Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-11 / 41. szám

1995. február 11., szombat A mai nap uj Dunántúli napló 3 Kívül kicsi, belül nagy Pécsi építész a Szép Házak díjazottal között A neves pécsi építész, Dévé­nyi Sándor ma veszi át Buda­pesten a Magyar Építészek Ka­marája székházában a Szép Há­zak című építészeti díjat. Az azonos nevű építészeti fo­lyóirat által alapított díjat tavaly osztották ki először. Az igényes szakmai lapban az elmúlt évek legszebb lakóházait mutatják be, az ország minden részéből, s ezek közül választja ki egy többtagú szakmai zsűri a díjra érdemes építészeti alkotásokat. Az elmúlt év első díjazottjai kö­zött is voltak pécsiek (a Zámbó Terézia, Koller József építész házaspár, egy Bárány úti sor­házzal és Müller Mária az Aradi vértanuk úti sarokházzal.) S az idei 7 díjazott alkotás között ismét van pécsi, Dévényi Sán­dor személyében. A ház Pécs egyik jellegzetes, meredek lejtésű utcájában épült, egy öreg kis ház helyére. A pon­tos címet és az építtetők nevét nem tudjuk közölni, hiszen a fo­lyóirat teljes inkognitót ígért a bemutatott házak tulajdonosai­nak. Ha velük nem is tudtunk beszélni, Dévényi Sándor szí­vesen beszélt róla. Elmondta, számára mindig a legfontosabb szempont, hogy az épület a kör­nyezetbe szervesen illeszked­jen. Ez a ház Pécs egy olyan domboldalán fekszik, amelynél a történeti tradíció mellett a táj is befolyásolta a tervezést. A környéken sajátos beépítési ha­gyomány alakult ki, a régiek egymás alá építették, általában kis telkeikre a házakat, ame­lyeknek udvari, kerti részéből megkapó kilátás tárul a városra, a székesegyházra. Az utcabeépítés tradíciójához alkalmazkodva az utcai front képe szerény, visszafogott, stí­lusában nem tér el a többi ház­tól. (Az ember nem gondolná, hogy belül a tényleges négy­zetméternél jóval tágasabbnak ható lakótér található.) Az adottságok - a telek lej­tése - miatt a szokásostól eltérő az elrendezés. A bejárat tulaj­donképpen az emeleten van, s ezen a szinten kapott helyet a garázs is, amelynek hátsó bejá­ratától lépcsők vezetnek le a kertbe. Ugyancsak ezen a szin­ten található az ún. intim szféra: a hálószobák, fürdőszoba. Az utcáról belépő egy galériára jut, ahonnan egészen páratlan mó­don tárul fel az alsó szint tágas nappalija, étkezője, s a nagy ab­lakokon keresztül a város és a négytomyú templom látványa. A házzal méltán nyerte el a ter­vező a megtisztelő díjat. Dévényi Sándortól megkér­deztük, milyen munkákon dol­gozik most? Elmondta, több családi ház tervezésére kapott megbízást, de a nagy munka, a nagy kihívás a Patacshoz tar­tozó új városrészre tervezett, többlakásos társas sorház tervei. S kapott egy megbízatást, amelyre különösen büszke, a most épülő Lágymányosi Duna-híd hídfőinek terveit ő készítette, s az UVATERV által tervezett fémszerkezet forma- tervezését (látványtervét) egy budapesti építésszel ketten ké­szítették el. S. Zs. Ízelítő a díjnyertes épületből, a tágas, nagyon hangulatos nappali egy részlete „A LELKI MELLETT KULTURÁLIS MISSZIÓT IS VÁLLALTAM” András rabbi, aki Izraelből érkezett Szemüveges, halkszavú, megnyerő, beszélgetésünk so­rán rendkívül készséges, az amúgy még harmincas éveiben járó Schönberger András. Sze­gedi születésű, ott lakik édes­anyja, s átmenetileg ő is. Bár manapság amennyire szegedi, annyira pécsi is. Tevékenykedik a helyi izraelita gyülekezetek rabbijaként és kéthetente ingá­zik a két város között, hogy mindkét zsinagógában a híveit szolgálja.- Ön Izraelből tért vissza Magyarországra. Miért ?- Bár igen jó körülmények között dolgoztam és tanítottam egy Jeruzsálem melletti falu­ban, Hofimban, magyarországi kapcsolataim nem szakadtak meg. Hivatásomból eredő szo­kásom: egy-egy látogatás al­kalmával felkerestem Budapes­ten a hitközség vezetőit, elbe­szélgettünk, s megkérdeztem, AFA, illeték Csütörtöki lapunkban az APEH tájékoztatóját közöl­tük az általános forgalmi adóról. Az APEH a követ­kező kiegészítést, pontosítást kéri: „Például: ha 1995.1. hó el­számolandó adó - 250 eFt, 1995. II. hó elszámolandó adó -150 eFt, 1995. III. hó elszámolandó adó +180 eFt. Adó visszaigénylésre I. il­letve II. hónapban nincs mód. A III. havi adóba be­számítható az előző két havi göngyölített adóból 180 eFt, így befizetendő adó nem lesz. A további időszakokra beszámítható, göngyölített adó összege 220 eFt. Az 1 000 Ft illeték helyett: „a gyakorított elszámolásra vonatkozó kérelem illeték- mentes”. tudok-e valamiben segíteni. Egy ilyen látogatás során jutott tudomásomra, hogy hirtelen el­halálozott korábbi pécsi elő­döm, Berger úr, s világossá vált: rabbi nélkül maradhat jóidéig a hitközség. Felkértek s én igent mondtam a kérésre.- Ön mennyire szegedi?- Ott nőttem fel, jártam az ál­talános iskolában, majd gimná­ziumban. A rabbiképzőt Pesten végeztem. Azon kevesek közé tartozom, akik kora gyermekko­ruktól kezdve gyakorolják a hi­tet, s amint látja, meg is tartot­tam azt.- Manapság egyre több a hívő, vagy legalábbis úgy tűnik. Ön minek tulajdonítja ezt?-Sokan mondják: az elmúlt negyven év ideológiai-ateiz­musa, a nyílt tiltások után, ami­kor valaki állásával, hivatásá­val, egzisztenciájával játszott ha nyíltan fölvállalta hitét, az em­berek lassanként visszatalálnak a templomokba. A kereszté­nyeknél lehet, hogy így van: lelkűkben hívők voltak, csak a köznapok visszatartották őket, hogy ezt demonstrálják is. Fel­fogásom szerint a zsidók ateiz­musa másban gyökerezik, nem ingadozás volt, hanem elutasí­tás. Minden oka a holocaust, hi­szen azon kevesek, akik túlélték a szörnyűségeket joggal tehet­ték föl a kérdést: Van-e egyálta­lán Isten, ha velünk megtörtén­hetett mindez? Ebből követke­zik: nálunk nem ennyire egy­szerű a dolog, nehezebb a hívó szóra hallgatót találni.- Magyarországon mennyi hívőt tartanak számon?- A kérdésre lehetetlen fe­lelni. Úgy százezer zsidó élhet ebben az országban, a többség a fővárosban, talán ha tizedrészük vidéken. Mindenesetre mind­össze három vidéki városban szolgál rabbi, Debrecenben egy társam nagyobb gyülekezetnél valamint én, Pécsett és Szege­den. A pécsi közösséget közel százötven-kétszáz ember láto­gatja, főleg a nagyobb ünnepe­inken, de nem mindegyikük hívő. Szavam ne felejtsem: ter­mészetesen mi mindenkit, aki hozzánk jön, szeretettel foga­dunk, akár zsidó, akár keresz­tény, akár hívő, akár nem. Misszióm nem kizárólag lelki, hanem kulturális töltete is akad.- A pécsi hitközséget nem csak zsidók látogatják?-Természetesen mások is. Tudnia kell, napjainkban már nagyon sok a vegyes házasság. Másrészt most szerveződik - igaz, főleg a közösségünkön kí­vüli erőkből - a Magyar-Izraeli Baráti Társaság is.- Tudom, Pécsett korábban nem sokat fordult meg Ön.- Mindenesetre időközben nagyon megszerettem e várost, nem tudom még pontosan meg­fogalmazni rá a magyarázatot, de jól érzem itt magam. Talán az itt élő emberek nyitottsága az, ami megfogott. Kozma Ferenc Futnak a képek Magyar búgócsiga Két komoly érv is szólt amel­lett, hogy Bacsó Péter elkészítse a negyedszázad előtti nagy siker, a Tanú folytatását. Az egyik két­ségkívül a téma örökzöld jellege. A naív, ártatlan kisember sorsá­nak ábrázolása, akit manipulál, kisajátít és megaláz a hatalom, ez ma is időszerű, sőt bizonyára holnap is az lesz. A folytatás mellett szóló másik indok maga a főhős. A jóhiszemű, gyanútlan gátőr, Pelikán József ugyanis „lejött” a vászonról, s a filmtől független életet kezdett élni. Ezért a nézőben gyakran felötlött a kérdés: Él-e még Pelikán úr? S ha igen, hogy vélekedik manap­ság a dolgainkról? Szóval vártuk a folytatást. S mégsem titkolom, hogy a Me­gint tanú, legalábbis szá­momra, csalódást jelent. Pedig Kállai Ferenc most is jól játszik, rezignált, együgyűségbe oltott bölcsességgel, keserű tónussal gazdagítja az ismert Peli­kán-portrét. És az alaphelyzet is várakozást ébreszt bennünk. Két párt (valójában két érdek- szövetség) küzdelme a koncért egy Duna parti településen, aminek során mindegyik fél eszközként használja fel, majd veti félre a jószándékú gátőrt - ez bőséges komikumforrásnak ígérkezik. Csakhamar kiderül azonban, hogy a kömyezetrajz bizony külsőséges, a mellékfi­gurák elnagyoltak, a jelenetek színpadiasak. Vajon miért? Mert a 7amí-hoz képest megváltoztak a körülmények. Ám nemcsak az élet által felkí­nált élményanyag módosult je­lentősen a hetvenes évekhez vi­szonyítva, ezt Bacsó is érzékel­teti, hanem ezzel együtt meg­változott a közönség és a moz­gókép kapcsolata, az a közeg, ami befogadja a filmet, azaz a mozi hangulata. A rendező stí­lusa, beszédmódja ellenben lé­nyegében nem változott, s én ebben látom a legfőbb problé­mát. A Tanú sikere jórészt a szellemes utalásokból és az igazság merész kimondásából fakadt. Most ez már kevés. Azon, hogy „mi vagyunk Eu­rópa”, meg hogy „te vagy a pa­rasztok eleje”, ma már nevetni sem tudunk igazán. S a tiltott gyümölcs izgalma is hiányzik. A magyar narancs (kicsit sok mag van benne és savanyú) remek ötlet volt, a magyar búgócsiga inkább csak utánérzés. Bástya elvtárs akkor: bravúros, leleplező telitalálat, ma, gyásztábomokká átlénye­gülve, nem több, mint egy jó poén, amin lehet nevetni, de az­tán elfelejtjük. És így tovább. Szemléletbeli oka van tehát annak, hogy a Megint tanú cse­lekményszövéséből hiányzik az igazi lendület, a rendező és a színészek amúgy elismerésre méltó igyekezete ellenére is. A filmet helyenként vontatottnak érzem, amit súlyosbít a felira­tokkal tagolt, epikus jelenete- zés, az ismétlődő helyzetek, a Tiszta vizet a pohárba! Az uránbánya okozta környezeti károkról Az Uránbánya által okozott környezeti károk felszámolásáról rendezett fórumot a Lenau-ház- ban a Pécsi Zöld Kör. Lendvainé Koleszár Zsuzsa, a MÉV környe­zetvédelmi főmérnöke elmondta, hogy 1992 óta végeznek rekulti­vációt. Ennek egyik célja a régi tájkép újraalakítása, és az, hogy az érintett területekre felhordott földtakaróval az urán levegőbe való kiporzását megakadályoz­zák. Másrészt meg kell akadá­lyozni, hogy radioaktív anyagok és az egészségre káros sók szeny- nyezzék Pécs ivóvizét. Hiszen az Uránbánya a pellérdi és a tortyo- gói vízbázis ún. hidrogeológiai védőterületén van, a felszíni pata­kok radioaktív anyagoknak, a fel­szín alatti vizek pedig a zagytáro­zók egészségre káros sóinak a ku- takba juttatásával veszélyeztethe­tik az ivóvizet. A rekultiváció fo­lyamatos, a bányatörvény értel­mében rendszeresen ellenőrzik a vizek sugárzóanyag- és sótartal­mát, radiológiai paramétereit. A megoldandó problémák egyike a négy meddőhányó (urán­tartalmú, feldolgozásra alkalmat­lan kőzetek) rekultivációja volt: jelenleg már az utolsó, Kővágó­szőlős alatti meddőhányón dol­goznak. Az urántartalmú kőzete­ket tartalmazó ún. perkolációs dombok sugárzóanyag-mentesí­tésre és a rekultivációjára ezután kerül majd sor. A két zagytározó sugárzó- anyag- és sómentesítésére csak akkor lesz lehetőség, ha a Mecse- kurán Kft. már nem használja a másik zagytározót. A megoldási koncepciók mindenesetre már készülnek. Ugyancsak most foly­nak tárgyalások olyan technoló­gia megvásárlására, amely lehe­tővé teszi a magas sótartalmú ol­datok egészségre káros sótartal­mának csökkentését a perkolációs dombok és zagytározók esetében. Meg kell oldani a bányavízeme­lést, és annak uránmentesítését, valamint a sugárzóanyag-tar­talmú vizek kezelését is. Megnyugtató lehet Pécs lako­sai számára, hogy a tortyogói és pellérdi kutak 30 éve folyó ellen­őrzése során még a határértékhez közeli sugárzást sem tapasztaltak. Z.E. nem eléggé szigorú vágás (lega­lább félórányi felesleges anyag­tól meg kellett volna szaba­dulni) és a humor többnyire verbális természete. A nemzet mint félkarú órás, ez mulatsá­gos ötlet, amíg csak látjuk a jelmondatot, de aztán el is ma­gyarázzák, hogy min kell ne­vetni, s ez felesleges. Sok a szónoklat, a „beszólás”, s kevés a képi lelemény, mint például az autóra szerelt hintó az egyik jelenetben, vagy a homokvár a nemzeti zászlóval. így hát ez a búgócsiga bizony lassacskán és döcögve forog. Mégis érdemes volt azért fel­húzni - Kállai Ferenc miatt. Ahogy bejön a kertjéből egy ha­talmas káposztával, vagy ahogy szégyenkezve letépi a választási plakátokat, arra emlékezni fo­gunk. Neki elhisszük, hogy Pe­likán úrnak igaza van: a Duna jön, mindig csak jön ... A Du­nára legalább lehet számítani. Nagy Imre ‘THz^atdeíolevél! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak űz Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. március 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft ( 3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft ( 6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb február 25-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents