Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-27 / 57. szám

1995. február 27., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 Graz polgármestere büszke a pécsi kapcsolatra Alfred Stingl, Graz polgármes­tere immár tizenegyedik éve van hivatalában. Arra különö­sen büszke, hogy Graz kilenc testvérvárosa (Maribor, Dub­rovnik, Pula, Trieszt, Trond­heim, Coventry, Groningen, Darmstadt, Montclair) közé 1989-ben az ő kezdeményezé­sére került Pécs. A két tarto­mányi-, illetve megyeszékhely kapcsolata folyamatosan gaz­dagodik, mint arról Stingl polgármester úr az Új DN számára nyilatkozott.- Valóban folyamatos és élő az együttműködés, mi több, személyes szimpátián alapuló. Páva Zsolt, az önök polgármestere épp pénteken érkezik Grazba családjával együtt egy kis sí-szabadságra. Persze, ennél sokkal fonto­sabb, hogy a különböző szintű és profilú intézmények és szervezetek az elmúlt évek alatt felvették egymással a kapcsolatot, és már önállóan, partneri alapon intézik ügyei­ket - ez a tény mindkét város vezetése számára örvendetes, és könnyebbséget is jelent.- Mondana egy két konkrét példát?- Említhetem legújabb eredményünket, a Grazi Egye­tem és a Janus Pannonius Tu­dományegyetem megállapo­dását. Egyéves ösztöndíjat alapítottunk, mely lehetővé te­szi, hogy egy magyar hallgató nálunk Graz és Steiermark tör­ténelmét kutassa, és tőlünk is mehet valaki Pécsre hasonló célból. Nagy áldás a Bara- nya-Steiermark (BASTEI) Társaság működése, valóban erős bástyája kapcsolataink­nak. Épp most egyeztünk meg egy júniusi Baranya-napok megrendezéséről, mikor is a Pécsi Balett, a Művészeti Mesteriskola és a deForma mutatkozik be nálunk. De ugyanilyen fontosnak érzem, hogy a két egyházmegye is egymásra talált, ami a min­dennapi munkán túl már két remek kiállításban is meg­nyilvánult (Ókeresztény sír­kamrák; Kálváriák, templo­mok, temetők Baranyában).-Mi a helyzet a gazdaság terén?-Ez teljesen olyan terület, ami szakemberek kezében van, a Steiermarki, illetve a Baranyai Gazdasági Kamara irányít mindent. A mi ré­szünkről egyébként Rudolf Roth tiszteletbeli magyar kon­zul követi figyelemmel a gaz­dasági-kereskedelmi ügyek alakulását. Méhes K. A nemzetiségek jogairól Megjelent a Kisebbségi Kódex Hiánypótló és felettébb aktu­ális jogszabálygyűjteményt je­lentetett meg a kormány Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tala az Auktor Könyvkiadóval közösen. A szerkesztők, Bá­thory János, Bodáné Pálok Ju­dit, Kaltenbach Jenő és Ván- kosné Tímár Éva, azokat a jog­szabályokat és rendeleteket gyűjtötték egy kötetbe, melyek közvetlenül vagy közvetve sza­bályozzák a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek­kel kapcsolatos politikai, okta­tási, művelődési és jogi kérdé­seket. Amint a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, a kötet bizonyos fejezetei már nem naprakészek, hiszen a „Kódex” nyomdába kerülése óta újabb törvények, rendeletek születtek, melyek bizonyos mértékben módosították a gyűj­teménybe foglalt dokumentu­mok hatályait. Ennek ellenére a Kisebbségi Kódex szinte nélkü­lözhetetlen kézikönyve kell, hogy legyen úgy a kisebbségi, mint a települési önkormányza­toknak, hiszen az önkormány­zati választások utáni időszak ékesen bizonyította, hogy ko­moly értelmezésbeli gondok merültek fel, ami a kellő infor­máltság hiányára vezethető vissza. A jogszabálygyűjtemény magyar nyelven jelent meg, a kisebbségek nyelvére való le­fordítását a kiadók egyelőre nem tervezik. Elképzelhető