Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-10 / 40. szám
1995. február 10., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Vásárvárosok együttműködése Együttműködési szerződést kötött Kelet-, Közép- és Dél-Európa tíz vására nemrégiben Bécsben. A bratislavai, a bmoi, budapesti, grazi, klagenfurti, ljubjanai, müncheni, prágai, bécsi és zágrábi vásárok vezetői az együttműködési megállapodásban vállalták, hogy a Nemzetközi Vásárok Szövetsége (UFI) szabályai szerint kölcsönösen támogatják egymás munkáját. Ez kiterjed az információs anyagok cseréjére, a marketingre, illetve a reklámmunkák kivitelezésére, közös szemináriumokat tartanak a potenciális kiállítóknak, két- és többoldalú találkozók formájában tapasztalatcserére, fiatal munkatársak továbbképzésére is sor kerül. Építőipari továbbképzés Építőipari szakembereknek tervez tavasszal 4 napos tanfolyamot Chemnitzbe a Pécsi Ipartestület a Chemnitzi Kamarával közösen. A németországi 2-2 napos elméleti és gyakorlati képzés résztvevői az építményszigeteléssel, a régi épületek J pinceterületén a vizesedést ki- t vsákó okok kutatásával és a • megszüntetését célzó eljárásokkal, továbbá az új épületek pinceterületén a nedvességet megállapító vizsgálati és az okokat megszüntető módszerekkel ismerkedhetnek, hogy azokat idehaza hasznosíthassák. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 9-től Pénznem vételi közép eladási angol font 171,07 173,61 175,35 ausztrál dollár 8 íj» . 82,89 83,69 belga frank (100) 35t,53 354,99358,45 —dán korona 18,39 18,57 18,75 finn márka 23,45 23,68 23,91 francia frank 20j91, 21,12 21,33 gör.drachma(IOO) 46,29 46,75 47,21 holland forint 64,54 65,17 65,80 ír font 170,91 172,64 174,37 japán yen (100) 112,08 113,18 114,28 kanadai dollár 79,19 79,98 80,77 kuvaiti dinár 369,82 373,44 377,06 német márka 72,33 73,04 73,75 norvég korona 16,53 16,69 16,85 olasz líra (1000) 68,54 » 69,24 69,94 osztrák sch. 10,28 10,38 10,48 portugál esc.(100) 70,18 70,88 71,58 spanyol pes.(100) 83,93 84,79 85,65 svájci frank 85,49 86,34 87,19 svéd korona 14,81 14,96 15,11 USA dollár 110,70 111,77 112,87 ECU (Közös Piac) 136,53 137,89 139,25 Az oldalt összeállította: B. Murányi László A 23 literes fogyasztású, bádogtetős terepjáróval útrakész a kitűző brigád ÖNPRIVATIZÁCIÓVAL ALAKULTAK ÁT A Pécsi Geodézia többsége az MRP-é A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 1993-ban élt az ÁVÜ által felkínált lehetőséggel, és állami vállalatból saját költségén rekordidőnek számító négy hónap alatt, még a kapott határidőn belül megvalósította az önprivatizációt. Miként boldogulnak?- Hogy befolyással lehessünk vállalatunk további sorsára, 1993. december végéig végre kellett hajtanunk az átalakítást és privatizálást, így az év augusztusában felpörgettük az eseményeket, és sikerült - mondja beszélgetésünk elején Várnay György, aki akkor került vállalati biztosként a cég élére, novembertől már á kft. ügyvezető igazgatója, s e tisztében a ’94-es májusi taggyűlésús megerősítette. A kft. többségi tulajdonosa a létszámuk felét kitevő vezetőkből és dolgozókból alakult Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP). Ők legkevesebb tízezer forintért , de felső határ nélkül vásárolhattak üzletrészt készpénzzel, kárpótlási jeggyel, illetve E-hitellel.-Kik a tulajdonosai még a Pécsi Geodéziának?-Mivel 1954-ben csak állami munkák végzésére alapították vállalatunkat, és ilyen feladatok továbbra is várnak ránk, így cégünk 25%-a plusz 1 szavazat tartós állami tulajdonban maradt, és a tulajdonosi jogokat az FM gyakorolja. Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Siófok önkormányzata az ingatlanértékükkel maradt bent a társaságban. A most decemberben lezárult kedvezményes dolgozói kivásárlással további üzletrészek 50%-os kedvezményű megvételére nyílt lehetőség. Két éve a gyorsasággal alapvetően a dolgozók bizalmát nyerték meg, hogy biztos a munkahelyük, és a korábbi szervezeti keretben maradhatnak együtt. Nem fenyegette őket a cég szétszabdalásának és részenkénti kiárusításának réme. Más cégeknél, ahol ez következett be, a dolgozók zöme azóta már el is felejthette, hogy volt munkahelyük. A kft. viszont egyetlen embert sem küldött el. Megmaradtak a pécsi központon kívüli korábbi szervezeti egységek: felmérési osztályként két-két kirendeltséggel Zalaegerszeg, Kaposvár és Szeged, illetve felmérési csoportjuk Budapesten és Szekszárdon. Még 1991-ben a szekszárdi felmérési osztály és nagykanizsai kirendeltség a vállalat többségi tulajdonában maradó kft.-vé alakult át, azóta önállósodtak, az anyacégnek már üzletrészük sincs azokban. A cég e két településen újra létrehozta egységét. Megrendeléseik majd egy- harmada állami. Községek, városok felmérését végzik, készítenek ingatlannyilvántartási és a térinformatika alapját jelentő digitális alaptérképeket Pécsett, Szombathelyen és Székesfehérváron, valamint a domborzatot is ábrázoló topográfia térképeket. Kapacitásuk felét köti le a közművesítésekkel és a nyilvántartásokkal kapcsolatos munkák, a többit a telekmegosztások, birtokkitűzések, a kisajátítással kapcsolatos dokumentációk, a tervezési alaptervek teszik ki. Ellátnak mérnökgeodéziai feladatokat: épületmozgások vizsgálatát, cementipari berendezésekkel kapcsolatos ellenőrző méréseket is.- Hiába is gazdálkodunk folyamatosan nyereségesen, hiába is vagyunk fizetőképesek, a tőkehiány miatt nem tudunk új berendezéseket, gazdaságosan üzemeltethető terepjárókat venni, s így félő, hogy ez előbb-utóbb versenyképességünket hátrányosan fogja befolyásolni - mondja Várnay György. - Ennek ellensúlyozására igyekszünk a műszaki fejlesztést célzó pályázatokon részt venni versenyképességünk fenntartása és így az állami földmérési, térképészeti igények magas szintű kielégítése a cég valamennyi tulajdonosának, így az államnak is érdeke.- A kárpótlási földek kimérésében is részt vesznek?- Két éve még nagy mennyiségben végeztünk földmérési előkészítő munkákat, földkitűzéseket is. A múlt évtől azonban nem kaptunk újabb megrendelést a földhivataloktól, pedig az árveréseket követő helyszíni kimérések nagy része még nem történt meg. Van rá igény és kapacitásunk is. A tagi földek kimérése is rengeteg munkát adhatna, ha a helyi jogi- és érdekcsaták és a pénztelenség nem hátráltatná ebben a földkiadó bizottságokat. B. M. L. Kamarai vélemény a komlói helyi adókról A komlói képviselőtestület a város pénzügyi hiányának mérséklése érdekében helyi adók bevezetéséről döntött. A határozat a vállalkozók szempontjából azt jelenti, hogy iparűzési és kommunális adó formájában mind a nettó árbevételük, mind pedig az alkalmazotti létszámuk után fizetniük kell majd. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nem helyi adó ellenes, természetesnek tartja, hogy a vállalkozások részt vállaljanak a helyi önkormányzati feladatok megoldásával - ellentétben az igen nagy mérvű központi elvonásokkal. A komlón bevezetni szánt kétféle adóval azonban nem látja megoldhatónak a város problémáit, félő ugyanakkor, hogy az intézkedés negatív hatást gyakorol a helyi gazdaságra. A vállalkozók nagy része ugyanis várhatóan nem tud majd eleget tenni a többszörös adókötelezettségeinek. Ebből fakadóan a városnak bevétele nem lesz, a szorítások következtében tönkrement vállalkozók miatt ugyanakkor nőni fog a munka- nélküliek és a szociális támogatásra szorulók száma, ezzel egy időben az önkormányzat költségvetési hiánya. Újra pereg a brikett A nagymányoki bérlő külföldi piacokra is szeretne szállítani A hét közepétől ismét pereg a brikett a Nagymányoki Brikettgyárban. A Mecseki Bányava- gyon-hasznosító Részvénytársaságtól kapott hírek szerint a hosszú tétlenségre utalt gyárat egy magyar-szerb tulajdonú, Nagymányokon bejegyzett társaság, a CARBO-SEVEN Kft. bérelte ki. A kedvező hír hallatán sikerült utolérni a cég igazgatóját, Varga Györgyöt, aki beszámolt az indulásról, illetve a társaság elképzeléseiről:-A napokban elindítottuk a gépeket, és megkezdtük a gyár üzemi próbáját. Terveink szerint február 20-dika után kezdjoggal együtt nyerte el a vételi jogot. A sors keserű fintora, hogy a szerződést csak a fűtési szezon végéhez közeledve sikerült nyélbe ütni.- Ez valóban kissé hátrányosan érint bennünket, ugyanis erre az időszakra a piac jelentős része le van fedve. Lesznek azonban még hidegek, és a szerb partner által szállított technológia szerint gyártott rendkívül jó minőségű brikett ugyancsak vonzóvá teheti termékünket. Szeretnénk külföldön is értékesíteni produktumunkat, erről egyelőre csak annyit, hogy déli irányban gondolkodunk. Pillanatnyilag A préstérben főzik össze a szenet a bitumennel Fotó: Tóth jük meg a hivatalos próbaüzemet, amelynek során ellenőrizni fogjuk valamennyi berendezés működőképességét, a folyamatos termelés lehetőségét. A brikettgyár helyzete meglehetősen hosszú huzavona után látszik megoldódni. A CARBO-SEVEN Kft. a megállapodás szerint elővásárlási kazah és orosz szenet dolgozunk föl, ez utóbbit a későbbiek során szeretnénk nógrádi szállításokkal kiváltani. Cégünk ezekben a napokban 60 főt foglalkoztat, és 12 embernek ad alkalmi munkalehetőséget. Úgy gondolom, hogy a próbaüzem után 100 fő körül áll majd be a létszám. Kaszás E. Legvédettebb a jól tájékozott fogyasztó Közismert, hogy jövedelmünk jelentős részét fordítjuk áruvásárlás mellett különböző szolgáltatásokra, melyek jelentős szerepet töltenek be a mindennapi szükségleteink kielégítésében. Az általában ütemezhető, tervezhető áruvásárlásokkal szemben egyes szolgáltatási igények kielégítése kevésbé halasztható el, és nem is helyettesíthető. Más szolgáltatások igénybevétele viszont szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal, az életszínvonal alakulásával. Mivel a szolgáltatások nagyszámú fogyasztói réteget érintenek, ezért az igénybevételük során felmerülő problémák erőteljesen befolyásolják a lakosság hangulatát. Emiatt minden zavar, amely a szolgáltatási szükséglet kielégítésében jelentkezik - legyen az az igények mennyiségi, minőségi kielégítésével kapcsolatos, vagy a kiszolgálás kulturáltságában mutatkozzon be - külön figyelmet érdemel. Ezért a szolgáltatások igénybevételével, azok minőségével kapcsolatos kifogások intézésére vonatkozó, legfontosabb tudnivalókat szeretnénk ismertetni annak érdekében, hogy a fogyasztók széles köre ismeije meg az ezzel ösz- szefüggő, alapvető jogait, mert igaz a szlogen, hogy a „legvédettebb fogyasztó a jól tájékozott fogyasztó!” Most nézzük mit értünk szolgáltatás alatt? Szolgáltatás a fogyasztó (személyek, szervezetek, intézmények) részére többnyire ellenértékért végzett olyan tevékenység, amely nem eredményez új terméket, de társadalmilag szükséges és hasznos. E tevékenység irányulhat a személyek, közösségek, a társadalom egésze igényének kielégítésére, tárgyak, folyamatok stb. egyes jellemzőinek hasznos megváltoztatására, kiegészítésére, helyreállítására, megőrzésére, védelmére, stb., melynek során a szolgáltatás nyújtása (termelései) és igénybevétele (fogyasztása) időben részben vagy teljesen egybeesik. A szolgáltatási tevékenység és az erre irányuló igény az élet csaknem valamennyi területén, valamennyi ágazatban jelen van, így a mezőgazdasági szolgáltatásoktól az ipari, építőipari, kereskedelmi, szállítási, pénzügyi stb. szolgáltatásokon keresztül az egészségügyi, oktatási szolgáltatásokig. A szolgáltatások széles köréből ki kell emeljük azokat a területeket, amelyekkel a lakosság kerül elsősorban kapcsolatba és egyben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek ellenőrzési és eljárási hatáskörébe is tartoznak, ezeket fogyasztási szolgáltatásoknak hívjuk. A fogyasztási szolgáltatások közül a lakosság részére végzett, tartós fogyasztási cikkek garanciális (jótállás) javításait, az ipari javító-karbantartó szolgáltatásokat, valamint a személytaxi szolgáltatást emeljük ki, mivel ezek a leggyakoribbak. Mit kell tudni a tartós fogyasztási cikkek garanciális javításáról? A tartós fogyasztási cikkek általában azok a termékek, amelyek a normál igény- bevétel mellett (csere nélkül) hosszabb időn át vannak használatban, anyagösszetételük hosszú éveken át biztosítja a termék élettartamát és általában jelentősebb értéket képviselnek. Ezért ezek beszerzése a legtöbb családnak komoly anyagi megterhelést jelent, s az előre megtervezett vétel sikere netán sikertelensége hosszabb távon is befolyásolhatja hangulatunkat, tehát nem közömbös, hogy esetleges meghibásodásuk esetén milyen lehetőségünk van a javításba, illetve a meghibásodott alkatrész cseréjére, tartozék pótlására. Jó ha tudjuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek jelentős része csak jótállási kötelezettséggel értékesíthető. Ez azt is jelenti egyben, hogy ezen cikkeknél már az eladást megelőzően köteles a termelő (gyártó, importáló) a kereskedővel kötött megállapodás szerint gondoskodni a jótállás keretébe tartozó javítások elvégzéséről, javítóhálózat kialakításáról, az alkatrész ellátásról. Mit is jelent a jótállási kötelezettség? Azt jelenti, hogy a gyártó, importáló szigorú kötelezettséget vállal a termék minőségéért, garantálják, hogy a termék nemcsak a vásárlásnál hanem meghatározott időtartamig (pl. személygépkocsi, rádió, TV, video, mosó-szárítógépek, centrifugák, mikrohullámú sütők 12 hónapig, illetve egyes termékek esetén 24 hónapig pl. hűtőgépek, hűtőládák, mélyhűtők, kerti és háztáji gazdasági kisgépek, klímaberendezések, központi fűtésű fűtőberendezés, kazán) rendeltetés- szerű használatra alkalmas, hibátlan lesz, illetve meghibásodás esetén gondoskodnak a díjmentes javításról. A kötelező jótállással értékesíthető termékek körét a jogszabály pontosan meghatározza (például ide tartoznak egyes gépgyártási termékek, háztartási villamos berendezések és készülékek, híradástechnikai és elektrotechnikai termékek, kul- túrcikkek 1000 Ft fogyasztó ár felett stb.), de lehetőség van más termékekre is jótállást vállalni. A gyakorlatban több esetben is előfordul önkéntes vállalás, ami a termék megbízhatóságára is utal (pl. akkumulátoroknál a 6 havi szavatossági idő helyett általában 12 havi jótállás a jellemző). Bár a gyártás során, a forgalomba hozatal előtt különböző minőségvizsgálatokat végeznek a terméken, mégis előfordulhat a jótállásos cikk meghibásodása. Ha a hibát az arra kötelezett elismeri, úgy a vásárló kérheti a termék kijavítását, árának leszállítását, kicserélését, továbbá elállhat a szerződéstől, vagyis kérheti a vételár visszafizetését. Amennyiben a hibás termék javítható, úgy azt a jótállási jegyen feltüntetett szerviznek vagy annak hiányában a kereskedőnek (aki az árut eladta) 15 napon belül kell elvégezni. Előfordulhat azonban, hogy az áru kijavítására (alkatrész beszerzés miatt) rövid ez az idő, ezért lehetősége van a szerviznek (kereskedőnek) arra, hogy a javítást 30 nap alatt végezze el, de akkor a második 15 napra kölcsönkészüléket (kölcsönjárművet) kell biztosítania. Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség
