Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-31 / 30. szám
1995. január 31., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Brutális díjemelés zúdul a pécsiekre Távhőszolgáltatás: március 1-től erőművészkedés révén 80 százalékkal drágábban? A nagybőgő virtuóza Zenei portréműsor ma este a televízióban Tóth Erika és Sztankov Iván a Művészetek Háza tavalyi hangversenyén. Fotó: Horváth Norbert Pécs Közgyűlése az előrejelzések szerint február 2-i ülésén tárgyal a Pécsi Távfűtő Kft. díjemelési kérelméről. A képviselők erről abban a tudatban vitázhatnak, hogy a kérelem mögött még sokkal súlyosabb központi tarifaemelés érvénybe lépése felé peregnek a naptár lapjai. Az elsőről lehet, s talán kell is meditálni. A másodikról nem nagyon van mód. Ha csak nem támad olyan ötlete a közgyűlésnek, hogy az állam helyett kifizet bizonyos összegeket. Ismereteink szerint azonban az áremelésnek csak azt a részét tárgyalja a közgyűlés, amelyben kénytelen-kelletlen az ármegállapító hatóság szerepét tölti be. Ám ennek költséghányadából - hát még a központiból - sem szándékozik magára vállalni valamit is, mert nincs is miből. Következésképpen érdemben aligha fog vitázni a vaskosabbik áremelésről. Ámbár mégis lehetne téma: központi állami keretként csekély mintegy kétmilliárd forint kompenzációt különítettek el, s ebből valamennyi Pécsnek is kell, hogy jusson. Ám mikor, mire és kiknek? Ám most maradjunk csak annál, hogy mi és miért is következik ránk márciustól? Erről beszélgettünk dr. Hernády Alajossal, a Pécsi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatójával.- Mivel indokolják a díjemelési kérelmüket?- A jelenlegi árak 1993. március 1-től érvényesek Pécsett. Azóta eltelt két év átlagosan 18-20%-os inflációval. A Pécsi Távfűtő Kft. megnövekedett költségeit most már a díjakban érvényesíteni kell. Idén már napi 1 millió forint az árbevételkiesés. Eddig kigazdálkodta a cég a két év inflációs hatását, de tovább ez már nem megy.-Mi értendő kigazdálkodás alatt, ami nem megy tovább?- Keményen dolgoztunk azon, hogy hol lehet költséget csökkenteni tevékenységünkben. A hőenergiával való ésszerűbb gazdálkodás, a veszteségek csökkentése, a pontosabb mérés lehetővé tették, hogy a technológiai hőveszteséget a korábbi 15 helyett 12%-kal ve- hessük számításba. így változatlan árbevétellel is fentmarad- tunk és a két évet minimális nyereséggel, de lényegében veszteség nélkül átvészeltük.- Milyen mértékű az inflációs hatás a cégük üzemkörében?- A Távfűtő Kft. ráfordításai annak idején 350-360 millió forintra lettek kalkulálva. Ez megemelkedik úgy 100 millió forinttal, vagyis 460-470 millióra. Ennek az összdíjra vetített hatása - ha csak ebből állna az emelés - kereken 8%-os átlagos díjnövekedést jelentene. Ennyi a mi részünk a díjemelésben.-Ennek ellenére a díjnövekedés jóval több lesz. Sőt: nem csak egy díjemelés lesz. Miért és melyek ezeknek a tényezői?-Az első díjnövekedés lényegében a Távfűtő Kft. által indukált kereken 8 százalékot, a Közüzemi Rt.-nek fizetendő bérleti díjunkat - hiszen a közműhálózat az Rt. tulajdonában van - tartalmazza, amely kereken újabb 8 százaléknyi díjnövelő hatás, valamint azt a 4 százaléknyi részarányt a villamosenergia és gáz árának növekedéséből, amely megjelenik a mi szolgáltatásunkban. Ezeken túl van még úgy 1,5-2 százalék látens áremelés, amely ugyan megjelenik az árban, de bérleti díjban visszakapja a fogyasztó. A Távfűtő berendezései ugyanis esetenként olyan helyiségekben vannak, amelyeket a lakóépületek privatizációja során véletlenül eladtak a lakóközösségeknek, s amelyektől a helyiségeket most már bérelnünk kell. Amennyi bérleti díjat kémek, azt végül is kifizetik a szolgáltatási díjban. Ezzel együtt 20-22 százalékos az átlagos díjnövekedés, amely meggyőződésem szerint alapvetően korrekt kalkuláció. Nincs benne irreális elem, ráadásul az elmúlt két év alatt átlagosan ekkora volt a jövedelemnövekedés, még talán a nyugdíjasoknál is.- Tiszta formalizmusnak látszik az „utolsó” tétel, csakhogy akik kifizetik a fűtési díjban, nem feltétlenül azonosak azokkal, akik ezt visszakapják bérleti díjban. Am sajnos ez a legkisebbnek ígérkező bajunk az egész díjemelési témában. Talán még a Közüzemi Rt.-nek fizetendő bérleti díj is eltörpül más nagyságrendű tényezők mellett. Am az mégiscsak az áttételeken megvalósuló erőkifejtés csekélyebb hatékonyságát, illetve magasabb fajlagos költségeit juttatja az ember eszébe. A Közüzemi Rt.-nek és a Távfűtő Kft.-nek ugyanis egyaránt Pécs Önkormányzata az egyszemélyi tulajdonosa. Ebből származóan nem merülnek-e fel mégiscsak irreális költségek?- Nos, a Távfűtő Kft. 8%-áról már beszéltünk. A Közüzemi Rt. 8% körüli részarányával az a helyzet, hogy annak nagyobbik része semmiképpen nem vitatható el, hiszen az rt.-nél a közművagyon után amortizációt kell számolni, ennek következtében különféle fenntartás jellegű költség merül fel, s ezek fedezetét kell biztosítani bevételként. Ez kiteszi az összegnek 75-76 százalékát. Ezek szükségesek. A fentma- radt hányadon már lehetne vitatkozni, hogy valóban annyiba kerül-e ez a munka az rt.-nél, mint amennyit erre akar fordítani. Konkrétan: 132 millió forint bérleti díjat igényel, abból 100 milliót a közművek fenntartására fordít és 32 milliót a saját működésére számol. Ez - nekem legalábbis - egy kicsit soknak tűnik. Mert ha ezzel feladattal az rt.-nél foglalkozik 2-3 ember és ha ehhez hozzászámítjuk a rezsit is, akkor ebből 8-10 millió forint könnyen származhat, de 32 már nehezen.-Ismereteink szerint az áremelésnek ezt a részét tárgyalja csak az önkormányzat közgyűlése. Am e döntésétől függetlenül is szükség lesz jóval nagyobb díjemelésre. Feltéve, ha nem akarja a szolgáltatás ellehetetlenülését, illetve, ha nem vállalja magára teljesen a pluszköltségeket. Mindkét feltételezés tulajdonképpen abszurd. Mi is lesz tehát márciustól?- Az ipari és közlekedési miniszter rendelete alapján március 1-től érvénybe lépnek a Pécsi Hőerőmű új díjai és ezek miatt egészen drasztikus áremelt kell végrehajtani: a táv- hőellátási alap- és hődíjak együttesen és átlagosan 58,7 százalékkal növekednek. Az erőmű díjnövekedése azért ilyen nagy hatású a távfűtési díjra, mert az erőművet az ossz díjbevételünk mintegy 70 százaléka illeti meg. A maradék 30 százalékon osztozik a Távfűtő Kft. mellett, a Közüzemi Rt. a DÉDÁSZ és a Gázmű.- Ez már egészen brutális mértékű díjemelés. Vajon a lakossági fogyasztók kedvezményezettek lesznek-e ehhez képest?- Sajnos éppen ellenkezőleg. Az erőmű egységesítette a díjait. Eddig ugyanis a lakossági alapdíj alacsonyabb volt. Az egységesítés következtében a lakossági alapdíj nagyobb mértékben emelkedik: amíg a nem lakossági fogyasztóknál 60 százalékos az emelkedés, a lakossági alapdíjnál 103,3 százalék. A hődíjaknál a forróvízé 66,7, a gőzé 58,6 százalékkal emelkedik. Mindezekből következően az összes díjtényezőt (nemcsak az erőműét) figyelembe véve a forróvíz alapján mért fogyasztók közül a hőközponttal rendelkezők új alapdíja 79,9 százalékkal, a szolgáltató hőközponttal rendelkezőké 59,1 százalékkal, az átalánydíjas fogyasztóké 79,1 százalékkal lesz magasabb, mint a jelenlegi. A hődíjaknál a forróvízen mért fogyasztók hődíja 67,2 százalékkal, az átalánydíjas fogyasztók fűtési hődíja 67,2 százalékkal, a használáti melegvíz felmelegítési díja 72,1 százalékkal növekszik.- Ön szerint mennyire reálisak az erőmű által szabott új díjak?- A privát véleményem az, hogy nagyon magasak. A mi vizsgálataink szerint az erőmű esetében 20 százalékos átlagos díjnövelés még rendben lett volna. De ez a mértékű - a hődíjakat és az alapdíjakat együttesen kezelve 66-67 százalékos díjnövekedés -, ez teljesen irreális. ők arra hivatkoztak, hogy drága a szén. Csak hát ezt nehéz méltányolni, mert ma a világpiacon a pécsi erőműben egy gi- gajoule energia előállításához eltüzelt szénmennyiséget kb. 250-280 forint értékhatár között lehet venni. Ugyanakkor ők azt állítják, hogy ez nekik 500 forintba kerül. Nos, ha ez igaz, akkor ezt abba kell hagyni. Ha azt mondanák, hogy nekik 20 százalékkal többe, vagyis mintegy 300-330 forintba kerül az itteni szén, mint ami a világpiacon beszerezhető, de a mecseki szénbányászat érdekében mégis ezt kell felhasználni, akkor elfogadnám: jó, legyen. De 500 forint! Ez szerintem nem lehetne tárgyalási alap.- Mindenkire, illetve lakásokra lebontva nem tudunk előrejelzést adni, mégis a lakossági fogyasztók átlagosan mekkora távfűtési költségnövekedéssel számolhatnak?-Elkészítettük három eltérő típusméretű pécsi lakás távfűtési költségeinek összehasonlítását: átlagosan és kerekítve 80 százalékos a díjemelkedés. Ám így is: egyéb fűtési módszerek költségeit légköbméterekre vetítve még mindig csak a gázfűtés - de az is csak a hivatalos elszámolt fűtőértékén! - előzi meg olcsóságban a távfűtést Pécsett. * Sokáig meditáltam, hogy az olcsóságot idézőjelbe teszem, hátha úgy kevésbé lesz hergelő hatású. Ám nem lehet mindent időzőjelbe tenni, amikor a megélhetéssel kapcsolatos fogalmak hovatovább már-már önmagukat helyezik macskakörmök közé. Dunai Imre Sztankov Iván azon kevesek közé tartozik, akik a nagybőgőt választották szólóhangszerül. Az ismert pécsi zenészcsalád sarja tanult hegedülni, zongorázni, gitározni, kipróbálta az ütőhangszereket és a harsonát, aztán a nagybőgő mellett döntött. Az alapokat Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában Nagy Pétertől kapta, ezt tökéletesítette Bulgáriában Tódor Toshev professzor irányításával. Sikerrel vett részt több zenei versenyen: 1988-ban például az előkelő negyedik helyet szerezte meg a világ legjobb nagybőgőseinek vetélkedésén. ÉdesAz utóbbi hetekben a sajtó, rádió és a televízió rendkívül sokat foglalkozik a burgonyával. Az ok az ősztől fokozatosan növekvő, majd januárban hirtelen felszökő piaci árakkal magyarázható. A helyzet értékelésével foglalkozó nyilatkozatok sok esetben részokokat említenek, s háttérben zajló „sötét” üzleteket feltételeznek. Az Országos Burgonya Terméktanács álláspontját a termelők, feldolgozók, forgalmazók, fogyasztók szempontjait figyelembe véve alakította ki, az objektivitás figyelembevételével. A hazai burgonyatermelés költséges ágazattá válását a biológiai, kémiai, energiárak és a munkaerő árának állandó emelkedése okozta. Ma már 1 hektár étkezési burgonya vetőanyaga 150-180 ezer forint, az importból származó szaporítóanyag vetőgumó költsége 300 ezer forintot is elérhet. Ehhez a költséghez majdnem ugyanilylen értékben vegyszer, energia, munkabér társul. Ebből ki lehet számítani, hogy 11 kg burgonyát a hazai átlagterméssel számolva 25-35 forintért lehet előállítani. Az 1994. évi termést több tényező korlátozta. Elsőként az 1993-ban megtermelt vetőanyag átlagosnál magasabb vírusos megbetegedését említjük, amelyet tovább fokozott a forró, száraz nyár terméscsökkentő hatása. Leginkább a Desirée fajta termését sújtotta a száraJanuárban ismét jelentősen, több, mint háromezer háromszázzal nőtt a munkanélküliek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A térségi munkaügyi központ jelenleg 50 ezer 600 álláskeresőt tart nyilván; ez a szám hét százalékkal magasabb a decemberinél, a munkanélküliségi ráta pedig 18,5 százalékról, 21,2-re emelkedett. A szakember szerint a növekedést az okozta, hogy a szezonjelleggel dolgozó üzemekben meghatározott időre alkalmazottakapja harsonaművész, édesanyja zongoraművész, testvére fagottművész, Iván alapító tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak, melyben ma is játszik. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója tavalyi, nagy sikerű pécsi hangversenye előtt a Művészetek Háza festett termeiben rögzítette azt a zenés portrévázlatot, melyet ma este 18.10-kor láthatnak a TV2-n, a félórás ITTHON című műsorban. Felcsendülnek többek között ismert Paganini, Rossini és Fauré dallamok, de megszólal a fiatal művész és édesapja is. Zongorán közreműködik: Tóth Erika. Rendező: Bükkösdi László. zság, s mivel ez a termőterület 60-70%-át foglalja el, a termés- kiesés az ország étkezési burgonya ellátását veszélyeztette. Hasonló problémák jelentkeztek a környező országokban és Németországban is. Az elmúlt évben mintegy 25%-al kevesebb burgonya termett az országban, mint a korábbi években. A kieső mennyiség okozta azt, hogy az őszi forgalom elmúltával, a hideg idő beálltával ellátási gondok jelentkeztek. Ha valamely termékből hiány van, akkor arra a piac érzékeny, s gyorsan reagál. Eredménye az árak gyors emelkedése. Az várható, hogy az enyhébb idő beköszöntével némileg növekszik a piaci kínálat, amely az árak mérséklésével jár, azonban a termelésben bekövetkezett terméskiesést hazai készletből pótolni nem lesz lehetőség. Szükséges az import biztosítása és ehhez további vámtarifa csökkentésére is szükség lesz. Felvetődött az is, hogy azért van kevesebb burgonya, mert nincs elegendő támogatás tárolásra. Természetesen szükség van tároló felújításokra, s erre van is műszaki fejlesztési lehetősig, azonban az időjárás és a közgazdasági körülmények miatt meg nem termett mennyiség tárolását felesleges támogatni. Jelentős kihasználatlan tárolókapacitás van az országban, amely az ágazat „felfutó” éveiben épült a 70-es évek végén. nak, továbbá az önkormányzatok által foglalkoztatott közhasznú munkásoknak decemberben lejárt a szerződésük. Az utóbbiak - amennyiben a foglalkoztatási alap e célra szánt összege rendelkezésre áll - februártól számíthatnak ismét közmunkára. Március-áprilistól a mezőgazdasági szezon ígér idényjellegű munkát többeknek. Szabolcsban a regisztrált munkanélküliek több mint 62 százaléka tartozik a 35 éven aluli korosztályhoz. Hová kerül a pénzünk? Alapdíj szerkezete Hödíj szerkezete Fizetendő évi és havi díjak a jelenlegi és a javasolt távhöellátási díjakkal FIZETEN DÖ DÍJ jelenleg) FIZETENDŐ DÍJ (jóváhagyá sra javasolt) ÉVES FÜT. idény NYÁRON ÉVES Vált. FÜT. idény Vált. NYÁRON Vált. Ft/év Ft/hó Ft/hó Ft/év % Ft/hó % Ft/hó % a b c d d/a e e/b f f/c 1. 17 700,60 2076,00 874,10 31 793,40 3725,10 1573,80 II. 23 682,00 2747,00 1200,00 42 570,00 79,8 4932,00 79,5 2163,00 80,2 III. 29 815,20 3436,60 1532,60 53 618,40 6172,20 2764,20 Megjegyzés: I-es: 1,5 szobás lakás: 101 lm3 fűtés és havi 3 m3 használati melegvíz, II- es: 2 szobás lakás: 130 lm3 fűtés és havi 5 m3 használati melegvíz, III- as: 3 szobás lakás: 160 lm3 fűtés és havi 7 m3 használati melegvíz figyelembevételével. A használati melegvíz csak felmelegítési díjat tartalmaz. A díjak a 12% áfát nem tartalmazzák. { 5 Dunántúli Naplóba» Miért drágult a krumpli? A burgonya terméktanács véleménye Szabolcsban ismét nőtt a munkanélküliség \ * t Á
