Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-27 / 57. szám

1995. február 27., hétfő Külföld uj Dunántúli napló 11 BRIT-ÍR MEGÁLLAPODÁS Béke vagy hadüzenet? A francia kapcsolat A szerdai Le Monde-ban robbant a bomba: a hatóságok öt amerikai állampolgárt - állí­tásuk szerint CIA ügynököket - Franciaország elhagyására szó­lítottak fel. Amerikai vélemé­nyek szerint a franciák az el­nökválasztási csatározásokkal kapcsolatos meggondolásokból kreálták ezt a kémügyet. Párizsi állítások szerint viszont az ame­rikai ügynökök francia minisz­tériumok kulcsfontosságú kép­viselőit hálózták be, még Balla­dur miniszterelnök személyes csapatának egyik tagját is sike­rült megvásárolniuk. Sem a Le Monde, sem a ható­ságok neveket nem közöltek, csak annyit tudni, hogy a kiuta­sítottak közül két férfi és két nő a párizsi amerikai nagykövetség munkatársa, egyikükről még azt is állítják, hogy a CIA francia- országi nagyfőnöke; az ötödik személy ugyancsak nőnemű, aki diplomáciai „fedővédelem” nélkül dolgozott, de „minden kétséget kizáróan” CIA-munka- társ. Noha a francia kommentáto­rok az esetet komolynak minő­sítik, Balladur miniszterelnök igyekezett elvenni a dolgok élét, mondván, hogy „megtör­ténnek ilyes dolgok az Atlanti óceán mindkét partján ...” Az óceán túlsó partján nem sietnek cáfolni a vádakat. „Az ipari-gazdasági kémkedés ténykérdés, teszik ezt mások is, tesszük ezt mi is” - nyilatkozta a Clinton adminisztráció egyik főtisztviselője. Az amerikaiak elsősorban a két ország gazda­sági kémkedésének különböző­ségére mutatnak rá. A CIA és más amerikai titkosszolgálatok által megszerzett információk nem „csorognak át” a gazda­ságba - állítják, a megszerzett titkok a kormány „birtokában” maradnak. Ezzel szemben má­sok - éppenséggel a franciák - az ipari-gazdasági kémeik által megszerzett információkat szinte közvetlenül „átpumpál­ják” a (francia) üzleti életbe, és így illegális eszközökkel francia cégeket versenyelőnyhöz jut­tatnak. Az eset egy másik diszkrét vonására a CIA már visszavo­nult vezető tisztviselője muta­tott rá. Szerinte az elmúlt évek során Washington számtalan­szor tiltakozni kényszerült az amerikai cégeket ért francia ipari és gazdasági kémkedés miatt. „Ez a mostani francia ak­ció a mi sokéves, kulisszák mö­götti kellemetlenkedéseink nyilvános megbosszulása.” Társadalmi katasztrófa Munkanélküliségi válság felé halad a világ, a kormányoknak együtt kellene működniük, hogy elkerülhető legyen a tár­sadalmi katasztrófa - állapítot­ták meg tanulmányukban a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILÖ) szakértői. Az elemzés szerint a tavalyi év végén a világ munkaképes életkorú lakosságának a 30 szá­zaléka állástalan volt, vagy alul­foglalkoztatott, ez összesen 820 millió embert jelent. A munka- nélküliség a nagy világgazda­sági válság, azaz több mint hat­van év óta nem volt ennyire sú­lyos. Történelmi lámpások 13,8 millió jüanért (1,64 mil­lió dollárért) kelt el két nagymé­retű lámpás egy pekingi árveré­sen - közölte a kínai sajtó. A magas ár oka: az árverésre bo­csátott világítótesteket törté­nelmi ereklyéknek tekintik Kí­nában. Nevezetességük abban áll, hogy a Peking központjában lévő Tienanmen kapubástyát dí­szítették, Mao Ce-tung kom­munista vezető alattuk állva hirdette ki a Kínai Népköztársa­ság megalakulását. Két év munkája fekszik ab­ban a 23 oldalas, egyszerű kivi­telű füzetben, amely az utóbbi tíz év legnagyobb horderejű ál­lamközi megállapodása Nagy-Britannia és egy másik ország között. Ez a megállapítás annak ismeretében is bátran vál­lalható, hogy a múlt héten hiva­talosan is kihirdetett dokumen­tum nem más, mint annak kör­vonalazása: az ír sziget alkot­mányos státusáról majdan mi­lyen keretek között folytatód­hatnak a hivatalos tárgyalások. Az úgynevezett keretegyez­mény az 1985-ben elfogadott H i 1 lsborough-megállapodásban gyökerezik: ez utóbbi adott Dublinnak „konzultációs lehe­tőséget” a Ulster tartomány ügyeiben. A brit koronára fel­esküdött protestáns északír uni- onisták gyomrát annak idején már ennyi is megfeküdte, a most szentesített keretegyez­ményt pedig egyenesen úgy ér­tékelik, hogy azzal London el­adta a fejük fölül a tetőt, vagyis kiárusította Ulstert a katolikus déli köztársaságnak. Dublin pedig meglehetősen nagyvonalú gesztus ígéretével igyekezett lecsendesíteni a loja- lista indulatok hullámait: al­kotmányának 2„ illetve 3. be­kezdését is kész módosítani, vagyis azokat a cikkelyeket, amelyek az északír tartomány­nyal szemben támasztott területi igényeit fogalmazzák meg. London mindezt megtoldja az­zal, hogy az 1920-ban kelt „ír törvénybe” - amely a West­minsternek ad kizárólagos szu­verenitási jogkört Ulster felett - beiktatja az „egyetértés elvé­nek” garanciáját, vagyis az uni- onisták beleszólási jogát. A dokumentum azonban - s A Vogézek lankás keleti lej­tőin mintegy 120 km hosszan E-D irányban elnyúló borvidék borútja nemrég ünnepelte fenn­állásának 40. évfordulóját. A hegy vonulat lábánál a VIII. század óta hatalmas szőlőültet­vények terülnek el. Ma mintegy 13 000 hektáros az elzászi sző­lőterület, mely a tengerszint fel­etti 200-400 méteres magasság­ban helyezkedik el. Az elzászi bor ismert volt Eu­rópa szerte és már a XVI. szá­zadtól szigorú rendeletek szabá­lyozták a szőlőtelepítést és a bortermelést. A rendkívüli föld­rajzi adottságok (napos, meleg és száraz éghajlat), a talaj válto­zatossága minőségi borok szé­les választékának termelésére nyújtanak lehetőséget. Évente közel 100 millió palack bort ál­lítanak elő az elzászi gazdák. Ennek egy része üzleti forga­lomban, kereskedők közvetíté­sével kerül értékesítésre, de na­gyobb hányada közvetlenül ke­rül a fogyasztóhoz, helyi bor­kóstolás, vásárlás révén. ezzel töri a legtöbb borsot a ko­ronahű protestáns mozgalom vezetőinek orra alá - nem nél­külözi az utalásokat olyan, hatá­ron átnyúló hatáskörű és végre­hajtó jogokkal is felruházott kormányzati testületek létreho­zásának lehetőségére, amelyek munkájában Dublinnak is döntő szava lenne - igaz, nem na­gyobb, mint az ugyancsak kilá­tásba helyezett jövőbeni ulsteri parlamentnek, amellyel az ír Köztársaság közösen működ­tetné e kormányzati szerveket. Az unionista erők mégis ebbe a kitételbe kapaszkodnak tíz kö­römmel, amikor azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a kerete­gyezmény alapján megkez­dendő tárgyalások csakis az Ulster feletti dublini szuvereni­tás megteremtése - vagyis a legrosszabb unionista rémál­mok - felé vezethetnek. Nem ígér könnyű megbéké­lést a hírhedt retorikájú, ultralo- jalista nézeteiről ismert unio­nista vezető, Ian Paisley lelkész fellépése: alig tizenkét órával a kihirdetés előtt, Major kor­mányfővel folytatott londoni megbeszélése után egyszerűen hadüzenetként értékelte a keret­egyezményben foglaltakat. A brit-ír vegyesbizottság igazán 1993 közepén vágott bele a keretmegállapodás ösz- szekovácsolásába; a dokumen­tum formába öntésének elveit a két kormány az úgynevezett Downing Street-i kiáltványban, 1993 decemberében fogalmazta meg hivatalosan is. John Major brit és Albert Reynolds akkori ír kormányfő a kör négyszögesíté­séhez hasonlóan nehéz feladat­tal próbálkozott, amikor egy­részt deklarálta az északír la­kosság döntési szabadságának Az elzászi borút északi kapu­ját Marlenheim, a délit Than vá­roska határában állították fel a 40. születésnap alkalmából. A kettő