Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-14 / 44. szám
1995. február 14., kedd A mai nap aj Dunámon napló 3 VALÓBAN ROMLIK A KÖZBIZTONSÁG? Kevesebb rendőr az utcán (Folytatás az 1■ oldalról) bűnözés, ami nálunk igen rendhagyónak számít. A második helyre sorolom azt, amit a szaknyelven keleti bűnözési formának nevezünk és hazánkban ma már szintén jelen van, kísérőjelensége az utcai lövöldözés. Hiányzik az anyagi és erkölcsi támogatás- Harmadikként említem, de egyáltalán nem jelentéktelen az a tény, hogy a rendőrség a múlt évben nem kapta meg azt az erkölcsi és anyagi támogatást a társadalomtól, ami megillette volna és amire a hatékonyabb munka szempontjából is szüksége lett volna.- Ön szerint mivel magyarázható a társadalom értékítélete?- Kicsit sarkítva a dolgot, azt kell mondanom, hogy a képviselői és az önkormányzati választások fontosabbak voltak a társadalom számára, mint az ország közbiztonsága. Bizonyára az idén rádöbben a politikai vezetés, a kormány, hogy változtatni kell ezen a szemléleten és gyakorlaton. A belügyminiszter úr be is jelentette, hogy rövidesen a kormány elé kerül az ország közbiztonsága, a rendőrség helyzete.-Miként minősíti a megyék, a főváros közbiztonságát? A keleti megyékben javult a helyzet- Nem könnyű rangsort felállítani a megyék között, mivel óriási versenyfutás alakult ki. A főkapitányságok arra törekszenek, hogy bizonyítsanak. Ilyen szempontból a statisztika nem eléggé megbízhatóan tükrözi a valós helyzetet. A lakosság biztonságát, a közbiztonságot tekintve azt mondhatjuk, hogy Budapesten számszerint csökkentek az ismertté vált bűncselekmények. Számuk 129 ezer volt, ami az összes ismertté vált bűneset egyharmada.- Kedvezőtlen viszont, hogy a közterületen elkövetett bűn- cselekmények száma nőtt. Ebben erősen közrejátszik az a tény, hogy a 46 százalékkal több volt az autólopás, mint az előző évben. A lakosság biztonságérzetét ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja és emiatt itthon csakúgy, mint Eu- rópa-szerte keményen bírálják a rendőrséget. Szintén kedvezőtlen fővárosi jelenség, hogy elszaporodtak a zsebtolvajlások, amik miatt sok kritikát kapunk. Komárom és Somogy megyében is romlott a lakosság biztonságérzete, amit befolyásol a bűnesetek növekvő száma: az előbbi megyében kerek 10 százalékkal, az utóbbiban 5 százalékkal több volt a bűneset.- Az ország másik részén, Borsod, Hajdú és Szabolcs megyében ezzel szemben az ismertté vált bűncselekmények száma csökkent. Borsod megyében 14,1 százalékkal, Hajdú megyében 5,6 százalékkal, valamint 18,4 százalékkal Szabolcs megyében.-Minek köszönhető a javulás?- Nagyon valószínű az, hogy az említett megyékben a rendőrség aktív és erőteljes megelőző tevékenységet folytatott. Itt az orosz, ukrán bűnözői hullámmal kellett az első lépcsőben megküzdeni. A tények bizonyítják, hogy az ott szolgáló kollégáink sikerrel vívták meg ezt a küzdelmet.-A bűncselekmények számát és súlyosságát tekintve, országosan milyen sorrend alakult ki? Járőr nélkül a közterületeken?- Mint említettem, Budapest a legveszélyeztetettebb, ezután Pest megye következik, amelyet Bács megye követ a sorban. A sorrend változhat, hiszen az 1995 év igen kritikusnak ígérkezik, mivel hiányoznak azok az eszközök, feltételek, amikre a nagytömegű bűnözés megfékezéséhez szükség lenne. A rendelkezésünkre bocsátott pénz egyelőre csak arra elegendő, hogy 1994-hez viszonyítva ne rosszabbodjon a helyzetünk. Kérdés, hogy milyen közbiztonságot akar a magyar társadalom? Nyilvánvalóan jobbat, mint a mostani. Jómagam borúlátóbb vagyok, mint egyes rendőri vezetők. A köztereken és az utcákon kevesebb rendőr lesz, mint 1994-ben volt. Ennek egyetlen oka van, a létszámhiány, ami az esztendő végére elérheti a 3000 főt is. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a közterületeken alig lesz, vagy teljesen megszűnik a megelőzőjárőrszolgálat. Tehát az az egyetlen lehetőségünk maradt, hogy az eseményekre a lehető leggyorsabban reagáljunk. Ezt állítottuk magunk elé legfontosabb feladatként 1,995-ben.- Számíthatnak-e a következő időszakban is az önkormányzatok támogatására? Gesztusértékű támogatás-Az önkormányzatok támogatására mindig építettünk. A rendőrség vezetői örömmel nyugtázzák az együttműködési szándékot és előmozdítják az effajta együttműködést. Magam is támogatom az ilyen kezdeményezéseket, de azért látni kell, hogy a rendőrségi munkát nem lehet az önkormányzatok erejére építeni! Magyarországon állami rendőrség van és azt az állami költségvetésből kell finanszírozni. Az önkormányzatoknak ma csupán arra futja az erejükből, hogy gesztus értékű segítséget adjanak. Ezt örömmel elfogadjuk, de nem oldja meg az alapvető gondjainkat.- Sajnos, lehetőségeink kimerülőben vannak s ebben az évben nem lesznek új rendőrőrsök, kapitányságok. Szemben a múlt évvel, amikor egy kapitányságot és 33 rendőrőrsöt hozhattunk létre. Éppen ezért várjuk a kormány kedvező döntését, hiszen a tét az ország köz- biztonsága. Amiért csak akkor tehetünk többet, ha ehhez több támogatást kapunk. Maris János (MTI-Press) Csökken a zsúfoltság Rédicsnél A mintegy 70 kilométer hosszú magyar-szlovén határ- szakaszon számottevően megnőtt a Rédics-Dolga-Vas (Hosszúfalu) átkelő terhelése: az elmúlt három év alatt megsokszorozódott a teherforgalom, s ezzel együtt a személy- forgalomban résztvevők várakozási ideje is. A zsúfoltság és a várakozás csökkentését célozza az a megállapodás, amelyet hétfőn Lentiben írtak alá a határőrség vezetői. Megszervezik a személyforgalom átirányítását és szükség szerint a Rédics- Dolga-Vas állomásnál csak teherforgalmat engednek át. Amennyiben a várakozási idő a személyforgalomban meghaladja a fél órát, a teherforgalomban pedig eléri a három órát, gyors és egyeztetett szolgálati intézkedéseket tesznek; óránként legkevesebb tíz kamion átléptetését kívánják biztosítani mindkét oldalon. Bejelentették, hogy júniusban megkezdődik a rédicsi kamionterminál másfél évig tartó és a Phare-program által támogatott építése. Ez idő alatt a személy- forgalom számára alkalmanként a tomyiszentmiklósi és a baján- senyei átkelőhely lesz a két fő tehermentesítő állomás. Már javában folyik az átalakítás Pécsett, a POTE II. sz. sebészeti klinikájának kétszáz éves falai között Fotó: Müller Andrea Matuzsálemi falak között Megkezdődött a pécsi szívsebészeti centrum építése Ugyancsak hangos mostanában a POTE II. sz. sebészeti klinikájának házatája. Építő munkások dolgoznak. A belgyógyászattal közös udvaron elkerített építési területet, épületbontási „melléktermékeket”, illetve építési anyagokat kell kerülgetni. Mégsem bosszankodik senki, hiszen ezek a munkálatok azt jelentik, hogy elkezdődött a pécsi cardiológiai és szívsebészeti centrum építése! Végre! Mondják mindazok, akik kiharcolták, hogy sok-sok éves küzdelem és huzavona után mégiscsak zöld utat - és ami a legfontosabb: pénzt! - kapott a pécsi szívsebészet ügye. Végre! Mondják azok a betegek, akik hosszú hónapok óta várnak arra, hogy elvégezzék rajtuk a szükséges szívsebészeti beavatkozást, s akiknek egy szívkatéterezésért Budapestre kell utazniuk. Tehát végre lesz szívsebészet Pécsett is. A Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatási színvonaláról elismeréssel nyilatkoznak külföldön is, (nem véletlen, hogy évről-évre egyre több külföldi hallgató tanul itt) ugyanakkor az oktatás mégis hiányos volt. Az itt végzett hallgatók ugyanis nem láttak hemodinamikai laboratóriumot (a hemodinamikai berendezésekkel végzik el pl. a szívkatéterezést és kisebb beavatkozásokat, az esetleges szívműtét előtti szükséges vizsgálatokat) és nem tanulhattak szívsebészetet. Az ország orvosegyetemei közül már csak Pécs nem rendelkezett szívsebészettel. S ez nemcsak az orvosképzésben jelentett évtizedekig hátrányt, de hátrányos helyzetbe kerültek a régió betegei is. Sajnálatos módon évről-évre több a szívkoszorúér betegségeiben szenvedők száma, s évről-évre több ember kap szívinfarktust. Az ország szívsebészeti centrumainak kapacitása pedig nem nőtt ezzel arányosan. A Dél-Dunántúl betegeinek vagy Szegedre, vagy Budapestre kellett utazni a kivizsgálásokra, a műtétre, s a műtét utáni ellenőrző vizsgálatokra. Arról nem is beszélve, hogy több hónapos előjegyzéssel dolgoztak a szívsebészetek, s sokszor a beteg már meghalt, mire sorra került volna. Most a sok éves „boxolás” után végre elkezdődtek az építési munkák. Igaz, sokan hangoztatták azt a véleményt, hogy nem érdemes a klinika jelenlegi helyén, az Irgalmasok utcai, több mint 200 éves, elavult épületbe ennyi pénzt beleölni, hanem meg kellene várni, amíg nagyobb összeget tud az egyetem szerezni és majd akkor korszerű, új épületben indítani. Az egyetem és a klinika vezetése azonban úgy döntött, a meglévő pénzből minél gyorsabban, elindítani a szívsebészetet, ami nem jelenti azt, hogy lemondtak volna a további fejlesztésről arról, hogy a szívsebészet később méltó helyre és körülmények közé kerüljön. A kivitelezési munkákat versenytárgyaláson a KOMPLEX Német-Magyar Építőipari Kft. nyerte el. Ők készítették korábban a nephroló- giai centrumot, valamint a diagnosztikai központot, s az ott látottak alapján reméljük, hogy ebben az öreg épületben, a matuzsálemi falak között sem vallanak szégyent. S. Zs. AMIKOR A GÁZOLÓ ISMÉT A GÁZRA LÉP Halál a zöld kártya miatt(?) Az elmúlt esztendőben harminc olyan személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Baranyában, amikor az okozó megállás nélkül tovább hajtott, vagy nem adta meg a tőle elvárható segítséget. Ez a szám riasztóan magas és tempósan követi az országosan emelkedő tendenciát, amely - legalábbis ezen a téren - a közlekedési morál romlására utal. Mint azt Gál Jenő századostól, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési osztályának balesetmegelőzési főelőadójától megtudtuk, előbb, vagy utóbb, de csaknem minden ilyen esetben eredményre vezet a nyomozás. Jelenleg csupán egy olyan közlekedési baleset vizsgálata tart, ahol a körülmények nem teljesen tisztázottak és a gázoló személye még ismeretlen. Az elmúlt év őszén, november 14-én Helesfa külterületén délután öt óra tájban nem sokkal a helységnévjelző tábla után egy feltehetőleg nagy méretű járművel elütöttek egy 34 éves fiatalembert, aki a helyszínen életét vesztette. Az ügyben továbbra is nagy erőkkel folyik az adatgyűjtés és a rendőrség 100 ezer forint jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. Továbbra is várják tehát mindazok jelentkezését, akik az ügyben bármiféle hitelt érdemlő információval tudnak szolgálni. Az egyre szaporodó esetek vizsgálata során derült ki: a gépjárművezetők jó része nincs tisztában azzal, hogy a segítségnyújtás elmulasztása milyen súlyos következményekkel járhat. Egyrészt mert ez már a személy elleni bűncselekmények körébe tartozik - ráadásul az esetek többségében a szándékosság aligha vitatható - ezért a büntetési tétele magasabb, mint a halálos gázolásé. A bíróság akár három év szabadságvesztést is kiróhat az autósra, ha a sértett meghal és bizonyos, hogy a segítségnyújtás az életét megmenthette volna, függetlenül attól, hogy a balesetet a helyszínről elmenekülő járművezető, vagy az áldozat okozta. Öt év a felső határ abban az esetben, ha a halálos sérülésért is a segítségnyújtást elmulasztó sofőr a felelős. Kevesen tudják, hogy ilyenkor nemcsak a volán mögött ülő, de az autó utasai is elmarasztalhatok, amennyiben nem tesznek semmit a sérültért. A segítség- nyújtást egyébként a KRESZ kötelezően előírja, lehetetlen tehát, hogy aki jogosítvánnyal rendelkezik ne tudja mi ilyenkor a feladata. Felmerül a kérdés: mi lehet az oka a mind gyakoribb cserbenhagyásnak? A rendőrök tapasztalatai szerint leginkább az ittas vezetők távoznak a segítségnyújtást elmulasztva a balesetek helyszínéről. A pillanatnyi pánik, no meg a jogosítvány elvesztésétől való félelem készteti őket menekülésre fel sem mérve azt, hogy a segítségnyújtás elmulasztása sokkal komolyabb következményekkel járhat mint a .jogsi” elvesztése, vagy egy felfüggesztett bírósági ítélet. Megesett már az is, hogy a gépjárművezető azért nem sietett a sérült segítségére, mert ő ugyan vétlen volt a balesetben, de a kocsi okmányai nem voltak rendben. Elgondolni is borzasztó, hogy egy ember mondjuk azért vérzik el az országúton, mert az autónak - amely elé óvatlanul, figyelmetlenül lépett - lejárt a műszakija, vagy épp nem volt rendben a zöld kártyája. Több, kevesebb nyom minden baleset után marad. Persze az a vicclapba illő eset, amikor a helyszínről elmenekülő sofőr még otthon sem veszi észre, hogy hiányzik a kocsi rendszámtáblája - mert az ütközéskor levált és az éjszakai országúton maradt - elég ritka. Sokszor egy parányi festékdarab, máskor egy éber tanú az, aki a gázoló autó nyomára vezeti a rendőröket. Túl azon, hogy a segítségnyújtás elmulasztása az áldozat életébe kerülhet, már csak ezért sem érdemes a balesetek helyszínéről elmenekülni. Nógrádi Gábor Egy az elhagyott áldozatok közül
