájukat? A NAT 5.-ben „vallás”, „er­kölcs”, „világnézet”, népeket mozgató nagy idealista eszme- rendszerek sehol sem találha­tók. Kihangsúlyozza, hogy a kö­vetelmények teljesítésére az órakeret fele elegendő. Ez nem igaz! A fejlesztési követelmé­nyekre kevés, a minimum köve­telményekre sok. E tévedés ere­dete, hogy normális órakeret esetén új anyag tárgyalására a fele időkeretet szokták felhasz­nálni, többi gyakorlás, számon­kérés, rendszerezés didaktikai célt szolgálja. Tananyag és szint Minden iskolában tanítandó tananyag és szintjei (10-11. o.) szövegben az „érlelődés” kife­jezésében a múlt oktatáspoliti­kai szlogenje csillan fel. Köve­telés a szakaszok végére, s máris előállt az oktatást zül- lesztő „bukásmentes iskola ide­álja”. Tanterv, program, tankönyv, taneszköz, vizsgateszt, vizsga- rendszer, felügyeleti rendszer, pedagógusok átképzése, a ta­nárképzés korszerűsítése, or­szágos pedagógiai értékelő rendszer létrehozása és ismerete nélkül a NAT 5. csak „rossz vágyálmok vázlata ”. Az ön- kormányzat hogyan értékel, mikor nem oktatási szakembe­rekkel van tele. Csak fizet? A hagyományos szakmai-pedagó­giai ellenőrző rendszert felszá­molták s helyette pedagógiai szabadság címen szabadosság és anarchia van az oktatási rendszerünkben. Helyenként, iskolánként vál­tozó tantervről beszél. Ez peda­gógiai szédelgés! Talán a mai pedagógusok tanultak valaha is tanterv-elméletet? Képesek erre? A szülő lakóhely és mun­kahelyváltozása esetén hogyan alkalmazkodnak a tanulók az el­térő tantervekhez és tanköny­vekhez? A NAT összeállítói („hetek”) gyermekközeiben tán sohasem voltak, ilyet csak író­asztal mellett lehetett kitalálni. Az iskolák valahonnan átvesz­nek majd egy változatot és tanít­ják a minimum követelményt. Ismert a múlt felmentő szövege: „halmozottan hátrányos tanu­lókkal vannak tele”, sok a ci­gánygyerek, állami gondozott, elvált szülők gyereke, stb. Abszurdum a gyengéknek a fogyatékosoknak, - a tervezet­ben ajánlott, - önmagukhoz vi­szonyítottfejlődési mércéje. Egy bizonyítványnak szakmai, tar­talmi és erkölcsi fedezete kell, hogy legyen. A szellemi dege- nerált tanulókat a gyógypeda­gógiai és egyéb speciális isko­lákba kell szervezni. Többször is elhangzik a tervezetben, hogy a megoldhatatlannak tűnő pe­dagógiai nehézségeket „kor­szerű módszerekkel és differen­ciált oktatással” kell megoldani. Ismert pedagógiai szlogen ez is! Elismeri, hogy ez többszörös energiát kívánó feladat, de sür­gősen hozzáteszi, hogy e tevé­kenység külön finanszírozására nincs lehetőség. Esélyegyenlőség? „Családi és társadalmi ér­dek” az érvényes középiskolai bizonyítvány (nem a tudás!) - mondja. Részben a munkapiac, részben a továbbtanulás igénye miatt. Az a tény, hogy az egyre nö- vekvőbb méretű csökkent ké­pességű gyermek még a csök­kentett anyagot sem búja, az a válasza, hogy az oktatást mo­dernizálni kell. Elítélően nyilat­kozik arról, hogy már most egyes középiskolák és egyete­mek nagy pénzért „előkészítő évet” tartanak. A NAT elfoga­dása esetén ez ugyanúgy rend­szerré fog válni, mint az USA-ban az övékéhez hasonló szintre süllyesztené le a közép­iskoláinkat. A 19. o.-on azt állítják, hogy a jelenlegi alap- és középfokú oktatást „konzervatív pedagó­giai hagyományok és avult ne­velési módszerek jellemzik”. Érdekes, a fasori evangélikus gimnázium az ilyen neveléssel Teller Edét, Neumann János Wigner-t, stb. nagyságot adott az emberiségnek. Többször visszajön a terve­zetben az a régi pedagógiai szö­veg: „esélyegyenlőség”, „mér­sékelni kell az iskolák közötti különbségeket”! (34.o.) Tán még mindig a „kilógókat”, az „elitiskolákat”, netán jobban ta­nító „egyházi iskolákat” akarja lekaszálni, mint a múltban? Ahelyett, hogy örülne a 4+8, a 6+6, a 8+4, stb. új egészséges képződményeknek, amelyek a képességek igazi szabad verse­nyét teremtik meg. Az oktatási döntések végül is a helyi, a városi, megyei ön- kormányzatokban fognak el­dőlni (akik híján vannak a szak­embereken!). Ezért a NAT azt reméli, hogy ezek a „központi elvárásoknak” majd eleget tesz­nek, mert az fog prioritást él­vezni a finanszírozásában. (33.0.) (Hogy nem szégyelli kimondani!). Szó sincs a tervezetben a fej­lődést biztosító két legfonto­sabb tényezőről: az egészséges szelekcióról és az össztársa­dalmi nyomásról. A jobb tanu­lók és tanárok az elitiskolákba, az egyházi és a magániskolákba fognak kerülni; a gyengébbek pedig a 10 osztályos általános iskolákba és a szakmunkáskép­zőkbe. A szülőkre és a tanulókra pe­dig olyan össztársadalmi nyo­másnak kellene nehezedni, hogy tudatosuljon bennük, hogy csak két dolog között választ­hatnak: a naprakész kemény ta­nulás (nem érlelgetés!), és a tár­sadalom perifériájára szorulás között. (Mint Japánban). Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Különben az iskolák a szociális paraziták bővített újratermelé­sét fogják végezni. Fenyegető üzenet A NAT a pedagógusok felé burkolt fenyegető üzenetet is hordoz. Többször is kihangsú­lyozza felesleges nagy számu­kat, iskolaösszevonásokat, be­zárásokat helyez. kilátásba. Fejkvóta csökkenés, tandíjtól elesés, osztálylétszám csökke­nés, fenyegető osztályösszevo­nások, elbocsájtás lehetőségé­nek megcsillantatása a tanáro­kat egzisztenciálisan is érde­keltté teszik a követelmények csökkentésében. Ez sok pedagó­gust megalkuvásra késztethet. Bízunk benne, hogy a lelkiis­meret nem fogyó anyag. Dr. Vörös György főisk. doc. A pécsi egyetemi - és egyben a városi - életnek is fontos eredménye volt tavaly október­ben a Pécsi Campus című lap megjelenése, mely már külalak­jában is jelezte, hogy több sze­retne lenni, mint az eddig meg­szokott, stencilezett, fénymá­solt, tűzőgéppel összefogott al­kalmi, különböző karokon meg­jelenő kiadványok. A Pécsi Campus valóban egy újság, mely ugyan csak kéthetente je­lenik meg, mégis friss tud lenni, s főleg olyan anyagokkal, in­formációkkal, programokkal teli, melyet minden egyetemista és főiskolás érdeklődéssel és hasznosan forgathat. Az eddig 7 számot megért lapról Györffy Zoltán főszer­kesztő elmondta, hogy a lap ál­tal is szeretnék mindinkább „pécsivé” tenni a városban öt-hat évet eltöltő fiatalokat. Ezt szolgálják pécsi helyszínek egyéni hangú bemutatásai.- Jó lenne, ha az itt élők nem csak a vasútállomást és a 30-as vonalát ismernék, ahogy föl­mennek az egyetemekig - így a Campus főszerkesztője. - Tel­jes programajánlatunk szintén azt szolgálja, hogy mindenki érdeklődése szerint vegye bir­tokba Pécset, hiszen erre renge­teg lehetőség van, csak épp utána kell járni - ám ezt a lap megteszi helyettük! így talán az sem túlzás, ha abban bízunk, hogy a „városlakók” is ráharap­nak minderre.-Milyen keretek között jele­nik meg a Pécsi Campus?- Barakonyi Károly, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora szorgalmazta, hogy komplett egyetemi lap szüles­sen. A költségvetés felét (plusz A Madách Színház felvételt hirdet tánckarába. A próba­táncra március 26-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Madách Színházban kerül sor. Felvételi korhatár lányoknál 25, fiúknál 28 év. Csak olyan táncosok je­lentkezését várják, akik mini­mum „C” kategóriás diplomá­val rendelkeznek — közölte az Atlantic Public Relations, a Madách Színház sajtóirodája. A próbatánc: klasszikus tré­ningből, modem témingből, emelés-technikából, reper­toár-betanulásból áll. Minden felvételizőnek je­lentkezési lap kitöltésével és a Madách Színházhoz való eljut­tatásával kell jeleznie részvételi szándékát. A jelentkezési lap március 13-tól vehető át szemé­lyesen a színház Hársfa utcai színészbejárójánál. A kitöltött a helyiséget és felszerelést) is a JPTE biztosítja, a többit hirde­tésekből, szponzoroktól kell összeszednünk. Sajnos, nincs semmiféle alaptőkénk, minden pénz átfolyik rajtunk. Ha ön­költségi áron dolgoznánk, egy példány 120 forintba kerülne, de természetesen ennyit nem adnak érte senki. A Campus ára 20 forint, ez szinte jelképes, de ragaszkodtunk hozzá, hogy pénzbe kerüljön, ezzel is komo­lyan véve dolgot, szemben az eddigi ingyenes, azonnal „el­dobható” lapokkal. Szerencsére már minden újságospavilonban kapható, így nincs akadálya a hozzájutásnak. A 3000 pél­dányból legalább a fele elkel, és mintegy 600 előfizetőnk van.- Miben segíti munkájukat Pécs városa, vezetése?- Jártunk dr. Páva Zsolt pol­gármesternél, aki nagyon fon­tosnak nevezte a város életében a felsőoktatási intézményeket, s természetesnek találja, hogy a mintegy 10 ezer fiatal saját új­ságot szeretne. Elfogadták, hogy az Universitas keretén be­lül működő lapnak évi 1 millió forint szavazzanak meg, bár a döntés még nem végleges. Ez az összes működésünk 20 szá­zalékát fedezné.- És hogyan tovább?- A 8. szám voltaképp készen van. Igaz, már csak a tördelési és nyomdaköltségeket tudjuk azonnal fizetni. Mindenki ír, terjeszt, hirdetést szervez, és persze emellett egyetemre jár... De tapasztalatból tudom, hogy egy idő után a legbuzgóbb lel­kesedés is elfogy. A munkájáért mindenkit meg kell fizetni, még akkor is, ha egyetemista! Méhes K. jelentkezési lapot legkésőbb március 23-ig kell visszajuttatni Sárközi Gyula nevére a Madách Színházba. (1073 Budapest, Hársfa utca 36.) Vidéki lakosok - amennyi­ben nem tudnak személyesen Budapestre jönni a jelentkezési lapért , levélben jelezhetik szándékukat. A levélben mellé­kelni kell egy saját címmel ellá­tott válaszborítékot, melyben a színház eljuttatja a jelentkezési lapot a felvételizőnek. A felvételin csak olyan sze­mélyek vehetnek részt, akik ha­táridőn belül (március 23.) visz- szajuttatták jelentkezési lapju­kat a Madách Színházba. Bő­vebb információ Szabó Tünde Atlantic Public Relations. Telefon: 212-2443 vagy 212-2445. Fax: 212-2444. Róluk is döntenek ... Fotó: Tóth Táncos válogatás a Madách Színházban Kerüljük el a tanulmányi szerződés csapdáit! Tavaszi „bezsongás” - az iskolapadban Az egyetemisták egy része ezekben a napokban kapja kéz­hez a diplomáját. Közülük so­kan tanulmányi szerződéssel a zsebükben biztos munkahelyre számíthatnak. Az ő figyelmüket szeretném felhívni az alábbi tör­ténetre. Ügyfelem friss diplomája bir­tokában, no meg egy öt évre szóló tanulmányi szerződéssel helyezkedett el munkáltatójá­nál. Két év után a cégnél átszer­vezést hajtottak végre, minden ötödik embert elküldték, köztük ezt a fiatalembert is. Néhány héttel később írásbeli felszólí­tást kapott, hogy a szerződés alapján fennálló 3 évi tartozását egy összegben, 8 napon belül rendezze. A fiatalember perre vitte az ügyet. Az eset eldöntésekor a bíró­ság abból indult ki, hogy a munkáltató azért kötött tanul­mányi szerződéseket, mert így akarta biztosítani a maga szá­mára a szükséges szakembere­ket. Ilyen esetekben a munkálta­tónak mérlegelnie kell gazda­sági helyzetét, azt, hogy meg­engedheti-e magának a hosszú távú elkötelezettséget, foglal­koztatni tudja-e majd a leszer­ződő fiatalokat? De miről is szólnak ezek a tanulmányi szerződések? Egy­felől a munkáltató vállalja, hogy tanulmányaik idején anyagilag támogatja a diákokat, másfelől a leendő munkavállaló kötelezi magát, hogy az iskola befejezését, a szakmai képzett­ség megszerzését követően meghatározott időn át az adott munkahelyen fog dolgozni. Eb­ben a kétoldalú megállapodás­ban pontosan le kell írni, hogy a cég milyen módon és mérték­ben nyújt támogatást a diáknak, valamint azt is, hogy ezért cse­rébe a másik fél mennyi időt kö­teles eltölteni a munkáltatónál. A törvények legfeljebb ötéves kötelezettséget ismernek el. A munkavállaló megszegi a szerződést, ha a kikötött idő előtt saját elhatározásából meg­szünteti a munkaviszonyát és máshol helyezkedik el. Ebben az esetben a még hátralévő idő­vel arányosan a korábban fel­vett támogatást vissza kell fi­zetnie, mégpedig kamatostul. A bevezetőben ismertetett esetben a munkáltató szüntette meg a munkaviszonyt. A bíró­ság álláspontja szerint a cégve­zetésnek kellett volna megfon­tolnia, hogy a létszámcsökken­tés keretén belül feltétlenül fel kell-e mondania a tanulmányi szerződéssel alkalmazott mun­katársának is. Ha igen, akkor viselnie kell döntése következ­ményeit is. A bíróság az elbo­csátott fiatalembernek adott igazat, nem kellett visszafizet­nie az ösztöndíjat. Szeretném megjegyezni: az esti, vagy levelező tagozatú, il­letve a csak tanfolyami kép­zésre kötött tanulmányi szerző­désekből eredő jogviták nem a polgári, hanem a munkaügyi bí­róságok illetékességébe tartoz­nak. Dr. Lajer Erika Ahogy fújni kezdenek a tava­szi szelek, számíthatunk rá, hogy megpezsdül, szinte vib­rálni kezd a levegő gyerekeink körül - az iskolapadban is. Még a lustácska, nehezen mozduló kisdiákok is nyugtalanná, nehe­zen kezelhetővé válnak, az egyébként is izgő-mozgó tiniket pedig alig lehet a tankönyvek, leckefüzetek mellett tartani. Nincs ebben semmi rendkí­vüli; az évszakváltás nemcsak a felnőtt, hanem a fiatal generá­ciók hangulatát és közérzetét is közvetlenül befolyásolja. Föl­erősíti az igényt, hogy a szabad levegőn, a kertben, a közeli hegyoldalban, ligetben pótolják mindazt a mozgás-, játék-adós­ságot, ami fölgyülemlett a hosz- szú téli hónapokban. Sokszor még annak árán is, hogy hát­térbe szorul a tanulás, gyön­gébbre sikerülnek a dolgozatok, lefelé kerekednek az osztályza­tok. Hogyan előzhetők meg a ta­vaszi „bezsongás” efféle nega­tív hatásai? Mivel természetes jelenségről van szó, nem a fe­gyelmezés, a tiltás vagy a bün­tetés ígér eredményt. Sokkal célravezetőbb a fölösleges energiák levezetésének néhány egyszerű, hagyományos mód­szere. Érdemes például a követ­kező hétvégekre - akár szom­batra és vasárnapra is - közös programokat, természetjáró ka­landozásokat szervezni. A kisdiákok közül rendszere­sen aránylag kevesen sportol­nak. Őket különösen indokolt arra ösztönözni, hogy legalább hetente egyszer vegyenek részt valamilyen iskolai, ifjúsági tö­megsport-rendezvényen, edzé­sen - labdázni, futkározni, tor­názni. Sok szakember hajlik arra a véleményre, hogy - főként a di­ákok esetében - a tavaszi testi-szellemi kiegyensúlyozat­lanságért nagyrészt az éjszakai nyugtalanság, az alváshiány felelős. Annyi mindenesetre biztos, hogy a tél és a tavasz kö­zötti átmenet időszakában külö­nösen fontos a fiatal szervezet számára a legalább 8 órai alvás. Ne engedjék tehát a szülők, hogy a leckeírás, a tanulás a késő esti órákra tevődjön. Fon­tos az is, hogy a vacsora lehető­leg a kora esti órákban kerüljön az asztalra. A gyerekek hangulati kilen­géseit - amely igencsak kihat iskolai szereplésükre - gyakran az otthoni tétlenség, az unalom váltja ki. Az egykedvű érdekte­lenség csapdájából pedig leg­biztosabban szülői megbízá­sokkal, figyelmet lekötő, érde­kes feladatokkal lehet kiszaba­dítani őket. A fiúk apjuk olda­lán szívesen ügyködnek a ház­ban, a ház körül, a lányok pedig anyjuk mellett a konyhában vagy a veteményesben. Ne feledjük hát, hogy az értelmes, érdekes munka az egyik legjobb gyógyszer a ta­vasz minden „gyermekbetegsé­gére”. Dr. Kecsmár Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents