Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Jóra ne mostanában számítsunk Kényszerpályák és meg nem tett lépések a gazdaság talpraállításában Kapitális, 5,20 kg-os agancsú dámbikát lőtt a napokban Baranyában Debreczeni Pál szegedi sportvadász. A dámot Illés Zoltán, hivatásos vadász kíséretében ejtette el. Az előzetes megyei bírá­lat alapján a trófea az 1994. évi ranglista 1-3. helyének várományosa. Több, mint nyolc évvel ez­előtt a tenkesi Kittenberger Kálmán Vadásztársaság telepített dámot a társaság vokányi terüle­tén. Képünkön a trófea mellett Éva László, a vadásztársaság elnöke Fotó: Bolkovics László A TERVEZETTNÉL TÖBB TÉGLA FOGYOTT Kihűlt a kemence a mohácsi téglagyárban Egymillióba kerül a gépek felújítása A gazdasági megújulás egyik legnagyobb gátja, hogy nem szorítják vissza az inflá­ciót - véli dr. Bélyácz Iván. A pécsi közgazdász profesz- szorral a közelebbi és távo­labbi kilátásokról beszélget­tünk.-Az idén a magyar gazda­ságnak rendkívül súlyos hely­zetben kellene kiutat találnia. Tavaly ugyan egy rendkívül hosszan tartó visszaesés majd stagnálás után megindult a gaz­dasági növekedés. A gazdaság- politika és a politika feladata az, hogy ez a növekedés ne törjön meg, másrészt az 1993 óta egyre súlyosbodó egyensúlyi válságot meg kell kezdeni föl­számolni.- A korábban hatalmon lévők szerint a mostani lépések éppen azt a stabilizációs folyamatot vetik vissza, ami például a tava­lyi gazdasági növekedést ered­ményezte.- Ez csupán politikai érvelés. A mindenkori ellenzék dolga a mindenkori kormány bírálata, ám a kérdés szakmai és valós vonásai másképpen festenek. A gyökerek 1990-91-ig nyúlnak vissza, amikor a korábbi kor­mányzat részéről elkezdődött egy stabilizáció a magyar gaz­daságban, ami felemás eredmé­nyeket hozott. Hiszen a lénye­gében sikeresnek mondható pénzügyi stabilizáció mögött nem erősödött meg az ezt meg­alapozó, és az eredményeket hosszabb távon garantáló reál- gazdaság. Nem történt szerke­zetváltás, a strukturális refor­mok gyengének bizonyultak. Tehát teljesen mindegy, hogy milyen kormány van uralmon. Ha maradt volna a régi, az is rá­kényszerült volna a mostani megszorító lépésekre. Elsősor­ban azért, mert két egymást kö­vető évben a külkereskedelmi mérleg és a nemzetközi fizetési mérleg hiánya elérte a három- milliárd dollárt, ami megközelí­tőleg tíz százaléka az adott év­ben előállított bruttó nemzeti A most elkészült gyorsmérleg szerint több mint 20 ezer Suzuki Swift készült a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában 1994-ben. Tavaly 16.081 hazai gyártmányú Swift-et értékesí­tettek az országban, 30 száza­lékkal többet mint 1993-ban. A legnépszerűbb modell még mindig az 1,3 literes, ötajtós GL és GLX változat volt. Bár a konkurrencia adatai egyelőre nem ismertek, a gyorsmérleg szerint úgy tűnik: a Magyar Su­zuki Rt. részesedése az új autók magyarországi piacán megkö­Viták, gyanűsítgatások, el­utasítások jellemezték az Or­szágos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) születését, ám végül is a takarékszövetkezetek többsége belátta szükségessé­gét, s egy éve, 1993. november 9-én aláírta az alapító okira­tot. Működésükhöz az állam 2,7 milliárd forint értékű ál­lamkötvénnyel járult hozzá, a Phare-program keretében 800 milliót kaptak, a takarék- szövetkezetek pedig az 1992-es mérlegfőösszegük 0,5 ezrelékét, összesen 55 millió forintot fizettek be az alapba. A takarékszövetkezetek leg­főképpen azért ódzkodtak a kö­zös alap létrehozásától, mert féltették nehezen kivívott önál­lóságukat, ugyanis az állami támogatás mértékének megfele­Dr. Bélyácz Iván Fotó: Müller terméknek. Ez annak a nagyon keserves piacgazdasági átalaku­lásnak az ára, amit szükségkép­pen meg kell fizetnünk. Nem akarom ezzel mindenáron a kí- vülállóságomat bizonygatni, de úgy gondolom, hogy a politiká­nak nincs olyan mindenható rá­hatása a gazdaságra, hogy ami jó, azt csak a politika csinál­hatja, ami rossz, azt csak a poli­tika tolhatja el.- Azt tehát mindenképpen si­került elérnünk, hogy már nem politika-függő a gazdaság...- így igaz, de én a másik ol­dalát hangsúlyoznám: azt, hogy a stabilizációhoz kormányzati elszánás kell. Nem a régi kor­mányzat számlájára írom, hogy újra kell kezdeni a stabilizációt. A stuktúraváltás, a piacgazda­ságra való átmenet nem két-há- rom év feladata. Mert mit tett az előző kormány? Megnövelte a valuta tartalékokat, 1993 köze­péig a korábbi 35 százalékról időlegesen 18 százalékra vissza tudta szorítani az inflációt, ösz­tönözte a külföldi tőkebehoza­talt, és így tovább. Ugyanakkor azt a strukturális átalakítást, ami munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezetett, nem váltotta ki azzal, hogy képesek legyünk új munkahelyeket te­Suzuki év vége zelíti a 20 százalékot. Import Suzukit 848-an vásároltak ta­valy, míg az Esztergomban gyártott kocsik közül 330 kül­földön talált vevőre. Az elmúlt évben beindult a második műszak és a Swift-ek magyar beszállítói részaránya meghaladta az 50 százalékot. Kiépült az ország legnagyobb lően határozták meg a döntési jogokat is, a Pénzügyminiszté­rium pedig az államkötvény jut­tatással többségi hatalommal bírt az alapban. A kormány viszont az újkori bankcsődöket követő pénzügyi megrázkódtatásokat elkerü­lendő, mindenféleképpen szere­tett volna belelátni a takarék- szövetkezetek gazdálkodásába, az alap létrehozásával ez meg is valósult. A vidék bankja szere­pét betöltő pénzintézetek integ­rációjának voltak politikai fel­hangjai is, egyes pártok elkép­zelése szerint az újsütetű gaz­dák hitelellátását kellett volna megoldani a legnagyobb háló­zattal rendelkező takarékszö­vetkezeteknek. A szándék ellen leginkább ezek a kis pénzintéze­tek tiltakoztak, mondván ez az üzlet rendkívül bizonytalan, remteni, új tevékenységi for­mákat és piacokat találni. Gya­korlatilag két tűz közé szorul­tunk: elveszítettük a régi piaco­kat, és az új piacok helyett ránk kényszerítették a nyugati terme­lők versenyét.- Megítélése szerint meny­nyire helyes a Békési László ne­vével fémjelzett program ?- Olyan időleges eszköztár­nak tartom, amelynek az a funkciója, hogy egyensúlyt te­remtsen, illetve, hogy ne szá­molja föl a növekedés ígéreteit és forrásait. Mert a profitadó csökkentésével vagy a kama­tadó eltörlésével a megtakarítást és a beruházást kívánják ösztö­nözni. A nagy baj az, hogy az új kormányzat által ígért, lehetsé­ges kitörési pontokat megfo­galmazó hároméves moderni­zációs program nem készült el. Az emberek tehát joggal érzik úgy, hogy ismét előbb követelik tőlük a súlyos áldozatokat anél­kül, hogy látnának valamit a jö­vőből. Az új gazdasági kezde­ményezések még nem érték el azt a kritikus tömeget, amely át­lendítene bennünket a holtpon­ton, így továbbra is a régi, pusz­tuló struktúra a meghatározó.-Az átrendeződés, a fellen­dülés szempontjából mit tart a legfontosabbnak ?-Lehet, hogy ezzel a véle­ményemmel egyedül vagyok, de a megoldást az infláció le­szorításában látom. A beruhá­zások legnagyobb ellensége a magas infláció. Az idén ennek a rátája óhatatlanul növekedni fog, márpedig huszonöt száza­lékos inflációs ráta mellett nem lehet ésszerű üzleti kalkulációt készíteni egy hosszú távú tőke- befektetésre. A gazdasági nö­vekedés tehát azért lenne fon­tos, mert végre valósan eloszt­ható jövedelem keletkezne. Mi pedig egy évtizede inflációs jö­vedelmeket osztogatunk el, és emiatt egyre lejjebb csúszunk az adósságcsapdába, aminek a terhei mind nagyobbak lesznek. Balogh Z. autókereskedői hálózata, meg­kezdődött a kocsik exportja, va­lamint a magyar alkatrészek be­építése a Japánban gyártott Su- zukikba. A Magyar Suzuki Rt. vezetői 1995-ben 20-30 ezer gépkocsi hazai és külföldi eladásával számolnak. Folytatódik a sor­számozott, limitált szériák ki­bocsátása: elsőként január kö­zepén kerül a kereskedőkhöz a szigorúan csak 864 példányban készült, 1.3-as, polinéziai me- tálzöld színű, extra felszerelt- ségű Elegant modell. másrészt a több száz milliárdos igény kielégítéséhez nem is rendelkeznek elég tőkealappal. Végül is maradt a régi funkció, a szabad pénzeszközök össze­gyűjtése, valamint lakossági hi­telek nyújtása. Az alap létrehozásáról szóló szerződést csaknem minden ta­karékszövetkezet aláírta, az a néhány távolmaradó (Baranyá­ban is volt egy takarékszövet­kezet, amelyik nem tartotta szükségesnek az OTIVA létre­hozását) sem ellenezte mereven az integráció szervezeti meg­nyilvánulását, leginkább úgy vélekedtek, kivárnak egy évet, majd meglátják, van-e értelme a belépésnek. Az OTIVA legfon­tosabb feladata a válságok meg- előzésq, vagyis olyan átfogó el­lenőrzések végrehajtása, ame­lyek a konszolidációhoz és a Nem sok gazdálkodó szerve­zet adhat számot Mohácson ar­ról, hogy az egy évvel ezelőtt beállított tervszámokat év köz­ben módosították, méghozzá a várt termelési adatokat megnö­velték, majd végül azt is túl­szárnyalták. Viszont a Baranya Tégla Kft. mohácsi gyárában ez történt. Az 1991-es évi mély­pont után fokozatosan emelke­dett az itt gyártott falazóanya­gok iránt a kereslet, s e tenden­ciát alapul véve tavaly eredeti­leg 27 millió kisméretű tégla egységnek megfelelő mennyi­séget számítottak értékesíteni. Az első negyedévben ennek megfelelően két műszakban dolgoztak a gyárban, de látva az igényeket, májustól a harmadik műszakot is beindították. Föl­vettek tizenkét dolgozót, s egy újabb teljes brigáddal gyara­podva már 29 millió egységnyi tégla készítését tűzték célul. Végül, mire december 29-én kikapcsolták a kemencét, kere­ken 30 millió tégla égetését fe­jezhették be, s gyakorlatilag az utolsó darabig el is adták.-A nyers tégla gyártásával december 24-én álltunk le és még az nap nekiláttunk a szoká­sos éves nagykarbantartáshoz. A prést, a hengereket, a berakó gépet, a vágó automatát csak­úgy mint a szállító szalagok mo­torjait, a hajtóműveket minden évben ilyenkor télen teljesen széjjel kell szedni, hogy az el­használódott, megkopott alkat­feltőkésítéshez szükségesek. A takarékszövetkezetek között is akadtak olyanok, amelyek a be­hajthatatlan követelések miatt kerültek nehéz helyzetbe, más­részt néhány takarékszövetke­zetet 4, illetve 8 százalékos tő­kemegfelelési arány eléréséig kellett feltőkésíteni. Mindezidáig összesen 7 mil­liárd forint államkötvényt nyúj­tottak a szövetkezeteknek, ame­lyet tőketartalékba helyeztek, vagy alárendelt kölcsöntőke­ként vettek fel. A 7 milliárd fo­rintból öt veszteséges takarék- szövetkezet megsegítése 2,5 milliárdba került. A konszoli­dációs szerződésekben a segít­ség fejében az OTIVA kövedf- telményeket támasztott a szö­vetkezetekkel szemben, néhány esetben megkövetelték a fúziót más pénzintézetekkel. A kon­részeket kicseréljük. A ke­mence is kihűlt a január 2-i munkanapra, az átvizsgálása hétfőn megkezdődött. A most fölhasználásra kerülő alkatré­szek túlnyomó többségét már év közben beszereztük, de százez­reket fizetünk menet közben is a hegesztő elektródákért, köszörű korongokért, vagy a csavaro­kért. Számításaink szerint egy­millió forintot költünk a termelő berendezéseink felújítására - tá­jékoztatott Till János, üzemi­gazgató. Sietnünk kell a munkával, mert a vevőink a január 2-i ár­emelés ellenére sorbanállnak. Fajtától függően 15-20 száza­lékkal kényszerültünk növelni az eladási árat, a készletünk mégis rohamosan fogy. Ezért napi tíz órát dolgozunk és úgy készülünk, hogy a szo­kásos 5-6 hetes leállás helyett január végén újra indítjuk a termelést.- Vásárlóik elsősorban ma­gánépítkezők, vagy nagyobb cégek?-Tőlünk a tégla hetven szá­zalékát viszonteladók veszik meg, így nincs rálátásunk a fel­használók körére. Mindenesetre a mennyiségi növekedés üteme a beruházások élénkülését jelzi, s a legutóbbi kormányhatározat is várhatóan a családok építke­zési kedvét javítja, tehát nekünk idén még több téglát kell gyár­tanunk - mondta befejezésül a gyárigazgató. Berta M. szolidációban részt vevő szö­vetkezetek mintegy 20 százalé­kának szabták a tőkejuttatás fel­tételéül az egyesülést, vezető- váltásra kilenc szövetkezeti pénzintézetnél került sor. A ve­zetési szerkezet átalakítását az említett kilenc szövetkezeten túl még további hatban javasolták. Ez azt jelentette, hogy nem a főállású elnök egyedül, hanem egy társadalmi elnök és egy fő­foglalkozású ügyvezető irá­nyítja a szövetkezetét. Nemrégiben értékelték az OTIVA első évét, a megállapí­tás szerint létrehozása megerő­sítette a takarékszövetkezetek pénzpiaci szerepét, felgyorsí­totta az integrációs folyamato­kat. Az elkövetkező években egy közös integrációs stratégia kidolgozása lesz a fő cél. A kö­zeljövőben megvalósítják a fo­lyószámlavezetést, tervezik több olyan új hitelezési forma kialakítását, amelynek révén a takarékszövetkezetek növelni tudják a pénzkihelyezés nagy­ságát. B. G. Tetőfelújítás a bólyi gyermekotthonban Halaszthatatlannná vált a bó­lyi Értelmi Fogyatékosok Égészségügyi Gyermekotthona egyik szárnyának a felújítása. Az úgynevezett C-pavilon tető- szerkezete annyira károsodott, hogy gyakoriak a beázások. A Baranya Megyei Közgyűlés ál­tal fenntartott intézmény kor­szerűsítésére az idén várhatóan 5 millió forintot fordítanak, amiből átépítik az elhasználó­dott tetőszerkezetet. Káni Country Club Megalakul januárban a Káni Country Club. A Hetvehely környéki völgybe tervezett sza­badidő-központ első ütemének munkálatai heteken belül meg­kezdődnek: az egyik horgásztó építése, a telkek bérbe adása. A hetvehelyi önkormányzat hatá­rozatában áldását adta a Club működésére, az út megépíté­sére, a terület zártkertté nyilvá­nítására. Elkészült már a völgy goricai bejáratában megépülő csodálatos székelykapu terve is. Lakásépítési program Kaposvárott Hét év után az idén ismét épülnek önkormányzati lakások Kaposvárott. Az első negyed­évben a város a tervek szerint 10 lakást ad át a névjegyzéken szereplő igénylőknek, s még ebben az évben további 34 bér­lakás építését kezdik meg. Kéki Zoltán jegyző az MTI érdeklő­désére elmondta: az eredeti el­képzelésekhez képest valamivel kevesebb pénz, mintegy 60 mil­lió forint áll az önkormányzat rendelkezésére a lakásépítési program beindításához, de hosszabb távon többszázmillió forintot terveznek ilyen célra költeni. Csökkenti a kávé árát a Douwe Egberts Minden Douwe Egberts már­kájú kávé árát csökkentette ja­nuár 1-jétől a Douwe Egberts Compack Kft. - tájékoztatták közleményben az MTI-t a cég képviselői. A magyar piac 40 százalékát uraló kávéforgal­mazó cég lényegesen olcsóbban kínálja a kereskedőknek a pör­költ és őrölt Douwe Egberts Korona, az Omnia, a Pilvax, a Karaván, a Paloma, valamint a koffeinmentes Omnia márká­kat, minden csomagolásban. A kávék kilogrammonként átlago­san 220 forinttal lesznek ol­csóbbak. A Douwe Egberts Kft. képviselője, Furkó Zsolt az MTI tudósítójának elmondta: az árváltozásra a kávé világpiaci árának tartós csökkenése miatt kerül sor, így az árleszállítás nem akciós jellegű és nem is ideiglenes. Az árcsökkentésről szóló tájékoztatót január 1-jére a kereskedők is megkapták. AZ INTEGRÁCIÓ KEZDETE A TAKARÉKSZÖVETKEZETEKNÉL Szükség van az OTIVA-ra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents