Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-06 / 5. szám
6 új Dunántúli napló Társadalom 1995. január 6., péntek Mario Cuomo gratulál Patakinak PATAKI, A MAGYAR ... Hivatalba lépett New York új kormányzója Vitatható látványossággal lépett hivatalba 1995 első munkanapján New York állam új kormányzója. „A magyar”, 49 éves George Pataki - akinek megválasztása novemberben az országos republikánus földcsuszamlás ellenére meglepetést keltett - eltávolította helyéről az egykori demokrata kormányzó és későbbi legendás elnök, Franklin Roosevelt portréját, s helyére egy másik képet helyeztetett: a konzervatív, republikánus Teddy Rooseveltét, aki New York „ország” kormányzói tisztéből költözött át a washingtoni Fehér Házba. Jelképnek nem akármilyen a példaképek cseréje: sokak szerint főként azt igazolja, hogy a választási háborúság a demokrata választási ellenféllel, az előd Mario Cuomoval még mélyebb nyomokat hagyott az apai részről magyar származású, a Yale és a Columbia egyetemet egyaránt megjárt kitűnő jogászban, mint ahogyan azt feltételezték. Cuomo és támogatói ugyanis előszeretettel azt hajtogatták Patakiról, hogy egy kisváros korábbi polgármestereként nem igazán érett Amerika egyik kulcsállamának kormányzására. Sőt éjjel-nappal hirdették, hogy csupán bábja annak az Alfonse D’Amato republikánus szenátornak, akit már többször vádoltak - sikertelenül - korrupcióval. Alkalmatlanságának folytonos hangoztatásával sikerült szembeállítani vele New York város egyébként republikánus polgármesterét, Rudolph Giulianit is, aki a választási harcban végül a demokrata párti Cuomot támogatta: közös olasz származásuk erősebbnek bizonyult, mint az őket elválasztó párthatár. S most mégis republikánus mind a város, mind New York állam első embere, s a kibicek hangosan találgatják, hogyan tud majd együttműködni egy olyan páros, ami másutt a zavartalan működés legfőbb biztosítéka. De a politika Amerikában igazán produkál különlegességeket. Ilyen Pataki maga, aki - állítják - például csak megválasztása után értesült New York költség- vetési deficitjének mértékéről, s nem titkolta, hogy az meglepetésként hatott rá. Ma is inkább csak találgatják, hogyan is fog kormányozni. Azt persze már a kampány során tisztázta, hogy „kevesebb államot és kevesebb adót” óhajt a polgárok számára, s ez - úgy tűnik - többekre hatott, mint ahogyan ellenfelei hitték. Mint ahogyan az is, hogy Pataki gyökerestől meg akaija reformálni az állam egész szociális rendszerét, s harcot ígér a bűnözés ellen. Ma már biztosak benne, hogy New Yorkban - sok más amerikai államhoz hasonlóan - az új kormányzó újra bevezetteti a halálbüntetést, amit 12 éven át Cuomo vétója akadályozott meg. Ez lehet akár az általa benyújtandó első törvényjavaslat i s. Kocsis Tamás Új utakon a JPTE Továbbképző Központja Beszélgetés dr. Herich György igazgatóval A Janus Pannonius Tudományegyetem élére a nyáron új vezetés került. Céljuk az egyetemi karok munkájának összehangolása mellett az egyetem erőforrásainak maximális hasznosítása. Az újonnan létrehozott Továbbképző Központ stratégiai tervének kidolgozására, majd annak elfogadása után az igazgatói teendők ellátásra a rektor dr. Herich Györgyöt, a közgazdaságtudomány kandidátusát kérte fel.- Ön a JPTE közgazdasági karának oktatója, egyetemi docens, az INVESTAR Egyetemi Tanácsadó Kft. vezetője, több hazai és vegyesvállalat gazdasági tanácsadója, tisztségviselője, igazgatósági tagja. Szakmai elismertségét az 1994. évben kapott közgazdász-díj is bizonyítja. Miért vállalta ezt a feladatot?- Amikor dr. Barakonyi Károly megkeresett, tisztában voltam vele, hogy az egyetemi továbbképző központ kialakítása nagy kihívás számomra, s egyszersmind nagy lehetőség az egyetem részére. Az ember életében ritkán adódik, hogy mindenféle korlát nélkül kidolgozhat egy koncepciót. A JPTE Továbbképző Központ létrehozása pedig különösen szívügyem, mert szerintem e térség legfontosabb erőforrása az egyetem és a hozzá kapcsolódó intézményekben lévő szellemi kapacitás.- Miért vált szükségessé a továbbképző központ létrehozása ?-A korábbiakban többnyire egymástól elszigetelten szerveztek továbbképzéseket a karok, pedig már 1990-ben készen volt egy koncepció a Business Scoolra. A vállalkozási területre irányuló törekvések azonban akkor még nem kaptak kellő támogatást. így a piacképes ismeretekkel rendelkező oktatók legkreatívabb része különböző külső vállalkozások felé fordult, sikeres önálló vállalkozásokat épített ki, más részük az egyetem lehetőségeit kihasználva, az egyetemen belül teremtett önálló mozgásteret magának. A költségvetési keretek azonban egyre szűkösebbek, az egyetem a fejlesztésekhez szükséges pótlólagos forrásokhoz csak saját erőből juthat. Ehhez sem a régi szervezeti, sem az érdekeltségi rendszer nem volt megfelelő, szükségessé vált a korábbi továbbképzési rendszer teljes átalakítása.- Milyen a JPTE Továbbképzési Központ új szervezeti felépítése?- Az új szervezeti felépítés a tanfolyamvezetőkre helyezi a hangsúlyt, az egész képzés fókuszába ők kerültek. Ők döntenek nemcsak a tartalmi, a szervezési, de a pénzügyi kérdésekben is. A továbbképző központ tevékenységi körét kibővítettük, egységes pénzügyi rendszert dolgoztunk ki, melynek segítségével az egyetemi oktatókat és kutatókat egzisztenciálisan is kötni tudjuk az egyetemhez.-Miben látja a továbbképző központ újszerűségét?- Hét szakirány működik: jogi, közgazdasági, természet- tudományi, bölcsészettudományi, idegennyelvi, központi (több szakirányt érintő) és távoktatási. Az oktatás három fő alappilléren nyugszik: egyetemi szintű, minőségi oktatás, tananyagfejlesztés és szakmai felügyelet. A három terület szükségszerűen egészül ki egy negyedikkel, az oktatás anyagi érdekeltségének megteremtésével. Fontosnak tartom, hogy az egyetemi oktató csak egyetemi szintű oktatást végezzen. Saját továbbképzési területünkön saját tananyagellátást szeretnénk biztosítani, elérve, hogy más továbbképző intézmények is a mi tananyagainkat használják. A szakmai felügyeletet az egyetem lássa el, a vizsgáztatás, a minőség biztosítása, a diplomák akkreditálása is az egyetemen legyen megoldva.- Melyek a fejlesztés főbb területei?- Olyan új területeken indítunk be képzést, mint a nulladik évfolyam, a posztszekunderi, vagy az euromenedszer, de a Szakképzési Jegyzék alapján is több mint 50 új továbbképzési terület fogalmazható meg. Az oktatás továbbfej le'sztésének egy másik célja, hogy kitörjünk a városból és országosan indítsuk el képzéseinket. Én azt akarom elérni, hogy néhány éven belül, esetleg már az ősztől Kelet- és Nyugat-Európában is tudjunk indítani továbbképzéseket. Nyugat-Európában főként nyelvi képzéseket, hiszen 170 helyen oktatnak magyar nyelvet, amit koordinálni, menedzselni kellene, de a Magyar- ország felé kacsingató külföldi cégek számára is fontos lehet a magyar gazdasági és társadalmi környezet a magyar mentalitás megismerése. Az euromene- dzser képzésnek fontos része, hogy szakembereink megismerjék a nyugati társadalmi, gazdasági kultúrát, és mozogni tudjanak abban a környezetben is.- Hogyan képzeli a tervek megvalósítását?- Az általam elképzelt mértékű fejlesztés rövid idő alatt csak egy országos hálózat létrehozásával biztosítható. Engem nem elégít ki mondjuk évi 10%-os reálnövekedés. A szándék és lehetőség ennél lényegesen nagyobb, ugrásszerű fejlődést ígér. Egyetemünk multimédia stúdióval rendelkezik, így bármely információhordozóról számítógépre tudjuk tenni az információt és viszont. A távoktatás egy hatalmas fejlődés előtt álló új módszere a továbbképzésnek. Ehhez nagyon jó szakemberek, nagyon jó tananyagok és kidolgozott projektek kellenek.- A Továbbképző Központ feladatainak az oktatás csak az egyik része. Mit tervez még?-Az oktatás mellett, ehhez részben szervesen kapcsolódó önálló irodák indítását tervezzük. Az elmúlt héten négy pályázatot írtam ki, amelyekben a többi tevékenység irodavezetőit keresem. A tananyagellátás, a könyvkiadás fontosságáról már beszéltem. A tananyagkészítés maga is profitorientált tevékenység lesz, amibe beletartozik a tananyagok megpályáztatása, de a készítésen túl a kiadás és a terjesztés is. A rendezvényiroda konferenciák, kiállítások szervezésével foglalkozna, az információs iroda feladata a menedzselés, a marketing, az arculatteremtés. A vállalkozói iroda inkubátor jelleggel keretet biztosít az oktatók szakmai jellegű vállalkozásaira, a nemzetközi oktatási iroda pedig a külső kapcsolatok kialakítását, folyamatos menedzselését végzi. Képzeljük csak el, az egyetem a térség legnagyobb munkáltatója, ahol hatalmas szakmai ismeret és sok ötlet keletkezik naponta. Itt több tízezer ember él, oktatók és hallgatók, akik hatalmas piacot jelenthetnek, mert nemcsak tanulnak, de öltözködnek, táplálkoznak, utaznak és így tovább. Jó lenne ezt is az egyetem érdekében hasznosítani önállóan, vagy más vállalkozásokkal együttműködve.- Ezek jórészt tervek, mikorra várható megvalósításuk?- A szenátus elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatot. A személyi feltételek kialakítása folyamatban van, január végére lezáródik a pénzügyi rendszer átalakítása, lezajlanak a szükséges belső átszervezések, elkészülnek az oktatási programok. Utána elindulhat az igazi munka.- A tervezést, a struktúra kialakítását nyáron kezdte el. Van már valami konkrét eredménye?- Nagy öröm számomra, hogy az oktatók részéről nőtt a kezdeményezőkészség. Sokan megkerestek, hogy szeretnének egy-egy területen oktatást indítani. Fontosnak tartom, hogy a továbbképzésben résztvevők között nincs hierarchikus viszony, minden oktató egyenrangú, azonos feltételekkel dolgozhat, akár direkt a továbbképző központtal is. Az ősszel adtuk át Dél-Du- nántúlon legkorszerűbb nyelvi képzési központját és befejeztük épületünk 5. szintjének rekonstrukcióját. Többek közt új tantermeket, multimédia-stúdiót alakítottunk ki. A közelmúltban sikerült Fonyódon egy új épületet vásárolnunk bentlakásos továbbképzés számára. Az igazi siker, ha a most meglévő mintegy ötezer hallgatónk és oktatónk elégedett lesz a munkánkkal, és számuk évről-évre nő.^ Sallai Éva SZUBJEKTÍV „KRÉTA-RAJZ” 5. Knósszosz A világörökség része. Húsz éve szeretnék eljutni ide. A helyi járatú busz jó szokás szerint az úttestre önti az embereket, merthogy járda az itt nincs. A terméketlen kopár táj közepén csak egy dombocska már, ami egykor a Krétát uraló palotaváros lehetett. Belépő 1000 drachma, videó külön 1000 drachma, fényképezni szabad. A dolognak, a turisták megvá- gásán túl egyetlen magyarázatát találjuk: akinek van pénze videóra, annak feltehetően van egy plusz ezrese erre. Ha azt írom, hogy Knósszosz romjaiban is fantasztikus, nem mondtam semmit. Sir Arthur Evans, a kitűnő angol régész életéből 40 évet és teljes vagyonát áldozta arra, hogy a dombok alól előhozza az emberiség történetének legnagyobb palotájából azt, ami még előhozható. Látható a mondái labirintus egy töredéke, néhány darab a vörös-fekete oszloprendekből, a félelmetes Minosz király egykori trónja, a tér, ahol a legendás bikaviadalokat rendezték, az istálló, ahol Minotauroszt, a rettenetes szűzfaló szörnyet tartották. Honnan a 2000 évvel Krisztus ezelőtti civilizáció tudása? A betonszerűen simára csiszolt kőlapok, a 3 szintes oszloprendek, a vízvezeték, az öblítős WC, a mozgatható szőnyegfalak, az elképesztően magas művészeti technikát tükröző falfreskók, a lineáris „B”-írás, a szobányi méretű tárolóedények, a pithoszok, a bikakultusz - mindez honnan? A helyszínről jól látszik, hogy a palota egykoron a vidék legmagasabb dombján állt. Lakói innen ellenőrizték a környéket, ez volt életük tere, és nyilván egy korábbi rettenetes özönvíz emléke is kísértette őket: minél magasabbra és sok- szintesen, fejlett vízelvezető rendszerekkel építkeztek. Az egykori zseniális építőknek szökőárral már nem kellett szembenézniük, hiába készültek föl rá; ám az egykori kontinens elsüllyedését követő utórezgéseket, és a nem messze fekvő Thére (Szantorini) vulkán kitörését már nem bírták átvészelni. 1000 év alatt háromszor dőltek romba a paloták, és háromszor építették őket újjá, mígnem a dórok támadása és a természeti katasztrófák véget vetettek a titokzatos eredetű, rendkívül fejlett civilizációnak. Atlantisz öröksége? Cousteau kapitány amforák ezreit hozta felszínre a krétai tengerből: elképzelhetetlen szerinte, hogy ennyi hajó egyidjűleg elsüllyedt volna; sokkalta inkább a víz alá került területek lakosainak eszközeiről lehet szó. Olyan tárgyak kerültek elő a tenger ‘ mélyéről, amelyek aranyból és rendkívül magas művészi színvonalon készültek: ám egyetlen ismert kultúra darabjai közé nem sorolhatók be! S ki is írt először a híres elsüly- lyedt kontinensről? Platón, aki bár nem volt kortárs, de pontos információi, megkockáztatom, pontos forrásai lehettek a katasztrófáról, olyan részletesen tudósít róla. Nem vagyok régész, de amit láttunk, annak alapján gondolom, fölösleges Atlantiszt a Bermuda háromszögben keresni. Földrajztudósok véleménye szerint a nagy földrajzi átalakulási folyamatok még most sem fejeződtek be, az Egei tengerből, véleményük szerint egy új hegyvonulat fog kiemelkedni.. . Elbúcsúzunk az ókori Kréta központjától, amelynek látványát semmiféle leírás nem adhatja vissza. Megvásároljuk az Evans nyomán rekonstruált posztert, amely azt mutatja be, milyen is lehetett Knószosz fénykorában és teljességében. Üveg alatt a falon fog emlékeztetni a nagy találkozásra. Bebesi György A V ‘A *
