Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-04 / 34. szám
1995. február 4., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 Elvtelen osztogatás A politika fél a következetességtől E hét keddjén még Londonban nézte a BBC reggeli híradóját Bélyácz Iván pécsi egyetemi tanár. A műsorban kerek öt percet szenteltek Magyarországnak a tőzsdeindex zuhanásának apropóján. A szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a politikai hezitálás, egyes kulcspozíciók üresen tartása a külföldi befektetők szemében bizonytalanná teszi az itteni próbálkozásokat.- Békési László lemondása hová vezethet? Másrészről e konkrét ügytől elvonatkoztatva, milyen folyamatok zajlanak a háttérben?- Ha a pénzügyminiszter távozása a stabilizációs politika felborulásával járna együtt, akkor abban a Nyugat komoly veszélyeket lát. Mert - mint ahogy a közelmúltban is említettem - olyan mélyek és súlyosak az egyensúlyi zavarok, hogy a helyzetünket - amely kísértetiesen hasonlít 1992 nyarára - bármiféle osztogató politika csak tovább súlyosbítja. Mert mi is volt akkoriban? A Kupa-program és annak a gazdaságpolitikává soha nem manifesztálódott alternatívája, amit Szabó Tamás képviselt. A mostani végrehajtó hatalom érzi az elhalasztott struktúraváltás kínjait és keserveit. De meggyőződésem, hogy az eltelt öt év után sem értünk el oda, hogy a polgári demokrácia gazdasági alapjának megszilárdításában, a rendszer működtetésében érzelmektől mentesen tudjunk közelíteni a dolgokhoz. Tehát ha tavaly nyáron a végrehajtó hatalom elkerülhetetlennek tartotta a stabilizációt, akkor amellett ki kell tartani, bármilyen keservesek is a következményei. Az érzelmeket azért említettem, mert nálunk a hetvenes évek vége óta folyik egy olyan gazdaságpolitikai „húzd meg - ereszd meg”, amely az egyik oldalon visszafog, kedvezőtlen következményeket hozó lépéseket tesz, másrészről viszont a források és javak elvtelen, kritikátlan osztogatása folyik. Természetes, hogy egy kormányzatnak érzékenyen reagálnia kell arra, ahogyan a társadalom viszonyul egy adott helyzethez - akár az inflációhoz, akár a munkanélküliséghez, és a döntések mindazon következményeihez, amelyek az egyéni sorsokat meghatározzák. De mi időről időre megtorpanunk, visszahőkölünk, fölpuhítjuk a programokat. Emiatt a gondok mind súlyosabban kerülnek újból és újból a felszínre.- Mennyire egyes személyekhez kötött a magyar gazdaságpolitika? Volt elvetélt Kupa-program, több oldalról kritizált Békési-program; vagy lásd a legutóbbi miniszterelnöki „óvást"...-A elmúlt öt év azt példázza, hogy azok a mechanizmusok, amelyek felőrlik akár a legprogresszívebb programot is, amelyek a következetességgel sikeresen szembe tudnak szállni, amelyek felpuhítanak és átalakítanak, nem személyhez kötődnek. Ezek a társadalmi, hatalmi struktúrában, a társadalom szociológiai szerkezetében vannak jelen, és bármilyen felkészültségű, értékorientációjú és világnézetű politikust fel tudnak őrölni, ami be is következett az elmúlt években. A gond az, hogy nem szilárdul meg elveiben és szabályaiban a polgári piacgazdaságnak az intézményes viselkedési kultúrája és struktúrája. A végrehajtó hatalomban zajló csetepaték; hogy a miniszterelnök napi ügyekkel foglalkozik mutatják, hogy nem világosak és egyértelműek a szabályok, hanem érzelmi alapon és az éppen adott hangulatnak megfelelően avatkoznak be a folyamatokba. Aminek az lett a következménye - csak az említett időszakot nézve -, hogy a korábbi húszmilliárdos adósság másfélszeresére nőtt, hogy az infláció az év végére közelíti a harminc százalékot. Egyértelmű, szigorú szabályok mellett működő társadalomban és gazdaságban nem mehet végbe a bankok kifosztása, nem engedik meg az állami vagyon elherdálását, a lopást, a csalást és a hazugságot. Összehasonlításként vegyünk egy nyugati