Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-13 / 43. szám

1995. február 13., hétfő Gazdaság üj Dunantüii napló 9 A pécsi Temporg Nyomda is (felvételünkön) egy hatékonyan működő vállalkozás Fotó: Müller A VÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTENI KELL Az Iparszövetség érdekvédelme Országos vizsgaszervezőhely a pécsi regionális képző központ Pécsi tanfolyamok tűz­és munkavédelemről A Pécsi Ipartestület március 9-én 8-12 óráig munkavédelmi tanfolyamot tart Pécsett az Ipa­rosházban. Az oktatás témakö­rei: 1. Munkavédelmi tovább­képzés vállalkozóknak, iparo­soknak a vonatkozó munkavé­delmi jogszabályokról. Munka- baleseti jegyzőkönyvek kitöl­tése, annak intézése. 2. Veszé­lyes hulladékok kezelésével és bejelentésével, valamint a nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos tudnivalók. A tan­folyamok minimum 25 jelent­kezővel indulnak. Ugyancsak március 9-én 13-17 óra között, s ugyanitt az alkalmazottat fog­lalkoztató vállalkozóknak és egyes szakmákban az egyedül dolgozóknak is kötelező tűzvé­delmi oktatást szerveznek, másnap délután pedig tűzvé­delmi vizsga lesz. Keleti agrárbankok bizottsága Megalakult a mezőgazdaság finanszírozásával foglalkozó bankok nemzetközi szervezeté­nek (CICA) a kelet- és kö­zép-európai állandó bizottsága. A bizottságnak öt kelet-európai ország - Lengyelország, Cseh­ország, Albánia, Románia és Magyarország - mezőgazdasági bankjai a tagjai. A testület fel­adata az, hogy figyelemmel kí- séije a térségben az agrárágazat fejlődését, és vizsgálja a far­mergazdaságok finanszírozásá­nak problémáit. Lehetőséget biztosít arra, hogy a régió pénz­intézeteinek együttműködése fejlődjön. A közép-kelet-euró- pai állandó bizottság tagjainak száma várhatóan tovább nő. Az öt tagország mellett a balti ál­lamok bankjai is valószínűleg hamarosan csatlakoznak a bi­zottsághoz. A szponzori gyakorlat A szponzorizáció gyakorlata és elmélete a mai Magyarorszá­gon, különös tekintettel a kultú­rára - címmel kezdődik elő­adássorozat kedden, az ELTE Pesti Barnabás utcai épületé­ben. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Kulturális Me­nedzserképző Programja máju­sig tartó szemináriumának hall­gatói többi között áttekintést kapnak a hazánkban napjaink­ban honos kultúratámogatási rendszerről, ebben az állam és az alapítványok szerepéről. Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A kamarák szervezésében, hatékony működési feltételei­nek megteremtésében jelentős szerepet vállaló Baranya Me­gyei Iparszövetség (KISZÖV) érdekvédelmét vajon nem fe- nyegetik-e a kamarák? *- Nem - mondja Aparácz Dénes, a baranyai KISZÓV el­nöke -, sőt a kamarák és a szö­vetségünk jól kiegészítik egy­mást és jól szolgálhatják a vál­lalkozásokat. Tagszervezeteink jelentős része eddig is tagja volt a Magyar Gazdasági Kamará­nak, és ez eddig sem okozott párhuzamosságot vagy egész­ségtelen versenyt a két szerve­zet között. Mivel a kamara nem láthat el érdekképviseleti fel­adatokat, így az a tagszervezete­ink esetében továbbra is ránk vár. Mit is jelent valójában az Iparszövetség érdekképvise­lete? Egyebek között azt, hogy a munkaadói érdekképviseleti oldalon a szövetség tagja a Központi Foglalkoztatási Alap pénzei fölött döntő Megyei Munkaügyi Tanácsnak, így közvetve abba is van beleszólá­suk, hogy melyik szervezet mi­lyen formában és mennyi pénzt kaphat munkahelyteremtésre, munkahelymegtartásra, rész- munkaidős foglalkoztatásra. Tavaly is 30 millió forintos bér- támogatásban részesültek mun­kahelymegtartó pályázaton a szövetségükhöz tartozó szerve­zetek.-Mi négy-öt éve nevesítet­tük az összes vagyont, és a tu­lajdonrész arányában kaphatnak év végén végleges juttatást a tu­lajdonos tagszervezeteink a KPA (Kölcsönös Fejlesztési Alap) évi 150 millió forintjának megmaradó összegéből, ez Ba­ranyában az utóbbi két évben 20-20 millió forintot tett ki, ugyanakkor a KFA-pénzből he­lyezhetünk ki szervezeteinknek kedvezményes kamatozású hi­telt is - mondja az elnök. Az érdekképviseleti tevé­kenység egyik sarkalatos kér­dése tehát a pénz, melyből a mai időkben mindenki inkább csak kapni szeret. Az Iparszövetség költségvetésének mindössze 40-45%-át teszi ki a tagdíj, amit három éve lényegében nem emeltek, a többit kigazdálkod­jék. Bevételeik helyiségeik bér­beadásából, pénzkezelésből, a kamatokból, oktatásból, ingat­lanértékesítésből és értékbecs­lésből, munkavédelmi szolgál­tatásokból tevődnek össze. Tag- szervezeteik ingyenes szolgálta­tásként vehetik igénybe az adó­zási-, pénzügyi- és jogi tanács­adást, a piackutatást. Az ismert gazdasági okok miatt sorra számolják fel a ko­rábban életképes vasas, építő és szolgáltató szervezeteket. Az import-dömping és a keleti pi­acvesztés miatt is egyre re­ménytelenebb helyzetben van a cipőipar, a nyugati bérmunká­ban dolgozó varrodai egységek még úgy ahogy boldogulnak. A szabályozóváltozások, a kedve­zőtlen hitel- és kamatpolitika, a körbetartozásoknál a kisebb szervezetek csőbehúzása, a pénztelenség mindinkább rá­nyomja bélyegét a termelő-, szolgáltató vállalkozásokra.-Magunknak kell felhajtani a piacot és olyan vevőt találni, aki nem csak pontosan és idő­ben fizet, de olyan árat is ad, amivel még megéri a termelés. Mindez így együtt egyre nehe­zebb ... - mondja a KISZÖV elnöke.- Azért csak nem adják fel?- Miért tennénk? Mivel az 1994. évi XVI. törvény ki­mondja, hogy a gazdasági elő­terjesztésnek a helyi önkor­mányzat képviselőtestületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat te­rületén működő, érdekelt gaz­dasági érdekképviseleti szerve­zet véleményét, ezért nyolc me­gyei hatáskörű munkaadói ér­dekképviseleti szervezet még decemberben létrehozta a Mun­kaadói Gazdasági Érdekképvi­seletek Baranya Megyei Szö­vetségét, aminek természetesen mi is tagja vagyunk, s melynek ügyvivői tisztével engem bíztak meg. Baranyai alapítói még szövetségként az ÁFÉSZ, a TESZÖV, a KISOSZ, az ipar­testületek, a takarékszövetkeze­tek, a lakásszövetkezetek és a Pécs-Baranyai Ipartestület. Kö­zös érdekeinket igyekszünk képviselni az önkormányzatok­nál, hogy segíthessünk a gazda­sági kérdések megoldásában. B. M. L. Az Országos Képzési Jegy­zékben szereplő szakmákban a Pécsi Regionális Munkaerőfej­lesztő és Képző Központ orszá­gos vizsgaszervező-helyként működik. Az intézmény megfe­lelő szakmai háttérrel és infras- tuktúrával rendelkezik, ezért az elmúlt tanévben 20, idén újabb 34 szakmában tartanak országos vizsgát. A tavaly lebonyolított 35 vizsga nagy része a számító- gépes szakmákhoz kapcsoló­dott, több mint 500-an szereztek újabb végzettséget. A regionális képző központ jó kapcsolatot alakított ki a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­ponttal és az illetékes szakmi­nisztériumokkal. Az országban ennek köszönhetően a PRMKK szervezte a legelső újtípusú számítógépkezelői vizsgát. Új­donság, hogy akár közvetlenül is be lehet jelentkezni vizsgára. Várhatóan márciustól kezdi meg az OECD-országokba irá­nyuló export kereskedelmi koc­kázatok elleni biztosítását a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Ä magyar kivitel csaknem 70 százaléka a fejlett országok­ban talál gazdára. A kereske­delmi bankok becslése szerint a tételek nagy része úgynevezett nyitva szállítás, vagyis az árut bárminemű biztosíték nélkül ad­ják fel. Ez az eladó részéről a legteljesebb bizalmat tételezi fel, hiszen a bank csak akkor kapcsolódik az ügyletbe, ha a vevő a pénzt már átutalta. A A jelentkezőnek felajánlják a tananyagot és a lehetőséget, hogy bejárjanak gyakorlati kép­zésre. A vizsgák jobban gyakor­latorientáltak lettek, nagyobb hangsúlyt kap a képzésnél is, hogy mit tudnak a tanult ismere­tekből az életben használni, ezért egy hónapos, külső cé­geknél eltöltött szakmai gyakor­laton vesznek részt a hallgatók főleg az építő- és gépipari szakmákban. A vizsgákról készült jegyző­könyvek nemcsak az elért eredményeket tartalmazzák, hanem a vizsgaelnökök észrevé­teleit is, amelyek alapján az Ipari és Kereskedelmi, valamint Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium egyik legsikeresebb vizsgahelynek minősítette a pé­csit. Külső oktató cégek felké­résére is szerveztek, bonyolítot­tak már le a vizsgákat. nyitva szállításban és a rövid le­járatú kereskedelmi hitelezés­ben a szállító legnagyobb koc­kázata mindig az, hogy vevője csőd vagy más egyéb ok miatt nem fizet. Ezt a kockázatot hi­vatott csökkenteni a kereske­delmi biztosítás. Az exportőrnek minden eset­ben Magyarországon bejegyzett vállalkozásnak kell lennie, s fel­tétel még az áru bizonyos mér­tékű magyar hányada is. A ke­reskedelmi kockázatok elleni biztosítást a MEHIB saját rizi­kójára, üzleti alapon végzi majd. Az új szakmákhoz helyben vizsgabizonyítvány is szerezhető a pécsi PRMKK-ban Müller Andrea felvétele Exportkockázat-biztosítás MAGYAROSZAG ELVESZTETTE VONZÁSÁT A jelentős béremeléseket nem követi a termelékenység javulása Bérköltségek az iparban ■ Mellékköltség DIVI Magyarország Lengyelország Csehország Új Dunántúli Napló-grafika g Csökkenti a magyar üzemek versenyképességét az ipar ter­melékenységének nem megfe­lelő mértékű növekedése, páro­sulva a közép-kelet-európai or­szághoz mérve relative magas bérszinttel - állapította meg egy nemrégiben elkészült tanulmá­nyában a Czipin & Partner oszt­rák tanácsadó cég. Mivel az egy főre jutó kibocsátás, vagyis a termelékenység növekedése elmarad a reálbérek emelkedé­sétől, a magyar ipari üzemek lényegesen kevesebb nyeresé­get tudnak realizálni. Jelentős hátránya a magyar cégeknek, hogy a vállalkozókat terhelő béijellegű költségek (adók, já­rulékok, társadalombiztosítás, stb.) a visegrádi országok kö­zött Magyarországon a legna­gyobbak. A felmérés megállapítja: a teljes magyar ipart tekintve mil- liárdokra rúg az ebből eredő ha­szonkiesés, pedig ezekre a mil- liárdokra égetően szükségük lenne a magyar vállalatoknak, hiszen ebből kellene fejleszteni, beruházni, munkahelyeket te­remteni. A tanulmány következ­tetéseiben a nyugaton megje­lent, a hatékonysággal és a reál­bérek alakulásával foglalkozó elemzésekre, többek között a bécsi Nemzetközi Összehason­lító Gazdasági Kutatások Inté­zetére (WIIW) és a Dresdner Bank nemrégiben megjelent ta­nulmányára hivatkozik. Ez utóbbiból kiderül, hogy Ma­gyarországon 1991 óta emel­kednek a reálbérek, s 1993-ban már elérték az ipari termelé­kenység növeléséből adódó nyereségtöbbletet. A Czipin & Partner többéves magyarországi jelenléte során azt tapasztalta, hogy itt sokan a munkaerő leépítését tartják a hatékonysági krízisből kivezető egyetlen úrnak. A folyamatok lefolyásának jelentős javulása, hatékonyabb szervezés és a ve­zetői magatartás változtatása nélkül csak rövidtávú költség- csökkentést lehet elérni, tartós és hosszútávon érvényesülő eredményesség növekedését, ezzel a versenyképesség javulá­sát nem - állapítja meg a tanul­mány. Bár Magyarország megtar­totta első helyét a visegrádi or­szágok között a külföldi beru­házások tekintetében, bérszín­vonala a legmagasabb a térség­ben. Ehhez erősen hozzájárul­nak a magas bérjellegű költsé­gek is, így ma a régióban a leg­drágább ipari telephely, ameny- nyiben a munkaerő költségeit és a termelékenységet együtt vesz- szük figyelembe. A felmérés szerint egyre növekszik a válla­lati vezetők igénye a hatékony­ságot növelő intézkedésekre. Korábban elsősorban a külföldi tulajdonosok szorgalmazták a létszám leépítését és a raciona­lizálási lépéseket. Ma viszont az erősödő versenyhelyzetben zsugorodik a költségeket fedező árbevételi hányad, s emiatt a vállalati irányítók is egyre in­kább szükségesnek tartják a professzionális hatékonyságnö­velő programokat. A magyar ipari üzemek csak akkor ma­radhatnak vonzóak a külföldi befektetők számára, ha év- ről-évre legalább 10-15 száza­lékos hatékonyságnövelést ér­nek el. A tanulmány megállapí­tása szerint aki piacképes ter­mékeket kínál versenyképes költségszínvonalon és megfe­lelő szervizháttérrel, az ezt a termelékenység növekedési ütemet lényeges létszámleépítés nélkül is megoldhatja. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents