Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-06 / 36. szám

1995. február 6., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Az édesanya megveri, a nagybácsi megerőszakolja? Hol a határ a gyermekbüntetésben ? A Mohács Rádió, amelynek stúdiójában készült képünk, a közszolgálatiságot tűzte alapcéljául CSELE RÁDIÓ, RÁDIÓ MOHÁCS Két dudás egy csárdában? A gyermekeket legtöbb­ször édesanyjuk veri, az édesapák és nagybácsik in­kább megerőszakolják őket. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban évente egy millió gyermeket bántalmaznak, közülük ezren bele is halnak sérüléseikbe. Hogy Ma­gyarországon milyen a helyzet, arra nem létezik pontos adat.- Svédországban már egy pofonért is megbüntethetik a szülőt. Nálunk is börtönbe ke­rülhet az, aki súlyosan meg­veri gyermekét, de én nem hi­szem, hogy a jog segíthet en­nek a problémának a megol­dásában. Fontosabb a meg­előzés. A családok viselke­dési mintáin kellene változ­tatnunk - nyilatkozott la­punknak dr. Gyenge Eszter, a pécsi Gyermek-ideggondozó vezető főorvosa. A bántalmazás bizonyítása egyébként is nagyon nehéz, hiszen a gyereknek kellene szülei ellen tanúskodnia. A gyerek pedig jogosnak tartja büntetését, hiszen azoktól hallja azt, hogy ő rossz, akiket a világon a legjobban szeret. Tágabb értelemben nem­csak az bántalmazza gyere­két, aki veri, hanem az is, aki megvonja tőle szeretetét. Mint például az az anya, aki megfogadta, két évig nem szól hozzá csemetéjéhez. Az a gyermek, akit rendszeresen vernek, súlyos személyiség­károsodást szenvedhet. Vagy befelé fordulóvá és gátlásossá válik, vagy azonosul a szülő­vel, és verni kezdi kortársait. Ezek a gyerekek értelmileg és testileg is lassabban fejlőd­nek. Többnyire azok az anyák alkalmazzák a nevelés eszkö­zéül a rendszeres verést, aki­ket szüleik is gyakran bántot­tak, vagy akik fiatal korban szültek, és személyiségük éretlen még az anyasághoz. A gyermeket akkor is fenyegeti az ütlegelés, ha krízishelyzet alakul ki a családban. Például a férj házasságon kívüli sze­relmi kapcsolatot tart fenn. A magányos, elszigetelődött anyák is verekedősekké vál­hatnak. Gyakrabban ütik azo­kat, akik eltérnek testvéreik­től, akiknek valami testi vagy szellemi hibájuk van, vagy egyszerűen csak mozgéko­nyabbak az átlagosnál. Azok a koraszülötteket is veszé­lyeztetettek, akik a szülés után kórházban maradnak, és így később kerülnek kapcso­latba az anyával. Ilyenkor sokkalta nehezebben alakul ki megfelelő gyermek-anya kapcsolat. Sajnös, a magyar társada­lomban megengedett az ag­resszió. Elterjedt az a tévhit is, hogy a gyermek az enyém, azt teszek vele, amit akarok. Sokan arra hivatkoznak, hogy őket is verték, mégis, milyen derék emberekké váltak. Vannak olyan gyerekek, akik a rendszeres verés után már maguk provokálják ki a pofont, hiszen előbb utóbb úgyis megkapnák. így lega­lább ők irányítják, melyik napszakban kapjanak ki. Tévedés lenne azt hinni, hogy a gyermeket érintő ag­resszió réteghez, vagy nép­csoporthoz kötődik. Intelli­gens, értelmiségi szülők is el­páholják gyermekeiket, csak azért, hogy jobban tanulja­nak.- Ha büntetni akarunk, ne veréssel tegyük. Azzal csak tehetetlenségünket áruljuk el. A szülő-gyermek kapcsolatot a pozitív megerősítések mé­lyítik el. Ha dicsérünk, sokkal jobban hathatunk - tanácsolja dr. Gyenge Eszter főorvos. Az intézet telefonos ta­nácsadással áll rendelkezé­sére azoknak, akik magukon szeretnének változtatni, vagy akik a környezetükben tudnak rendszeresen bántalmazott gyermekekről - s rajtuk akar­nak segíteni. Hogyan segíthetünk ma­gunkon, gyermekeinken és másokon? Továbbra is tehe­tetlenül szemléljük gyermek­sorsok romlását? Ä pécsi 325-747-es telefon név nélkül hívható minden hétfőn 14-től 18 óráig. Újvári Gábor A mohácsiak nem panasz­kodhatnak: ma már két városi rádióstúdió is annak érdekében dolgozik a Duna-parti városban, hogy tájékoztassa és szórakoz­tassa őket. Az alapcélok elvá­lasztása koránt sem véletlen. Schindl József, a Rádió Mohács ügyvezetője alapcéljuknak a közszolgálatiságot jelöli meg, vele szemben a Csele Rádió fő­nöke, Schum József a könnyed, a vibrálóbb hangvétel híve. A Rádió Mohácsról már többször hírt adtunk. Január 18-tól a hónap végéig adásszü­net volt, mert lejárt az ideigle­nes műsorszórási engedélyük. Most már megint van adás, bár új frekvencián. Nem örül ennek Schindl József, mert a 91,2 Mhz-en is csak negyven napig sugároznak, azt követően áttér­nek a középhullámra, a végle­ges engedély birtokában. A Rádió Mohács teljes ké­szültségéhez már csak az adó­és az antenna-telepítés hiány­zik, de ezt ebben a 40 napban megoldják. Arra kérdésre, hogy konku­renciát jelent-e nekik a Csele Rádió, nemmel válaszolt. Ré­szint mert az utóbbi kisebb terü­leten fogható, másrészt mert rö- videbb a műsorideje. Azt azért megjegyezte: az alig egy hete adó Csele megzavarta a hirde­tőket, a hallgatókat. Más erről a lelkes és fiatal csapattal dolgozó Schum Jó­zsefnek. Eredetileg a Schindl-féle stúdió „összehozá­sért” dolgozott ő is, de hamaro­san kiderült: más értenek rádió­zás alatt. Náluk is van hírszol­gálat - az adásidő minden órá­jában, délután 4-től 8-ig -, le­adnak egy-két riportot is, de in­kább zene, jó zene szól á Csele Rádió stúdiójából a város kábel­televízió-hálózatán. Mindezt néhányan csinálják. Egy pincében volt fotólabort alakítottak át stúdiónak, s kis szoba „süketségéről” a falakat borító tojástartó kartonok gondoskodnak. Mint máris hír­lik: tele vannak fantáziával, egészen meghökkentő és „raga­dós” reklámokat vágnak össze. Schum József szerint is meg­fér egymás mellett a két mohá­csi rádió. Olyannyira, hogy amikor a múlt vasárnap az első adásuk volt, a hallgatóknak küldött zeneszámok címzettjei között - kollegái itás, avagy fricska? - ott volt a Mohács Rá­dió is. A két adó vasárnapi műsora ezen túl rendszeresen olvasható lesz az Új VDN-ben. Akik vi­szont arra kíváncsiak, hogy mit olvashatnak az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban, hallgassák meg a Mohács, illetve Csele Rádiót: mindkét stúdió szem­lézni fogja minden szombaton és vasárnap az újságot. Mészáros Attila Gyógyító méz és gyomorkeserű Tolnáról Tízmillió forint értékű fej­lesztéssel korszerűsítette tolnai telepét a Herbária Rt. Moderni­zálták az energiarendszert és új töltősort állítottak munkába. Soproni Tamás, a részvénytár­saság vezetője elmondta, hogy a beruházás a gyógy-élelmiszerek palettájának bővítését, új ter­mékek megjelenését szolgálja. A KERMI és OÉTI engedélyt követően azonnal a boltokba kerül a Tolnán gyártott gyógy­növényekkel dúsított „herba- méz”. Kamillát és eukaliptuszt tartalmazó változatát a légúti megbetegedésekre, édeskö­ménnyel dúsított fajtáját szél- hajtónak, míg a mentával kevert mézet főleg az epebetegeknek ajánlják. A speciális mézek formatervezett, 140 grammos tubusban kerülnek a boltokba. A Herbária Rt. gyógy-élelmi- szereket gyártó, 45 dolgozót foglalkoztató tolnai üzemében készül a gyógynövényeket for­galmazó cég tradicionális csip­keszörp sűrítménye, amelynek lesz káliummal, magnéziummal és C-vitaminnal dúsított válto­zata is. Az aromák felhaszná­lása nélkül, csak természetes anyagokból készülő üdítő az eddigi üveges helyett ezentúl eldobható és visszaváltható mű­anyag flakonokban is forga­lomba kerül. Tolnán készül a Herbária nemrégiben piacra do­bott gyomorkeserűje, a Máltai Királykeserű, amelynek licen- sze az egyházasharaszti bioló­gus-orvos házaspártól, Varga Józseftől és feleségétől szárma­zik. Az egykori receptet tovább­fejlesztették és kidolgozták a stabil minőséget produkáló nagyüzemi technológiát, ezután kezdődhetett meg gyártása. A királykeserű 8 féle fűszerből és 32 fajta gyógynövényből ké­szül, amelyek közül egyik meg­határozó, a kínai páfrányfenyő. Ötéves tanú Bacsó Péter Megint tanú című filmjének forgatókönyve már öt évvel ezelőtt elkészült. Fábry Sándor a forgatókönyv társírója a bemutató alkalmából elmondta: a forgatást akkor pénzhiány miatt nem tudták el­kezdeni, így az eltelt idő miatt szükséges volt változtatni az eredeti forgatókönyvön. A film 77 millió forintba került. A szerencsehozó ember A megyeszékhelyen tizenegy kéményseprőre hatvanháromezer kémény jut Zsigmond László egy János utcai ház kéményénél Fotó: Läufer A nyugdíjas néni és férje ép­pen reggelizik.- Mi keltünk későn vagy ma­guk a koraik? -kérdezi a la­kásba beözönlő csapattól. Meg­nyugtatjuk, mi kopogtunk ko­rán, a kémények őre és alkalmi kísérői. Zsigmond László, pécsi ké­ményseprő rutinosan lépked fel a tűzlétrán. Az ő körzete a bel­város egy része, többek között a Megyei Kéményseprő Vállalat székhelye, a János utca és kör­nyéke. Odafönn a kilátás na­gyon szép, idelátszik a bazilika tornyainak teteje is. A söprés és a fénykép hamar kész, még egy­szer átvonulunk az idős pár la­kásán, akik látható örömmel fo­gadták a szerencsehozó embert. Hiába, a kéményseprőket min­denki szereti, jegyzem meg. A fiatalember csak annyit válaszol mosolyogva:- Hát, van egy kis kapkodás, ha meglátnak az utcán .. .- Hogy lett kéményseprő?-Több szakmám is van, gé­pész, autó-villamossági műsze­rész, vizsgáztam jégeső-elhárí­tásból is. De ezt szeretem a leg­jobban. Magam osztom be az időm, nálunk 5-6000 kémény tartozik egy emberhez, s évente kétszer legalább mindenhova el kell jutnunk. Harmadik éve va­gyok kéményseprő, de mikor becsöngetek valahova, már tu­dom, ki nyit ajtót. Egy régi házban szintén idős házaspár fogad. A padláson le­kerül Zsigmond László válláról a kétféle söprő, megnézi tükör­rel a kéményt, elkezdi a tisztí­tást, aztán mikor váratlanul elő­tör a por a kéményből, megmu­tatja, mire szolgál az a csinos fehér kendő a nyakukban: szája elé húzza mint védősálat.- Mondja, a gyerekek nem kíváncsiskodnak? Mit felel ne­kik, ha azt kérdik, miért jó ké­ményseprőnek lenni?- Néha feljönnek velem a padlásra. Hogy mi a szép ebben a szakmában? Nem akarok nagy szavakat használni, de amikor ismeretlen utcákon járok, a te­kintetem rögtön a háztetőkre esik. Különben az öcsém is ké­ményseprő, én csaltam el hoz­zánk. Most lesz közös munkánk is, mert néha, ha nagyobb fel­adat van, együtt megyünk ket- ten-hárman dolgozni. Az idős úrnak a söprés után nem kell fizetnie, ő átutalással egyenlíti ki a számlát, aminek az összege igazán elenyésző többi fizetnivalóinkhoz képest: évi 300 forint sincs ÁFÁ-val együtt egy üzemelő egyedi ké­mény tisztítása és felügyelete. - Tudja, hogy ez egy bizalmi ál­lás - néz rám a házigazda. - Őt már ismerjük, bármikor been­gedjük, tudjuk, hogy miért jött s hogy megbízható. A rókajárás folytatódik. Lei- kauf Tibor, a megyei vállalat igazgatója nevezte így a szak­mabeliek napi útját. Vélekedése egybecseng a nyugdíjas úréval, mint mondja, ez tényleg bizalmi állás. A kéményseprők zöme érettségizett, jelenleg egy éves szakmai képzés után vizsgáz­hatnak a felnőttek. Ám a tervek szerint pár év múlva már egy újonnan létesülő oktatási köz­pont ad majd helyet Pécsett a kéményseprő szakma képzésé­nek, s ezt akkortól ugyanolyan feltételekkel fogják oktatni, mint bármely más szakmát. Evek alatt tevékenységi körük letisztult, ma önfinanszírozók, a megyei közgyűléshez tartoznak. Pécsett 11 kéményseprőre jut 63 ezer kémény. Délelőtt 10 óra. Még egy lá­togatás a pécsi kéményseprők Király utcai központjában, ami a törzshelyük - ott átöltözhet­nek, lefürödhetnek -, aztán el­köszönünk. Zsigmond László nem nyújt kezet, kormos a te­nyere. Ma biztos szerencsém lesz. Szabó A. Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. március 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft ( 3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. lakcím Kéijük a megrendelőlevelet borítékba helyezve £ Kiadó címére beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb február 25-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. i * » I

Next

/
Thumbnails
Contents