Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-20 / 50. szám

1995. február 20., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Pécsett az Építkezők és lakásfelújítók szakkiállítása A MAHIR Pécs Kft. február 22-március 4-ig rendezi Pécsett, a Nagy Lajos Király út 15. szám alatti Sopiana csarnokban az „Építkezők és lakásfelújítók” című árusítással egybekötött szakkiállítást, melyen a gyártó és forgalmazó cégek a minősé­get és célszerűséget felvonul­tató termékeiket mutatják be. A szakkiállítás naponta 9-18, szombaton 9-14 óráig tekint­hető meg. Foglalkoztatási információs központ Szolnokon Foglalkoztatási információs központot adtak át szerdán Szolnokon a megyei munkaügyi központban, a Német Szövet­ségi Munkaügyi Hivatal támo­gatásával. A számítógépekkel és audiovizuális eszközökkel felszerelt intézmény, mely a szegedi és a budapesti után harmadik az országban, első­sorban a pályaválasztásra ké­szülő fiataloknak ad útbaigazí­tást a lehetőségek és a külön­böző szakmák szemléletes be­mutatásával, de igénybe vehetik azok is, akiknek nincs kialakult elképzelésük, vagy pályaválasz­tásuk helyességéről szeretnének meggyőződni. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 20-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 175,44 177,18 178,92 ausztrál dollár 81,96 82,76 83,56 belga frank (100) 362,14 365,60 369,06 dán korona 18,89 19,07 19,25 finn márka 24,04 24,27 24,50 francia frank 21,45 21,66 21,87 gör.drachma(100] 47,43 47,89 48,35 holland forint 66,55 67,18 67,81 ír font 174,56 176,29 178,02 japán yen (100) 113,95 115,05 116,15 kanadai dollár 78,68 79,47 80,26 kuvaiti dinár 372,43 376,05 379,67 német márka 74,59 75,30 76,01 norvég korona 17,01 17,17 17,33 olasz líra (1000) 69,29 69,99 70,69 osztrák sch. 10,60 10,70 10,80 portugál esc.(100 72,10 72,80 73,50 spanyol pes.(100) 85,92 86,78 87,64 svájci frank 88,20 89,05 89,90 svéd korona 15,06 15,21 15,36 USA dollár 111,18 112,25 113,32 ECU (Közös Piac) 140,22 141,58 142,94 Újjáalakult a Baross Gábor Társaság Újjáindítják a vasútbarát gazdaság- és közlekedéspoli­tika érdekében 1991-ben életre keltett mozgalmat. Az azóta el­sorvadt, ám a napokban újjáala­kult Baross Gábor Társaság sze­retné bemutatni mindenkinek a közlekedési ágazat nemzetgaz­dasági előnyeit, ezért szüksé­gesnek tartják, hogy ismét be­jegyzett egyesületként működ­jenek. A MÁV Rt. vezetői ké­szek együttműködni a BGT-vel, ha annak munkája összhangban lesz a MÁV céljaival. Szervizműszerek Koreából A baranyai autóspiacon sike­resen bemutatkozott Dae- woo-szalon fejleszti szolgálta­tásait. A márkaképviselet eddig is üzemelő szervizébe megér­keztek az eredeti koreai alkatré­szek, a javításokhoz szükséges célszerszámok és szervizmű­szerek. Ezáltal teljes ellátást tudnak biztosítani a hozzájuk forduló ügyfeleknek, akiknek köre egyre bővül, hiszen a vá­sárlók között népszerű a koreai márka. Érdekesség, hogy az extrákkal felszerelt drágább tí­pusok iránt nagyobb az érdek­lődés. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Pécsett a jogi kar 220 személyes nagyelőadója is a Kft. munkáját dicséri Fotó: Läufer DÖCÖGVE INDULT, MA JÓL MEGY A SZEKÉR A kis munka hozza a nagyot Orosz piaci esélyeink Adósságtörlesztés pesti metróépítéssel? A mai világban az ember nem szívesen beszél a sikerei­ről. Önvédelemből. Vigyázni kell, mert túl sok az irigy, aki mások eredményei láttán min­den cselvetésre kész. „Neki ez meg az is sikerült, vajon miféle suskus lehet e mögött” - mond­ják magukban saját kudarcaik­ból avagy tehetetlenségükből kiindulva. S közben eszükbe sem jut, hogy mások sikere mö­gött mennyi munka, bizonyítás, tehetség, kisebb-nagyobb ku­darc tanulsága húzódik meg. Mindez miért jut óhatatlanul eszembe? Mert a 37 éves Kiss Gábor, a pécsi Általános Építő­ipari Kft. ügyvezetője ma már mosolyogva említi az 1983-as indulást („Ötszáz forinttal kezd­tük az alpinista gmk.-t”), az az­óta őt és cégét ért temérdek ku­darcot és gáncsoskodást („Több mint két éves tortúrát zúdították nyakamba a bajkeverők, de tisz­tán kerültem ki a belháború- ból”), s elégedetten állapítja meg: bármennyire is döcögve indultunk, jól megy a szekér. Hagyjuk most az irigyeket! Az érdekel, miként tudta kifutni magát. A kezdet: az alpinista gmk. fél év után, mivel nem volt elegendő igény a speciális munkákra, csendben kimúlt, még abban az évben megalakí­totta a tetőfedő és -szigetelő Harkály Gmk.-t. „Idős Bayer István építésztechnikus és tető­fedőmester mellett ott tanultam meg igazán a szakma gyakorlati fogásait” - említi. Aztán 1988-ban jött derült égből vil­lámcsapásként a társai által kezdeményezett több mint két éves tortúra. Hat éve új cégként alapította meg az Általános Épí­tőipari Gmk.-t a jelenlegi társá­val.-Tavaly szeptemberben ala­kultunk át kft.-vé. Üzletileg és minden szempontból ez volt a legkorrektebb megoldás, hiszen így a korábbi partnereink to­vábbra is élhetnek garanciális, szavatossági és egyéb jogaikkal velünk szemben -1 nyugtázza.- Ennyire biztosak önmaguk­ban ?- Közhely, de igaz: aki dol­gozik, az hibázhat is. Minden munkánál a korrektségre alapo­zott bizalom a lényeg. Ha vala­mit kifogásol a megrendelő, ki­nek jó a jogi és egyéb herce-hurca? Elég egy telefon, s máris kijavítjuk a hibát. Ha az ember a piacon akar maradni, ezt másként nem lehet.-A korrektség ma még nem mindenki által elfogadott üzlet- filozófia.- Pedig azzá kell, kellene válnia a megrendelő és a kivite­lező szakmai hímeve, jövőbeli megbízatásai okán is. Ebben benne van, hogy a megrendelő elfogadható áron jó munkát vár el, az, hogy eleve ráfizetéses munkát nem szabad elvállalni, de az is, hogy ha már szerződ­tem egy feladatra, kötelességem maximálisan kiszolgálni a meg­rendelőt, még ha az a munka va­lamiért épp ráfizetést is ered­ményez. Éz utóbbi haszna a ta­nulság, hogy máskor alaposab­ban nézek át mindent, mielőtt belekezdek. A szakmai út röviden: tetőfe­dés, kőműves munkák, generál­kivitelezés. Beszálltak egy né­met-magyar vegyesvállalatba és a németországi munkák során tanultak bele a generálkivitele­zésbe, négy éve már csak így dolgoznak idehaza a kintről ho­zott szaktudással, igénnyel és technológiával. Egy nagy mul­tinacionális cég magyarországi képviselőiként is tevékenyked­nek a saját munkáik mellett. Képesek bármilyen kivitelezői munkára. Ha valamilyen speciá­lis feladatban nincsenek otthon, mozgósítják a mellettük már bi­zonyított alvállalkozóikat, épü­letgépészetben az Intertherm Kft.-t, villamosságban a Tábori családot, ha szükséges lifteseket és más szakmák jeles mestereit. Elvük: a kis munka, ha azt jól megcsinálják, hozza a nagyot, így jutottak egyre nagyobb fel­adatokhoz Pécsett a PÖTE-n, a JPTE-n (legutóbb a jogi kar Auditorium Maximuma, azaz 220 személyes nagyelőadója di­cséri hozzáértésüket) és a mú­zeumoknál, Barcson, Budapes­ten, Marcaliban, Nümbergben, Szegeden és sok más helyütt.- A felújítás az igazi szakmai kihívás, a szaktudást és az igé­nyességet maradéktalanul meg­követelő feladat. Ez az ami hosszú távon mindenképp meg­éri. Talpon maradni manapság csak igényes munkával, korrekt partnerként lehet. Mennyire igaza van!B. M. L. Horn Gyula miniszterelnök márciusi moszkvai útját és a magyar-orosz kormányközi bi­zottság ülését készítette elő az a tárgyalássorozat, melyet dr. Be- rényi Lajos, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium helyettes államtitkára vezetett a napok­ban Oroszországban. Az ipari tárca képviselője a megbeszélé­sekről Pécsett, a Gasztro Expo ’95 Nemzetközi Szakkiállításon nyilatkozott az Új Dunántúli Naplónak.- Oroszország ma is jelentős kereskedelmi partnerünk, 1994-ben 850 millió dollár ér­ték volt a kivitelünk, míg 1,7 milliárd dollárért importáltunk árut, s az érték felét energiahor­dozók adták. Exportunkban időnként már a korábbi szintet közelítették a mezőgazdasági termék és a gyógyszerszállítá­sok. Zöldség konzerveink ko­moly rangot vívtak ki Moszk­vában az utóbbi időben, viszont sokkal több húst, üdítőt vihet­nénk, ha lennének árualapok. Az üzletelés módja azonban er­refelé is megváltozott, a kis ügyletek a jellemzőek, s el kell menni egészen a felhasználóig a készlettel, így felerősödött a re­gionális kapcsolatok szerepe. Közülük is kiemelkedik Tyu- mennyel, a leggazdagabb orosz gazdasági körzettel való viszo­nyunk, de az út során aláírtunk egy megállapodást Csuvas Köz­társasággal is. Szó esett a kereskedelmi megbeszélésen arról is, hogy Oroszországnak a korábbi transzferábilisrubel-adósságá- ból 1996 végéig 900 millió dol­Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Épületgépé­szeti Tanszékének szervezésé­ben, a PMMF Boszorkány utcai épületének földszintjén és első emeletén február 23-25 között tartják a 16. Épületgépészeti és Gépészeti Szaknapok rendez­A most készült gyorsmérleg szerint 1994-ben az utóbbi idő­szak legeredményesebb évét zárta a Bábolna Rt. és a hozzá­tartozó társaságok sora. Árbevé­telük elérte a 40 milliárd forin­tot, a nyereség 960 millió forint körül alakult. A vállalatcsoport adósságállománya jelentősen csökkent, pénzügyi helyzete ja­vult. Tavaly 32 kft. működött a bábolnai vállalatcsoportnál, s közülük 24 nyereségesen dol­gozott. A hatékonyabb munka érdekében idén folytatják a lámyi összeget kell törlesztenie Magyarország felé. E célból há­rom oldalú üzletekben gondol­kodnak a pénzügyi szakem­berek. Többek közt egy olyan konstrukcióról, hogy orosz energetikai szenet szállítanának Ukrajnának, azt ott földolgoz­zák villamos árammá, s ezt kapná Magyarország. Másik terv, hogy orosz vállalatok kül- denének embereket a budapesti metróépítéshez. Ezzel szemben a magyar ajánlat: hazai vállala­tokról adtak át listát az orosz szerveknek, akik részt venné­nek a kinti privatizációban. Azonban a kérdés oroszországi törvényi szabályozása még hiá­nyos. Az adósságtörlesztésnek van továbbá egy olyan válto­zata, melyben az ellentétel részben haditechnikai eszkö­zökben jelentkezne, de lényege­sen kisebb értékben mint az első 800 millió dollár törlesztésekor, ezúttal elsősorban alkatrésze­ket, részegységeket kapnánk. Nagy reményeink összessé­gében az orosz piacon nem le­hetnek, mert igen erős az im­portvisszafogás a keleti ország­ban. Berényi Lajos szerint ugyanakkor a maffiától a nagy vállalatokkal kötött üzletek so­rán nem kell tartani, mivel a nagy cégek tiszták. Az államtit­kár-helyettes egyben a régió la­kosságát arról is megnyugtatta, hogy nincs veszélyben a kiégett fűtőelemek kiszállítása további 3-4 évig Oroszországba. Az út során ismételten megerősítet­ték, az államközi egyezmény egyértelmű biztosíték erre. Mészáros B. E. vényeit. A szakmai napon több mint 70 hazai és külföldi érde­keltségű cég rendez kiállítást és tart termékeit ismertető előa­dást, a három napos program­ban vidám sportvetélkedő is szerepel kiállítók, hallgatók és oktatók részvételével. szervezeti átalakítást, a jobbára központi szolgáltatást végző kft.-két „visszaintegrálják” azaz beolvasztják az rt. központi szervezetébe, mint ahogy a ter­mőföldet, a rajta folytatott nö­vénytermesztést, valamint az arra épülő takarmánygyártást is. Gyakorlatilag változatlanok maradtak a már jól bevált és meghatározó üzletágak, mint például a tojóhibrid- és brojler­tenyésztési, az agrártermelte­tési, az élelmiszeripari igazga­tóságok. 16. Épületgépészeti és Gépészeti Szaknapok Eredményes év Bábolnán A magyar középvezetők alábecsülik a termelékenységi lehetőségeket A magyar vállalatvezetők alábecsülik azt a termelékeny­ségi lehetőséget, amelyet cégük újabb beruházások nélkül, csu­pán szervezési és más haté­konyságjavító intézkedésekkel érhetne el. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Czipin & Partner osztrák termelékeny­ségi tanácsadó végzett mintegy száz magyar vállalati középve­zető körében. Amíg a cég egy közelmúlt­ban lapunkban is megjelent ta­nulmánya szerint a hazai válla­latoknál a munkaidő 50 száza­léka veszendőbe megy, addig a termelést irányító menedzserek úgy látják, hogy az elpocsékolt munkaidő mindössze 20 száza­lék. A választ adó közép és felső­szintű vezetőknek csak 15 szá­zaléka véli úgy, hogy a magyar gazdaságban tapasztalható re­cesszióért nagyrészt a vállalaton belüli problémák a felelősek. Túlnyomó többségük (47 száza­lék) a piaci igényeknek nem megfelelő termelését teszi fe­lelőssé a nehézségekért, 38 szá­zalék pedig legfőbb okozóként a világpiac általános helyzetét nevezte meg. A tanácsadó cég 70 magyar vállalatánál végzett elemzései azt mutatják, hogy a rossz szer­vezés, az információáramlás zavarai, valamint a rugalmatlan vezetési struktúrák miatt a vizs­gált vállalatoknál a munkaidő felét sem használják ki. Ezt a tapasztalati tényt a vál­lalatvezetők 20 százaléka fo­gadta el. A többség úgy gondolta, hogy a külföldi tulaj­donos megjelenésével a helyzet már lényegesen javult. A felmé­rés során megkérdezett vezetők majd fele úgy vélekedett: saját vállalatánál nem sok az elfecsé­relt munkaidő. Pedig a szervezés jelentősé­gét igazolta eddigi magyaror­szági gyakorlatunk is: közel 20 üzemen belül valósították meg a tanácsaink szerinti termelé­kenységi projektet, s minden cégnél jelentős javulást tudtunk elérni - mondja a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, Klaus Harrer. Szerinte a vállalatveze­tők jelentősen alábecsülik a közvetlen irányításuk alá tar­tozó részlegek hatékonyság ja­vulására vonatkozó tartalékait is. Amikor a vezetőket arról kérdezték, milyen termelékeny­ségi tartalékok vannak vállala­tuknál, a becslések átlagértéke 13,75 százalék volt. A gyakor­lati tapasztalat viszont bizo­nyítja, céltudatos szervezéssel egy éven belül 25-30 százalékos javulást is el lehet érni. A map gazdaság nagy része a recesszió fázisában van, A megkérdezettek szerint ezért a felelés: 1A világpiac általános helyzete | Az egyes vállalatok nem | Nagyrészt vállalaton belüli piacigény szerinti termelése problémák felelősek é A 1 i ß

Next

/
Thumbnails
Contents