vi­szont, hogy bizonyos mellékle­tek, szószedetek anyanyelven is elkészülnek. A kiadó szándékai szerint pótfüzetek készülnének - éppen a gyűjtemény napra­készségét segítendő. A Kisebbségi Kódex sajnos meglehetősen borsos áron, 1980 forintért, csak szakkönyves-bol- tokban lesz kapható, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnál. Popovics István A 4-5 SZINTESEK TOVÁBB BÍRJÁK Idővel a panelházakat is fel kell újítani Ha nem költünk rá, városrészek pusztulnak le ... Fotó: Tóth Időnként fellángolnak a szakmai viták a hazánkban épített panelházak kapcsán: meddig állnak, milyen időkö­zönként és miként kell azokat karbantartani, a tömeges fel­újításukat ki, milyen techno­lógiával végzi majd el, és azt ki fizeti meg? Baranyában több tízezer pa­nellakás épült. Brandmüller Ist­ván statikus mérnök 1970-től volt a panelos épületek egyik tervezője:- Minden épület igényli a rendszeres karbantartást és a felújítást, ez érvényes a pane­lekre is. Aki ezen spórol, később mélyebben nyúl a zsebébe. Áz eredetileg 50 évre terve­zett, ma már 80-90 év élettar­tamúra becsült panelházak leg­nagyobb ellensége a víz, mely megtámadja és idő előtt korro­dálja a legkritikusabb szerkezeti egységeket, a csomópontokat. A panelházak legtöbbje laposte­tős, így különösen karbantar­tás-igényes részük a tetőszigete­lés, a bádogozás, a lombkosár és a gyöngykavics állapota. A Öt érzékszervéből az egyik nem működik megfelelően. A súlyos hallássérült - siket - nem érzékeli környezetének hang­jait, alig, vagy egyáltalán nem tud hallókkal kommunikálni, baráti köre hallássérültekből áll, a jel-nyelv a jelbeszéd értői közé zárja. A Hallássérültek Országos Szövetségének megyei szerve­zete Pécsett, a Jókai utcában működik. A meglehetősen rossz állapotú székházban papírdeko­ráció és lampionok díszítik a kultúrházak divatját idéző klub- helyiséget. A 230 tag nagy ré­sze siket és olyan súlyos hallás- sérült, aki hallókészülék segít­ségével válik nagyothallóvá. A megyei elnök, Lafferton Henrikné fogad. Kilenc évesen Vasárnaptól összesen mint­egy 36 mellékvonal 88 járatát megszüntette a Magyar Állam­vasutak, amely február 26-ig naponta 2680 személyvonatot közlekedtetett. Ez természete­sen csak a járatok ritkítást és nem a forgalom megszüntetését jelenti - mondta Domokos La­jos, a MÁV Tájékoztatási Irodá­jának vezetője vasárnap. Domokos Lajos kifejtette: a mostani járatmegszüntetés kizá­rólag a mellékvonalak forgal­mát érinti. Az intézkedés része a tavaly novemberi kormányhatá­rozat végrehajtásának, amely jó állapotban lévő, rendszeresen karbantartott nyílászárók, hom­lokzati szigetelések, erkélyek, korlátok, járdák, belső burkola­tok is megelőzik a víz károsítá­sát. Egyébként a víz közvetlen bejutása nélkül is öregszenek a csomópontok a szél és a hőmér­sékletváltozás következtében, veszítette el hallását, szájról ol­vas, gesztusai és kedves arcá­nak kifejezőereje segíti célba az idegen számára nehezen érthető szavait. Azért nem sokra men­nék segítség nélkül. Knyihár Éva közvetítésére bizony szük­ség van. Ő azon kevesek közé tartozik, akik megtanulták a jel­nyelvet, holott nem szorulnak rá. A megyei szervezet legna­gyobb problémája, hogy a hal­lássérülteknél nem alakult ki az az értelmiségi kör, ami a moz­gássérülteknél és a vakoknál megvan, ezért várják a nagyot­hallókat is tagjaik közé és igényt tartanának a hallássérül­tek szüleinek pártoló tagságára. Elszigeteltségük leküzdéséhez a hallók segítségére szorulnak. szerint 1995-ben a vasútnak 25,3 milliárd forintra kell csök­kentenie a veszteségeit. Ehhez szükségesek többek között a technikai és forgalomszervezési változtatások is. Domokos Lajos elmondta to­vábbá: a most megvalósított és még tervezett átszervezésekkel a MÁV összesen egymilliárd forint vesztességet takarít meg a mellékvonalakon. A járatcsök­kentés 1200 vasutas munkájá­nak átszervezését, átképzését, illetve más munkaterületre való irányítását teszi szükségessé. A továbbiakban a MÁV a fővona­az ilyen igénybevételnek a 4-5 szintesek egyébként sincsenek úgy kitéve, mint a középmagas 10—11 szintes panelépületek. Mivel nincs még átfogó ta­pasztalat, hogy a panelépületek hogyan mennek tönkre, ezért szükségszerű - legalábbis aján­lott - 30 év után 5 évenként az ál­A hallássérülteket - köztük a siketeket - segítő technikai esz­közöket (hallókészülék, fény­jelzős ébresztőóra és kapu­csengő) nem biztosítja a tb. Pe­dig még a távolsági kommuni­kációt lehetővé tevő faxra is szükségük volna, hiszen a hal­lássérült nem tud telefonon mentőt hívni. Művelődési igényüket köny­vekkel, utazással elégíthetnék ki, erre azonban nem telik, hi­szen fiatalon rokkantsági nyug­díjba kényszerülve 6-8000 Ft-ból tengetiük életüket. Lafferton Henrikné szeretne a megye többi városában is mű­ködő klubéletet létrehozni, a szükséges helyi szervező mun­kához segítséget vár. Peták P. lak költségtakarékosabb mű­ködtetésének feltételeit is rész­letesen megvizsgálja. Szükség van a MÁV gazdál­kodásának gyökeres átalakítá­sára - fejtette ki a tájékoztatási iroda vezetője. Az eddigi köz­ponti tervutasításos rendszert decentralizált gazdálkodási formának kell felváltania minél előbb. A MÁV területén egye­lőre húsz profitcentrikus gaz­dálkodási egységet hoznak létre. Számukra csak egy cél lé­tezik majd, az eredményesség lesz a kötelező - mondta Do­mokos Lajos. lapotrögzítő statikai szakvéle­mény elkészíttetése, hogy ezeket összehasonlítva állapíthassák meg a csomópontok és épület ál­lagát, az esetleges csomópont­megerősítések szükségességét. A panelházak csomópontjait is meg lehet utólag erősítem a ki­dolgozás alatt álló megoldások valamelyikével, de ez igen drága beavatkozás. Akár a téglából és a különféle technológiával betonból épült házak, a panelépületek sem nél­külözhetik a tulajdonosi szemlé­letet: a törődést, karbantartást, s idővel a felújítást. A már említett víz elleni szigetelési munkák mellett a fokozott igénybevétel­nek kitett gépészeti berendezé­sek (víz, csatorna, gáz, fűtés, lift, villany) sem hanyagolhatok el. Voltak már kísérletek: a korsze­rűtlen fűtési rendszert úgy épít­sék át, hogy lakásonként is sza­bályozható, és főként mérhető legyen a hőfelhasználás, de ezek megoldása, akár az utólagos hő- szigetelés még nem általános, és egyébként is drága. B. M. L. Megnyílt az UKBA A kőbányai vásárközpontban vasárnap megnyílt az UKBA nemzetközi cukrászati, sütői­pari, húsfeldolgozó-ipari és gasztronómiai szakkiállítás. Há­romezer négyzetméternyi terü­letén 100 magyar és 30 külföldi kiállító vonultatta fel technikai újdonságait, sütőipari és cukrá­szati termékeit, valamint ven­déglátóipari berendezéseit. Hegyháti József, helyettes ál­lamtitkár hangsúlyozta: az ipar­testületek fontos szerepet ját­szanak az ipari szerkezetváltás­ban. Segélyszervezeti találkozó Mintegy húsz európai és ten­gerentúli segélyszervezet a volt Jugoszlávia területére irányult, közel 30 millió dollár összér­tékű elmúlt évi segélyprogra­mokat értékeli a szombaton kezdődött kétnapos budapesti tanácskozáson. A jelenlevők többek között az 1995-ös terve­ket is egyeztetik. A „Blues Kölyök” A tíz éves „Blues Kölyök”, ifj. Katona Tamás és az Apák és Fiúk Blues Band hallható hét­főn 18 óra 10 perctől a Petőfi adó, Kölyök Rádió című műso­rában. Az elmúlt szombat esti Téka műsorban való szereplé­sükkel egy hónapon belül ötöd­szörjelentkezett a pécsi zenekar a Magyar Televízióban, de máris újabb felkérést kaptak az A 3 TV-tői. Pécsett legközelebb március 2-án, az Apáca utcai Blues Pubban lépnek fel. Hallók, nagyothallók és siketek Elszigetelődve, a kommunikáció korlátái között 36 mellékvonalat szüntet meg a MÁV MEGELŐZIK A KUTYÁT, BÁR AZ EMBER BARÁTJA MINDKETTŐ A peremlakó paripák Minden lovasnak egészen más lesz az arckifejezése, ha kedvencéről beszél Az ember nem is gondolná, hány pécsi „illetékességű” ló van, s hogy Baranyában mi­lyen sokan hódolnak a lovag­lás szép szenvedélyének. Igaz, a pécsi paripák rendszerint valamelyik városperemi terü­leten „laknak”, ahol istállózá­suk megoldható. Ezzel együtt - véli Hermann András, az egész dél-dunántúli régió egyetlen lovas-shopjának tulajdonosa -, a hobbi egyre ter­jed, s bizony nem különösebben ijedt meg, amikor azt javasolta neki egy lovász ismerőse: nyis­son Pécsett „lófelszerelési bol­tot”. Messze már az az idő, amikor lovasnemzetnek mond­tak bennünket, mondtuk ma­gunkat. A II. világháború után drasztikusan leapadt az állo­mány száma, s csak a '80-as évek legvégétől beszélhetünk egy újabb reneszánszról. Már­mint a lótartás reneszánszáról, annak köszönhetően, hogy részben divat lett, részben kia­lakult az a réteg, amelyik ezt a költséges hobbit meg is enged­heti magának. A hobbiból - alapuljon bár akár csak sima „kivagyiságon” -, hamar szerelem születhet. Erre pedig lehet üzletet alapí­tani. Sőt, a keresletet tovább bővítheti, hogy az új földosztás eredményként sok lesz az olyan „farmer”, aki traktor helyett is­mét a régi jó lovakhoz fordul - ráadásul a nyeregbeszállás mel­lett terjed a fogathajtás is. A kellemesen berendezett és bőrszagú boltban - bár Her­mann András állítja: ez lószag, és a lovasok hozzák magukkal - minden van, amit egy úrlovas óhajt. Magyarországon ugyanis nagyon sok olyan kiváló kezű mester dolgozik, aki lószerszá­mokat gyárt, a nyeregtől a pat­kóig. A „meztelen ló” felszere­lése azonban nem olcsó. Köze­pes igény esetén is bekerül vagy 70 000 forintba, és akkor még nem beszéltünk magáról a lo­vasról, ha éppenséggel ő is „merő meztelen”, még egy pa­rafa-kobak sincs a fején, s nem feszül rajta Jumper King lovag­lónadrág sem. Gondolnák, a lófelszerelés­ben is vannak egészen új dol­gok? Hogy például meg lehet reformálni - például anyagában - a patkót? Nos, nálunk most je­lent meg az alumíniumból ké­szült ló-lábbeli. Itt gyártják, honi termék a Tweri, típusai vannak, mint amilyen például a félgömbölyű alakú, a kifejezet­ten gyorsabb, elsőlépésű lovak­nak. Mit keresnek a kutyák a lo­vak mögött? Az ember első számú barátai közé tartozik mindkettő, de amíg - mondja szeretettel mindegyikről Her­mann András - a kutya egy ön­zetlen, „mindent a gazdáért” ál­lat, addig a ló valódi karakter. Minimum ennyivel több a hű ebeknél, állítja a bolt tulajdo­nosa. Tegyük azonban hozzá: egé­szen megváltozik az arckifeje­zése, a tekintete, ha a lovakról beszél. Mészáros A. Komoly lovasembereknek is érdemes körülnézni Fotó: Tóth * t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents