Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-16 / 46. szám
8 új Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. február 16., csütörtök Hozzászólás egy „horoghoz” A minap a mohácsi önkormányzat tisztségviselőinek megválasztása ügyében egy zsörtölődő cikk jelent meg az MDF, a KDNP és az FKgP helyi elnökeinek tollából. Érdeklődéssel olvastam, hiszen néhány héttel korábban éppen ilyen ügyben interpelláltam dr. Páva Zsolt polgármesterhez. Sajnálatos, hogy a sors ismétli önmagát, csak ellenkező előjellel. Mohácson a konzervatívokat zárta ki egy paktum a vezető tisztségviselők sorából, Pécsett a szocialistákat. Két párt van csupán, amely mindig „körön belül” maradt, az SZDSZ és a Fidesz. Őket tehát gyakorlatilag egy dolog érdekli: a hatalom. Mert mindegy kivel és hogyan, de a hatalom sáncain belül kívánnak maradni. Érdekes álláspont, ám egy politikai párttól nem kérhető igazán számon, hiszen a pártok a hatalom megragadására és gyakorlására születtek. Ugyancsak a pártokban emberek tevékenykednek, tehát joggal állíthatunk velük szemben erkölcsi követelményeket. Ezeknek az Európában divó normáknak a megsértését sérelmezte a három mohácsi pártvezető. Idézem: „Sajnálatos, hogy Kuti István polgármester már a kijelöléskor nem vette figyelembe azt a politikai kultúrán alapuló európai szokást, hogy pártonként ajánlotta volna pontozásos alapon az elnöki tiszteket az arányoknak megfelelően, mint ahogy tették ezt az ország- gyűlésben és Pécsett, a megyei önkormányzatban, de ez volt a gyakorlat a szomszéd megyékben is.” Ennyi az idézet, de sajnos csak ez egyik fele igaz. Mert sem Pécsett, sem a megyei ön- kormányzatban nem a kívánt gyakorlatot követték, éppen az idézett elnök urak pártjainak hathatós közreműködésével! így történhetett meg, hogy a pécsi városházán a közel 40%-os képviselői arányszámmal rendelkező MSZP-nek egyetlen elnöki hely sem jutott. Aki ismeri a megyei „leosztást”, az sem tapasztalt lényegesen mást. Kár, hogy a pártelnökök rosszul tájékozottak, mert ha nem csak az fájna nekik, ami velük történt, hanem az a sérelem is, amit saját párt-társaik másoknak okoztak, akkor talán mindez nem következik be sem Mohácson, sem Pécsett, sem a megyénél. De van egy „üzleti ajánlatom” a mohácsi konzervatívoknak: beszéljék rá saját pártbeli társaikat, hogy mondjanak le a Pécsett és a megyében képviseleti arányszámuk felett megszerzett pozícióikról, és mi pécsi szocialisták vállaljuk, hogy mohácsi elvbarátainkat meggyőzzük, vállaljanak hasonló áldozatot a demokrácia oltárán. Félek, ebből nem lesz semmi, de nem az MSZP miatt! Meixner András MSZP önkormányzati képviselő (Pécs 19. vk.) Az 1995. évi agrárexport-támogatás Mind a termelők, mind a kereskedők részéről óriási várakozás előzte meg az új kormány mezőgazdaságra vonatkozó intézkedéseit, de főleg a támogatások mértékét. ígéretekből, optimista előrejelzésekből nem volt hiány. Lakos László miniszter úr 100 százalékkal kívánta megemelni az állami támogatás mértékét, „.. .növekszik majd az agárárágazat dollárbevétele, kb. 15 százalékkar - jósolta. Kiss Zoltán államtitkár úr teljesen egyetértett vele: ”.. .javul az agrárium helyzete”, hangoztatta. Már akkor fölhívtuk a figyelmet, hogy az ígéreteknek nincs valós alapjuk, túlzott optimizmusra nincs ok. Én magam az 1995-ös költségvetés vitájában számokkal indokoltam, hogy „a mezőgazdaság sajnos ugyanúgy vesztes, mint annyi más ebben a költségvetsében.” Örültem volna, ha az 1994. évben megindult pozitív folyamat folytatásának alapjai megteremtődnek. Most megjelent a 38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet és immár számokkal is bizonyítható, ki mondott igazat. 1994- ben az előzetes számok alapján kb. 2,3 milliárd dollár exportot teljesített az ország (15 százalékkal többet, mint 1993-ban) és ahhoz 40 milliárd Ft. állami támogatást használt fel. 750 termékre volt export- támogatás. Az exportált termék 80 százaléka volt támogatott. Az átlag támogatottság szintje az összes exporttermékre számítva 17,2 százalék volt, a támogatott termékekre számolva 20 százalék volt. 1995- ben az agrárexport támogatására 35 milliárd Ft. áll rendelkezésre. Az együttes rendelet 1994-es volumenű exporttal számol. 370 termék kap exporttámogatást. Az exportált termékek kb. 70%-a részesül támogatásban. Az átlag támogatottság szintje az összes export- termékre számítva 13%, a támogatott termékre számolva 19,8% lesz várhatóan. Tehát, ha nem növekszik az agrárexportunk, leáll az előző évben újra megindult növekedés, a legszerencsésebbeknél is 1994. évi szinten marad a támogatás, a többieknél pedig 10-20 százalékos csökkenés várható. Ebben természetesen nincsen benne a várható 20-23 százalékos infláció. Mint azt már több szakértő jelezte, az FM által jósolt exportnövekedésnek nincs meg a költségetési alapja. Ugyanakkor az export növelése mellett szólna az 1994-ben megindult termelési növekedés (gabonáknál 50%), az erősödő magánszféra termelési kedve, a sertés- és baromfiállomány növekedése, az élelmiszerre kivetett 12 százalékos kihatása kb. 20 milliárd forint, és hazai fogyasztás csökkenti. Az elmúlt napokban majdnem valamennyi terméktanácscsal beszéltem és egybehangzó vélemény volt az együttes rendeletről: , Megígérték, hogy magasabb lesz a támogatás, de most örülünk, hogy csak kicsivel kevesebb.” „Kompromisz- szumos megoldás, a tavalyinál gyengébb, a jövő évinél jobb.” Általános meggyőződés, amit én is messzemenően osztok, hogy az elképzelés, miszerint az eddigi százalékos (forintbevétel arányos) támogatás helyett a Ft/ kg, Ft/1, illetve Ft/dollár nem éri el a célját, ugyanúgy kijátszható lesz. Sőt más baj is van. A Ft/t, F/l a lehető legrosz- szabb elképzelés, mert az igénytelen csomagolás, a gyenge minőség, a feldolgozatlanság irányába hat. Friss zöldségek, gyümölcsök exportjának ilyetén támogatása nagyfokú hozzá nem értést takar. Ézen termékek ára ugyanis minőségtől, előkészítettségtől, csomagolástól függően óriási eltérést mutathat. Azokat a termékeket segítjük ilyenformán piacra, amelyek a magyar áruk külföldi lejáratását okozzák. A kisebb, speciális igényeket kielégítő, jó minőséget előállítókkal szemben. Növekedés helyett exporttámogatás-csökkenés lesz 1995-ben. Bogárdi Zoltán, MDF A KISEMBER VELEMENYE Közműdíjak A közműdíjak drasztikus emelésének híre már hónapokkal ezelőtt sokkolta hazánk, s egyben városunk adófizető polgárait. Úgy véljük, hogy az emelés jogosságához - figyelembe véve országunk gazdasági helyzetét nem férhet kétség, erre van objektív magyarázat. Ami viszont az emelés tervezett mértékét illeti, az meghaladja a még legpesszimistábbak elképzeléseit is. Napjainkban már az egyes közműdíjak emelésének mértékei hozzávetőlegesen ismertek. Mi kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a közvélemény, illetve az utca emberének véleménye, hogyan győzték meg őket a közzétett érvek és hogyan képesek a sokak számára szinte teljesíthetetlen kötelezettségekkel együtt élni. Januárban 168 pécsi állampolgárt szólaltattunk meg, s kértük ki véleményüket néhány szóban a közműdíjak emeléséről, mértékéről. A megkérdezettek név, cím és foglalkozásuk megjelölése nélkül adták meg válaszaikat. A feltett kérdésekre adott válaszokat a város különböző pontjain gyűjtötték közreműködő munkatársaink. A válaszadók közül 6 közömbösen reagált az emelésekre, szemmel láthatóan teljesítésük nem okozhat gondot számukra. A fennmaradó 162 válaszai meglehetősen érzelemtől fűtöttek voltak, és az emelések nagyságrendjeit határozottan vitathatónak ítélték. A kapott válaszokat az alábbiakban próbáltuk röviden ösz- szegezni: A megkérdezett állampolgárok többsége kétkedve fogadta az emelések ilyen arányú nagyságrendjét magyarázó indoklást, mivel elmondásuk szerint ez azzal ellenkező, amit látnak, vagy hallanak (pl. a szolgáltató cégeknél foglalkoztatottak száma, bérek, prémiumok nagyságrendje, vagyis röviden, ezen szolgáltató cégek gazdálkodása, ami nem egy alapvető gondokkal küszködő cég képét tükrözik ...). Mi a fenti véleményeket illetően sem mellette, sem ellene nem kívánunk állást foglalni, de úgy véljük, hogy az állampolgárok részére nagy valószínűséggel megnyugtató lehetne, ha az ilyen horderejű döntések előtt, egy néhány főből álló független bizottság megvizsgálná az érdekelt szolgáltató cégek gazdálkodását (bérek, prémium, jutalom, létszám, vagyoni helyzet, külföldi tanulmányutak, stb.) és ezen vizsgálatok eredményei az önkormányzati testület elé kerülnének, valamint a közvélemény elé. A vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyíthatnák, vagy kétségbe vonhatnák a szolgáltató cégek ilyen irányú előterjesztéseinek jogosságát, befolyásolva ezzel az állampolgárokra nehezedő terheket, melyek akár mérséklő hatásúak is lehetnek. Amit még a fentiekkel kapcsolatban megjegyezni kívánnánk az az, hogy mindenképpen szerencsés lenne, ha a jövőben az állampolgárok a helyi döntéselőkészítő fórumokon elmondhatnák véleményeiket és így egyáltalán érdemivé lehetne tenni az ilyen irányú közmeghallgatásokat, s ezzel hatásosan lehetne támaszkodni az állam- polgári közvetlen részvételre a helyi politikában, különösen az ilyen nagy horderejű kérdésekben. Fogarasi Sándor Köztársaság Párt Bm-i Szervezete Kamatozó Kincstárj egy 1996/11. Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. február 20-24-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995.február 24. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • Kereskedelmi Bank Rt. 7621 Pécs, Búza tér 6/A, Mohács, Siklós, Szigetvár • MKB Rt. Pécs, Kossuth L. u. 47. • Magyar Hitelbank Rt. 7645 Pécs, Szbadság u. 3. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. • Quaestor Értékpapír Kft. 7621 Pécs, Jókai u. 11. • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Cenzor Broker Kft. Pécs, Rákóczi út 35-37. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