között Riquewihr és Obemai településeken át col­mari kitérővel, több mint száz falut, kisvárost és kastélyt fűz egybe a borút. A turista festői tájon, több száz esztendős, fa­vázas, muskátlival borított há­zaktól övezett úton, műemléki látnivalókban gazdag falvakon keresztül járhatja be a vidéket. Számos pince, borozó, gasztro­nómiájáról híres konyha várja hívogatón a vendéget, gazdag folklór és rendezvénykínálat (szüreti mulatságok, borvásá­rok, kulturális programok) teszi még színesebbé az itt-tartózko- dást. A borvidék 7 nevezetes fajtá­járól ismert (6 fehér és 1 rozé bor). Ezek a zöld szilvám, pinot blanc, pinot gris, pinot rouge, rajnai rizling, ottonel musko­tály, fűszeres tramini. Vala­mennyinek sajátos karaktere van, olyan bukéja és gyümöl­szentségét, másrészt - jóllehet meglehetősen homályos meg­fogalmazások mögé rejtve - el­ismerte „az összír elem” nélkü­lözhetetlen jelenlétét a majdani rendezési folyamatban. A szer­dán kihirdetett keretegyezmény - amelynek sorsa teljes mérték­ben az érintett pártok, és végső soron az észalrír nép kezében van, tehát nem kőbe vésett kormányhatározat - gyakorlati­lag a Downing Street-i kiált­ványt „béleli ki” az annak alap­ján megfogalmazott intézkedési javaslatcsomaggal. Az egyezményhez vezető út és az abba torkolló mellékutak nem voltak simára aszfaltozva: olyan erőkkel kellett - és kell a jövőben is - szót érteni, ame­lyek saját igazuk tudatában ne­gyed évszázadon át viseltek polgárháborút egymással, s mindeközben vagy háromezer emberéletet oltottak ki. A Dow­ning Street-i deklaráció után nyolc hónappal azonban meg­történt a csoda, amelyre még egy esztendővel korábban is igen kevesen számítottak: a brit fennhatóság felszámolásának ügyét zászlajára tűző ír köztár­sasági hadsereg, az IRA fegy- vemyugvást hirdetett. Nem e tény testesíti meg önmagában a csodát - ilyenre már volt példa a tartomány véres újkori törté­netében -, hanem az, hogy a tűzszünet ezúttal tartósnak bi­zonyult. Mindez annak elengedhetet­len előfeltételeként fogalmazó­dott meg a brit és az ír kormány kiáltványában, hogy a katolikus terrorszervezet politikai képvi­selete, a párt formáját öltő Sinn Fein majdan előléphessen a tör­vényesség és az illegalitás mezsgyéjének félhomályából, esős íze, vagy száraz jellege, melyek alapján az amatőr kós­toló is könnyen felismerheti bármelyik fajtát. De felismer­hető az elzászi bor már első pil­lantásra az üveg formájáról is, az elegáns, hosszú nyakú, for­májában és méretében rendelet­ben szabályozott tipikus elzászi palackról. Érdekessége még az elzászi boroknak, hogy a bor- deaux-i, burgundiai és más francia hagyományoktól elté­rően a borok a nevüket a szőlő­fajtáról és nem a termőterületről kapják. A vidéket járó turistát csábító cégérek, figyelemfelhívó táblák invitálják lépten-nyomon bor­kóstolásra, gasztronómiai ínyencségek felfedezésére. A házak kapui nyitva állnak, bárki betérhet, kóstolhat, vásárolhat, hangulatos környezetben be­szélgethet a gazdával, aki szíve­sen megmutatja „birtokát”, pin­céjét, feldolgozóját, szőlőjét is, ha a vendég kíváncsi rá. S ha íz­lett a bor, és a vevő rendelni kí­ván, a gazda kész a házhoz szál­lításra is. Az elzászi vendéglátás és gasztronómia, mint a bor is, és önálló partnerként vehessen részt a köztársaságiak képvise­letében a keretegyezmény alap­ján elkezdendő rendezési tár­gyalásokon. London és a Sinn Fein között azóta létrejött az első, törté­nelmi jelentőségű közvetlen kapcsolatfelvétel; igaz, a de­cember óta tartó szórványos megbeszéléseken egyelőre csak a jövőbeni valós politikai tár­gyalások előfeltételeiről egyez­kednek a felek. A brit politika a XX. század második felében is bővelkedik az olyan konfliktusokban, ame­lyek megoldása nem heteket, nem hónapokat, de jó esetben is éveket vett és vesz igénybe. Rhodesia sorsának megoldása 1965-től 1979-ig húzódott; az 1980-as évek elején kiéleződött Falkland-válság a mai napig is félig sem begyógyult sebként éktelenkedik a brit-argentin messze földön híres. Számtalan kis panzió, falusi vendéglátó- hely vátja a túrázásban, vagy éppen a kóstolásban megfáradt utazót, éttermek sora kínálja he­lyi ételspecialitásait: hagyma torta, szalonnás kuglóf, libamáj, fokhagymás-petrezselymes kapcsolatokon, s egyelőre senki nem tudja, miképp zajlik majd Hongkong 1997-ben esedékes visszatérése a kínai anyaország határai közé. John Major sem számíthat arra, hogy a lassan lá­tótávolságba kerülő következő parlamenti választásokon már politikai tőkét kovácsolhat az ulsteri rendezés előnyeiből, an­nál is kevésbé, mert a brit köz­vélemény távolról sem a béke­folyamat elindításában játszott kétségtelen szerepe alapján ítél­kezik majd a kormányfő felett, akinek népszerűségi indexe rosszmájú londoni megjegyzé­sek szerint a kamatlábak felé közelít. Ha tehát Major minisz­terelnök bárki részéről elisme­résre számít, sokkal inkább a majdani történészekre, semmint a jelen és a közeljövő választó- polgáraira kell hagyatkoznia, még az ulsteri rendezés teljes sikere esetén is. Kertész R. csiga, kemencében sült lepény, elzászi káposzta, boros kakas, mandulás pisztráng, gyümöl­csös torták, pálinkában maceráit befőttek keresett étkek az elzá­szi éttermekben. Aki semmit nem tud Elzász­ról, sem a borút kínálta lehető­ségekről, elég ha a térségbe érve betér egy információs irodába (minden településen megtalál­ható), s borút térképet kap a lát­nivalók részletes leírásával. De sokféle prospektus, színes pro­paganda anyag is a turista ren­delkezésére áll az elzászi tele­pülések, borok, éttermek, étel- specialitások leírásával, fi­gyelmet fordítva arra is, hogy ezekben a kiadványokban a borkóstolás, bortálalás, borvá­sárlás és bortárolás legfonto­sabb szabályaival is megismer­tessék az érdeklődőket. Magyarországon ma még messze vagyunk attól, hogy az elzásziak 40 esztendős előnyét valamennyire is behozzuk. Az első lépések megtétele után sok munka vár még ránk, de úgy gondolom, nem lesz hiábavaló. Sarkadi Eszter Borturizmus M anapság sokat beszé­lünk a borról, borkul­túráról, minőségi bortermelés­ről, borturizmusról. Büszkén emlegetjük történelmi borvi­dékeinket Villányt, Tokajt, Badacsonyt, Egert, a nemzet­közi borversenyeken és bor-exportban elért eredmé­nyeket. Ám ha a turista „bor-utat” keres Magyarorszá­gon, zavarba jön az idegenfor­galmi szakember. Borkóstoló, hangulatos borospince, vonzó táj egyre bővebb kínálatát tudja ajánlani. De egy borvi­dékre alapozott idegenfor­galmi programot, kiadványban térképpel, látnivalókkal, kultu­rális és szórakoztató progra­mokkal, szállás és étkezési címekkel, borkóstolási és vá­sárlási lehetőségekkel ellátott ajánlatot - egyelőre - egyetlen borvidék sem tud nyújtani. Egyelőre. Várhatóan azon­ban hamarosan változik a helyzet. Több borvidék is fel­ismerte már a borturizmusban rejlő lehetőségeket és felké­szült az első lépések megtéte­lére. Baranyában, mely az élen jár e területen, a megyei TO- URINFORM iroda vállalta fel a borturizmus menedzselését, a villány-siklósi térség önkor­mányzatai pedig Borút Egye­sületet hoztak létre a helyi fel­adatok végrehajtására. Példaként az egyik legna­gyobb múlttal rendelkező nyugat-európai borút szolgált, a franciaországi Elzászi Borok Útja. I J > < 4 1 Az Elzászi Borok TJtján A brit miniszterelnök John Major (balról) és az ír miniszterel­nök John Bruton (jobbról)

Next

/
Thumbnails
Contents