polgári demokráciát: annak a mi működési rendszerünknél lényegesen szigorúbb elvei, ellenőrzési mechanizmusai vannak, amelyeket komolyan is vesznek. Nálunk senkinek nem kell következetes ellenőrzéstől tartania, a visszakérdezéstől félnie! A magyar gazdaság súlyos tragédiája, hogy a szabályok kijátszása, a fekete és szürke gazdaság olyannyira polgárjogot nyert, hogy százmilliárdok elfolynak úgy, hogy erre a központi végrehajtó hatalomnak semmiféle ráhatása nincsen. Ugyanakkor óvnék attól, hogy kampányok keretében akarjunk fegyelmet tartani. Mert teljes bizonyossággal állítom, hogy ugyanazok állnának a kampányok élére, akik a legsúlyosabb vétkeket elkövették. Balogh Zoltán Bemutatkozik a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium Sok az igyekvő, bizonyítani akaró gyerek a gandhisok között Fotó: Tóth László A végére ért az a játék, melyben lapunkban a megye azon középiskoláit mutattuk be, melyek jelentkeztek a vetélkedésre, szám szerint 15-öt. A kör most a Gandhi Alapítványi Gimnáziummal zárul, akiknek utoljára a Testnevelési Általános Iskola és Alternatív Közgazdasági Gimnázium tette fel a kérdést: Ki volt, milyen nemzetiségű, melyik országban tevékenykedett az a neves pedagógus-pszichológus, aki a gyermekközpontú pedagógia megfogalmazásához az „ebihal" hasonlatot használta? Ki az a pécsi szobrászművész, aki a számunkra az egyik legkiemelkedőbb jutalmat készítette? A gandhisok válasza: 1. Claparéde, francia és Svájcban tevékenykedett. 2. Trischler Ferenc. Bensőséges, szinte családias hangulat uralkodik a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium épületében, ami nem is igen lehet csoda, hiszen egyelőre csak 53 elsősük van még, tekintve, hogy csak nemrég indult be az oktatás ebben az igazán fiatal intézményben. A létszám azonban gyarapodik máris, hiszen már megkezdődött a nulladik féléves képzés, erre idén több, mint 40 kisdiákot választottak ki. A Gandhi Alapítvány azért jött létre, hogy azok a tehetséges cigány, vagy nemcigány fiatalok is nekivághassanak az érettségi megszerzésének, akik szociális helyzetük miatt erre nem, vagy csak óriási áldozatok árán lennének képesek. Nem titkolt cél az sem, hogy olyan értelmiségieket akarnak képezni, akik alkalmasak lesznek közösségépítő, közösségszervező munkára is, és származásukat felvállalva próbálnak majd tenni is valamit az elmúlt néhány évtizedben felbomlott közösségeik érdekében. Bogdán János igazgató elmondta, hogy nemcsak a szegénysors a baj, de az az iskolákban óhatatlanul kialakuló szemlélet is, mely a gyermek előmenetelét a szülők társadalmi helyzetéhez igazítja. Ezen túl a kétnyelvűség problémái is lényegesek, ezt kiküszöbölendő a Gandhiban cigány nyelv és kultúra is szerepel a tárgyak között.- Ez egy nemzetiségi iskola - tette hozzá az igazgató -, ahol cél az identitás megőrzése, ennek egyik eszköze a saját nyelv használata. Másrészt itt olyan tantárgyakat is tanítanak, melyeket máshol nem, ilyen a mitológia, a filmművészet, a pszichológia, a szociológia például. Harmadsorban más az úgynevezett hagyományos tárgyak tanításának koncepciója is. A irodalom, a nyelvtan a filozófia és a történelem aránylag magas óraszámban szerepel, mert elsősorban humán műveltség megszerzésére törekszünk, hiszen olyan embereket szeretnénk képezni, akik más emberekkel is fognak tudni majd foglalkozni, s például a nyelv lesz a legfontosabb munkaeszközük. A természettudományos tárgyakat a matematika kivételével kisebb óraszámban oktatják, de ez a továbbtanulóknak nem jelent feltétlen hátrányt, hiszen az utolsó két évben magas fakultációs óraszámok vannak, pótolható a szükséges gyakorlat. Ebben az iskolában hat évfolyamos a képzés, és lényege, hogy itt hat osztályos egységben gondolkodnak. A Gandhiban a kiválasztás rendszere is eltér a szokásostól. Az iskola munkatársai keresik fel ugyanis a régió iskoláit, és tehetséges cigány tanulókat keresnek egy felmérő program segítségével. A gyerekeket aztán a féléves előkészítő során elsősorban tanulni akarják megtanítani, számítógéppel bánni, ha kell, helyesen írni, s elkezdenek egy intenzív nyelv- tanulási programot is. Az iskolába kerülés feltétele tehát a felvételi vizsga, melyen főként a képességeket vizsgálják, illetve képet alkotnak a tanuló személyiségéről. Erre természetesen bárki jelentkezhet. Az iskola bentlakásos, de a pedagógusok nagyon fontosnak tartják, hogy a gyerek ne szakadjon el a hátterétől, ahonnan jött, ezért hetenként hazautaznak a diákok, útiköltségüket az iskola téríti. A kollégium nemcsak otthont teremt, de az iskolai oktatás teljes értékű kiegészítője, és tehetséggondozói feladatokat is ellát. Egyelőre még korai sikerekről beszámolni, mégis:-Az elmúlt három év egyik legnagyobb eredménye, hogy már nem kelt megütközést az, hogy cigányok is létrehozhatnak oktatási intézményeket - emelte ki az igazgató. - Siker, hogy a régió általános iskolának egy részében fel tudtuk kelteni a pedagógusok érdeklődését. S hogy emberi tulajdonságaikat illetve milyenek legyenek az innen kikerülők?- Legyenek jók. Ne szentek, de ne is önzők, individualisták. Nyitott, kifelé forduló, tehetséges, kreatív fiatalokat szeretnénk az iskolából kibocsátani. A gandhisok a Leövvey Gimnáziumnak adták tovább a kérdésüket, ezzel a kör bezárult. A kérdések: Mit jelentenek az alábbi kifejezések a „nemeslelkű” gondolatrendszerében: szvaraj, szatja, ahimsza, brahmacsarja? Kinek a verséből valók az alábbi sorok? „Rovom a várost /pólóban tanár. / Rohadt meleg van. / Az állam dotál, ” A Leöwey válasza: 1. Szvaraj: saját uralom, ön- kormányzat. 1905-től a nemzeti mozgalom radikális szárnya tűzte ki célul. 1929. december 31-én Lahómban már a teljes függetlenséget, a puma szvará- dzsot hirdette meg: India az indiaiaké. Szatja, szatjágraha: az igazsághoz való ragaszkodás, mely erőt ad annak, aki az igazság híve. A szatjágraha követője Gandhi a politikai harcnak ezt a módszerét Dél-Afrikában alakítja ki, s később Indiában is tömegmozgalommá vált. Ennek hatására először a köréje gyűlt közösség, majd az egész nemzet megtagadta az engedelmességet olyan törvényekkel szemben, melyeket igazságtalannak és sérelmesnek érzett. Gandhi a társadalmi igazságtalanságok felszámolása melleit az egyszerű emberek tiszteletéért s méltóságának megőrzéséért szállt síkra. Ahimsza: erőkszaknélküliség, minden erőszaktól való tartózkodás, jóindulat. Az indiai vallások, különösen a dzsainizmus egyik ősi elve. (Dzsainizmus: óindiai vallási irányzat, az élőlények megmártása, tehéntisztelet.) Brahmacsarja: szó szerint „Istenhez vezető magatartás”. Önmegtartóztatás (szüzesség) szigorú fogadalma. 2. Mihalik Zsolt: Fonák pörgetés című verseskötetéből a Nyári séta című verse. A bemutatkozások sora ugyan befejeződött, de a játék még nem egészen, hátra van ugyanis a verseny értékelése. Az eredményekről lapunkban később még beszámolunk. Hodnik I. Gy. Hát annyi bizonyos, hogy Sherlock Holmes-nak vagy Poirot úrnak könnyebb volt a helyzete, mint egy mai bűnügyi film botcsinálta nyomozójának. Egyszerűen azért, mert ők még ráértek az adott üggyel foglalkozni. Volt egy nagyítólencséjük meg egy kis sütnivalójuk, s egy-kettőre megfejtették a rejtélyt. Végül összehívták a társaságot a szalonban, s szellemes előadás keretében leplezték le a gyilkost. A bizonyítási eljárás elegáns stílusát mindenki élvezte, titokban még a tettes is. Ezzel szemben Richard Rush Az éj színe (Color of Night) című filmjének hőse, Bill Capa, javarészt azzal tölti az idejét, hogy Rose-t váija, ezt a fel-fel- bukkanó s el-eltűnő, titokzatos lányt, s csupán maradék perceit használja arra, hogy kézreke- rítse meggyilkolt barátja gyilkosát. Hány kicsi néger? Bezzeg Columbo hadnagy már a történet harmadánál rájött volna arra, hogy a lány körül valami nem stimmel. Ha mégsem, a felesége biztosan figyelmeztette volna. De a szerelem vak, Bili Capa nem sejt semmit, se hall, se lát, főként a piros színt nem, ám az éj amúgy is sötét, sőt fekete. Ja, kérem, mondhatná valaki, ez nem is krimi, hanem erotikus, pszichológiai thriller, amiről Agatha Christie vagy Ellery Queen még csak nem is hallott. Ez igaz, ellenben a bűnügyi műfajhoz értettek, s azt hiszem, egy kicsit a lélektanhoz is, sőt a logika sem volt idegen tőlük. Ha például Miss Marple, elgondolni is képtelenség, de tegyük fel, egy pszichoterápiás csoportot vezetett volna, mint Bili Capa, s ennek öt tagja közül négy arról számolt volna be, hogy váratlanul feltűnt az életében egy csodálatos lány, hát az öreg hölgynek ez bizony szöget ütött volna a fejébe. S amilyen epés vénkisasszony, még azt is megkérdezte volna magától: és az ötödikkel mi van? De a mi Billünk csak várja Rose-t. Pedig Richard Rush, aki a Kaszkadőr című filmmel hívta fel magára a figyelmet, most is nagyon iparkodott. Érdekes, ahogy a terápiás csoportot bemutatja, s igazán szellemesen ábrázolja a felügyelő fura figuráját. De ez kevés volt neki. Bruce Willis mellé leszerződtette a Du- ras-féle Szerető-bői ismert Jane March-ot, aki miatt elfelejtette, hogy milyen filmet is kezdett forgani, s a többi kicsi néger majdnem teljesen kiment a fejéből. A sztároknak extra környezet is dukált. A hős otthona, gondolom, még Los Angelesben is különlegesen modemnek számít (engem leginkbáb egy kissé elavult űrállomására emlékeztetett). Egyszóval Az éj színe alkotói túl nagy gondot fordítottak arra, hogy kellőképpen tátva maradjon a szánk, pedig egy-két apró eredeti ötlet talán hatásosabb lett volna. Mert ezt az autós üldözést már körülbelül ezredszer látom, az ugorjak vagy ne ugorjak játék a torony tetején szintén visszaköszön, s a kobra is törzsstatisztának számít immár. Azt a jelenetet, amikor az egyik autó a közeledő vonat elé akarja taszigálni a másikat az átjáróban, még csak másodszor élveztem, de Spielberg Párbaj-a után ez is sok volt egy kicsit. Egyszer bevált, most már mást kellett volna kitalálni. Igen ám, de mit? Amikor minden jó krimit megcsináltak már. Nagy Imre Változik a versenytörvény Jelentős módosítások várhatók a versenytörvényben. A módosító javaslat az év második felében kerülhet az országgyűlés elé. Erről a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, Boytha Györgyné tájékoztatta az MTI-t. A versenytörvény jelenleg tiltja az egymással versenyben álló gazdasági egységek horizontális kartellbe tömörülését. Ez a gyakorlatban ázt jelenti, hogy az azonos árucikkek forgalmazói nem állapodhatnak meg például az árak változtatásában. A vertikális versenykorlátok kiszélesítésére vonatkozó módosítás lényege, hogy a versenytörvény tilalma a jövőben - bizonyos kivételekkel - kiteljed majd a vertikális kartell létrehozására is. Ennek értelmében az értékesítési lánc különböző fázisaiban tevékenykedő gazdasági egységek sem tömörülhetnek kartellbe. A törvénymódosítási javaslatban - az Európai Unió gyakorlatának megfelelően - lehetőség van a tilalom alóli csoportmentesség megszerzésére, például a franchise hálózatok, a know-how és egyéb szellemi alkotások esetében. A gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés szabályainak változtatásával bővül a versenytörvénybe ütköző, nevesített gazdasági magatartások köre. Eszerint például tilos lesz a versenytársakat kiszorító - indokolatlanul alacsony - árat alkalmazni olyan esetben, amikor nem áll a termelés mögött alacsonyabb költség. Visszaélésnek számít majd az olyan diszkriminatív magatartás, amikor például egy vállalat a termékét az egyes piaci szereplőknek különböző árakon kínálja. * . H * * t M
