Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő Gazdaság I új Dunántúli napló 9 Pilsen LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS - PÉNZÜGYI OKOKBÓL Hol vannak a szakértők? A hétszáz éves pilseni sör­gyár sem kerülheti el a techno­lógiai megújulást: hiába jók a Pilsner Urquell értékesítési ada­tai, modernizálás címén a hír­neves cég mégis csaknem min­den ötödik munkását elbocsátja. A Reuter jelentése szerint a gyárban - ahol először 1307- ben főztek sört - az értékesítési mutatók ma is szüntelenül nö­vekszenek. A Plzensky Prazdroj azonban automatikus munkafo­lyamatokat épít a termelésbe, s így 2600 alkalmazottjából öt­száznak jövőre új állás után kell néznie. Karcsúsítás Az Amtrak amerikai vasút­társaság felszámol három vasúti pályaszakaszt, más útvonalakon pedig ritkítja a járatokat. A több mint 5 ezer dolgozó elbocsátá­sával együttjáró karcsúsítás célja, hogy elejét vegye a ráfize­tés robbanásszerű növekedésé­nek és a teljes csődnek. A feb­ruártól életbe lépő karcsúsítás 21 százalékos csökkenést jelent a szolgáltatások volumenében. Az elhatározott leépítések nél­kül a vasút 2000-ig 7,3 milliárd dollár deficitet halmozott volna fel. Adósságválság A mexikói pezó 50 százalé­kos radikális leértékelődése mi­att újra felütötte fejét az 1982- ből ismert adósságválság - írja az AFP francia hírügynökség nemzetközi pénzügyi körökre hivatkozva. A mexikói pénz­ügyminisztérium tájékoztatása szerint a latin-amerikai ország adóssága októberben 130 milli­árd dollárnyi, értékben a bruttó nemzeti termék 60 százalékával volt egyenlő. A pezó leértéke­lése előtt még „csak” a BNT 39,3 százalékát tette ki. 75 mil­liárd dollárral a mexikói állam tartozik a külföldi hitelezőknek, 30 milliárddal a magánszektor, 25 milliárd dollárral pedig a bankok. Azzal számolnak, hogy 1995 elejére Mexikó külföldi adósságállománya eléri a 150 milliárd dollárt. Francia borok A francia bortermelők éles támadást intéztek az Európai Unió tervezett intézkedései el­len. A brüsszeli kvótatervek ka­tasztrofális hatást gyakorolnak a francia borvidékekre. Az EU a túltermelést a szubvenciók visz- szafogásával és kvótákkal akarja csökkenteni: az éves termelést 189 millió hektoliter­ről 154 millióra szorítják vissza, a francia bortermelés pedig a je­lenlegi évi 53,6 millió hektoli­terről 51,8-ra esik vissza az év­század végéig. Szükség van a falugazdákra A falugazdász hálózatot az Antall-, illetve a Boross-kormány hozta létre, s az egyik szorgalmazója Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) akkori politikai államtit­kára volt. Az új kormány hivatalba lépése óta mind gyakrab­ban halljuk: nem kellenek falugazdák. December 31-én lejárt a falugazdák szerződése.-Lesz-e folytatás? - kérdez­tük Szerdahelyi Pétert, az FM közigazgatási államtitkárát.-Először arról kell szólni, hogy mi a célja a hálózatnak, és az vállalható-e. A privatizáció­val, az átalakulással, egyszóval a tulajdonváltással a mezőgaz­daságban egy olyan jelentős új réteg jött létre, amely gazdálko­dónak minősíthető, tapasztalatai vannak magáról a gazdálkodás­ról, a termelés folyamatairól, de kevésbé járatos más ügyekben, például a pénzügyeken, a ban­kokkal való kommunikáció formáiban, a piacrajutás lehető­ségeiben, a jogszabályokban való eligazodásban. Az elmúlt évben a termelésen kívül mással ugyanis nem kellett foglalkoz­nia a gazdálkodónak. A falu­gazdász-hálózat ötlete egészsé­ges volt, és ma is létjogosult­sággal bír, hiszen az egyéni gazdálkodók tábora nő. Nem kevesebb termelési potenciállal rendelkezik, hanem többel, mint egy évvel ezelőtt. Sőt, láthatóak a számokból is, hogy a tulajdo­nosokra jellemző szorgalommal alakulnak ki a családi vállalko­zások, egyéni gazdaságok. Ezért fontos, hogy a tárca szer­vezzen valamilyen szakmai se­gítséget a számukra. 400 millióval kevesebb a keret- Ehhez két formáció áll ren­delkezésre: az egyik a klasszi­kus szaktanácsadás és annak ál­lami segítése, a másik a falu­gazdász-hálózat intézménye. Ez utóbbiról szólva: 760 ember dolgozott az idén falugazdász­ként, akikkel szerződéses mun­kaviszonyt kötöttünk. Munká­jukat a megyei földművelésügyi hivatalok koordinálják, ellenőr­zik. Az elmúlt időszakban bebi­zonyosodott, hogy munkájukra szükség van. Am a jelenlegi formában nem működhet to­vább a hálózat, mert míg az idén, csonka évet számolva - áprilisban kötötték meg a szer­ződéseket - 1 milliárd forint volt a finanszírozásra, addig jö­vőre, amennyiben a parlament jóváhagyja a költségvetést, 600 millió forint áll rendelkezésre.- Miképpen változik a műkö­désiforma?- A megyei hivatalokat meg­bíztuk, mérjék fel, értékeljék, ki az a falugazdász, akit továbbra is érdemes alkalmazni, és kik­nek a további foglalkoztatásáról kell lemondanunk a pénzügyi korlátok miatt. így várhatóan 350-400 ember marad az FM finanszírozásában a tavalyi megoldással, azaz szerződése alkalmazásban. Ez nagy érvá­gás, mert körülbelül a felére csökken a létszám, de ők meg­felelő anyagi feltételekkel dol­gozhatnak. De lehet, hogy ér­demes volna nagyobb létszámot A szerződéskötők felelőssége- A falugazdász főállású szerződést kötött? Mert ha igen, akkor pénzügyi korlátok közé kénytelenek szorítani a falugaz­dászokat.-Eddig nem főállásúak vol­tak a falugazdászok. Bár ez ügyben is ért minket kritika, mondván, összefér-e a megbí­zatással, ha valaki vállalkozó is. Nem félő-e, hogy a saját vállal­kozása javára informálja a kö­zeget? De Nyugaton sem isme­retlen ez a kettősség, s úgy gon­dolom, hogy legfeljebb egy Úgy tűnik, a szállodaprivati­zálás baljós csillagzat jegyében történik. A HungarHotels ma­gánosítására vonatkozó döntést a kormány felülvizsgáltatta, mert az ipari és kereskedelmi tárca a döntés után ébredt rá arra, hogy talán mégis szállo­dánként volna jobb eladni a lán­cot. Miért nem szóltak korábban? Nem kaptak megfelelő infor­mációt a másik kormányszerv­től? Ilyen és hasonló kérdések nemcsak a hazai megfigyelők­ben, hanem a külföldi befekte­tőkben is felmerülnek, akik a kormányzattól elvárják a ki­számíthatóságot. A másik köve­télmény: meg lehessen ismerni a cselekedetek rugóit Az talán másodrendű, hogy ezek az el­vek tetszenek-e valakinek, vagy sem hiszen mindenkinek amúgy sem tetszhet minden lépés. De áttetsző, átlátható legyen a dön­tések rendje. Ám a legutóbbi eset egyik követelménynek sem felelt meg. Sajnos nemcsak kiszámít­hatatlannak, érthetetlennek is tűnik, hogy a kormány nem bí­zik saját hivatala döntésében. Vagy csak egyik tárca a másik­ban? Üzleti titkaik vannak egymás előtt? Vagy talán a koa­líciós partnerek konkurálnak egymással tárcaruhákba bur­kolva érdekellentéteiket? A tavaszi választások után azt reméltük, hogy az ígéretek szerint végre olyan szakértők kezébe kerül a kormányrúd, akik előre kidolgozott program alapján fognak kormányozni. Szakértők döntenek majd a bo­nyolult ügyekben, az olyanok­ban, mint amilyen például a szállodák privatizálása. A leg­utóbbi események fényében meg kell kérdeznünk:hol ülnek a téma szakértői, az eredeti dön­tést meghozó vagy az azt felül­vizsgáló hivatalokban? Bácskai Tamás Egyre több az egyéni gazdálkodó Fotó: Tóth L. foglalkoztami a hálózatban. Ezért a rendelkezésünkre álló 600 millió forintból 200-at tar­talékolunk és partnert keresünk az ésszerű felhasználásra. Az első lépéseket már megtettük ez ügyben. Megkerestük a Bel­ügyminisztériumot, amely az önkormányzatokat felügyeli, hogy azok az önkormányzatok, amelyek úgy ítélik meg, hogy saját térségük adottságához, helyzetének javításához szük­séges a falugazdász, azok a BM kompetenciájában foglalkoztas­sanak ilyen szakembert. Mi ezeket a törekvéseket a 200 mil­lió forintból 50 százalékban megtámogatnánk. Ha tehát ők is olyan típusú szerződéseket köt­nek, mint mi, akkor ez a 200 millió 400-ra nő, ami újabb 350—400 falugazdász foglalkoz­tatásához elég. A BM már értesítette az ön- kormányzatokat, és támogatja ezt a gondolatot. Az önkor­mányzatokat pedig mi is felkér­jük, záros határidőn belül je­lentkezzenek, ha ilyen igényük van. évig marad talpon az, aki a köz­séget, a falut így informálja. Ugyanis kiderül az elfogultság. Másrészt a földművelésügyi hi­vataloknak e téren nagy a fel­elősségük. Olyanokkal kösse­nek szerződési és olyan ellenőr­zést gyakoroljanak, akik fél év, egy év múlva is megfelelnek a követelmény szintnek.-Mikor válik mindez való­sággá?- A parlament elfogadta a költségvetést, ezzel ez máris va­lóság, és minden papírmunka azonnal indítható. A jelenlegi szerződésben az egyik paragra­fus kimondja, hogy 30 nappal korábban mindkét fél jelezheti a szerződéstől való elállás szán­dékát, ezért kaptak kézhez a fa­lugazdászok egy ilyen tartalmú levelet. S nem azért, mert mind a 760 emberrel szerződést bon­tunk, hanem mert a jogrendet tartottuk be. Remélem, január elején jelentős részük a szerző­déskötésre kap felkérést.- Kapnak-e decemberi fize­tést a falugazdászok?- Természetesen. H. Gy. Gépkörök Szeptemberben a Magyaror­szági Németek Gazdaszövet­sége révén egyhónapos tanul­mányútra kijutottam Németor­szágba különböző gépkörök­höz, és így mélyebb betekintést nyertem mind a szervezésbe, mind a mindennapi munkába. A gépköröket 1957-ben kezd­ték kiépíteni, s mostanra már az egész világon elterjedt és funk­cionál ez a munkaszervezési rendszer. Mi az a nagyszerű megoldás ebben, ami a mozgalmat ilyen széles körben elterjesztette? - A kölcsönös munkavégzés rend­szere. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden gazdának minden nagygépet megvennie, hanem elég egy-kettőt beszereznie és azokat munkacsúcsok idején egymás gazdaságában - termé­szetesen teljes térítésért - ma­ximálisan kihasználni. Ezáltal csökken a gépekre szükséges tőke igénye, elkerülhető lesz a túlgépesítés, és a gazdák nem adósodnak el. Ez a szervezeti forma most itthon is a mezőgazdaság átala­kulása során járható út lehet, hi­szen az induló gazdaságok most szerzik be azokat a gépeket, amelyekkel dolgozni fognak. Jó lenne - a jövő érdekében -, ha a túlgépesítést és az ehhez kap­csolódó eladósodást az új gaz­dák elkerülnék! Németország­ban egy gépkör egy évben 2-5 millió DM forgalmat bonyolít le. Ami annyit jelent, hogy egy évben ennyi pénz marad úgy a gazdák zsebében, hogy nem áll nagyértékű gépekben, amit le­het, hogy csak 2-3 napot hasz­nálna egy kisüzem. Nagyon jó volt látni ezt a munkaszervezési megoldást, ami nemcsak az egyes gazdák­nak, de nagyobb közösségeknek is előnyeit nyújtja. Tapasztalni a gazdák és a gépkörvezetők közvetlenségét, gyors probléma megoldó képességét annak elle­nére, hogy nem egyszer 50 km. is elválasztja őket. Kérem : azokat a Szigetvár környéki gazdákat, akiket ez mélyebben érdekel, jelentkez­zenek nálam levélben (7900 Szigetvár, Zalka M: u. 3.) ifj. Hornung János A libamájkivitel A magyar libamáj kivitelét ismét engedélyhez kellene kötni, mert az idén bevezetett liberalizáció miatt megugrott az export mennyisége és zuhantak az eladási árak. E véleményt a Baromfi Terméktanács ülésén fejtették ki. A 12 legnagyobb feldolgozóüzem szerint 1200 tonnában kellene maximálni a libamájkivitelt az idei várható 1800 tonna helyett. Az exportő­rök hajlandók az önkorláto­zásra, de ennek csak akkor van értelme, hä az ipari tárca döntést hoz a szeptemberben kezdemé­nyezett és a kivitel korlátozásá­ról szóló ügyben. ........ i ■ N em lesz központi bérszabályozás a mezőgazdaságban Az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülése után elégedetten állhatták fel az asztal mellől az agrár-érdekképviseletek: sike­rült a mezőgazdaságban dolgo­zókat érintő jelentősebb horde­rejű kérdésekben megállapo­dásra jutniuk a kormányzattal.-Melyek voltak azok a leg­fontosabb követelések, ame­lyekben a Pénzügyminisztérium végülis engedett? - kérdeztük Szeremi Lászlónétól, a Mező- gazdasági Szövetkezők, Terme­lők és Gazdálkodók nevében tárgyaló MOSZ főtanácsosától.- Sikerült dűlőre jutnunk a kormányzat képviselőivel ab­ban, hogy az idén leadott kár­pótlási utalványok adókedvez­ménye jövőre is fennmaradjon. A megállapodás része lett az is, hogy a külső üzletrész-tulajdo­nosoktól visszavásárolt szövet­kezeti üzletrész bevonása - mű­ködtetése - során keletkező nyereség nem képez majd adó­alapot. Vagyonszerzési illeték meg­fizetése alóli mentességre szá­míthatnak mindazon szövetke­zetek, amelyek szétválnak, át­alakulnak, illetve egyesülnek. Sikerült az érdekképviseletek­nek elérniük, hogy a földjüket haszonbérbe adó tulajdonosok, amennyiben a bérleti díjból származó jövedelmük összege nem éri el az 50 ezer forintot, választhassanak, hogy a szemé­lyi jövedelemadózás szabályai szerint adóznak, vagy 20 száza­lék forrásadót fizetnek. Az öt­venezer forinton felüli bérleti díj azonban már összevonás alá eső jövedelemnek számít jö­vőre. Abban is megállapodtunk, hogy jövőre nem kell majd tele­kadót fizetniük azoknak, akik­nek belterületi, mezőgazdasági hasznosítású földjük, földrész­letük van. Amennyiben a par­lament a keretmegállapodást jóváhagyja, 1995-től a termelők nem gázolaj-támogatást, hanem fogyasztási adó visszatérítést igényelhetnek.- Heves vita folyt a mezőgaz­dasági szektorban dolgozók jövő évi keresetének alakulásá­ról, de végülis megegyeztek a felek, hogy a kormány nem szól bele, nem szabályozza központi­lag a bérek alakulását, a béral­kut rábízza a munkaadói, illetve munkavállalói szervezetekre.-Az ÉT-n született megálla­podás meghiúsította a kor­mánynak azt a szándékát, hogy a hat mezőgazdasági alapot ösz- szevonják. A tárgyalások ered­ményeként 1995-ben csak az Erdészeti és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kerül egy kalap alá.- Mennyiben módosulhatnak még az ET-n született megálla­podások?-A kormány garanciát vál­lalt arra, hogy a megállapodás­nak tartalmilag megfelelő mó­dosító indítványokat terjeszt be a T. Ház elé, s ígéretet tett, hogy azok beépülnek majd a jövő évi költségvetésbe is. Ezután már csak a parlamenten múlik, hogy megszavazza vagy sem a meg­állapodásban rögzítetteket. (újvári) Itt a pénz, hol a pénz? A nemzetközi cégek képvi­selői már évek óta méltatlan- kodnak amiatt, hogy Magyaror­szágon hetekbe telik, amíg a pénzek az egyik bankból a má­sikba érnek. Vajon addig kinek dolgozik a tőke? Kinek a szám­láját gyarapítja a kamat, ami egy nagyobb összeg esetében két hétre is jelentős summa? Külföldön mindez elképzel­hetetlen, az átutalásokat elekt­ronikus úton, azonnal - általá­ban 24 órán belül - teljesítik. De ha egy megrendelő azonnal szeretné átutalni a munkadíjat egy vállalkozó számlájára, en­nek sincs akadálya. Nos, több éves tervezés és fejlesztés eredményeként Ma­gyarországon is kiépült a bank­közi átutalások elektronikus rendszere, amit szakmai nyel­ven zsíró rendszernek hívnak, s november 18-tól működni is kezdett. Kostenszky Péter, a Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatója ezzel kapcsolatban el­mondta:- Az új rendszerben az átuta­lásra megbízást adó ügyfél „pa­pírbizonylatát” sem a címzett bankja, sem maga a címzett ügyfél nem kapja meg. A meg­bízási nyomtatványról a bank az adatokat számítógépre viszi át és elektronikus úton továbbítja. A számítógép sajnos nem tudja korrigálni a hibákat, ezért a feladónak kell a korábbinál sokkal gondosabban kitölteni az átutaláshoz szükséges nyomtat­ványt. Pontosan kell beírni a könyveléshez szükséges infor­mációkat, a címzett számla számát. Biztosítások esetében gondosan fel kell tüntetni mondjuk a gépjármű rendszá­mát,a biztosítási kötvény szá­mát, a családi kifizetések esetén a vízóra számát, a telefonszá­mot, és így tovább.- Mi történik akkor, ha valaki mégis rosszul tölti ki a megbí­zást?- Azonosíthatatlan számla­szám esetében a bank visszaje­lez a megbízónak. Ha a bank té­vedéséből egy másik ügyfél számlájára kerül az átutalt ösz- szeg, akkor azonnal kijavítják a hibát és intézkednek a pénz "visszaszerzéséről". Ha az ügy­fél hibázott, akkor a pénz visz­szaszerzése kissé hosszadalma­sabb lehet.-Az új rendszer bevezetésé­vel kapcsolatosan van-e valami teendőjük az átutalási betét­számla-, illetve folyószámla-tu- lajdonosoknak ?- A bankok automatikusan intézik tovább a megbízásokat, az ügyfeléknek semmi teendő­jük nincs.- A korszerűbb technikáért többet kell-e fizetnünk?-A bankok jutaléka ezzel összefüggésben nem változott. Az átutalásokért 1-2 ezreléket számítanak fel.-Előfordulhat-e, hogy vala­melyik bank ezután is - a saját hasznára - „parkoltat” pénze­ket és azokat késedelmesen utalja át?-A Magyar Nemzeti Bank természetesen figyel erre is. Rendszeres célvizsgálatokkal ellenőrzi ä bankokat, amelyek­nek nem érdekük a késedelmes átutalás, hiszen az elszámolások alapján erre az ügyfelek is rá­jönnek és probléma esetén más, korrektebb bankot választanak. N. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents