Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-23 / 53. szám
1995. február 23., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 11 Az információ drága A statisztika megbecsültsége azonos az államigazgatáséval Új szakasz? Pont került a koalíciós partnerek közötti nyilvános viták végére? Igen - mondja a miniszterelnök, s ezzel új szakasz kezdődik a kormányzati munkában: arra összpontosítják az erőt és a figyelmet, ami valóban a koalíció és az ország érdekében való. Vagyis a cselekvésre. S hogy még bizakodóbbak legyünk, mindezt szinte szóról szóra megerősíti Pető Iván, az SZDSZ elnöke is. Pedig a koalíciós kézfogó óta nem volt túl gyakori, hogy ez a két szuverén politikus egymást erősítő álláspontra helyezkedett volna. Mi történhetett a kulisszák mögött? Valószínűleg megérlelődött néhány felismerés. Például, hogy politikai civa- kodásaikból - bármelyiküknek lett légyen igaza - mindkét párt csak vesztesen kerülhet ki. Míg egymással foglalatoskodnak, az idő vészesen fogy és programjuk, ígéreteik teljesítésének esélyei rohamosan csökkennek. Hogy féltékenykedéseikkel ellendrukkereik malmára hajtják a vizet, s hogy a választók bizalmának elfecsérlése több mint bűn - hiba. Koalíció vita nélkül? Erre aligha lehet számítani. Együttélés nincs súrlódás nélkül. Kell és fog is ütközni a koalícióra ítélt két párt - de talán nem a cselekvés rovására. Mert eddig épp a legfaj súlyosabb és legsürgősebb vállalkozásokban, a privatizációban, az államháztartás reformjában, a gazdasági program végrehajtásában nincs előrelépés. Végre talán felnyíltak a szemek MSZP-s, SZDSZ-es berkekben egyaránt: nem partnert, hanem lépést kell váltani. Bajnok Zsolt A legnehezebb feladat az adatok, információk begyűjtése AZ AB-AEGON ES A CSEB-ESEK Hová gurulnak a forintok? Az ügyfél is, a társaság is jól jár- A megfelelő szemlélet, az adatszolgáltatási morál hiányzik - fogalmazza tömören dr. Novák Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatója arra a kérdésre válaszolva: mekkora a rálátása a statisztikának kusza gazdasági struktúránkra. - Amilyen az átlagos állampolgári fegyelem - egészíti ki -, olyan az adatszolgáltatás minősége. A statisztika feladata a nyo- monkövetés, bizonyos mértékű késése a társadalmi-gazdasági változásokhoz képest természetes. Ezzel együtt is vannak olyan jelenségek, amelyeket naprakészen tud az adatok alapján feldolgozni, elemezni. Az információ azonban a piacorientált gondolkodásban és gyakorlatban: tőke. Ebből következően a friss és alapos adatszolgáltatásra mind többeknek és egyre sokrétűbben van szüksége. Van azonban itt máris egy akadály:- Ha az ötlet megszületésétől a megvalósulásig tartó teljes folyamatot 100-nak veszem - hallottuk Dr. Novák Zoltántól -, akkor a fejlett országokban ebből 60 egység a tervezésre jut. A döntések tehát nagyon előkészítettek. Nálunk ez az arány sokkal rosszabb, hiány van a jól megalapozott üzleti tervekből. Ezekhez ugyanis sok és pontos információ kell. Az ilyen gyakorlat bevezetésétől mi még nagyon messze vagyunk. Ahhoz, hogy a KSH pontosan tudjon informálni, először a hivatalunknak kellene adatokhoz jutnia. A mai gazdasági környezetben ez azonban nagyon nehéz. Pedig a magyar statisztikusok rendelkeznek a megfelelő módszerekkel, technikai háttérrel a megbízható adatszolgáltatáshoz. A Hewlett-Packard Phare-pénzből - referenciajelleggel - elsőként nálunk telepített Kelet-Európá- ban megfelelő számítógépparkot. A legnagyobb gond tehát az adatok begyűjtése. Néhány évvel ezelőtt 20-30 ezer volt az úgynevezett gazdasági alanyok száma, 900 ezerre nőtt mára. Ezt teljes körűen megfigyelni nem lehet, csak reprezentatív módszerekkel. Természetesen vannak teljes körű felmérések is, legutóbb a múlt évben a mezőgazdaságot érintően. Feldolgozott adatait éppen ezekben a napokban teszik közzé. A felmérés az egyéni mezőgazdasági kataszter felállíthatóságát szolgálta. Amikor a KSH megyei igazgatósága a kiskereskedelemről próbált átfogó képet nyerni, mindössze egy adatot kértek a kijelölt boltoktól (ez esetben is csak a reprezentatív módszer volt a járható út): a forgalmukról. Mindössze 40 százaléktól érkezett válasz. Mára az arány közel 90 százalékra emelkedett. A teljes körű felméréseket - a szakma szerint: cenzusokat - négy-ötévente megismétlik a különböző gazdasági ágazatokban. A mezőgazdaságit már érintettük, a következőről azonban még nincs döntés.-Pénz kérdése - ad magyarázatot dr. Novák Zoltán -, az információ nagyon drága! Igaz, a gyakorlati életben a hiánya még többe kerül! Vannak eleve nehezen beszerezhető információk. Jövedelmeikről sehol a világon nem szívesen beszélnek az emberek. A másik oldal: éppen a jövedelmi viszonyokat jelző információk után nagyon nagy az érdeklődés. Elvileg törvény kötelez az adatszolgáltatásra, s a KSH-nak van is lehetősége a mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást kezdeményezni (a bírság összege maximum 50 ezer forint), ezzel az eszközzel azonban a megyei igazgatóság nem él. Előfordult, hogy egy magánkézbe került baranyai cég tulajdonosa többszöri felszólítás után sem küldte el a megkért adatokat. A személyes beszélgetés során ő csodálkozott a legjobban, végül is mire kíváncsiak a statisztikusok, mert addig erről fogalma sem volt... Miközben az átalakulás nehezen áttekinthetővé tette a társadalmi és gazdasági életet, megnőtt az igény a statisztikai hivataltól kapható információk iránt.- Az adatszolgáltatás ingyenes, ha olyan konstrukcióban kérik, amelyben nálunk készen rendelkezésre áll. Ha többlet- munkát igényel, vagy nagyobb lélegzetű tanulmány elkészítését kérik tőlünk, ennek természetesen ára van. Az utóbbira két példa: most dolgozunk megrendelésre a pécsi lakosság egészségügyi helyzetének felmérésén, illetve nyolc, a garéi égetőmű megépítésében, vagy a beruházás elmaradásában érintett település által megrendelt környezeti hatástanulmányon. A már elkészült komolyabb lélegzetű munkák közül megemlítem az egyik 1993-as felmérést: országos adatfelvétel készült a kisvállalkozókról, s hivatalunk felajánlotta a város önkormányzatának a Pécsre vetített adatokat. A többletköltségeket a polgármesteri hivatal vállalta, az elkészült tanulmány jól reprezentálta a városban dolgozó kisvállalkozók helyzetét. Ma már a statisztikusok nem állnak meg az egyes megyék, sőt az ország határánál sem, igazodva a területi adatok iránti megnövekedett igényekhez. Elég gondolnunk az aktívan működő Alpok-Adria Munka- közösségre, hogy belássuk: regionális szintű összehasonlító adatokra is nagy szükség van, még akkor is, ha ezek az adatok csak meghatározott összevetésben használhatók reális következtetések levonására. Ha a statisztikát emlegetjük, aligha kerülhetjük el a munka- nélküliséget. Természetesen a hivatal keze rajta a „pulzuson”, bár nem a munkanélküliek számát figyelik, hanem azt: mi van a munkanélküliség mögött. Azaz az okokat és a szándékokat kutatja. A KSH egyébként csak azokat tekinti munkanélkülinek, akik a megelőző héten egyetlen óra jövedelmet biztosító tevékenységet sem végeztek, illetve nem volt olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak, aktívan kerestek munkát, s meg is tudták volna azt kezdeni. Végül is arra a kérdésre, hogy átlátja-e a KSH az ország társadalmi és gazdasági életében lezajló folyamatokat, dr. Novák Zoltán válasza:- Van rátekintésünk, de a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb erőfeszítések és költségek eredményeként. Az adatok nehézkes begyűjtése miatt bizonyos adatok közreadásáig jóval hosszabb idő telik el.- Csökkent a statisztika megbecsültsége?- Pontosan olyan most a megbecsültsége Magyarországon, mint amilyen az egész államigazgatásé. Mészáros Attila Bár az ÁB-Aegon többségi tulajdonosa, az Aegon-csoport csak 1996-ra várt nyereséget magyarországi vállalkozásától, ezt már hároméves működése után elérte, s 1994-ben profitot termelt. Dr. Laklia Sándor pécsi fiókigazgató szerint ez a jó biztosítási módozatok és értékesítési struktúra mellett annak köszönhető, hogy ésszerű átszervezéseket és drasztikus költség- csökkentő intézkedéseket hajtottak végre. Baranya megyében például öt fiók és egy kár- rendezési iroda működött. A biztosító baranyai fiókjainak száma ugyan nem változott, az azonban igen, hogy eddig valamennyiben foglalkoztak a biztosítási háttérrel - könyveléssel, adminisztrációval -, ezután csupán kettőben: a pécsiben és mohácsiban. A fiókvezető hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy Siklóson, Komlón és Szigetváron nincs jelen az ÁB-Aegon. Az ügyfelek ügyes-bajos dolgaikkal továbbra is felkereshetik ezekben a városokban a biztosítót, ahol maradéktalanul kiszolgálják őket, a háttérfeladatokat végzik Pécsett és Mohácson. Persze kérdés, ez miért jó az ügyfeleknek? Dr. Laklia nem titkolta, a költségeken megtakarított pénzt „visszaforgatják” ügyfeleiknek, így olcsóbbak tudnak lenni a konkurens biztosítóknál. A CSEB-ekkel kapcsolatos intézkedéscsomag nagy vihart kavart az érintettek körében, nem túlzás azt állítani, sok emberben ellenszenvet váltott ki. Ezt is a költségtakarékosság jegyében tette az ÁB-Aegon? Ami tény, a csoportközösségek ugyan felbomlottak, de az Állami Biztosító jogutódjának, az ÁB-Aegon Biztosítónak nem áll jogában a CSÉB-eket megszüntetni, illetve biztosítási díjat emelni. A fiókvezető elmondta, a társaság a szerződésekben vállalt kötelezettségeket mindenképpen teljesíti, de mivel ez nem igazán jövedelmező ágazat, olyan megoldásokat igyekezett keresni a csoportos életbiztosításokkal kapcsolatban, hogy jól járjanak az ügyfelek is, a biztosító is. Felajánlották azoknak, akiknek 20, 30, 40 és 50-es CSÉB-jük volt, hogy évente egyszer fizessék be a díjat. Erre természetesen senkit nem kényszerítenek, mindenesetre a CSÉB-et megtartóknak felhívták a figyelmüket arra, hogy a magas infláció miatt a biztosításuk az idő előrehaladtával elértéktelenedik. Azoknak a 65 év feletti ügyfeleiknek, akiknek 80 és 150 forintos havi csoportos életbiztosításuk van, lehetőséget adtak a biztosítás visszaváltásra. A nem nyugdíjas korosztályhoz tartozóknak pedig a CSEB M-et és az életbiztosításokat tették vonzóvá. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezeket a megoldásokat is csak az ügyfelek egyetértésével vezeti be az ÁB-Aegon. Tavaly egyre „életképesebb” életbiztosításokkal - Aranyfonal, Szemünk fénye, Aranyforint - jelentkezett az ÁB-Ae- gon, s ez idén is folytatódik: várhatóan márciusban jelentkeznek a piacon egy nyugdíjkiegészítő biztosítással. Roszprim Nándor KÉT SZÉK KÖZÖTT A (FÜSTÖLGŐ) PADLÓRA Ki figyel a tűzoltásra? Azt is mondhatnánk: egy időre joghézagba esett a „nem hivatásos” tűzmegelőzés, tűzoltás. Az önkéntes tűzoltóegyesületek ugyanis az egyesületi törvény alapján működnek, következésképp a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja felettük. Ez tehát nem szakmai irányítás. Az utóbbi a városi, megyei, országos parancsnokságoktól, a Belügyminisztériumtól érkezik - ám lehet-e beleszólásuk egy önálló egyesület munkájába? (És akkor még nem is tettük a mérlegre a lehetséges jövőt: ön- kormányzati irányítás alatt működnek a tűzoltóságok.) Az ellentmondás felismerése nem új. Úgy tűnik, a megoldást is megtalálták, amikor megalakították a Magyar Tűzoltószövetséget, amelyhez a Baranya megyei szervezet is csatlakozott. A rendszerváltás ugyanis hatással volt a tűzvédelmi, tűzoltási munkára is, ezt elsősorban az önkéntesek egyesületei és a vállalati tűzoltóságok érzékelték. Baranyában különösen fontos lett az összefogás, a szervezett munka biztosítása, elsősorban az aprófalvas településszerkezet miatt. A szövetség munkájának tartalma eny- nyivel több a hivatásos tűzoltók szakszervezetéénél: nem csak érdekvédelmi feladatokat lát el. A szövetség mindenkit - magán- és jogi személyt, intézményt és gazdálkodó szervezetet -, aki bármily módon tenni tud és akar a tűzmegelőzés, tűzoltás érdekében, bevonja a munkájába. Baranya megyei elnöke Balázs László.- Kicsit lassan indulhattunk, mert számunkra érthetetlen okok miatt majdnem egy évig húzódott a Tűzoltószövetség megyei szervezetének cégbejegyzése. Most már azonban sínen vagyunk, taglétszámunk gyakorlatilag 34, nagy cégek, vállalkozások, s természetesen a települések önkéntes egyesületei és a vállalati tűzoltóságok közül is jó néhány. Mindez azonban még korántsem jelent gond nélküli működést. A legnagyobb problémát a tűzvédelmi törvény körüli huzavona okozta. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy az önkormányzati törvény a településekre is ró tűzvédelemmel, tűzoltással összefüggő feladatokat, ám ez pénz kérdése is. Nem véletlen, hogy jó pár községi egyesület feloszlott, működésképtelenné vált. A szövetség ezért azokat az önkéntes egyesületeket igyekezett elérni, amelyek az elmúlt éveket átvészelték, s valamilyen támogatást szerezni nekik. A múlt évben 14 egyesület adott be pályázatot a megyében, a szövetség közreműködése révén 12 kapott a Belügyminisztériumtól támogatást. Nem nagy összegekről van szó, de a felszerelés pótlásához, néhány nélkülözhetetlen eszköz megvásárlásához jól jön, mindenekelőtt a még vonulásra képes egyesületeknek. Hosszú távon - véli Balázs László - a „községenkénti tűzoltás” nem járható út. Elképzelésük szerint körzetesíteni kellene az önkormányzati tűzoltást. A körzetnek a magja egy-egy vonulásképes egyesület lenne. Ennek a másik oldala: a körzetben lévő települések támogatnák az egyesület működését.- Korábban az önkénteseknek, a vállalati tűzoltóknak napra kész, szoros és jó kapcsolata volt a hivatásos tűzoltókkal - hallottuk a megyei szövetség elnökétől. - Ma ez már nem igaz. Oka ennek részben a már említett joghézag is. A tűzvédelmi törvény tervezete például nem veszi figyelembe a Magyar Tűzoltószövetséget, holott már az ország minden megyéjében van szervezete. Ez nem azt jelenti, hogy nem értenének egyet a szövetség szükségességével, inkább a rossz személyes kapcsolatokra vezethető vissza a „feledékenység”. A hivatásosok és a szövetség közötti kapcsolat minősítésekor azonban figyelembe kell venni, hogy az előbbiek anyagi lehetőségei is korlátozottak. Baranyában például azon kívül, hogy a rendezvényeinkhez helyiséget adnak, egyéb támogatást nem kapunk. Egyébként sem felhőtlen a kapcsolat a szövetség és a hivatásos tűzoltóság néhány vezetője között... A Magyar Tűzoltószövetség tiszteletbeli elnöke dr. Habsburg Ottó. Ez a testületnek tekintélyt ad, másik oldalról viszont sok település vezetője messze nem látja át, mennyire fontos a tűzmegelőzést, tűzoltást biztosító szervezet működtetése. Amíg persze nem ég a ház teteje ... De nem csak a települések, hanem a gazdálkodó szervezetek felé is nyitott a szövetség: szakmai segítséggel bármikor a rendelkezésükre áll. A Magyar Tűzoltószövetség ebben az évben 125 éves. A megyei megemlékezés május elején lesz a pécsi Flórián-téren, s megrendezik a vállalati és önkéntes tűzoltók versenyét is. Ekkor már díjakat, elismeréseket is adhatnak. Az elmúlt években nem volt mivel pótolni a megszűnt kitüntetéseket. A szövetség által alapított elismerés a „Tűzoltó Szolgálati Érem”. Első ízben májusban adják át a szolgálati jubileumukat elért önkéntes és vállalati tűzoltóknak. M. A. 1 1 k A
