Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-03 / 33. szám

1995. február 3., péntek A mai nap üj Dunámon napló 3 A bizonytalanság ára MÉG MINDIG INFRASTRUKTÚRÁRÓL ÁLMODIK AZ ORSZÁG Csatornakorszak következik? Orfű mecsekszakáli részén folynak a csatornázási munkálatok Fotó: Tóth A hazai infrastuktúra-térké- pen akad még fehér folt bőven, de örömteli tény: az ivóvízháló­zat kiépítése befejeződött. Ba­ranyában, a legkisebb települé­sek többségében ott a törpevíz­műt jelző hidroglóbusz, s ha a lakások mindegyikében nincs is bent a csap, az utcai kifolyóknál meg lehet tölteni a kannát. Evvel egy korszak lezárult: az elszennyeződött, elnitrátoso- dott kerekeskutak legfeljebb a konyhakerti locsolásra jók. Er­ről beszélgettünk többek között Polohn Istvánnal, a DVTE (Dél-Dunántúli Vízgazdálko­dási Társulatok Egyesülése) Vízgazdálkodási Beruházás­szervező Kft. ügyvezető igaz­gatójával és Márton István mű­szaki vezetővel. Az ok prózai: a cég és elődszervezete Baranya és Somogy megyékben a vízi­közmű társulatok legfőbb szer­vezője volt, s jónéhány év alatt 330 településen végezték a ta­nácsok, majd pedig az önkor­mányzatok számára e beruházá­sok teljeskörű lebonyolítását, s látták el a műszaki ellenőri te­endőket. (A mellett, hogy pél­dául több tízezer hektár mező- gazdasági terület vízrendezési és meliorációs tervét tették az asztalra.) Tehát a szakma legel­ismertebb vállalkozásáról van szó, egy, az 1994-es átalakulást követő olyan mérnöki irodáról, ahol a legtöbb tapasztalat és szakértelem halmozódhatott föl az effajta közművek frontján. Miért fontos ez? Az államilag finanszírozott és az önkormányzati, illetve la­kossági pénzekből megépült vízművek és ivóvízvezetékek után a jövő évek nagy feladata a szennyvízcsatornák és szenny­víztelepek tervezése, kivitele­zése és üzemeltetése. Me­gyénkben számos önkormány­zat várja a közeljövő döntését: a megpályázott állami pénzekből vajon mit kap meg? Számos most újjáalakult önkormányzat próbál pályamunkát összeállí­tani, másutt a helyi tervek Van, aki a Bahamákra és van, aki egyszerűen csak egy jó krumplifőzelékre vágyik. Mert­hogy ma már ez az eleminek tűnő étek is sokaknak luxus. A fogalom - mármint a luxus - többszempontú értelmezésével is megpróbálkozik a Pécsi Rá­dió szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó „Jó pihenést!” magazin- műsora, melynek szer­kesztő-műsorvezetője Schweier Rita. Az első órában választ kere­sünk és kapunk arra, mit jelent ma a megélhetés, a jólét egy sokgyermekes családnak, a Támasz Alapítvány, vagy a Nyugdíjas Ház lakóinak. Ho­gyan élnek, élnének és élhetné­nek ezek az emberek, mit tettek meg azért, hogy teljesebbé vál­jék az életük. Ki a szegény a középiskolások szerint és mit ér a gazdagság annak, aki egy ne­ves szépségszalon tulajdonosa. De hallhatjuk a bankszakember, az adószakértő, a szociológus és a pszichológus véleményét is. Ha a kép nem is lehet teljes, re­méljük árnyalt lesz és sokakat elgondolkodtat majd. A magazin második órájában több érdekes téma váltja egy­mást. Megtudhatják, mit érnek a segítő kezek egy-egy olyan pil­lanatban, amikor az ember na­gyon kapaszkodna valakibe és miért lehet azt, hogy elvárása­ink sokszor aránytalanul na­gyobbak, mint amit mi magunk nyújtani tudunk. Kiderül az is, miért vállalja az ingázást a főváros és a bara­nyai megyeszékhely között a pécsi Andrics László, aki a Black Out zenekar basszusgitá­rosa. A csapattal a második ka­zettájuk megjelenése kapcsán beszélget a műsor zenei szer­számbavételekor merült fel: a vezetékes ivóvíz, a földgáz után jöhet a csatorna is. A szenny­vízhálózat bővítése, egyre több lakóház vagy közösségi létesít­mény rákapcsolása mindannyi­unk önös érdeke - még ha töb­ben ágálnak is a többletköltsé­gek miatt -, hiszen a szűkebb környezetvédelmi és higiéniai szempontok mellett a meglévő hazai vízbázisok védelme ége­tően fontos feladat. Egyébként az egyre apadó és szennyeződő vizeink védelmét döntő szempontként vette figye­lembe a kormányzat, s ezt pró­bálja érvényesíteni a támogatá­sok pályázati rendszerében is. Mindenesetre úgy hírlik, hogy csatornára az állami pénzekből sokkal kevesebb futja, mint an­nak idején a vízre, s ezért az érintett település lakosainak mé­lyebben kell a zsebbe nyúlniuk. Éppen ezért nem mindegy, hogy a közműtervek miként va­lósulnak meg, s éppen ezért hisszük, hogy fontos információ az új és régi önkormányzatok számára: nem mindegy, hogy kit, vagy kiket bíznak meg e be­kesztője, Kosztics Attila. A szombat délután 3-kor kezdődő egy órás magazinműsorban az elmúlt két hét legérdekesebb, legmegkapóbb anyagaiból hall­hatunk összeállítást Az igazság szabadít meg tite­ket - ez a vezérfonala műso­runknak, mondja a Bibliából idézve László Lajos a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazin szerkesztője. A gondo­latot igyekszünk napjainkra vo­natkoztatni: eiről szól Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lel­kész is. Szakemberekkel vitatjuk meg a munkanélküliség és a foglalkoztatás helyzetét. Gyönygyösi Pétemé, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és dr. Gólyák János szociológus, a Justitia et Pax Bizottság Pécsi Csoportjának ülésén szólt a rá­dióhallgatókhoz. Jegyzet hangzik el Tüskés Tibor József Attila-díjas író munkásságának újabb eredmé­nyeiről és megkíséreljük fel­idézni a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának másfél évét és jövőjét. Arató Orbán házfőnök és Póla József igazgató segítségével. A fél 10-ig tartó program ze­nei szerkesztője Kovács Attila. „A magyar zene kiválóságai” címmel megjelentett dupla CD-lemez „komolyzenei” és klasszikus értékei közül válo­gatta a muzsikát. Fél 10-től 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallhatják a Pécsi Rádió hallga­tói, akiknek délután 3-tól 4-ig a telefonos üzenetközvetítő kí­vánságműsort Kovács Zoltán- Tuczai József műsorvezető-ze­nei szerkesztő páros prezen­tálja. ruházások megvalósításával, majd pedig a szennyvíztelepek és szennyvízhálózat üzemelési feladatainak ellátásával. Nem mindegy, hogy milyen műszaki feltételeket szabnak, hogy mi­lyen jogi kötelezettséggel bizto­sítják a kivitelezés hátterét, kö­rülményeit, hogy kikre bízzák a beruházás műszaki szervezését és figyelemmel kísérését. Utá­najártunk: semmiféle különle­ges jogosítvány nem kell ahhoz- legfeljebb vállalkozói enge­dély -, hogy valaki, vagy vala­kik beruházóként, kivitelező­ként vagy netán üzemeltetőként jelentkezzenek. A kockázat pe­dig óriási. Az állami, vagy az önkormányzati pénzek is az adófizető polgár pénzei, s a dolgok mai állása szerint e pén­zek felhasználásának mikéntjét is csak laikus módon ellenőrzik- tisztelet a kivételnek -, meg­felelő speciális hozzáértés és szakértelem híján. Polohn Istán elzárkózott at­tól, hogy az egyre szaporodó magánvállalkozói konkurenciát, azokat a „csatornaépítés és kivi­telezés irányítása” területére A kormány az idei költségve­tés 19,1 milliárd forintos tarta­lékából 8 milliárd forint fel- használását zárolta. A többi pénz sorsáról már korábban szü­letett döntés, így a restrikciós intézkedés azokat az összegeket nem érintette. Bathó Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy az intézkedést az ország meglehetősen nehéz pénzügyi helyzete tette szüksé­gessé. A kormány mindent megtesz azért, hogy a költség- vetési költekezést csökkentse. Ennek része a költségvetési tar­talékok egy részének befagyasz­tása. Ez azt jelenti, hogy a tár­cák a befagyasztott nyolcmilli- árd forintos tartalékra alapozva merészkedő cégeket minősítse, akik ma az egyéb építési mun­kák híján bármit fölvállalnak. Csak arra volt hajlandó, hogy e több, mint két évtizedes vállal­kozásról elmondja, szívesen az önkormányzatok segítségére si­etnek akár a pályázatok összeál­lítását, akár a közműtársulatok és társulások megszervezését il­letően. Ha kell, ott vannak a ki­vitelezői pályázatok kiírásánál, a műszaki tervezésnél, s végül a berendezések üzemeltetésének felügyeletét is ellátják. Ugyanis egyetlen közműbe­ruházás sem ér véget az ünnepé­lyes avatás, a szalagátvágás napján. Nem kevés forintot emészt föl a szokásos napi üzemvitel, ami szintén a helyi önkormányzatok és közösségek zsebére megy. Csak példaként: többnyire a vízdíj összegébe építi be az üzemeltető a valós, vagy vélt költségeit. Azt azonban szak­értő híján nehéz megállapítani, hogy jogos-e annak mértéke, s hogy miért ekkora, vagy akkora a vízdíj? Kozma Ferenc nem hozhatnak semmilyen dön­tést. Az intézkedés természete­sen nem vonatkozik a parla­mentre. Ha a parlament olyan határo­zatot hoz az idén, amelynek végrehajtásához költségvetési forrás szükséges, így természe­tesen a pénzt - ha azt egyébként a költségvetésben másutt nem irányozták elő - a tartalékból biztosítják. Amennyiben az Or­szággyűlés jóváhagyja azt a formálódóban lévő elképzelést, miszerint tárca nélküli minisz­ternek kellene irányítani Ma­gyarországon a privatizációt, úgy az ehhez szükséges forrá­sokat valószínűleg a befagyasz­tott költségvetési tartalékból biztosítják. Bizonytalanságban él a kom­lói MOM Gépipari Rt. Amíg Balló Károly ügyvezető igaz­gató az egész cég megmaradá­sáért, jövőjéért igyekszik min­dent megtenni, addig a dolgo­zók az állásukat féltik. A hitelezőkel nem tudnak megegyezni. Tetézi a bajt, hogy csak egyes területeken van munkájuk, január elején na­pokra le is álltak emiatt, s azóta sem a korábban megszokott fo­lyamatos termelés jellemzi a céget. A létszámleépítés is megkezdődött. Az lenne számukra a men­tőöv, ha egyezségre juthatnának a hitelezőikkel. Közülük már van aki bejelentette: foglal és árverez, más jelzálogot jegyez­tetett be. Mindenki másként éli meg a lélekölő bizonytalanságot. Az egyik termelésirányító amiatt van nehéz helyzetben, mert kevés a munkájuk, s az ál­lásidővel még kevesebbet visz­nek haza az emberek, akik egyébként sincsenek agyonfi­zetve. Olyan köztes állapotban vagyunk, aminek nem tudni a végét - mondja. Az üzemi tanács tagja, a be­tanított esztergályos is joggal panaszolja, hogy amíg volt elég munkájuk, két gépen egyszerre dolgozva is 13 500 forint volt a legtöbb, amit egy hónapban kézhez kapott. „Idegileg is na­gyon megvisel minket ez a bi­zonytalanság. Meddig tart még így ez az egész? S ha kiderül, Szép számmal gyűltek össze a minap a szentlőrinci térség kistelepüléseink önkormányzati képviselői és tisztségviselői Szabadszentkirályon. A Bodán kezdődött tanfolyam második előadásán Dr. Kiss László, a JPTE jogi karának tanszékve­zető professzora a magyar poli­tikai kultúráról beszélt. Még az előadás előtt a pécsbagotai pol­gármestertől aziránt érdeklőd­tem, milyen formát öltenek a testületen belüli esetleges nézeteltérések? Bozsányi János elmondta, a faluban meglévő eltérő vélemé­nyek nem fajultak kiabálássá, majd gyakorlatiasan rögtön a gondokról kezdett beszélni, a falun átfolyó Feketevízről, amely nyáron elviselhetetlenül büdös, illetve arról, hogy a 98 lelket számláló kisközségnek lesz-e ereje kiépíteni a szenny­vízhálózatot. Fehér János, Gerde polgár- mestere szerint a gerdei képvi­selőknek nagyon hasznos ez az előadássorozat, hiszen vala­mennyien első ízben lettek a testület tagjai. Tartalmas előadást hallhattak a jelenlévők a politikai kultúrá­ról, amely döntő részben az ön- kormányzatoknál csapódik le. Szerencsére a kistelepülések testületéinek életére nem nyom­ják rá bélyegüket a pártharcok, hogy fel is út, le is út, mihez kezdünk? A szakmánkkal egyáltalán mire mehetünk?” - kérdi. A gyermekét egyedül nevelő esztergályos szakmunkásból is dől a panasz:- Az amúgy is gyenge fizetés mellett ez a bizonytalanság a legrosszabb. Sokan már inkább kilépnének és vállalnák a mun­kanélküliséget, mint ezt az idegőrlő helyzetet. Erről lebe­széljük őket. Vámunk kell. Hátha még jóra fordul a sorunk. Én tudok nélkülözni, de a gye­reknek nem mondhatok min­denre nemet. Tény: a cég tetemes adóssá­got halmozott fel korábban és a hitelezők szeretnék már végre látni a pénzüket. Az is tény, hogy akiknek eddig bedolgoz­tak, azok is mélyponton van­nak, a külföldi vevők is vagy hasonló gondokkal küzdenek, vagy sokallják a cég árait, tehát visszalépnek, vagy minimálisra csökkentik megrendeléseiket. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy más és más érdek vezérli a hitelezőket, s ez is ne­hezíti egy olyan egyezség létre­jöttét, melynek csak kárval­lottja lehet, de nem teljes vesz­tese. Hogy meddig hagyják még teljes bizonytalanságban a cé­get és dolgozóit? Ma, a rész­vénytársaság közgyűlésén min­denesetre sok minden eldőlhet. B. M. L. így a helyi érdekek érvényesül­hetnek. Kiss professzor hangsú­lyozta, az emberi tényező figye­lembe vétele kimaradt a rend­szerváltás folyamatából, míg ez a gazdasági, politikai és a társa­dalmi szférában már megtör­tént. Az alacsony szintű politi­kai kultúrát bizonyítják az el­múlt évek testületi üléseiről ké­szült jegyzőkönyvek. A mai politika gyakorlat jel­lemzője a bizalmatlanság. Talán a történelmünkben gyökerezik az intolerancia és az alacsony konfliktustűrő-képesség, amely a testületek munkáját is jel­lemzi. Az előadó szerint, nagy a büntetés igénye többek között a testületekben is, a teljes leszá­molás sürgetése mindazzal szemben, ami volt. Például az utcanevek pánikszerű átkeresz­telése, vagy a díszpolgári címek megszüntetése. A közéleti kulturáltság a je­lenleginél több önfegyelmet kí­ván, s nem csak a tiszteletdíjak megállapításánál, hanem a fel­szólalások idejének és módjá­nak megválasztásban is. Szóba került, hogy az önkormányzati vagyon sorsáról miért zárt ülé­sen szoktak tárgyalni, ha egy­szer demokrácia van, a nagyobb horderejű ügyeknél, miért nem élnek a névszerinti szavazás le­hetőségével. Porth E. Az intelligenciaérték Szombaton ismét IQ-teszt Pécsett Ilyen feladatokat oldanak meg a tesztírásra jelentkezők Egyre népszerűbb és ismer­tebb nemzetközi szervezet a Mensa, amelynek a világ több, mint száz országában 100 ezer főt is meghaladó tagsága van. A szervezet magyarországi képviselete, a Mensa Hunga- rlQa 1993 óta működik. Eddig mintegy négyszáz honpolgár tudta teljesíteni a tagság krité­riumát, ami abból áll, hogy az emberiség felső két százalé­kára jellemző intelligencia­szinttel kell rendelkezniük. A Mensa célja, hogy össze­fogja a magas intelligenciájú embereket. Igyekszik tudatosí­tani és népszerűsíteni az intel­ligenciát mint értéket, hozzájá­rulni ahhoz, hogy ezt az embe­riség javára fordítsuk. A szer­vezet összejövetelek, előadá­sok révén fórumot nyújt az eszmecseréhez, és lehetőséget ad a hasonló mentalitású embe­rek találkozására. Kiefer Béla, a pécsi Mensa társaság szervezője elmondta, hogy immár hetvenegyen telje­sítették az egyetlen kritériumot Pécsett. Kevesen vállalkoznak a teszt kitöltésére, talán félnek szembesülni az esetleges nega­tív eredménnyel, mások előtt szégyellik a kudarcot. Holott az eredményeket titkosan keze­lik, arról csak a teszt kitöltője szerezhet tudomást. A helyi szervezet folyama­tosan rendez programokat tag­jai számára. Volt már például farsangi bál, de érdekes elő­adásokon is részt vehetnek az érdeklődő, magas intelligenci­ával bíró egyének. Legutóbb egy grafológust hívtak meg, a közeljövőben pedig csillagá­szatról, agykutatásról lesz szó. A Mensa HungarlQa felmé­rést végzett nemrégiben hat­száz prominens személy köré­ben. A tesztírók között ország- gyűlési képviselők, miniszte­rek is voltak. Az eredményről nem lehet tudni, mivel az tit­kos. A legközelebbi pécsi tesztí­rásra február 4-én szombaton kerül sor az Ifjúsági Házban, tízkor, fél kettőkor, illetve há­rom órakor. Stefanits Cs. A Pécsi Rádió műsoraiból Költségvetési tartalékok Nyolcmilliárd forintot zároltak Politikai kultúránk nem változott i J ♦ 4 I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents