Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-27 / 57. szám
1995. február 27., hétfő Gazdaság uj Dunantüli napló 9 Megfelelő táppal nyereséges lehet a csirketartás is Fotó: Müller Andrea ÉRDEMES GONDOSAN TARTANI, MEGÉRI Kevés a sertés, sok a broiler? A TALAJ ORVOSSÁGA Terra-Vita humusztrágya Agrárkamarai tárgyalások Egy európai modell szerinti új feladatmegosztásnak kell kialakulnia a földművelésügyi tárca és a köztestületi Magyar Agrárkamara között. Ennek keretében egyes közirányítási teendőket az agrárkamarának kell átvennie. Az új munkamegosztás eredményeként olyan gazdaságszervezési és irányítási rendszernek kell létrejönnie, amely megakadályozza, hogy megismétlődjön a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években tapasztalt ellehetetlenülése. Közhasznú foglalkoztatás A Göcsej-Hetés-őrség Térségi Településfejlesztési Társulás 35 munkanélküli közhasznú foglalkoztatására 8,5 millió forint pályázati támogatást nyert. Összesen 30 község településépítészeti, vízrendezési és köz- tisztasági feladatainál alkalmazzák az eddig tartósan munkanélküli embereket. Lenti város regionális munkaügyi irodájával hamarosan megkötik a szerződéseket. Karancs ’95 Eszak-Magyarország élelmi- szeripari gyártó- és háttéripari cégei mutatkoztak be Salgótarjánban. A Karancs ’95 néven megtartott kiállításra Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nóg- rád és Pest megye 20 élelmiszertermelője, illetve háttéripari vállalata hozta el termékeit. Immár másodízben üzletember találkozóval összekötve teremtették meg a szervezők a lehetőségét annak, hogy gyártók és forgalmazók jobban megismerjék egymás tevékenységét. Multimédiás adatbank Multimédiás információs adatbankot fejlesztett ki a Vareszi Kft. Az új rendszer az országban működő cégekről ad felvilágosítást. A multimédiás adatbank segítségével nemcsak szöveges információ, hanem többfajta képi, valamint hanganyag is eljuttatható a felhasználókhoz. Az adatbázist - amely windows-alapon működik - elsősorban cd-lemezen szeretnék terjeszteni, emellett azonban számítógépes hálózatok útján is hozzáférhetők lesznek az adatok. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Palotabozsokon a Faluházban nemrégiben megtartott Gazda-esten szép számmal gyűltek össze a környező falvak sertés- és baromfitartó magángazdái, gazdálkodó szervezetinek képviselői. A meghívott vendég, az Agrokomplex Central Soya Rt. munkatársai előadásaikban többek között a nyereséges sertéshústermelésről, a jövedelmező hizlalás feltételeiről, és arról beszéltek, hogyan lehetne nyereségessé tenni a baromfitartást. Az Agrokomplex Central Soya Rt. országos tevékenységet folytat, hat kirendeltségük közül egy Pécsett található. Szaktanácsadóikon keresztül napi kapcsolatban állnak a gazdálkodókkal, akikből egyre több van. Dr. Nochta Imre állatorvos a sertéshizlalásról beszélt, kifejtette: kínálati piac van kialakulóban Magyarországon, ezért a hatékony, nyereségtermelő takarmányozás elterjedését szeretnék elérni, olyat, ami már eleve megtérül a termelés során. Ugyanis a nem optimális, tehát az állatok túl-, vagy alultáplá- lása kész ráfizetés. Éppen ezért a hizlaláshoz szükséges takarmány mennyiségét a genetikai és tartási feltételeknek megfelelően állapítják meg, és készíttetik el például a véméndi keverőtelepen az Agrokomplex recep- túrája alapján. Mindez azért fontos és elgondolkodtató, mert a magyar sertéstartóknak olyan holland 60-200 kocás telepekkel, családi vállalkozásokkal kell versenyezniük, amelyek annyiért állítják elő a hasított sertést, amennyiért nálunk jelenleg a hízókat átveszik. A gazdáknak el kellene végre hinniük, hogy az E kategóriás minőségi sertéstartásé a jövő, szerencsére a törzsállomány ebbe tartozik. Az árutermelés döntő többsége viszont csak U és R minősítésű az EUROP minősítési rendszer szerint. A húsipari vállalatok küzdenek a vágóállatokért. Jelenleg az a termelő szerencsés, aki bízott az állattartás jövőjében, nem vágta ki a kocáit, malacokat nevel és hizlal. Sokan viszont nem hittek ebben, ezért továbbra is csökken a kocaállomány. A piacokat is beszűkíti a nyugati túltermelés, ahonnan még akár segélyként is megéri húst szállítani a kelet-európai országokba. Mindez együtt nehezíti az elvesztett piacok visszahódítását. Dr. Horváth Anna állatorvos elsősorban a csirketartás veszteségeinek csökkentéséről beszélt. Elmondta: az 1995-ben várható 190-200 ezer tonna broiler csirkéből 112 ezer tonnát felvásárolnak a nagy vágóhidak, 70-80 ezret a kicsik, a többi felesleg lesz. Idén 2,4 millió szülőpárt helyeznek ki, a naposcsibék száma eléri a 259 milliót, pedig 206 millió is elég lenne. A 324 millió tenyésztojás is sok, a felesleg talán olcsóbbá teszi a naposcsibét és étkezési tojást. A felsoroltak is alátámasztják: csak ott és úgy érdemes broiler csirkét tartani, ahol az nyereséges, mert mindenki ezzel akar foglalkozni. A biztos siker érdekében a gazdálkodók vizsgálják meg a gyenge eredményeik okát, hogy megfelelő összetételű és mennyiségű tápot használtak-e, időben végezték-e el a vakcinázást, jól menedzselték-e vállalkozásukat. A szakemberek szerint a hideg víz melegben, a meleg víz hidegben a legkifizetődőbb, de az nitrátmentes legyen, ha el akarják kerülni a súlycsökkenést. Az egy- harmadáig töltött etetőt, mint ahogy az itatót is az állatok testmagasságához folyamatosan kell állítani, ezzel is jelentős megtakarítás érhető el. Fontos a megfelelő hőmérséklet tartása, ugyanis alacsony hőmérsékletnél akár 10 százalékkal is megemelkedhet az állatok takarmányfelhasználása. A rossz tartási körülmények együttesen akár 41 százalékkal is megemelhetik a takarmányfelhasználást, ami eleve veszteségessé teszi a vállalkozást. Mielőtt belevágunk, gondoljuk át, megfelelő ellátást tudunk-e majd biztosítani, mert csakis úgy éri meg. Sz. K. Szervestrágyával, netán műtrágyával tegyük életképesebbé, nagyobb és szebb hozamúvá szőlőnket, gyümölcsfáinkat, virágainkat, netán konyhakerti, szántóföldi növényeinket? Ki-ki másra esküszik, aszerint, hogy melyiket használja. Minap egy ismerősöm győzködött, hogy amióta felfedezte a Terra-Vita humusztrágyát, azóta nem bajlódik más talajjavítókkal. Büszkén sorolja, hogy a paradicsom, paprika, uborka, a krumpli és minden egyéb konyhakerti növénye, de a virágai is miként hálálják meg gyorsabb éréssel és nagyobb, szebb hozammal ezt a talajorvosságot. Az egri Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft. még sem elégedett maradéktalanul. Termékükből, melyet több éves kutatómunkával dolgoztak ki és vetettek alá mindenféle kísérleteknek, majd szabadalmaztatva három éve forgalmaznak, a jelenlegi igénynél is lényegesen többet gyárthatnának. A nagyhatású mikroorganizmus kon- centrátum használóinak legkézenfekvőbb véleménye: megéri. Ismerősöm és a különféle kertbarát körök, növénytermesztési kutatóintézetek, gazdálkodók tapasztalatai egyezőek abban, hogy szántóföldi kultúrák, szőlők, gyümölcsösök, vetemé- nyek, virágoskertek és virágkertészetek igencsak hasznot hozó talajjavító anyaga a Terra-Vita humusztrágya. Az egriek tavaly már hazai felhasználóknak 500 tonna humusztrágyát és 700 Immár kilenc, non-profit biztosító egyesületet szervezett országszerte a mezőgazdasági termelők körében az Argosz Biztosító Rt. Egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen jellegű egyesületek iránt, ugyanis a díjaik lényegesen alacsonyabbak, mint a biztosító társaságoknál. Egyrészt azért, mert a tagok megegyezése alapján önrészt állapítanak meg az esetleges kárból, továbbá a költségeik is lényegesen alacsonyabbak. A tapasztalatok szerint a csoport- kontroli is jól működik, nem jellemzőek a biztosítási csalások. A biztosítási egyesületet 50 ezer forintos alaptőkével, már 10 jogi személy, vagy gazdálkodó szervezet létesíthet, az állam az alaptőke kétharmad részével, legfeljebb félmillió fotonná virágföldet értékesítettek közvetlenül, illetve az országot behálózó Agroker áruházakon, gazdaboltokon és faiskolai áru- dákon keresztül, sőt a háborús helyzet miatt kieső horvát piacukért is kárpótolják őket a német megrendelések. Hogy mi a magas humusztartalmú és humuszképző talajjavító Terra-Vita biztos sikerének titka? A szakértői vélemények szerint: az anyag hatásában a hagyományos szervestrágyák harmincszorosával ér fel, használatával aktivizálódik a talajélet, felgyorsul a szervesanyagok átalakulása (ezáltal a növények számára sokkal több tápelem kerül hasznosítható állapotba), jól szabályozza a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását, biztosítja a laza talaj szerkezetet, ami fokozza a növényzet szárazságtűrő képességét. A környezetbarát anyag nem égeti ki a talajt, sem a növényt, s nem visz be káros karantén gyommagvakat se a talajba, és semmiféle vegyszert nem tartalmaz, így maradéktalanul megfelel a biotermesztés kritériumainak. Még mielőtt reklámozással vádolnának, gyorsan leszögezem, az egri Terra-Vita cég biztos terméke előnyös és a gazdálkodóknak mindenképp hasznot hozó tulajdonságaiban. Hogy másokat is meggyőzhessen mindezekről, előzetes egyeztetésre kertbarát és gazdálkodó csoportoknak termék- ismertetőt, szaktanácsadást is vállal. B. M. L. rinttal támogatja. Az egyesület a tagok saját „biztosító társasága”, amely kedvező káralakulás esetén tartalékot képez, illetve az eredmény egy részét visszajuttatja. A megfelelő kártérítési szolgáltatások, esetleges katasztrófák kivédése érdekében az egyesületeket az Argosz Rt. viszontbiztosítja, és külföldi partnerekkel további viszontbiztosítási szerződéseket köt. így a díj és a kártérítési szolgáltatás összege is többfelé oszlik. A már működő egyesületeknél a kárkifizetések a befizetett díjaknak a felét sem emésztették fel. Az egyesületalapítás iránt országszerte nagy az érdeklődés, mintegy 120-150 társaság jelezte, hogy non-profit mezőgazdasági biztosító egyesületet szeretne létrehozni. Népszerű az Argosz ŐSHAZÁJA: ÉSZAK-AMERIKA Diabrotica: a kukoricaföldek pusztítója Európában eddig ismeretlen bogarak lepték el Szerbia kukoricatábláit. A kártevők először a belgrádi repülőtér melletti kukoricásban okoztak jelentős pusztítást. A szerb növényvédelmi szakemberek feltevése szerint a .jövevények” tengerentúli mezőgazdasági, vagy szaporítóanyag szállítmányokkal érkezhettek néhány évvel korábban az országba. Az intenzíven terjedő rovarinváziónak 1993-ban 100 000, 1994-ben már mintegy 200 ezer hektár kukoricás esett áldozatul. A kártevők Magyarország irányába „haladnak”, a „határátlépés” időpontját a hazai szakemberek 1996-97-re prognosztizálják. Az Észak-Amerikában őshonos Diabrotica virgifera eddig csak az amerikai szakirodalomból volt ismert. A rovart a gabonafélék kártevőjeként tartják nyilván, de elsősorban a kukoricatermesztőknek kell tartaniuk tőle. A bogár hossza nem éri el az egy centimétert, szárnya kitines. Óránként 30-50 kilométeres sebességgel repül. Fejlődési ciklusa egy év: tojásait nyáron mélyen a talajban rakja le, így vészeli át a telet. A lárva tavasz- szal, a kukoricavetéssel egyidő- ben kel ki, s a növény csírázásakor rögtön megkezdi gyökérpusztító tevékenységét. Később, a nyár folyamán a bogarak a növény bajuszából, címeréből táplálkoznak s ezzel a termést is károsítják. A kártevők elleni védekezés módjáról a növényvédelmi szakemberek vajmi keveset tudnak, mivel a bogarak szaporodásának fékezését kutató kísérletek csak kezdeti stádiumban tannak. A hazai növényvédelmi szolgálat is kizárólag az amerikai szakirodalomra támaszkodhat. Annyi bizonyos, hogy a Diabrotica-val szemben a talajfertőtlenítő vegyszerek látszanak hatékonynak, ezek többsége hazánkban is kapható. Azonban, hogy ezek a készítmények mennyire lesznek hatásosak, majd csak akkor derül ki, amikor a kártevők megjelennek a hazai kukoricásokban. A növényvédelmi hatóságok mindenesetre már felkészültek a hívatlan jövevények „fogadására”. A legveszélyeztetettebb területek - Békés, Csongrád, Baranya, Bács-Kiskun megyék - szakembereit már felkészítették a kártevők megfigyelésére, felhívták a kukoricatermesztők figyelmét arra, hogy már az idén fordítsanak különös gondot az őszi és tavaszi talajmunkálatokra. Az elhanyagolt területek különösen kedvezhetnek a kártevők elszaporodásának, fennmaradásának. Más kérdés, hogy a pénzügyi gondokkal küszködő agrárgazdaság hogyan birkózik majd meg ezzel az újabb csapással. A kártevők elleni védekezéshez sok pénz kell. Ma még nem lehet tudni, hogy az anyagi forrásokat honnan lehet majd előteremteni. Egyről azonban semmiképpen sem szabad megfeledkezni: legjelentősebb kukoricatermelő vidékeinket fenyegeti a kártevők felbukkanása. 1991-től sikeresen működik a pécsi kisvállalkozás, az Elektrió Kft. A négytagú cég márkás bar- kács és ipari kisgépek javítását és forgalmazását végzi. Felvételünk egy kézi-körfűrész tekercseléséről készült Fotó: Tóth László > * ft < 4 ft
