Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1995. január 7„ szombat A mai nap uj Dunántúli napló 3 Szolgáltató megyét szeretnék!” Beszélgetés Werner Józseffel, a Baranya Megyei Közgyűlés új elnökével Baranya megye negyven fos közgyűlése december 21-i alakuló ülésén megválasztotta vezető tisztségviselőit: a testü­let elnöke a 42 esztendős Werner József, a két alelnök dr. Kurucsai Csaba és dr. Hargitai János lett.- Ki Wemer József és hogyan lett politikus?- Szajkón, sváb családba szü­lettem - ennek összes előnyét és hátrányát már gyerekkoromban éreztem. Életem jelentős részét ebben a faluban töltöttem, jelen­leg is ott lakom. Szüleim egy­szerű falusi emberek, akiktől megtanultam, az életben na­gyon keményen kell dolgozni, hogy az ember helyt tudjon állni. Bolyban jártam általános iskolába, Pécsett építőipari technikumba, ahol 1970-ben végeztem. Ezt követően Debre­cenben, az Építőipari Főiskolán a magasépítő szakon diplomáz­tam, később az ÉVM Tovább­képző Intézetében megszerez­tem a legmagasabb szakmai be­sorolást, a vezető tervezőit. Gyakorlatilag egy __ munkahe­lyem volt, a Bólyi Állami Gaz­daság, illetve jogutódai. Nős vagyok, feleségemmel és két gyermekemmel Bólyban élünk. Jellemzően mindig ellenzéki magatartású ember voltam, nem túlságosan aktív, de a magam köreiben nyilvánvaló volt, ho­gyan gondolkodom. A politikai nézeteimet nem rejtettem véka alá, de akkoriban a szakmámra helyeztem a fő hangsúlyt.- Mit köszönhet önnek az épí­tészet?- Sok munkámra büszke va­gyok. A legutolsó épület amit terveztem és a kivitelezését is részben irányítottam, a bólyi Vigadó. De a nevemhez fűződik a máriagyűdi templom felújítá­sának, valamint a mohácsi kompkikötő szójatároló terének és feldolgozó tornyának terve­zése. Korábban elsősorban a mezőgazdasági nagyberuházá­sok tervezésében vettem részt az ország szinte minden részé­ben.-A politikával mikor került közvetlen kapcsolatba?-Az SZDSZ-el 1989-ben nyarán ismerkedtem meg. Aktí­van tulajdonképpen azóta poli­tizálok, amikor annak az esz­tendőnek az őszén az úgyneve­zett „négy igenes” népszavazás a Szabad Demokraták Szövet­ségét mozgalommá növesztette. A megyei szervezet kiépítésé­ben részt vettem, széleskörű szakmai kapcsolataimat, isme­retségeimet felhasználva jártam elsősorban a vidéket, az ország- gyűlési képviselő választáson pedig azon dolgoztam, hogy le­gyenek jelöltjeink. A korábbi parlamentnek tagja voltam, most pedig a párt megyei ügy­vivője vagyok. Mint annyi em­ber, én sem készültem hivatásos politikusnak, de a rendszervál­tás lendülete engem is magával ragadott.- Képviselőként nem tarto­zott azok közé, akik gyakran fel­szólaltak ...- Véleményem szerint a rendszerváltásnak az első idő­szakban túl sok volt az abnor­mális kísérő eleme. Abban a hangzavarban, ami a Házban kialakult, nem akartam tevőle­gesen részt venni, a munkámat elsősorban konkrét tennivalókra koncentráltam. A párton belül például az egyházi, kisebbségi és környezetvédelmi koncepció kidolgozására. Hozzátenném, szónoki képességeimmel nem akarok dicsekedni, nem is an­nak készültem. Szerintem a közélet szereplőinél a kommu­nikációs készség a legfonto­sabb, s nem az, hogy barokkos, öncélú mondatfüzérekkel ruk­koljanak elő.-Kérem avasson be a poli­tika boszorkánykonyhájába: a koalíciós egyeztetések során sok jelölt és önjelölt közül hogyan lett „nyerő” ember? Wemer József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Fotó: Läufer- Amikor felvettük a kapcso­latot a közgyűlésbe jutott pár­tokkal, szervezetekkel, a mi pár­tunk küldöttségét én vezettem. A választások olyan eredményt hoztak, hogy senki nem sze­rezte meg a megyében az abszo­lút többséget, így mindenki tár­gyalásra, partnerkeresésre kényszerült. Az SZDSZ-es frakciónk hét főből áll, s már a tárgyalások elején nyilvánva­lóvá vált, hogy politikai cent­rum szerepünk alkalmassá tesz bennünket arra, hogy a megyei közgyűlésben bármilyen koalí­cióban részt tudunk venni, amely a megye érdekében akar tenni. Tárgyalási tapasztalataim voltak, hiszen Pécsett már túl voltunk a koalíciós egyezteté­seken, s tudtam, hogy a többi párt helyi politikai ügyekben mit képvisel, vannak-e személyi ellentétek. Megnyugtató volt számomra, hogy Baranyában a politikai színvonal, a konzultá­ciós készség igen jó, s hogy tár­gyalópartnereink az SZDSZ-t elfogadták meghatározó erőnek. Kívülről nézve valóban megle­petést kelthetett, hogy engem jelöl a pártom, de a személyi ügyeket mi nagyon konszolidál­tan, mondhatnám barátian le­rendeztük, s nem volt politikai kiszorítósdi. Bízvást állíthatom, nálunk többen alkalmasak erre a posztra, ebből következik, hogy több személyt is tudtunk volna ajánlani. Ténylegesen úgy ala­kult a helyzet, hogy a mi frakci­ónk döntött a személyem mel­lett, s ezt már nem kellett meg­vitatnunk a koalíciós partnere­inkkel, pontosabban a jelölése­met ellenvetés nélkül elfogad­ták, s a közgyűlési titkos szava­záson is rám voksoltak.-Mennyire kényelmes az el­nöki szék?-Mint asztalosipari termék nem túl kényelmes. A közgyű­lés elnökének lenni, s a megyei önkormányzat ügyeiben vezető szerepet ellátni nem egyszerű feladat, megválasztásomat kö­vetően ijesztgettek is. Egysze­rűnek tűnik a megyei intézmé­nyi-hálózat működtetése - mert hiszen évek óta folyik, gondot okoz, hogy kevés az erre fordít­ható pénzünk. Ami bonyolult és egyben izgalmas is, az új me­gyeszerep. A koalíciós megál­lapodás nagyon fontos tartalmi vonatkozása, hogy segítsük a gazdaság élénkülését. Lényeges elem, hogy a parlamenti pártok egyetértenek a külkapcsolatok alakításával. Az eddigi megyei gyakorlatot radikálisan szeret­nénk megváltoztatni és hozzájá­rulni ahhoz, hogy a gazdaság helyi szereplői a mi külkapcso­lati csatornáinkat is felhasznál­hassák.- Nem igazán tisztázódott még a megyék szerepe. Ebben a helyzetben hogyan lehet dol­gozni?-Abban van nagy támoga­tottságom, s ezt a koalíciós partnerek is elfogadták, hogy a megyénél a szolgáltató szerep domináljon. Szolgáltató megyét szeretnék. Az önkormányzatok felé kívánunk szolgáltatni, s az információs bázist erősíteni.- Az egyre szerveződő kistér­ségi együttműködéseknek pénz hiányában milyen segítséget képes adni a megyei közgyűlés?-A legfontosabbnak az in­formációt tekintem. Például legutóbb egy olyan Pharealapra hívtam fel a figyelmet, amit foglalkoztatás-politikai tervek megvalósítására lehet igénybe venni pályázat útján. Ehhez szakmai, sőt politikai támoga­tást is tudunk adni.-A közgyűlés alakuló ülését követően voltak olyan hangok, hogy a megyében most történt meg a rendszerváltás. Egyetért ezzel?- Azt gondolom, hogy a rendszerváltás egy folyamat, amelynek még nincs vége. Az önkormányzati törvény rendel­kezései miatt bizonyos hatáskö­rök megváltoztak, így a polgári védelemtől a területfejlesztésig több terület a megyei önkor­mányzathoz került, de a me­gyéknél a rendszerváltást iga­zából az államháztartási reform fogja kikényszeríteni: az idén minden bizonnyal meghozza a parlament azokat a törvényeket, amelyek alapján valóban lénye­gesen megváltozik az eddigi rendszer, a működési forma. Ami a szubjektív elemeket il­leti: néhány vonatkozásban vál­toztatni kell, mert nem folytat­ható például, hogy a megyének és a megyeszékhelynek ne le­gyen kapcsolata. Az elsők kö­zött találkoztam Pécs polgár- mesterével, s megállapodtunk abban, hogy együttműködünk minden olyan kérdésben, amely érinti a várost és a megyét.- Elnök úr. Nyilván nem titok ön előtt, hogy a közgyűlés hiva­talának tisztviselői bizonytala­nok. Nem kevesen féltik az állá­sukat .. .- A módszer- és feladatváltá­sok alapvetően nem indokolnak személycseréket, a képzett, munkájukat jól ellátó dolgo­zókra nagy szükség van. Ami­kor elfoglaltam az elnöki beosz­tást, az első nap elmondtam, hogy a hivatal valamennyi dol­gozóját munkapartnemek tekin­tem, s szükség van a szakem­berek támogatására. Most is azt mondom, bízom abban, hogy a munkatársaim partnerek lesz­nek a megváltozott prioritások elfogadásában. Az biztos, az első félévben éppen az új hatás­körökkel kapcsolatban a hiva­talt át kell szervezni.- Két alelnök segíti az ön munkáját. Előfordulhat, hogy bizonyos idő múlva ez politikai perpatvart okozzon ?- Nem. Az önkormányzati törvény ezt kizárja, hiszen a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, ezen kívül a koalí­ciós megállapodás is kimondja, hogy a feladatokat az elnök adja az alelnököknek, illetve beszá­moltatja őket. A feladatokat még nem osztottuk el, ez az első félévben teljesen indokolatlan lenne, hiszen a tennivalók ellá­tására most készülünk fel.- Mennyire lesz politizáló a közgyűlés munkája? Ugyanis tartani lehet attól, hogy a tény­leges munka, a megyéért való tenni akarás elsikkad.- Azt tervezem, hogy a napi­rendekre kerülő témákat a bi­zottságokban - ahová minden párt, szervezet képviseletet ad - jól előkészítjük, így felesle­gessé válnak az órákig elhú­zódó, s öncélú viták. A politikai pengeváltásokat pedig majd az élet szabályozza: attól tartok, a megyei közgyűlés politikai vitái aligha fognak a közérdeklődés középpontjába kerülni. Roszprim Nándor A fagypont alá süllyedt hőmérséklet ellenére jól halad az üszög­pusztai gázátadó állomástól a Péterpusztáig tartó, mintegy 10 km-nyi gázvezeték építése. A 400 mm-es csövek fektetését a Sió­foki Kőolajvezeték Építő Rt. dolgozói végzik Fotó: Tóth Fizetik a 13. havi béreket Január végéig minden megyei közalkalmazott megkapja járandóságát Meglehetősen vegyes az a kép, ahogyan a köztisztviselők­nek és a közalkalmazottaknak törvény szerint járó, úgyneve­zett 13. havi bér kifizetését az il­letékes munkaadók kezelik. Van olyan intézmény, ahol még decemberben megkapták járan­dóságukat a dolgozók, ezek vannak viszont kevesebben. A többség csak ebben a hónapban juthat hozzá béréhez, ezek kö­zül is a szerencsésebbeknek még 15-e előtt kifizetik, nekik ugyanis az összeg még a múlt évi jövedelmüket gyarapítja, ennek alapján kell tehát szemé­lyi jövedelemadót fizetniük. Ezek között - mármint a sze­rencsések között - lesznek a Pécs megyei város önkormány­zat hatáskörébe tartozó dolgo­zók is. Néhány intézményben - főleg azokban, ahol az elmúlt évben bevételre tudtak szert tenni - sikerült annyi pénzt megtakarítani, hogy még az év vége előtt kifizették a 13. havi illetményt. A pedagógusoknak, óvodában, bölcsődékben, köz- művelődési intézményekben dolgozók csak 15-e körül kap­ják meg, ugyanis a 12-én tar­tandó közgyűlésnek kell áldását adnia a kifizetésre lehetőséget teremtő elkülönített pénzalapra. Az APEH Baranya Megyei Igazgatóságán szintén abban bíznak, hogy a nemrégiben ki­nevezett, megyéből elszárma­zott elnök tartja szavát, s a hó­nap közepéig ők is megkapják járandóságukat. Adózás szempontjából nem járnak viszont jól a megyei kár- rendezési hivatal munkatársai, ugyanis a tisztviselők csak 20-a körül kapják meg fizetségüket. Tavaly sokkal jobb volt a hely­zetük, akkor ugyanis még Kará­csony előtt kifizették. A megyei tűzoltó parancsnokságon furcsa helyzet alakult ki. A szakszer­vezet erőteljes fellépésének ha­tására még decemberben kifi­zették a 13. havi illetmény felét. Most arra várnak, hogy a másik felét is megkapják, reményük csak abban van, hogy január végéig erre sor kerül. A siklósi köijegyzőség vi­szont nem teketóriázott, az 1995-ös költségvetésben elkü­lönített alapból január 3-án mindenki felvehette plusz illet­ményét, mint ahogy ugyanezen a napon a sásdi körjegyzőség dolgozói is. Ez utóbbi önkor­mányzatnak meglehetősen nagy tehert jelentett a 3,5 millió fo­rint bér kifizetése, ennek elle­nére megpróbálkoznak a lehe­tetlennel: az idén decemberben akarnak fizetni. B. G. Futnak a képek Nem tudom, lehetséges-e az időutazás, bevallom, eléggé szkeptikus vagyok a témát ille­tően. Már csak azért is, mert ha visszajárhatnánk a múltba, ezt-azt helyreigazítani, amazt megváltoztatni, azzal a jövőt is más irányba terelnénk, miáltal megsemmisítenénk saját jele­nünket, vagyishát önmagunkat. Úgyhogy nem lenne, áld visz- szaugráljon a múltba. Az idő tehát megmarad számunkra an­nak, ami most: egyirányú utcá­nak. S jól van így. De ha netán mégis megvaló­sítható az ügy, azt azért bizto­san állíthatom, hogy 2004-ig, vagy tíz éven belül akkor sem lesz belőle semmi, dacára az amerikai filmfantáziának. Mert az időutazás lehetőségével egy­szerűen nem tudnánk mit kez­deni. Úgy járnánk, mint Peter Hyams Időzsaru (Timecop) című filmjének szereplői, nekünk is nyomban fel kellene Időutazás hattól fél nyolcig találni a Téridő Ellenőrzési Központot, aminek abból állna a feladata, hogy megakadá­lyozza a dolgot. Mert itt van például ebben a filmben ez a McComb szenátor, aki elnök akar lenni, ezért végigfoszto­gatja az újkori történelmet a bostoni teadélutántól a New York-i tőzsdekrachig, hogy elő­teremtse kampánya számára a tejbe és a médiába aprítani va­lót, potom dollárszázmilliókat. Márpedig a szenátor rossz em­ber. Ezt onnan lehet tudni, hogy szúrósan néz, és folyton orrba vágja a titkárát. A filmben akad még néhány hasonszőrű legény. Ezeket még könnyebb felismerni: csorba a fogsoruk, ferde a szájuk, villog a szemük, általában úgy néznek ki, mintha egy tatár harcos és egy kiskunsági madárijesztő gyengéd találkozásából szár­maznának. Vannak ugyan szu­perfegyvereik, de olyan maflák, hogy tüzelés előtt jól belevilágí­tanak ellenfelük szemébe, hogy ha alszik is netán, időben fel tudjon ébredni és szépen elugor- jon. Úgyhogy a „brüsszeli bi­cepsznek”, vagyis Jean-Claude Van Damme-nak nem sok gondot okoznak ezek a rossz­csontok. Ripsz-ropsz ellátja a bajukat. Hogy is ne, mikor Van Damme-ból ezúttal kettő is van, egyik 1994-ben, a másik 2004-ből átruccanva. És a két bicepsz jól elvan egymással és közös feleségükkel, akit együt­tes erővel sikerül is kimente­niük a fafejű haramiák karmai­ból. Valóban ennyire szkeptikus lennék? - kérdezhetnék sokan (mert hiszen tele a mozi, s ez nem baj). Nincs fantáziám? De- hogynincs. Jókainak például szemrebbenés nélkül elhiszem a Jövő század regényének mind­három kötetét (az ám az időka­land!), Krúdynak a podolini kí- sértetjárást, továbbá Verne ösz- szes műveit, René Clair eladó kísértetét és De Sica milánói csodáját, s természetesen kész­pénznek veszem Hitchcock mester madarait is. Ennyire tu­dok én hinni. De nem hiszek az öncélú technikában. Mert ha csupán műszaki szempontból nézem, az Időzsaru kiváló teljesítmény. Elsőrangú trükkfelvételek, ikre- sített jelenetek, digitális vágás, irányított mozgású kamera, egyszóval minden van benne, ami egy profi látványvilághoz manapság szükséges. De mi­nek? - kérdezhetném, amikor a történet maga a közepes képre­gény színvonalán mozog. Idő­utazásra alkalmatlanul. Már ami a holnapot illeti. A film kizáró­lag a mai estére készült. Hattól fél nyolcig utazhatunk vele a sö­tétben. Nagy Imre Kéményseprők a köztársasági elnöknél Boldog új évet, békét, egészséget, sok erőt és ké­ményseprő-szerencsét kíván­tak pénteken a kéményseprők a köztársasági elnöknek. Göncz Árpád parlamenti dol­gozószobájában fogadta a Magyaroroszági Kéménysep­rők Országos Ipartestületé­nek vezetőit és a „szakma” jól ismert, fekete öltözékét viselő ipartestületi tagot. Az elnök - ahogy kéményseprőt látva dukál - kihúzott egy szerencsét hozó szőrszálat a kéményt tisztító keféből, megfogta zakója gombját, a szép számmal megjelent új­ságírók érdeklődésére azon­ban tagadta, hogy babonás lenne. A kéményseprők több évtizedes szünet után 1993-ban elevenítették fel az államfő köszöntésének több mint százéves hagyományát. 1 i A ■4

Next

/
Thumbnails
Contents