Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-02 / 32. szám

1995. február 2., csütörtök A mai nap uj Dunántúli napló 5 Biztosítható az ország fizetőképessége A nemzetközi tőkepiacok beszűkülése esetén is biztosít­ható az ország fizetőképes­sége, mivel a devizatartalékok jelenleg elérik a 7,2 milliárd dollárt. így a finanszírozásban nem okozna fennakadást, ha esetleg a következő félévben a hitel-feltételek romlása miatt Magyarországnak tartózkod­nia kellene a kötvénykibocsá­tásoktól. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta az MTI-t szerdán. Az idén hárommilliárd dol­lár összegű hitelt kell törlesz­tenie az országnak a kamatfi­zetési kötelezettség pedig 1,2 milliárd dollárra tehető. A fi­zetésimérleg hiánya - amely a kamatfizetéseket is magába foglalja - nem haladhatja meg a 2,5 milliárd dollárt. Ennek biztosítására a kormánynak je­lentős erőfeszítéseket kell ten­nie. Ha ezek sikerrel járnak, a hiányt ellensúlyozhatja a mű­ködőtöké beáramlás, amely - a stratégiai vállalatok privatizá­cióját is beleértve - elérheti a 2,5 milliárd dollárt. Az MNB az idén 1,5 milli­árd dollár értékű külföldi köt­vénykibocsátással számol, amelyből két jelentősebb ki­bocsátással mintegy 320 mil­lió dollárnyi hitel már biztosí­tott. A nemzetközi pénzintéze­tektől ebben az évben külön­böző projektek finanszírozá­sára 400-500 millió dolláros hitelhez jut az ország. Ezen túl a múlt esztendőhöz hasonlóan a vállalatok és a kereskedelmi bankok saját hatáskörben csaknem egymilliárd dollárnyi hitelt vesznek fel külföldön. Hárshegyi Frigyes szerint abban az esetben is, ha a ked­vezőtlen nemzetközi tőkepiaci fejlemények folytán az MNB az idén több kötvénnyel már nem tudna megjelenni, a devi­zatartalékok az év végére 5- 5,5 milliárd dollárra apadná­nak. Ez az összeg pedig még mindig egyenlő az ország fél­évi importfinanszírozási szük­ségletével és megalapozza az 1996-os esztendőben esedé­kessé váló mintegy 3 milliárd dolláros tőketörlesztési köte­lezettség teljesítését. Cigány jogvédő iroda Egy iroda létrejötte az avatás pillanatában nem több ünnepi aktusnál, hiszen jelentőségéről csak a következő hétköznapok sorával bizonyíthat. A térsé­günkben precedenst nyújtó Ci­gányok Jog- és Érdekérvénye­sítő Irodája szerdai megnyitója azonban rendkívül ígéretes, a közigazgatás és a jogorvoslat terén előrelépést előlegező esemény - nemcsak a cigány lakosság körében. A polgárok kiszolgáltatottságának enyhíté­sén, a hivatalokkal szembeni egyenrangú partneri viszony elősegítésén túl a kisebbség te­vékeny, öntudatos polgárainak sokasodása szempontjából is fontos lépésnek minősítette a kezdeményezést megnyitójában dr. Révész Mária, Pécs alpol­gármestere. Az önkormányzatot napjainkig számosán keresték olyan problémákkal, amelyek orvoslására az apparátus nem, de a jogvédő iroda már alkal­mas lehet - emlékeztetett rá Rozs Anrdás kisebbségi refe­rens. - Ha többnyire nem is ér­hető tetten, sajnos ma vitathatat­lan, hogy egyesek kisebbségi voltuk miatt szenvednek hát­rányt. Az Európai Unió Phare De­mokrácia pályázatán nyert 5500 ECU-ból, a József utcai Rácz Aladár Közösségi Házban kia­lakított iroda fő profilja a szé­leskörű információs szolgálat és másfelől a jogsegélyszolgálat dr. Sáfár Márta ügyvéd vezeté­sével. A különböző beadvá­nyok, kérelmek szövegezéséhez a leíró szolgálat nyújt segítsé­get, míg indokolt esetekben a tényleges jogi képviseletről is gondoskodik az iroda. Talaján a problémákat lehetőleg a megol­dás végső fázisáig kézbentarta- nák, s mint Kosztics István el­nök hozzáfűzte, mindez a hiva­tali alkalmazottak válláról is komoly terhet vesz le. Több mint harminc, a faji diszkriminációra visszavezet­hető bűncselekménynek kellett megtörténnie, hogy országunk­ban jogvédő irodái (ezúttal az ötödik) létrejöjjenek, jegyezte meg Káli Mihány, az országos kisebbségi hivatal főtanácsosa. - Eljárás sokszor csak hivata­lunk kezdeményezésére indulha­tott meg. Most küszöbön van egy országos társadalmi érdek­egyeztető hálózat kialakítása is. Márciusban reményeink szerint érvényesítik a vonatkozó jog­szabály módosítását, amely a diszkriminációt, a fajellenes szervezkedést és ideológiát ki­fejtő tevékenységet súlyos szankciókkal sújtaná. Tröszt E. A távhőszolgáltatási díjakról tanácskoztak Komlón Tegnap a Komlói Önkor­mányzat városépítő és környe­zetvédelmi bizottsága tartott ülést a városházán. Az első na­pirendi pont a távhőszolgálta­tási rendelet módosításának előkészítése volt, amely a fűtési díjak 35-38 százalékos emelését jelentheti. A módosítást a gaz­dasági és vállalkozási bizott­sággal együtt készítették elő és terjesztik majd testületi ülés elé. Előadója Polics József város­üzemeltetési irodavezető volt, a tanácskozáson részt vett Vakaró József a Komló-Hő Kft. ügyve­zető igazgatója is. Ezután a városépítő és kör­nyezetvédelmi bizottság a helyi építési engedélyekről szóló ren­delet módosítását vitatta meg. Ez a Közüzemi Völgy egy ré­szének belterületté n\ ilvánítá- sához járul majd hozzá B. R. Leszerelő garázdák Békés óén Békéscsabán 31 fiatalt állított elő kedden a rendőrség azt kö­vetően, hogy két - Szegedről a békési megyeszékhelyre közle­kedő - személyvonat három ko­csijában mintegy 200 000 forint értékű kárt tettek az aznap le­szerelő katonák. A kedd délelőtt háromnegyed tizenegykor Szegedről Békés­csabára befutó személyvonaton két, a délután egykor szintén Szegedről érkező vonaton egy kocsi berendezését verték szét a túlzottan fölszabadult és leré­szegedett fiatalok. Ösizetörték az ajtókat, ablakokat, iléseket, WC-ket, letépték a figgönyö- ket, étkezőasztalokat és sze­métkosarakat, kiszerelték a vil­lanykörtéket, s akadt ü és, ame­lyet a békéscsabai Repülő-híd- nál találtak meg, miután kidob­ták az ablakon. A második vo­natnál már rendőrök fo gadták a megvadult legényeket A bé­késcsabai rendőrkaf itányság csoportosan elkövetett garázda­ság és rongálás bűnte:te miatt folytat nyomozást az ügyben. Ha évente lett volna hődíj áremelés ... Szerkesztőségünkben és a Pécsi Erőmű Rt.-nél is csörög­tek a telefonok keddi, a hőszol­gáltatási díjak tervezett emelé­sét taglaló írásunk kapcsán.-Nem védőbeszédet szeret­nék mondani, csak a mi szem­szögünkből is megvilágítanám az áremelést - indokolt Somosi László, az rt. vezérigazgatója.- Az utolsó erőművi díjeme­lés három éve, majd azt meg­előzően szintén három éve, 1989-ben volt. Ha évente 15-20%-ot - ami nem érte volna el az éves infláció mértékét - emeltek volna, ma sokkal ki­sebb lenne a negatív hatás.-Ahogy az írásból is kide­rült, a hődíjáremelésről és mér­tékéről nem Önök döntöttek.- A döntés az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumban szü­letett.- Feltételezem, hogy az Önöktől származó adatok alap­ján . . .- Igen, az ország minden erőművétől bekérték az elmúlt három év költségadatait, egyez­tették, majd tulajdonképpen mi is a Magyar Közlönyből tudtuk meg, mennyit kérhetünk giga- joulonként. Az az elv érvénye­sült, hogy egységes az egész or­szágban az ár az összes széntü­zelésű, s ettől eltérő, de ugyan­csak azonos a szénhidrogén tü­zelésű erőművekben.- Azt akarja érzékeltetni, hogy jobban járnának a pé­csiek, ha saját, pécsi ár lenne?- Az mindenesetre bizonyos, hogy elkerülhetnénk az ilyen váratlan, nagymértékű áreme­lést, s a helyi adottságokhoz igazodó, reálisan megvitatott emelést lehetne végrehajtani.- Konkrétabban?- Ha az elmaradt áremelések miatti 2,5 milliárdos vesztesé­günk miatt nem lennének hitele­ink, a most megszabott árral már nem lennénk mínuszban, s ki merem mondani, hogy idei költségnövekedésünk biztosan az inflációs érték alatt marad. Hozzátenném, egy németek ál­tal elvégzett felmérés kimutatta, hogy a budapesti lakásokban 40%-al magasabb a hőfelhasz­nálás, mint Nyugat-Európában. A lakó ennyivel többet fizet, s nem ő pazarol, hanem az elavult fűtési rendszer, s az, hogy nem tudja szabályozni a fogyasztá­sát. Ezek az árak már olyan ma­gasak, hogy a lakóközösségek­nek lassan el kell gondolkod­niuk az átalakításon, mégha az rengeteg pénzbe kerül is. — Dr. Hernády Alajos, a PE- TAV ügyvezető igazgatója ma­gasnak minősítette az erőmű árait.- Nem tudom, honnan szár­mazik Hernády úr információja, de a cikkben említett, egy giga- joule hőenergia előállításához szükséges szénmennyiség költ­sége még sosem volt 500 forint. 1994-ben 285 forintos árral kal­kuláltunk. G. G. Szépülnek a pécsi belvárosi üzletek Korszerűsítik a berendezéseket, bővítik a választékot A Király utca 27-ben belső térnagyobbítást végeznek válaszfalbontással Fotó: Tóth László A pécsi, baranyai fiatalok és idősebbek örömmel fogadták Pécsett az Adidas és a Levis mintaboltok nyitását. Ezekben az üzletekben biztos volt, hogy az eredeti márkacikkekhez jut­nak. Az elmúlt hetekben az üz­letek bezártak. Elterjedt a hír, hogy megszüntették mindkettőt Az Irgalmasok utcájában ta­lálható Adidas bolt valóban megüresedett. A korábbi üze­meltetőt felszámolták. Az Adi­das Budapest Kft. nem akart ki­vonulni a megyéből - új, part­nert keresett és talált. A pécsi TRITEX Rt.-vel szerződést kö­töttek egy új márkaboltra. A tervek szerint március végére teljes áruválasztékkal jelennek meg. Bencze Géza, a TRITEX igazgatója az Adidassal és több olasz céggel kötött üzleti fej­lesztési elképzeléseit hamaro­san megvalósuló beruházásként említi. Az elmúlt év őszén egy éves volt a pécsi Belvárosi Di­vatház. Előrelátóan már akkor megszerezték a szomszédos - Király utca 27. szám alatti épü­letet is. Egy darabig raktárnak, majd olcsó ámk boltjának hasz­nálták. Most rohamtempóban megkezdődött az átalakítása. A közel húszmilliós beruházás március végére készül el. A műemléki környezethez illően megszüntetik a fémkirakatokat. Helyettük fa portálok lesznek. A földszinten egybenyitják a te­ret: itt kap helyet az Adidas. Az emeleten - melyet a Divatház cipőosztályával összekapcsol­nak - farmer shop-okat alakíta­nak ki. Itt az olasz Fiorucci mel­lett az FDS és több márka is megjeleníti a tinik és a középk­orosztály divatját. Jelenleg a belső válaszfalakat bontják, a törmelékanyagot talicskázzák az utcára a munkások. A Király utcában járó-kelő és az építke­zésre bekukucskáló emberek ámulva nézik az előtűnő szép boltíveket, és az emeletre csi­gavonalban felvezető régi szép homokkő lépcsőt. A pécsi boltívközben a GRIF-TEX kft. Levis boltja szintén bezárt. Nem költöznek tovább: megszépítik, az idei év Levis divat mondatához - a természetes őserőhöz - alakít­ják át a belső berendezést. Kor­szerűsítik a világítást, bővítik a raktárteret. Jövő héten már az új környezetbe fogadják a vásár­lókat. Adám Erika Az Opel megvette a Rába részvényeit Az Opel Hungary Jármű­gyártó Kft. - a szentgotthárdi Opel gyár - teljes egészében a világhírű német konszern tulaj­donába került azzal, hogy meg­vásárolta a Rába 20 százalékos részét - tájékoztatta az MTI-t Dános András, a cég hazai saj­tófőnöke szerdán. Dános And­rás szerint az Opel saját straté­giáját követte a kivásárlásokkal, ami megerősíti magyarországi elkötelezettségüket. Diákírók és költők találkozója Az idén is megrendezik a di­ákírók és diákköltők országos talákozóját a tavaszi szünetben Sárváron. A helyi Tinódi Gim­názium, a városi polgármesteri hivatal, valamint az írók Szak- szervezete ez alkalomból pályá­zatot hirdet az ország vala­mennyi középiskolása részére vers, próza és irodalmi tanul­mány kategóriában. A pályáza­tokat február 20-ig az írók Szakszervezete címére - 1068 Budapest Városligeti fasor 38. - postán lehet elküldeni. A bírá­lóbizottság által kiválasztott művek szerzőit meghívják a Di­ákírók és Diákköltők Országos Találkozójára. mco© az hranfiitoev] Pécs, Király u. 8. A Palatínus Hotellel szemben Nyitva: hétköznap 9-18 óráig szombaton 9-13 óráig Kozármislenyben kinek van egyáltalán igaza? Még a baromfiaktól meg kell válnia Doszpodnének Fotó: Tóth Kozármislenyben jó né­hány családot sokkolt az a ja­nuár 18-án kelt körjegyzői tá­jékoztatás, mely szerint az önkormányzat képviselőtestü­lete módosítva egy 1993-as rendeletét, megtiltotta a nagy- és kisállat tartást a Széchenyi u., Székely B. u., Móricz Zs. tér, Mikszáth K. u., Radnóti u., Tompa M. u., Pécsi u. 86-120. által határolt övezet­ben, s a meglévő állatállo­mány felszámolására 1995. február 28-ig adott határidőt az állattartóknak. * Az érintettekből dől a panasz a polgármester nagyra törő, s szerintük hamvában holt elkép­zeléseiről: a piramisházas ter­vekről, a kutya sem használta piactérről, a halastóról, a Pan­zió-ügyről, egyebekről... Vidákovics Zoltán szerint a ’93-as korlátozással két disznót és 10 csirkét még tarthattak. „Azzal még egyetértünk, hogy itt ne tartson senki mondjuk 300 sertést, de mi is azért menekül­tünk ki Pécsről, hogy nevelhes­sünk önellátásra csirkét, sertést”- fakad ki. Doszpod Jenő szerint ez az egész azért van, mert la­kóövezetüket villanegyeddé nyilvánították. „Most akkor köl­tözzünk el?” - kérdi. Sokan zsűriztetett, másodfokon enge­délyezett disznóólát építettek. (Ki is nevették őket.) Mohai László még 1984-ben költözött ide Pécsről: „Megépítettük a zárt trágyagödröt, minden előí­rást betartottam, a szomszédaim írásban nyilatkoztak, hogy nem zavarja őket a 4 sertésem. De hát ez nem érdekli a polgármes­teréket. Ha ideköltözésem előtt mondják, hogy itt nem lehet ál­latot tartani, nem jövök ide!” Sziebert Péter szerint ezzel a rendelettel tán még a húsvéti nyulat sem tarthatná meg. Bog­dán László is az állattartási lehe­tőség miatt építkezett hat éve. „Most hirdethetem a házam, és elköltözhetek olyan helyre, ahol tarthatok disznót, baromfit” - közli mérgesen. Munkanélküliek, rokkantak, nyugdíjasok. Most oda a lehető­ségük, hogy legalább a háztáji­ból kerülhessen az asztalra hús, tojás. „Ki fizeti meg a kárun­kat?” - kérdezik tétován. Kozármisleny polgármestere, Ferenc Miklós szerint hét csa­ládról van szó, s neki a többség, az adott területen élő 193 csa­lád, és a település érdekét kell szem előtt tartania. „Rendnek kell lennie! Az engedélyezett 2 helyett 3-4 sertést is tartanak - közli, s mutatja a listát. - Ez szabálysértés, ami pénzbírság­gal sújtható.” Hív, állattar­tás-ügyben autójából nézzem végig az öregfalut és a „villane­gyedet”. Itt-ott valóban balkáni állapot uralkodik. „Ez minden­féle jogszabálynak ellentmond, a többséget zavarja. Lépnünk kellett!” - szögezi le. Léptek. S most már magam sem tudom, az ellenérdekű felek közül kinek van, lehet egyáltalán igaza. B. M. L. A

Next

/
Thumbnails
Contents