Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-14 / 44. szám

1995. február 14., kedd A mai nap aj Dunántúli napló 5 AZ ÖNKORMÁNYZATI KOMPETENCIA PÉCSETT IS ELLENTMONDÁSOS A szemétdíj nem alkotmányellenes Bár ezúttal új jogszabály vagy módosítás sem hagyta el a jogalkotók „asztalát”, olva­sóink - részint a televízió Ob­jektív című műsorának a na­pokban e témában elhangzott összeállítása kapcsán - mégis számosán kérdezték szerkesz­tőségünktől: valóban ütkö­zik-e az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásával a szemétszállítás számlázása. A fenti bíróság apparátusa legfeljebb csak akkor ingatná fejét a közigazgatási gyakorlat láttán, ha a települések kötelező erővel kényszerítenék polgárai­kat az adott szállításra szerző­dött cég szolgáltatásának igénybevételére. A tarifa behaj­tása természetesen nem alkot­mányellenes, hiszen a szerve­zett és költséges szemétszállítás - amely legalább annyira össz­társadalmi, mint egyéni érdek - szolgáltatásáért fizetnünk kell. Ám a kérdésre adható válasz et­től még, történetesen Pécsett is, ellentmondásos maradt. Az önkormányzatnak köteles­sége ugyanis gondoskodni a szemétszállításról; sajátmaga vagy szerződésben alkalmas közintézménnyel. A lakosságot ugyancsak kötelezheti (ahogy kötelezi is) a szemét elszál­lít) tatjására, miközben a megol­dás módját már nem kötheti ki.- Totális ellentmondás ez - mondja Kiss Tibor, a Közterület­fenntartó és Kertészeti Kft. mű­szaki igazgatója, aki egyébiránt 10 százalékra becsüli a szemét- szállításért ma nem fizető csalá­dok arányát. Bár a felsőbb szintű jogsza­bályt az alsóbb nem ronthatja le, mégis fokozza az ellentmondást, hogy Pécsett e téren ma is csak egy régi tanácsi rendelet hatá­lyos. Olvasatában a fenti kft munkatársai arra inspirálják a lemondást fontolgató ügyfelei­ket, hogy ne szakítsanak a cél­szerűbb megoldással, amely ha­vonta mindössze 2-300 forintot kíván. Mindez azért sem kö­zömbös, mert a hátralékokat a kft-nek kell kigazdálkodnia, amelyhez az önkormányzattól is hiába kért hozzájárulást. Másfe­lől az egyéni szállítás sem volna kecsegtető: a kökényi telepen 400 forintért veszik át a szemét köbméterét. Olvasóink észrevé­teleinek megfelelőn országunk valóban nem minden városában számlázzák a lakosságnak a dí­jat, csakhogy azt másutt a kom­munális adóba építették. Noha az illetékesek még a ta­valyi tapasztalatok értékelésével sem végeztek, Zalai Buda város- fejlesztési irodavezető elmon­dása szerint várhatóan áprilisra készül el a vonatkozó új rende­let, amit egyéb helyi hulladékke­zelési koncepciók összetett tük­rében is egyeztetniük kell. A rendeletalkotást a hathatósabb szigort előlegező, készülő kör­nyezetvédelmi törvény tartalma is befolyásolja. A feltételezett si­etség pedig indokolt volna, mi­után a közelmúltban észrevehe­tően gyarapodott az illegális módon vagy területen elhelye­zett szemét mennyisége. A polgárok erre fogékony (remélhetően túlnyomó) több­sége örömmel fogadja a szállítás új, francia gépekkel megkezdett korszerűsítését és gyakoriságá­nak a közeljövőre ígért növelé­sét, miközben mások, nem keve­sen csak szaporítják az utcák, te­rek, peremterületek szemetét. Noha a kiszabható bírság pla­fonja tízezer forint, a közterü­let-felügyelők szűk állománya közismerten kevéssé hatékony e téren. A készülő köztisztasági törvény változást ígér, de a köz­területfenntartó kft - amely ható­ságként nem léphet fel - most az önkormányzattól is segítséget vár; akár köztisztasági őrök^ al­kalmazásával. Tröszt Éva Az ígéretek szerint a jövőben gyakrabban találkozunk majd szemetesekkel Fotó:Tóth László A gazdák már mérik a földeket Fotó: Müller Andrea Kevés földre sok a vevő Ma kezdődik a földárverés Barátúron A magyarszéki tsz földjeinek elmaradt árverését - Barátúr és Magyarszék közötti területre - a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal tegnap tervezte lebo­nyolítani. Kilenc órára hirdették a magyarhertelendi kultúrházba a földárverést - kora reggeltől egymás után érkeztek a gépko­csik. Kezdésre a terem zsúfolá­sig megtelt potenciális vevője­löltekkel. Jöttek helyből, a szomszédos településekről, Komlóról, Mecsekpölöskéről, Orfűről, Magyarszékről. Többen kissé felháborodva, mások belenyugvással vették tudomásul a tényt: az árverést elhalasztják. Az összes jelent­kező adatait nyilvántartásba ve­szik, számítógépre viszik. Ezért hétfő helyett ma, kedd reggel kezdődik az árverés. Hárságyi Pétemé, a Kárrendezési Hivatal csoportvezetője érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a több napig tartó földárverés megszo­kott dologgá vált. Ha sok a je­lentkező, akkor az adatokat ve­szik fel, hogy másnap nyugod- tabb körülmények között kez­dődjön az árverés. Éjfélig nem árvereznek, mert akkorra már csökken az árverést vezetők fi­gyelme. Hiba adódhat. Mosta­nában óriási az érdeklődés a föld iránt. Kárpótlási jegyből rengeteg van, a föld pedig ke­vés. A csoportvezető hölgy a ré­gebbi papírokat átnézve ismer­tette, hogy korábban kétszer is árvereztek Hertelend környé­kén. Az akkori árakat is a keres­let diktálta. Például valaki egy apró, fél hektáros gyepterület­hez 500 forint aranykorona ér­tékkel hozzájutott. Más, na­gyobb területeknél aranykoro­nánként háromezer forintot fi­zettek. Hogy ma, kedden mit ér egy aranykorona? Azt a licit és a versengés dönti el. Ádám E. Sas kerül az obeliszkre A Magyar Veterán Repülők Egyesülete pécsi csoportjának tegnapi találkozóján a tagok többek között megtekinthették az uránvárosi repülőemlékmű tetejére kerülő, a repülést szim­bolizáló bronz sas készítéséről készült videofilmét. Az egykori pécsi repülőtéren 1992. szeptember 19-én felava­tott vörösmárvány obeliszket az egyesület a második világhábo­rúban hősi halált halt, illetve később halálos balesetet szen­vedett pécsi pilóták emlékére emelte. Az azóta „hiányolt” sasszoborhoz szükséges pénzt Tóth Kázmér gyűjtötte össze külföldi adományokból, és E. Nagy Sándor, maglódi szob­rászművész önti bronzba, hogy március végére méltó helyére kerülhessen. A koszorúzásra május utolsó vasárnapján, a Magyar hősök napján kerül sor. A találkozón bemutatták Császár Ottó „Élet-halál a le­vegőben” című kötetét is, amely Vitéz Szentgyörgyi Dezsőnek, a második világháború legered­ményesebb magyar vadászrepü­lőjének életútjáról tudósít. Z. E. Tánc és pedagógia Egy táncszínház a sugárfizikus nagy álma (Folytatás az 1. oldalról)-Itt megtanulják, mit jelent az egymásra való odafigyelés, a törődés, a másik elfogadása, a türelem, s az, hogy valaki nem egyedül, hanem egy csoportban tevékenykedik, része egy közös­ségnek. Nálunk a szülő is ott ül az edzésen, látja a gyerekét, nyomon követheti fejlődését. A stúdió vezetője fontosnak tartja, hogy megteremtse az egyensúlyt a kicsit gátlásosabb, háttérbe húzódó, s szívesen és gyakran szerepelni kívánó gye­rekek között, figyelve arra, hogy senki ne kerüljön aláren­delt helyzetbe. Ugyanilyen lényeges a moz­gáskészség, a koordináció, a stí­lusérzék fejlesztése, a rendsze­resség, a fegyelem megtanulása, és persze az önbizalom, a siker­élmény, ami egy fiatal ember alakulásának egyik kulcsfon­tosságú eleme. A munkalégkör különlegesen jó, aminek az is oka, hogy a stúdió vezetője nem kiabál, nem szid, csak csendesen, határozot­tan kér. Bebizonyosodott, hogy ez is elég ... Rovó Attila négy gyermeke is táncol, így még élőbb a tánc­pedagógus fiatalokkal való kap­csolata, hiszen maga is gya­korló szülő. A tervekről szólva elmondta:-Szeretnénk a musical-tán­cok felé orientálódni, mert ezek új lehetőségeket adnak az önki­fejezésre, átélhető ismereteket, üzeneteket küldenek az érzel­mekről, barátságról, küzdelem­ről, vagy akár az olyan elvont fogalmakról, mint a szabadság- vágy, a béke. Különösen a na­gyobbak azonosulhatnak köny- nyen ezekkel a témákkal. A nagy álom a táncszínház, egy önálló musical bemutatása. A táncstúdió nem elitklub, bárki előtt nyitva áll, aki szereti a táncot, tehát nemcsak a tehet­ségek és az ideális táncos alka- túak kerülhetnek közel a tánc és a mozgás öröméhez. Nemsokára Mohácson ven­dégszerepelnek egy jótékony célú gálaműsorban február kö­zepén. Április elején a vesz­prémi amatőr táncstúdiók fesz­tiváljára készülnek a Macskák­kal, nyárra pedig tánctábort ter­veznek. Hodnik I. Gy. Szociális vitaest Pécsett Szociális vitaestet rendez Pé­csett a Nevelők Háza Egyesület február 15-én, szerdán 18 óra­kor a Nevelők Házában. Az est meghívott vendégei: dr. Révész Mária alpolgármester, Ursp­rung János szociális tanácsnok, Paczúr Zsolt, a szociális bizott­ság elnöke és Körömi Attila, a szociális bizottság volt elnöke. Horvát alkotó tárlata Pécsett A Smap Galéria és a Miros­lav Krleza Horvát Iskola és Gimnázium mini galériája ígé­retes együttműködése eredmé­nyeként a műkedvelők érdeklő­désére számottartó kiállítás nyílt hétfőn Pécsett, a Szigeti úti iskola kiállítótermében. Ez­úttal a horvátországi születésű, Rab-szigeti Ante Matijevic, Tenger, Rab, látomások című önálló bemutatkozó kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A sokak szerint rendkívül tehet­séges ifjú alkotó egyébiránt még csak ötödik osztályos diák, ám lassan tíz éve tanulja a festé­szetet. Europartenariat Dortmundban A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány megbízása alapján a Magyar Vállalkozói Kamara a Baranya Megyei Vál­lalkozói Központ közreműkö­désével szervezi a baranyai kis- és középvállalkozók részvételét a március 20-21-én Dortmund­ban rendezendő Europartenariat vállalkozói konferenciára. A német partnerkereső cégek már megadták, hogy kivel, milyen témában szeretnének együtt­működni. Ha a már jelentkezett hat baranyai cég az országos szűrőn is túljutva Dortmundban sikeres kapcsolatot alakít ki, megkapják a Baranya Megyei Vállalkozói Központ külön tá­mogatását is. Kell-e a szennyvíztisztító Mohácson? Igen! A szándékkal nincs is baj, a városban bárkit megkér­deztünk, minden ember idősze­rűnek érezte, hogy a Duna víz­minőségének javításához járul­jon hozzá Mohács, csak éppen egyből az a kérdés vetődik föl: mibe fog ez kerülni? Ez a nagy gondja a képviselő testületnek is. 1993-ban, amikor az úgynevezett ígérvényes tá­mogatást a tervezett 410 milliós beruházáshoz megadta a szak­minisztérium, egyúttal azt is elő­írta, hogy a pénz 60 százalékát csak akkor veheti igénybe a vá­ros, ha a munkálatokat 1994-ben megkezdi. Nos, az elmúlt év utolján, a leköszönő testület szinte az utolsó pillanat­ban hozott döntésével az alap­vető feltételeknek eleget tett, ám a végső állásfoglalást már a de­cember 19-én felállt új önkor­mányzatra testálta. Azóta több munkaközi megbeszélésen, zárt ülésen szerepelt a téma, de nem dőlt el, lesz szennyvíztisztió, vagy sem? A képviselőtestület tagjai ab­ban teljesen egyetértenek, hogy a szennyvíz biológiai tisztítására belátható időn belül a jelenlegi­nél kedvezőbb feltételeket nem találnak. Nem is az állami hoz­zájárulás mértékével van gond. Az önerős rész előteremtése ki­látástalan. A számítások szerint 176 milliót kellene hitelekből biztosítani, amelyet aztán a la­kosságtól, illetve a szennyvízhá­lózatot használóktól csatornadíj címén beszedve törleszteni. Márpedig ehhez a jelenlegi víz­díj emelés előtti árakat (ami ed­dig 110 forint volt Mohácson) alapul véve köbméterenként 260 forint víz és csatornadíját számláznának. Képes lesz ekkora összeget kifizetni a lakosság? Mit tehet a város, ha a hátralékok olyan mértékben nőnek, amelyek ve­szélyeztetik a törlesztését? A képviselők elé letett hitelkonst­rukció szerint ugyanis mintegy 480 millióra rúgna a fölveendő pénz és annak kamatai. Ráadá­sul még akad ezen kívül is köte­lezettsége a városnak, olyanok, mint a sportcsarnok tovább épí­tése, a Marek tornatermének be­fejezése, a Kórház fűtésrekonst­rukciójára a hitel visszafizetése. Újból átgondolják a beruhá­zást. Nem mondták ki, hogy végleg elállnak a szennyvíztisz­tító építésétől. Megpróbálják a pénzügyi kondíciókat más ala­pokra helyezve biztosítani, s egyúttal a tervezetben szereplő tisztítandó vízmennyiséget is felülvizsgálják, mert úgy tűnik, az abban szereplő adatok irreáli­sak. A végleges döntésre nem sok idő áll rendelkezésre, mert amennyiben nem indul meg a tényleges beruházás, az állami hozzájárulást elvonják. Berta M.

Next

/
Thumbnails
Contents