Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-19 / 49. szám
Rádiótelefont? Mennyiért? Az utóbbi évek divatőrületének, státuszszimbólumnak számít a rádiótelefon. Sikk autózás közben, étteremben, utcán sétafikáivá telefonálni. De vajon mennyibe kerül mindez? Rozsnyói Gáborék, a pécsi INFOMÍX kft.-nél a Pannon GSM 900-as rendszerrel foglalkoznak. Ez a digitális rendszer Európa nagy részével ösz- szeköttetésben áll. Jelenleg az ország felében használhatók a készülékeik: az egy számjegyű főútvonalak mentén mindenhol. A Pannon GSM ún. optimum tarifarendszert dolgozott ki. A bekapcsolási díj 27 500 Ft, a havi díj 3000 forint.(A kártya nem adható el, nem veszik vissza, örökös tulajdon marad!) Aki havonta 7800-11 180 forint között telefonál 35 százalék, afölött már 38 százalék kedvezményt kap. Ha valaki rádiótelefonról sima telefont hív - percenként 30 forintot fizet. Másik mobil telefont híva 24,40 forint a percenkénti tarifa. Ha sima telefonról hívják a 20-as körzetszámú rádiótelefont, akkor 31 forintot fizet percenként a hívó fél. A Westel Rádiótelefon Kft. a 450-es rendszerrel - 60-as körzetszám - dolgozik - mondja Szabó József pécsi üzletkötő. Csak az adott országban működik. Az átjátszó állomások nem megadott, hanem változó távolságot „látnak be”. Baranya-Somogy-Zala dimbes-dombos részein előfordulnak fehér foltok. A távközlési összeköttetési költség 25 000 forint: ez eladható, az átírása illetékköteles (15 ezer forint). Kétféle havi díjfizetés létezik: 3100 forintért a rádiótelefonos az első ötven percet beszélhet más rádiótelefonnal. Utána emelkedő a tarifa. A 6300 forintos ár az első kétszáz percet fedezi, ha más rádiótelefonossal beszélget. Új szolgáltatás a központi üzenet- rögzítő. Különféle díjszabásért kapható az üzenet, küldhető, sőt bármely faxra is lekérhető. Ádám E. Ha spórolni kell, először mindig azt hagyja el az ember, amire a legkevesebb szüksége van. Mára azonban többen vannak azok, akik már mindenről lemondtak, s most a mindennapi betevőre került a sor. A gazdasági szempontok mellett az egészségiek sem hanyagolhatok el. Ezekkel a szempontokkal most nem foglalkozunk, annak azonban utánanéztünk, mit eszik, és hogyan spórol ma az, aki egy normális, húsos étrenden él, illetve az, aki a zöldséges ételeket választja. Hússal főz Sándor Arpádné már 27 éve, mióta háztartást vezet. Mindennap kerül valamilyen húsféle az asztalra, de a hétköznapokon az olcsóbb, a hétvégeken a jobb, de drágább részekből válogat. Városiak, így mindent boltban, vagy piacon vesznek meg, takarékoskodni tehát csak akkor tudnak, ha kivárják a szezon legkedvezőbb árait, aztán betáraznak a fagyasztóba. Ők közel 400 ezer forintot költenek el egy évben. Vegetáriusok viszont Hoffmann Rolandék. Elkeseredve tapasztalják, hogy a zöldségárak egyre inkább növekednek, ráadásul náluk ilyesmiből több is fogy, mint ott, ahol vegyes az étrend. Az úgynevezett „egészséges” élelmiszerek (barna kenyerek, magok, mézek, friss zöldségek) drágábbak, így közel 350 ezer forintjukba van, ami az asztalra kerül. Csak néhány adat a négy tagú családok fogyasztásáról: egy évben elfogy náluk 104 kiló hús, 468 kiló zöldségféle, 302 kiló kenyér, és Hoffmannékál, Négytagú városi család éves élelmiszerszámlája ooooo 387ezer Ft 353ezer Ft 67ezer 53ezer Kalóriadús Energiaszegény húsos étrend zöldséges étrend tan Ebéd Reggeli | akik cukor helyett is mézet használnak, ahol csak lehet, még 26 kiló mézet is elnyalnak. Kereken egy mázsányi étel... Kiderül, hogy a vegetáriusok anyagilag még így is jobban járnak a húsevőknél. Éves