Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-22 / 52. szám

1995. február 22., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 SAJTÓBESZÉLGETÉS A KÖZLEKEDÉSI MINISZTERREL Milyen utakon Európába? Lotz Károly szerint a 6-os út autópályává alakítása jó ideig nem időszerű A minap sajtóbeszélgetés keretében találkozott sza­kújságírókkal Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, amelyen az Új Dunántúli Napló munkatársa is részt vett. A tájékoztatón szó esett arról, hogy milyen feladatok állnak a tárca előtt az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek megteremté­sében, majd lapunk kérdéseire válaszolva egyebek közt megtudhattuk, hogy milyen esélyei vannak a 6-os számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá alakításá­nak, a dunai hajózás fejlesztésének, a mohácsi Duna-híd megvalósulásának, s mi a helyzet a sokat vi­tatott vasúti szárnyvonalak megszüntetésével kapcso­latban. Lotz Károly, aki szolgálatnak tekinti az általa vezetett Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) vezeté­sét, a tárca legsürgősebb felada­tai közé azt sorolta, hogy az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás feltételei között szerepel: ke­let-nyugati és észak-déli irány­ban épüljenek ki Magyarorszá­gon azok a közúti folyosók, amelyek részei lesznek az euró­pai autópálya hálózatnak. Ez azt jelenti, hogy a Trieszt-Kijev és a Drezda-Isztambul közötti kapcsolat megteremtésében szabnak feladatokat. Természe­tesen ez nem csupán az utakat, hanem a vasúti hálózatot is érinti, sőt, a hajózási útvonala­kat. Az új közlekedéspolitikai koncepció - a miniszter szerint ez márciusban kerül a kormány elé - tartalmazza a fejlesztési elemeket. Kapaszkodósávok a 6-os úton Kérdésemre válaszolva - a közlekedéspolitikai koncepció­ban továbbra is hátrányos hely­zetben lesz-e a 6-os számú fő- közlekedési út - Lotz Károly elmondta: az út átépítése, autó­pályává, gyorsforgalmi úttá alakítása továbbra sem szerepel napirenden. Ami az elkövetke­zendő három évben realitás, hogy kapaszkodósávokat építe­nek. Ugyanez a helyzet a 4-es úttal kapcsolatban is. Nem az akarat hiányáról van szó, hanem arról, hogy nincs pénz az ál­lamkasszában. Lesz-e Mohácsnál Duna-híd? A Duna-hajózással kapcso­latban elmondta, csupán három dolog hiányzik: a végig jól ha­józható Duna, hájók és kikötők. A hajózás bővítéséhez vannak ajánlatok, ezeket megvizsgál­ják, a kikötőfejlesztésekkel kapcsolatban szerepel a tárca elképzelései között a dunaújvá­rosi és a mohácsi is, de ezeknek egyelőre nagyon bizonytalanok az anyagi forrásai. Az expó el­maradásával végleg lekerül a napirendről a mohácsi Duna-híd megvalósulása? A miniszter vá­lasza: szükség lenne rá, de úgy tűnik egyelőre nincs realitása. Felvetettem, elég nagy a bi­zonytalanság a vasúti szárnyvo­nalak megszüntetésével kapcso­latban, sok féle nyilatkozat el­hangzik, de igazából kevesen értik, hogy mit takar a vonalak felülvizsgálata, s hogy mit akarnak megszüntetni. Lotz Ká­roly válaszában hangsúlyozta, eddig mintegy hatvan jelentős önkormányzattal történtek egyeztetések, s a MÁV vezetői éppen a napokban jelentették a miniszternek, hogy a vasúti szárnyvonalak felülvizsgálata lényegében befejeződött. Milyen eredménnyel? Meg­tudtuk, a MÁV felmérése sze­rint mintegy 1000-1200 kilomé­ter szárnyvonal viszonylag ke­vés ráfordítással gazdaságossá tehető, 2000 kilométer hosszú­ságú vasúti pályán jelentős rá­fordítás szükséges, de semmi­képpen nem szüntethető meg: itt az államnak bizony a zsebébe kell nyúlnia. E felülvizsgálat alapján 300-350 kilométer vas­útvonalon lenne indokolt fel­szedni a síneket, mert ezeken a napi statisztikák szerint négyen, öten utaznak, köztük ketten, hárman vasutasok.. A felszámolás főleg szabolcsi vonalakat érint. Reális lehető­ség van-e helyi vasúttársaságok szervezésére? A miniszter abban remény­kedik, hogy ez nem csupán illú­zió, de hozzátette, ezekben a MÁV-nak természetesen jelen kell lenni. Reményét fejezte ki. hogy a szárnyvonalak megszün­tetésével, illetve szüneteltetésé­vel kapcsolatban sikerül olyan megoldást találni, amely sokkal inkább az önkormányzatok, a lakosság érdekeit veszi figye­lembe, mint a pénzügyi raciona­litást. „Áttörés” a Déli Autópálya ügyében A beszélgetésen felvetődött a Déli Autópálya (DAP) létesíté­sével kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás-változás. Lotz Károly megerősítette, a tárca valóban módosított a mi­nisztérium korábbi vezetésének DAP-hoz való „viszonyán”. A KHVM eddig, finoman fogal- mazvá, nem pártolta ennek a magán autópályának a létesíté­sét. Állami finanszírozásról persze változatlanul nincs szó - igaz, ezt a Déli Autópálya Részvénytársaság nem is kérte -, de arról igen, hogy az enge­délyezési tervek alapján a nyomvonal elfogadását és a koncesszió kiírását vállalja a minisztérium. Ez az „áttörés” sokat lendít­het a több milliárd dolláros vál­lalkozás ügyén, hiszen a társa­ság tagjai most keresik a befek­tetőket. Roszprim Nándor Képernyő előtt Az öltözködésnek a művész közérzetében betöltött szerepé­ről interjút és tudósítást is lát­hattunk a héten. Ne gondoljunk semmi extra­vagánsra, Mark Twain hófehér öltönyeire, Baudelaire csokor­nyakkendőjére vagy hason­lókra, hanem legeslegelébb - egy közönséges zoknira. Igen, e tárgykörön belül zokni és alkotó személyiség kellően még nem kutatott összefüggéseiről neves képzőművészünket, Szász End­rét kérdezték vasárnap délelőtt. A művészt, bár a lábán minden valószínűség szerint volt zokni, a kérdés készületlenül érhette. A beszélgetés elején szólt ugyan néhány szót a rongyosság divatjáról, majd a kérdésre vá­laszolva hitet tett egy jól meg­választott zokni rendkívüli fon­tossága mellett, de a nagyívű gondolat fonalát - hogy ugyanis a zokni mennyiben záloga a £ 0 Az igényes nők hetilapja Mindenről, ami érdekli a nőket: Szeretetből elégtelen Szívet adnak - munkát nem Órád ivat Götz Anna és Rubold Ödön otthona Koós János étvágygerjesztője Stresszcsökkentő ötletek Új fedősmink Vándor varangyok Érdekesség! Új fogamzásgátló - öt év nyugalom Az igényes nők hetilapja i ..........................................................................-..................—~—I A nemrégen átadott Keleti összekötő úttal az átmenő forgalom egy része kikerüli Pécs belterüle­tét, s így valamelyest tehermentesíti. Ám az új út és a Mohácsi út kereszteződése veszélyessé vált - főleg a rutinból vezetők számára - a forgalmi rend változása miatt. Remélhetőleg még időben, közlekedési lámpák irányítják az átkelést e veszélyes csomóponton Fotó: Tóth Eredményes öt évet zárt a Sásdi Petőfi Vadásztársaság Elnök és tisztségviselő vá­lasztás zárta le február 19-én az elmúlt 5 év könnyűnek nem mondható munkáját, gazdálko­dását a Sásdi Petőfi Vadásztár­saságnál. Miután a tagság meghallgatta a társaság elmúlt években vég­zett gazdálkodásának tényszá- mait, megerősítették tisztségé­ben Skoda Dénes elnököt, és egy kivétellel újraválasztották az intézőbizottság tagjait is. Az IB-ből egészségügyi indokkal leköszönő Markó Zoltán titkár helyett, Szabados László tölti be a jövőben ezt a funkciót. Mint hallhattunk, 1994-ben a Komló Városi Ügyészség átfogó ellen­őrzést végzett a vadásztársaság alapszabály szerinti működését illetően, s bár még a vizsgálat­ról írásos értékelés nem érke­zett, a kapott információk alap­ján a társaság gazdálkodása és működése az elmúlt években megfelelt a törvényes előírá­soknak. Skoda Dénes, újraválasztott elnök elmondta, hogy az utóbbi időben egyre komolyabb gon­dot okozott a földtulajdonosok­kal és a gazdálkodókkal való korrekt kapcsolat tartása. Vé­leménye szerint az elkövetke­zendő években az anyagi gon­dok megoldása mellett ez a probléma lesz az egyik legne­hezebb feladat. Megtudhattuk még, hogy az utóbbi évek vál­tozó körülményeihez való al­kalmazkodás próbára tette a Pe­tőfi Vadásztársaság tagjait épp­úgy, mint a társaság anyagi kondícióját. Mégis az 5 éve fennálló bizonytalanság nem sodorta lehetetlen helyzetbe őket. A kiadások folyamatos növekedésének kompenzálása­ként szerepel terveik közt a tár­saság husztóti vadászházának bővítése, és komfortossá tétele. Az átalakítás után pedig a vadá­szati szezonon kívül, utazási irodákon keresztül kívánják hasznosítani az épületet. Döntés született arról is, hogy továbbra is támogatják a rendőrségi ala­pítványt, a Barcsi Erdészeti Szakközépiskolát, szeretnék megőrizni optimális kapcsola­tukat a környék gazdálkodó szerveivel és önkormányzatai­val. Megyeri Tiborné Közigazgatási nap A közigazgatásban dolgozók, elsősorban a községek polgár- mesterei és jegyzői részére szervezték azt a szakmai napot, amelyet ma, szerdán délelőtt 9 órától rendeznek Pécsett, a Rá­kóczi úti Megyeháza nagyter­mében. A szakmai programot a Magyar Közigazgatási Kamara Baranya Megyei Tagozata és az Önkormányzati Akadémia Pé­csi Területi Iskolaközpontja szervezte. Délelőtt a JPTE okta­tói tartanak előadást, délután pedig a kamarai tagok vitatják meg az idei program tervezetet. Távol-keleti körútra indult az Operaház balettkara A Magyar Állami Operaház balettegyüttese kedden tá­vol-keleti vendégszereplésre indult. Seregi László koreográ­fiáját, a Szentivánéji álom című háromfelvonásos táncjátékot adják elő. Hongkongban, a kul­turális központ Nagy Színházá­ban február 24-től 26-ig ven­dégszerepeinek, március 3-tól 5-ig pedig a tajvani Tajpejben, a Sun Jat-sen Memorial Hallban lépnek a közönség elé. Szalmonellafertőzés Nyíregyházán Enyhe lefolyású szalmonella­fertőzést észletek Nyíregyhá­zán, a 19-es számú általános is­kolában és a 26-os számú óvo­dában. A két intézménybe járó gyerekek közül ötvenen bete­gedtek meg, további ötvenegy fiatalnál pedig a laboratóriumi vizsgálat mutatta ki a kóroko­zót, amely szerencsére nálunk nem okozott tüneteket. A gye­rekek közül senki sem szorul gyógyintézeti ápolásra. Eurimages-támogatás magyar hímeknek Két magyar filmrendező ösz- szesen 3,8 millió francia frankot kap az Eurimages-tól, az Eu­rópa Tanács által létrehozott, filmgyártást és forgalmazást támogató pénzalapból. Makk Károly angol, francia, holland és magyar koprodukcióban ké­szülő A játékos című filmjéhez 2,9 millió, míg Sólyom András svájci és lengyel közreműkö­déssel készülő filmjéhez 900 ezer francia frankos hozzájáru­lást nyújt az Eurimages. Az Eurimages 1988-as meg­alakulása óta 341 film gyártását segítette 647,22 millió francia frankkal. Művészek, zokniban művészi kiteljesedésnek, s hogy mielőtt felhúznánk, hányszor kell lábat mosni lábszag, vege­tatív neurózis és más művészbe­tegségek miatt - könnyelműen elejtette. Napi valóságunktól távol eső dolgokról - a rene­szánszról és a komputer jövő­beni esélyeiről kezdett érte­kezni. Pedig megközelíthették volna a kérdést szociális és al­kotáslélektani szempontok sze­rint is. Ugyanis amíg hazánkban egy művész félre tud tenni ke­resményéből gyapjúzoknira, vagy így tavaszodván, egy pár könnyű gyapjúharisnyára, addig össztársadalmi szempontból nincs nagyobb baj. Egy jó gyap- júzokniban a közérzetünk is egészen más, különösen ha az anyaga mellett a színét is gon­dosan, az alkalomhoz illően vá­lasztjuk meg. Ilyen esetben még egy sötétebben látó, közállapo­tainkat túlzott szigorral vizs­gáló, megingathatalan jellemű művész közérzete is ugrássze­rűen javulhat; nyálkás időben sem szidja a kormányt, és meg­védi a hólyaghuruttól is. Nem szólva a hatáskeltő megjelenés­ről - fehér zokni, fekete lakk­cipő - hiszen a művész is csak ember, és mióta a romantikus korokat kíméletlen ökölharc váltotta fel, neki is meg kell je­lennie a munkaerőpiacon, és el is kell adnia magát. Egyébként alaposabb válasz­hoz segít a „Meghívó nélkül” című rovat is, amely a művész­világ és a társasági élet pillana­taiba avatja be a hívatlanokat. A művészet dolgaiban eleddig tö­kéletesen dilletáns néző meg­tudja: ahol művészvilág van, ott társasági élet is van és fordítva. Egyik a másiktól kap lélegzetet. Ha az összefüggés általában is vitatható, az nem a Pesti Szalon hibája; olyan intézményt látunk virágozni, ahol a kettő egy, és ahonnan a bécsi operabálra látni. A műsorban egy látvány­ként is kellemes divatbemutató­ból láttunk pillanatokat. Ezúttal színésznők mozogtak a pódiu­mon, szebben, asszonyosabban és természetesebben, mint az e műfajra kimódolt, gyakran zer- gecsontú társaik. A hölgyeken kívül nagy erénye volt a műsor­nak (és ezen túl más erénye nem is), hogy egy pillanatig sem su­gallta, hogy divat és az ott nyüzsgő írók, festők munkája közt valamiféle összefüggés le­het. Nem véletlen, hogy az ará­nyérzékből jeles E.P., a Magyar Művészetért díj átvétele után - mint annakelőtte is hányszor - a mesterségről, az alany és állít­mány kapcsolatáról beszélt. Ki­csit tán azért is, hogy a szezont a fazonnal legalább mi, nézők ne keverjük össze.Bóka Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents