Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-09 / 39. szám
10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. február 9., csütörtök A MOHÁCSI RINGBEN KIÜTÖTTÉK AZ EURÓPAISÁGOT Horogütés a demokráciának SZDSZ a hűvös kívülálló A helyhatósági választások viszonylag zökkenőmentesen folytak le városunkban. Az eredmény is kiegyensúlyozott erőviszonyokat tükrözött: a pártok az önkormányzaton belül arányosan adták vissza a kerületekben egyéni jelöltekre leadott voksok számát. így az SZDSZ részéről 3 fő, a Fidesz jelöltjei közül 2, a KDNP-MDF közös jelöltlistájáról 3, a Köztársaság Párt színeiben 3, az MSZP szintén 3 képviselővel, valamint az FKgP 2 jelöltje jutott be az ön- kormányzati testületbe. A szo- ciál-liberális oldal a Köztársaság Párttal, valamint Kolbach Ferenccel kiegészülve kétharmados arányban vesz részt, míg a konzervatív oldal képezi a testület egyharmadát, ugyanis Kuti István nem csupán polgármesterként győzött, hanem egyénileg, választókörzetben is képviselővé választották a KDNP-MDF jelölése alapján. Mindaddig hittünk abban, hogy kiegyensúlyozottan fog működni a testület, s mindenki eleget tesz eredeti ígéretének, hogy pártérdekek helyett a város érdekeit fogja képviselni, - ameddig az említett kétharmados többségű baloldal nem kötött pártpaktumot, s nem torpe- dózta erőszakos követeléseivel a polgármestert. Az önkormányzati törvény alapján a polgármester jogköre az alpolgármester vagy alpolgármesterek jelölése, mert világos, hogy a polgármester megválaszthatja, kivel kíván együtt dolgozni, vagy kivel nem. Ezt minden demokratikusan működő testület elfogadja, különösen akkor, ha két alpolgármester személye jöhet szóba. Ebben az esetben mindkét fél érvényre juttathatja akaratát. A szo- ciál-liberális paktum résztvevői azonban nem voltak a politikai kultúra birtokában, mikor túlsúlyuk tudatában saját jelöltjüket erőltették a polgármesterre. Ez a túlsúly azt is eredményezte - amint az Új Dunántúli Naplóban olvasható volt -, hogy az első zárt ülés eredménytelenül végződött, a bizottságok megalakítását levették napirendről, amiből egyenesen következett: ha nincs bizottság, nincs költségvetés sem, tehát a város működésképtelen. Végülis az alpolgármesterek személyében a második zárt ülésig sikerült a polgármestert előző határozott akaratának megváltoztatására bírni, és ki tudja milyen módszerrel elfogadtatni azt a jelöltet, akit a polgármester eredetileg kizárt a jelöltek sorából. A második alpolgármester megválasztása után került sor a bizottságok megalakítására, a bizottsági elnökök kijelölésére. Az elnököket a hivatal ajánlotta, s a konzervatív oldal legnagyobb megdöbbenésére, minden elnökjelölt a szociáli-liberális oldalról, illetve a paktum tagjaiból került ki. Az MSZP mindhárom képviselője elnöki tisztre javasolta- tott. Az európai szokásoknak megfelelően, a kisebbségnek a többség minden esetben felajánlja az arányos elosztást. Itt azonban európai mércével aligha mérhető terrort alkalmazott a „spontán” koalíció. Az arányoknak megfelelően két elnöki hely illette volna meg a konzervatív oldalt, de minden innen jövő előterjesztést lesöpört az asztalról a paktumos oldal. Ennek következtében minden bizottsági elnök az ő soraikból került ki, s hogy ez a tény mennyire egyoldalúvá teheti a későbbi döntéseket, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bizottságok számára önálló döntési jogkört kémek, melynek következtében a testületnek esetleg csak a bólogató János szerepe marad. A polgármester úr az alpolgármesterek jelölésekor alapvetőnek tartotta a felsőfokú végzettséget, a bizottsági elnökök sorában azonban megfelelt a nyolc általános iskolai végzettség is, míg a konzervatív oldalon felsőfokú végzettségű és érettségivel rendelkező képviselők sem kaphattak elnöki posztot. Hogy valóban a konzervatív oldal háttérbe szorításáról van szó, legélesebben mutatja a bizottságokba külső tagként delegálható személyek nagy része, ugyanis titkos szavazást kérve, mindazon jelölteket, kiket konzervatívnak minősítettek, likvidáltak a névsorból, míg saját jelöltjeik szakmai kvalitásuktól függetlenül mind bekerültek a bizottságokba. Sajnálatos, hogy Kuti István polgármester már a kijelöléskor nem vette figyelembe azt a politikai kultúrán alapuló európai szókást, hogy pártonként ajánlotta volna pontozásos alapon az elnöki tiszteket az arányoknak megfelelően, mint ahogy tették ezt az országgyűlésben és Pécsett, a megyei önkormányzatban, de ez volt a gyakorlat a szomszédos megyékben is. A KDNP-MDF színeiben induló és támogatásukkal győztes polgármester a szó szoros értelmében a lovak közé dobta a gyeplőt. A lovak kocsis nélkül szaladnak. Vajon hova? Winternitz Ferenc MDF elnök Wéber Ádám KDNP elnök Czita Mátyás FKgP elnök A koalíciós kormány eddigi működéséről sok jót nem lehet elmondani. A partnerek között az érdemi munkát, és az eredményt illetően számottevő különbség nincs. Elmondható ez annak ellenére is, hogy az SZDSZ igyekszik önmagát pozitív színben feltüntetni, ujjal mutogatva a „nagy” testvérre, mint a csődhalmaz egyedüli megtestesítőjére. Klasszikus ellenzéki szerepet tölt be, kapun belül. Nem emelkedik ki a kormányon belül az SZDSZ-es miniszterek tevékenysége. Sőt!... Nos, hogy működött az SZDSZ három minisztériuma (belügy, kultusz, közlekedési és hírközlés)? Az SZDSZ úgymond előretolta, frontra küldte Kuncze Gábort és Fodor Gábort. Bizonyítottak is. A villamos üzemmérnök, közgazda (Kuncze) tevékenysége során teljesen szétzilálódott a belügyi irányítás, a bűnözés soha nem látott mértéket ölt hazánkban, amely immár vonzó terepet kínál a külföldi maffiáknak is. Fodor Gábor kultuszminiszter tetteit még a liberális kultúrkörök is felháborodással fogadják. Lotz Károly közlekedési miniszter kevés hibával áltevékenykedik. Nem oszt nem szoroz. Mi vitte az SZDSZ-t ebbe a házasságba? Elhivatottság, vagy az ország megmentésének szándéka? Könnyen belátható és bizonyítható, hogy egyik sem. Az 54%-al rendelkező Szocialista Párt stabil kormányzati tényező lett volna egyedül is. Feltehető, hogy az eddig is meglevő konkrét és kézzel fogható igények (média, privatizáció) miatt szálltak be. Horn Gyulát sikeresen riogatják ezzel. Mostanában napirenden tartják azt a lehetőséget, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból. Ezzel főleg a párt elnöke, Pető Iván revolverezik. Valójában az előzményeket ismerve a kérdés az, hogy mikor történik meg ez a lelépés. Legalább négy variáció adódik. Az egyik, hogy végig kitartanak az MSZP mellett. Erre van a legkisebb esély, mivel 98-ban végre választást szeretnének nyerni. A második variáció, hogy most szállnak ki amire alig van esély, hiszen még nem kapták meg, amit akartak. A harmadik lehetőség, hogy az utolsó évben hagyják ott a szocialistákat, de ez túl átlátszó lenne, így adódik a legkézenfekvőbb megoldás, hogy félidőben intenek búcsút a partnernek és beleilleszthetik mindezt a 98-as választási kampányukba. A kormányon belül le lehet járatódni, népszerűséget lehet veszteni. Ez az, amit az SZDSZ mindenáron szeretne elkerülni. Jobb inkább a társra mutogatni hűvös kívülállóként. Mindezt érzi és tudja a miniszterelnök. Vergődik is abban a béklyóban, amelyet Kiss János boszorkánykonyhájában készítettek neki. Habjánecz Tibor MDF Szigorúan szakmai alapon Pécs sportirányítása Az eszmecsere folytatódik Baranya Megye Közgyűlése idei első ülésén megalakította bizottságait. A kilenc öttagú és egy háromtagú bizottság negyvennyolc helyére - ezt a testület jó előre kikötötte - csak közgyűlési képviselőt lehetett választani, persze szigorúan szakmai alapon. A közgyűlés törvényben meghatározott létszáma megyénkben negyven fő, ám bizottsági tagságöt természetesen nem vállal az elnök, a két alelnök, s mivel egy képviselő a rendkívül nehéz helyzetben lévő városunk polgármestere, őt sem sorolták be egy bizottságba sem. így harminchat képviselő kénytelen betölteni negyvennyolc bizottsági helyet, vagyis - elkerülendő a funkció- halmozást - tizenkét képviselő két bizottságban vállal munkát, természetesen szigorúan szakmai alapon. A szakmaiság követelményét azért kell újra és újra kiemelni, hiszen a képviselői eskü szövege is tartalmazza a pártatlanság követelményét a döntések meghozatalakor. Márpedig, ha ez érvényesült, nem lehet mással, mint a szakmai alkalmasság hiányával magyarázni azt a tényt, hogy a közgyűlés legnagyobb pártfrakcióját alkotó 11 MSZP-s képviselő mindegyikének egy bizottsági hely jutott. Hasonlóan járt a Baranyáért Egyesület és a Munkáspárt, de a FIDESZ is, s a KDNP is csupán egy közgyűlési alelnöki hellyel vigasztalódhat. A társadalmi élet több területén is jártas polihisztorok az SZDSZ-ben (öt), az FKgP-Polgári Kör Baranyáért választási koalícióban (négy), az MDF-ben (kettő) és a Köztársaság Pártban (egy) koncentrálódtak. Arra meg a világért sem gondoljon bárki, hogy az ilyen szigorúan szakmai alapon született döntéseket kicsinyes anyagi okok motiválják. Az a 42.000 két bizottsági tagságért, vagy 54.500, ha egy bizottságban elnök, másikban tag, csak nem késztethet valakit ilyen döntésekre?! Alább pedig nem adhatták, mert, mint azt megtudhatta a közgyűlésen az adófizető állampolgár, „az alacsony ösz- szegek magukban rejtik a kontraszelkeció veszélyét”. Akkor pedig ki tudja, milyen érdemtelenek, gyengébb te- hetségűek kerülnének be a bizottságokba! Kablár János MSZP A társadalmunkra nehezendő gazdasági terhek a sport területeit sem hagyták érintetlenül. A rendszerváltást követően az állam kivonult a sport finanszírozási köréből, s ezen feladatát áthárította a klubokra, illetve részben a helyi önkormányzatokra. Pécsett az elmúlt időszakban a város sportirányításáért felelős sportbizottság megtette, amit megtehetett. Életben tartotta az „A” kategóriás egyesületeket, így azok működése nem lehetetlenült el és továbbfejlődésük lehetőségei, értékei megmaradtak. Gondoljunk csak a szép sikereket elért PVSK női kosarasok teljesítményére, akik a meglévő komoly szakmai felkészítés mellett sem tudtak volna ilyen eredményesen szerepelni, ha az önkormányzat munkájukat nem értékelte volna úgy, mint ahogyan értékelte. Mi úgy látjuk, hogy a nem éppen kedvező körülményekhez képest a sport helyzetének megítélése a döntéshozók részéről pozitívan értékelhető. A múlt vizsgálata mellett érdemes a ma gondjaira talán még hatékonyabban odafigyelni, mivel ezek a gondok, problémák nem hogy csökkentek volna, inkább nőttek, s ez feltehetően kihat a sport területére, illetve fontosságának megítélésére, nehéz helyzetbe hozva a döntéshozókat, önkormányzatot, sportbizottságot egyaránt. Bízunk abban, hogy amikor a sport fontossága, szükségessége megítélésre kerül, akkor a döntést hozók figyelembe veszik az ország aggasztó egészségügyi helyzetét, (korai halálozás, a rövidesen bekövetkezhető 60 éves átlagos életkor, mozgás- szegény életünk ... stb.), a sport személyiségformáló szerepét, valamint az eredményesen működő és a fiatalok százait, ezreit foglalkoztató sportklubok, sportágak helyzetét. Bízunk az önkormányzat bölcs ítélőképességében, hogy a sportot úgy minősíti, mint ahogyan azt az egyes kultúrálla- mokban teszik a világban. Végül, de nem utolsósorban hallva a megválasztott sportbizottság elnökének és tagjainak a médiumokban tett nyilatkozataikat, úgy ítéljük meg, hogy ők minden tőlük telhetőt megtesznek majd azért, hogy városunk sportélete törést ne szenvedhessen és minél több fiatal ismerkedhessen meg a sport áldásos hatásaival. Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete Azután, hogy a miniszterelnök az ország vezető közgazda- sági szakértőivel tárgyalt, a távozó vendégek meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak a megbeszélés tartalmi kérdéseiről. Nagy Sándor, a MSZOSZ elnöke a találkozó után meghívott néhány újságírót, ahol a részletekről is szó esett.-A miniszterelnöktől távozó politikusok úgy nyilatkoztak, hogy Békési László nélkül is változatlan a kormányprogram. Ennek legfontosabb eleme pedig a költségvetési egyensúly helyreállítása. Ön is így látja?- A kormány gazdasági programja nem kötődhet és nem is kötődik egyetlen személyhez. Szerintem a nyáron elfogadott kormányprogram nem lehet kőbevésett törvény, hiszen az ország gazdasági viszonyai, külső kapcsolatai szüntelen változnak, amihez a gazdaságirányításnak is alkalmazkodnia kell. Kisebb-nagyobb korrekciók, tehát elkerülhetetlenek anélkül is, hogy maguk a célok alapjaiban változzanak.- Egy kötetlen beszélgetés nem hozhatott megoldást . ..- Ez igaz, de talán segítettünk a miniszterelnöknek abban, hogy a továbblépést illetően kialakítsa a maga álláspontját. A beszélgetés résztvevőiről az a hír járta, hogy a legtöbb kérdésben nem értenek egyet egymással, s most mégis kiderült, hogy a legfontosabb kérdésekben igen közeli az álláspontjuk. Ha vannak is nézet- különbségek, egyáltalán nem abban, amiről eddig gondoltuk.- Mondana erről valamit részletesebben?- Ezekről azért nem beszélek szívesen, mert az eszmecsere valóban kötetlen volt. Elhangzottak olyan megjegyzések is, amelyeket talán újra kell gondolni, egyeztetni kell, meg kell vizsgálni, hogy a felvetett ötletek megvalósíthatók-e, vagy sem. Ezért mondta a miniszter- elnök úr, hogy a most elhangzottakat elemezni fogják és ennek alapján újabb megbeszélésre hívja majd vendégeit. Feltehetően itt már konkrét lépésekről is szó lesz, amelyek egy későbbi cselekvési program alapját képezhetik. (koós) Ki a garázs tulajdonosa? Ne írják alá A Pécsi Távfűtő Kft. az elmúlt napokban megküldte a társasházi közös képviselőknek a társasházak távhő- ellátása tárgyában készített szerződés tervezetet. Tekintettel arra, hogy a szerződés tervezetében foglaltak tartalmilag nem felelnek meg a társasházak érdekeinek, nem javasoljuk annak elfogadását. A szerződés tervezetét a Pécsi Távfűtő Kft. előzetesen nem egyeztette sem a lakásszövetkezetekkel, sem a társasházak érdekképviseletével. Felhívjuk a közös képviselők figyelmét arra, hogy g kiküldött szerződés tervezetet, az abban foglalt feltételekkel, ne írják alá. Pécsi Társasházak Érdekképviseleti Szervezetének Választmánya Eme örökzöld téma azért érdemel ismét nyilvánosságot, mert a Városi Vagyonkezelő Kft sorra szólítja fel a bérlőket a garázsok megvételére, méghozzá dicséretes sietséggel. Ha csak eme gyorsaságot kellene szóvátenni, úgy még dicsérni is lehetne: no lám, az új testület aktívabb a réginél, mégis csak jól választottunk. Sajnos le kell írnom, a kisember ugyanúgy kiszolgáltatott maradt, mint korábban. Szava, kérelme továbbra sem jut el azokhoz, akiket megválasztottunk. íme néhány adalék: a több hete elküldött levelünkre, az előző polgármesterhez hasonlóan a mostanitól sem kaptunk még választ. A garázsok felértékelése továbbra is summásan folyik, azaz a testület által kiküldött értékbecslő továbbra sem veszi figyelembe a garázsok fekvését, műszaki állapotát, holott minden garázst külön-külön kell felbecsülni, és erről a helyszínen jegyzőkönyvet készíteni. Az egyesületünkhöz érkező számos panasz arra kényszerít bennünket, hogy ismét a nyilvánosság előtt tájékoztassuk az érdekelteket. Ez a következő: Követeljük, hogy a magánerőből felépített garázsok tulajdonosi kérdését rendezzük le. Eladáskor csak ez lehet a kiindulási alap! Nem értünk ugyanis egyet az önkormányzat azon állásfoglalásával, hogy minden garázs, amely az állam területére épült, automatikusan ön- kormányzati tulajdonú. Állami földterület kezelője nemcsak önkormányzat lehetne, hanem vállalat, társadalmi szerv is. A kezelők pedig a törvény szerint egyenrangúak. A területtel szabadon rendelkezik, azt eladhatja, bérbeadhatja, másnak használatára átengedheti. A garázsok esetében is az a döntő, hogy a terület kezelője ki volt, és az milyen feltételekkel adta oda az építtetőnek. Az 1960-as évek rendeletéi csak a tanácsi házkezelőség kezelésében lévő állami területre írt elő kikötéseket. Az 1969-es évi rendelet a kezelő számára a kikötéseket már az alapján határozza meg, hogy a garázs építése már beépített vagy még be nem épített állami területen történik. A különböző rendeletek pedig a kezelőre bízzák, hogy milyen feltételekkel engedélyezi az állami területre a garázsok építését. A garázsok a következő esetekben kerülhettek állami, illetve önkormányzati tulajdonba: 1. Ha a terület kezelője a tanácsi házkezelőség. 2. Ha a garázs olyan állami területre épül, amely már beépített. 3. Ha az építő és az állami terület kezelője írásban és előre ebben megállapodott. 4. Ha az állami terület kezelője a következő kikötésekkel adta tulajdoni hozzájárulását: a. / az építtető írásban tudomásul veszi, hogy az általa felépített garázs állami tulajdonba kerül, b. / az építő tudomásul veszi, hogy a garázs építési költségeinek 75%-át bérbeszámítási rendelet alapján megtérítik, c. / az építő a kezelővel bérleti jogviszonyt létesít. Ha felsorolt feltételek nincsenek meg, úgy a garázs nem kerülhet állami tulajdonban, az az építtető tulajdonában maradt. A rendelet szerint ilyen esetben, kiutalási határozatot készíteni bem kell. A garázsépítők nagyobb része a tanácsi szervek erőszakos törvénytelenségei következtében lett bérlő. . Ezt a törvénytelen állapotot szerette volna egyesületünk az önkormányzattal rendezni. Mivel az önkormányzat erre nem volt hajlandó, egyesületünk felsőbb szerveket keresett meg, kérve segítségüket. így beadványt küldtünk a Független Jogászfórumnak, az Országgyűlés elnöke panaszirodájának, a Belügyminisztérium illetékes osztályának, a Jogvédő Liga elnökének, személyesen az igazságügyi miniszternek. Egyesületünk továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy a garázsok zöme törvénytelenül került önkormányzati tulajdonba, ennek folytán a garázsok eladása is törvénytelenül történik. Egyesületünk azért kéri mindazokat, akik garázsukat meg akarják vásárolni, ragaszkodjanak az egyedi értékbecsléshez, továbbá halasszák el a megvételt mindaddig, amíg az egyesület a szükséges iratokat meg nem kapja a felsőbb szervektől. Minden további kérdésben egyesületünk készséggel áll az érintettek rendelkezésére a TESZ székházban, Pécs, Apáca u. 15-ben, hétfői napokon 17-19 óra között. Magángépjármű -tulajdonosok, Pécs-Baranya Megyei Egyesülete, Pécs, Apáca u. 15. é k k I a