szinten a különbségből összejöhet már egy mélyhűtő is, vagy néhány cipő. Kisebb településeken azonban az a baj, hogy nehezebben lehet a vegetáriusok- nak fontos élelmiszerkiegészítőkhöz hozzájutni. Takarékosan tehát egy személy egy évben közel 90 ezer forintot „elfogyaszt”. Vidéken kevesebből is kijönnek, ha maguk termelik a növényt, nevelik az állatot, és nem számolják bele a munkát. Ha viszont egy 4 fős családban naponta édességet adnak fel ebédhez, főtt étel van vacsorára is, és mértékkel, de jut finomabb péksütemény reggelire, az éves költség akár a 700 ezer forintot is elérheti! H. I. Gy. A hazai lapok közül először közölhetünk fotót az 1991 őszén felrobbantott eszéki Dráva-híd felújításáról, amely gyalogosan már járható, a közeljövőben a gépjármű forgalom is megindulhat rajta Läufer László felvétele Eszéken minden csendes (Folytatás az 1. oldalról) Terepszínű őmaszád úszik komótosan a Dráván, a pillérek közé érve nagyobb sebességre kapcsol. A szürke traverzek magasából hatalmas fémlemezt ereszt a daru a lenti uszályra. Nézzük a készülő művet; legalább lesz megint mit fölrobbantani, kapom el kísérőnk fojtott szavát. Nem ítélkezem - Dárdáról verte ki az esztelen háború. Fél füllel hallom a part menti konténerből kiszűrődő hangokat, az izgatott művezetőt: bár nem az első fotó készült az épülő hídról, mégis csak engedély nélkül keveredtünk a területre. Lecsillapodnak a kedélyek, mehetünk tovább. A vasúti híd bejárójánál rendőrök néznek be az ablakon, néhány hónapja még a béke- fenntartók emberei ültek az őrházban. - Csak ide, a szomszédba - tréfálunk. Óvatosan, mert csínján kell még az ismerősnek is a viccel bánni. A túlparton a félig néptelen Kis- dárda, sok házba máig nem merészkedett vissza a tulajdonos. Talán, ha igazi béke lesz . . . Szemlélődésünk végső állomásához érkeztünk: a lift nehézkesen visz föl a Hotel Osijek legfölső emeletére. A tetőről messze szállna a tekintet, de csak a város fölött tiszta a levegő. Csaknem néptelen, mozdulatlan utcák fölött siklik a pillantásunk. A másik oldalon párába vész a vidék, csak sejtetni engedi magát a pélmonostori templomtorony. Bár ha akarnánk, sem látnánk jóval többet. Nem látnánk a Baranyában maradt 25 ezer horvátot és magyart, a Szerbiából és Boszniából odaköltözött új telepeseket. Innen nézve békésnek tűnik minden. Csend van a „Krajiná- ban”, akár csak Eszéken. Félve mondjuk: talán nem vihar előtti csend. Balogh Zoltán Tárgyalni kell-A horvát elnök abban bízik, a szerbek avatkoznak be a krajinaiak oldalán - mondta lapunk kérdésére Kovács László külügyminiszter. Ő viszont egyáltalán nem biztos ebben, így az EBESZ soros elnökeként mindent megtesz, hogy békésen rendeződjenek a területi viták. Erőfeszítései nem hiábavalók, máris érezhető, hogy visszafogottabbak a szerb nyilatkozatok. B. G. Magyar vállalkozók Albániában Baranya és Tolna megyei cégek is kötöttek már üzletet Albániával üzletet kötni egy kicsit bizarr ötletnek tűnik első hallásra, de ha valaki végighallgatja Nemes Erzsébetnek, a Publicitás Médiaügynökség pécsi irodavezetőjének elképzeléseit, már nem is tűnik annyira annak.- Albánia nekünk magyaroknak egy nagyon jó felvevő piac lehetne - mondja. - Mielőtt megszerveztük volna ezt az üzleti utat, elmentem és megnéztem, ezt a számunkra ismeretlen országot, az ottani gazdasági körülményeket. Az ember első benyomása erről az országról, az, mintha a történelemben visszament volna éveket. Én mégis úgy érzem, nagy lehetőségek rejlenek benne. Magyar- ország minden részéből meghívtunk erre az üzleti útra vállalkozókat. Előre megszerveztük, ki kivel tárgyal. Nagy sikere volt a MOFA-nak, egy mohácsi építőipari gépeket forgalmazó cégnek, valamint a bári baromfiüzem is sikereket könyvelhet el magának. Már folynak a konkrét tárgyalások arról, hogy csirketelepet létesítenek kint. Véleményem szerint azonban ezeket az üzleteket úgy lenne jó megkötni, hogy vegyes vállalati formában működjenek, mert így még több segítséget tudnánk nyújtani a kinti partnereknek. Esélyt kell adnunk az albán embereknek, hogy talpra álljanak, gazdaságilag megerősödjenek. Hatvan százalékuk több nyelven beszél, sokan külföldi egyetemeken szereztek diplomát. Miután nincs munka, nagy részük Olaszországban és Görögországban dolgozik. Az ottani rendkívül súlyos gazdasági helyzet és az, hogy szinte semmit nem tudunk erről az országról a legtöbb üzletembert elbátortalanítja, de szerencsére vannak, akiket éppen a kiaknázatlan lehetőségek csábítanak. A dombóvári Metrex Kft. képviselője is az üzletemberekből álló csoport tagja volt. Mint elmondta, ők azért vállalkoztak erre az útra, mert piacokat próbálnak keresni. Úgy tűnik, hogy sikerült is, csak - a miatt, hogy Albániába szinte lehetetlen faxot küldeni -, majdnem lehetetlen a kapcsolatteremtés. Csavargyártással és kereskedelemmel foglalkoznak, de forgalmaznak élelmiszereket lisztet, cukrot, savanyúságot is, amire Albániában lenne kereslet. Egy sikeres üzletük máris van, csavart szállítanak ki, az albán képviseleten keresztül, melynek központja budapesti. A pécsi Bav-Trans ügyvezetője Vass Miklós is eredményesnek ítélte az utat. Ő maga már nem először járt kint, és úgy véli, van némi lehetőség arra, hogy közös üzletek szüles'- senek, mert itthon egyre szűkülnek a lehetőségek. Véleménye szerint azonban nagyon elölről kell kezdeni mindent, a kapcsolatok kiépítését, de most már kialakult egy fizetőképes réteg, amely változtatni is szeretne a mostani helyzeten. Az Albán Ipari Minisztérium illetékes vezetőjével a króm-bányászatban rejlő lehetőségekről tárgyaltak, amiben világviszonylatban is jók az albánok. Szalai K. Sevillai kupolák Nagy mány okon Kettős hasznosítási céllal kezdte meg két esztendeje Nagymányok önkormányzata a sportcsarnok építését. A már 50 százalékos készéltségű létesítményben ugyanis nemcsak a sportolók találnak méltó otthonra, hanem a közösségi és művelődési rendezvényeknek is teret ad majd. Az új ház elkészülte azonban még várat magára, ugyanis az 50 millió forintos beruházásból idén a nyílászárók, a hidegburkolat és a belső válaszfalak építésére futja. Az új, ragasztott favázas épület megjelenését egyébiránt a sevillai világkiállítás építményeiről „koppintották”, amely gömbölyített formáival romantikába hajló külsőt kölcsönöz majd az új közösségi háznak. Csatornahálózat Nagyatádon Noha a helyi képviselők a február 21-i közgyűlésen döntenek majd a beruházás második ütemének idei feladatáról, annyi már bizonyos, hogy 1996-ig Nagyatád csaknem teljes területén rákötik a portákat a szennyvíz-gyűjtő hálózatra. Pofonokkal érvelt a feledékeny elkövető Kirabolták az örömlányt Főzzünk változatosan! Rablás áldozataként tett feljelentést a pécsi kapitányságon az a 22 éves lány, aki normális körülmények között bizonyára messziről kerüli a rendőrök társaságát. A csinos hölgy szomorú végű kalandja még január másodikán esett meg, amikor is rendes munkanap lévén, szokás szerint kiállt a 6-os főközlekedési útnak a baranyai megye- székhelyről kivezető nyugati szakaszára. Mint köztudott, a legősibb mesterséget folytató lányok közül néhányan gyakorta itt várnak „fuvarra”. Azon a napon történetünk főszereplője az üzlet reményében elégedetten nyugtázta, amikor egy sötétkék színű - számára ismeretlen márkájú - háromajtós gépkocsi fékezett mellette. A sofőr a tarifa felől érdeklődött és a háromezer forint hallatán intett a lánynak, szálljon be a kocsiba. Az anyagiakat ilyenkor előre szokás rendezni, így az ülésre huppanó hölgy azonnal megkapta a ropogós bankókat. A kocsi néhány perc múlva egy néptelen, ám a hasonló légyot- totaiak gyakorta helyet adó közeli dűlőúton fékezett. A lányt ekkor érte az első meglepetés. „Add vissza a lóvét!” - för- medt rá az autó vezetője. „Dehogy adom, nem azért jöttünk ide” - kötötte az ebet a karóhoz a fekete hajú szépség. A második és harmadik meglepetés egy-egy kiadós nyakleves volt, amelynek következtében a szerelmét áruló hölgy olyannyira megrémült, hogy ellenkezni sem igen mert, amikor a kuncsaftja elvette tőle a nála lévő tizenkétezer forintot. Az erőszakos férfi ahhoz is ragaszkodott, hogy - a történtek ellenére - tartsák meg a már korábban beütemezett pásztorórát, de ez az ötlet már végképp nem tetszett a lánynak. Egy újabb pofont követően azonban az úrvezető ledöntötte a kocsi ülését, majd amikor rövid tusakodás után megszabadította az áldozatát a ruhájától és gyűrűjétől, erőszakkal megtette azt, amiért a félreeső helyre hajtottak. A ruháit a lány visszakapta, ám a tagbaszakadt férfi a búcsúzás során a gyűrűről elfeledkezett. A különös ügyben, ahol a fuvardíj sorsát illetően felcserélődtek a szerepek - divatos kifejezéssel élve a lekvár tette el a nagymamát - rablás miatt folyik a vizsgálat. A lány támadója körülbelül 25-28 éves, 180-185 centiméter magas, erős, kisportolt testalkatú férfi volt. A haja szőkésbarna, rövidre vágott, dús növésű. A rendőrség kéri, hogy aki a személyleírás alapján a fiatalemberről, vagy a korábban említett sötétkék autóról hitelt érdemlő információval tud szolgálni, jelentkezzen a 72/311-666-os telefonon a 14— 60-as melléken. Nógrádi Gábor Többnyire „bedobálós rétes” elnevezéssel ismert az a sütemény, amit a gyakorlatlan háziasszony is könnyen elkészíthet. Hozzávalók:25 deka rétesliszt, 17 deka porcukor, 2 csomag vaníliáscukor, 10 deka vaj, fél csomag sütőpor, fél kiló tehéntúró, 10 deka mazsola, 2 egész tojás, 2 deci tej, 1 citrom reszelt héja, csöpp só. A lisztet a porcukorral, csipetnyi sóval és fél csomag sütőporral alaposan elkeverjük. Egy közepes tepsit kivajazunk és beleszórjuk a cukros liszt felét. A túrót áttörjük, elkeverjük a citromhéjjal és mazsolával, majd a lisztre morzsoljuk. A túró tetejére szórjuk a maradék cukros lisztet. A tejet simára keveijük a tojásokkal, egy vaníliáscukorral, és a lisztre öntjük. Végül a maradék vajat a tetejére morzsoljuk. Forró sütőbe toljuk, öt percig erős lángon, majd takarékon kb. 25 percig sütjük, míg a teteje megpirul. Éan- gyosra hűlve kockára vágjuk, és vaníliáscukorral megszórva tálaljuk. Fűszeres salátaecet. Rövidesen megjelennek a salátának való primőrök, elkészítésükhöz érdemes már most gondoskodni fűszeres salátaecetről. Kilenc deci nem illatos fehér borba öntünk 1 deci tíz százalékos ecetet, egy mokkáskanál cukrot, egy kávéskanál szemesborsot, mustármagot, 1 fél összetört szerecsendiót, 2 összetört szekfűszeget, 3 gerezd fokhagymát, egy csokor karikára vágott újhagymát, és egy púpozott kávéskanál sót. Legalább 4 hétig állni hagyjuk, majd leszűrve kis üvegekbe fejtjük át. Bármilyen zöldsaláta ízesítésére kitűnő. W. M. 1995. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Új VDN 5 1 t 1 k Mázsányi étel évente
