Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-31 / 30. szám

Idei első ülését tartotta teg­nap a Megyeháza dísztermében Baranya Megye Közgyűlése. A Wemer József elnökletével ta­nácskozó testület - a negyven képviselőből harminchat volt je­len - sajátos módon személyi üggyel kezdte munkáját: dr. Kóbor Gyula (MSZP) mandá­tumáról való lemondása miatt a szocialista párt Bimbó Istvánt delegálta a helyére, aki átvette megbízólevelét, s esküt tett - mégpedig kétszer. Ennek oka az volt, hogy az elnök először nem a Magyar Köztársaságra, hanem a Magyar Népköztárságra es­kette a képviselőt. A formai hi­bát kiküszöbölendő, történt a megismételt eskütétel. A közgyűlés tagjai különö­sebb vita nélkül elfogadták a testület idei munkatervét - min­den hónapban tartanak ülést -, az ezt megelőző hozzászólások során azonban javaslat hangzott el, hogy a mohácsi Duna-híddal kapcsolatos témát vegyék fel a megtárgyalandó napirendi pon­tok közé. Nemzeti összefogást sürgetett a kormányfő Horn Gyula beszéde a parlamentben jektív körülmény nehezítette a kormányzati munkát, amellyel bármely más összetételű kor­mány is szembetalálkozott volna. Meghatározta a kormányzati munkát az is, hogy új típusú ko­alíció működik az országban: olyan, amelyben érdemi együttműködés folyik; ugyan­akkor idő szükségeltetett az összecsiszolódáshoz. Horn Gyula ezzel összefüggésben önkritikusan megállapította, hogy jónéhány esetben úgy­mond egymással foglalkoztak az ország ügyei helyett. Saját magáról pedig bírálóan úgy nyi­latkozott, hogy a kormány el­múlt féléve alatt nem tudta kel­lően kialakítania a csapatmun­kát, nem sikerült elég gyorsan reagálni néhány kihívásra; időnként erőteljesen megmutat­koztak a széttagoltságból fa­kadó hátrányok, s nem volt mindig szolidaritás az egyes tárcák között. - Mindebből a kormány és jómagam is levon­tuk a megfelelő következtetése­ket. A fél év legfontosabb ta­nulsága, hogy van mit javítani a kormánymunka tartalmán, stí­lusán és feladatainak megoldá­sában - hangoztatta Hóm Gyula. A tennivalókat felvázolva a miniszterelnök leszögezte: nem új kormányprogramra, hanem a (Folytatás a 2. oldalon) Egyhónapos téli szünet után hétfőn ismét összeült az Or­szággyűlés. A téli rendkívüli ülésszak negyedik munkanap­jának kezdetén Gál Zoltán Ház­elnök köszöntötte a törvényho­zókat. Az Országgyűlés elnöke után Horn Gyula miniszterelnök kért szót. A kormányfő utalt arra, hogy a kormány elvégezte elmúlt féléves munkájának szer­teágazó konzultációkra alapozó értékelését. Az egyik legfonto­sabb konklúzió az, hogy a kor­mányprogram fenntartható, képviselhető, továbbvihető. Ugyanakkor a kormányfő je­lezte, hogy szükség van bizo­nyos „súlyponti átcsoportosítá­sokra” is, aminek végrehajtása elhatározott szándéka. A kormány tevékenységének pozitívumai között megemlí­tette, hogy a kormányváltás zökkenőmentesen valósult meg Magyarországon; biztosított volt a folyamatosság és az álla­mélet demokratikus működése; a koalíció önmérsékletet tanúsí­tott parlamenti szerepének ér­vényesítésében. Ugyanakkor ki­tért arra, hogy számos olyan ob­Újságíró-olvasó találkozó Mohácson Az Új Dunántúli Napló szer­kesztőség újságíró-olvasó ta­lálkozót rendez február 3-ikán, délután 4 órai kezdettel Mohá­cson, a Rittlinger sörözőben. Részt vesznek a szerkesztőség, a kiadó és a lapterjesztés mun­katársai. A találkozó előtt, dél­után 3 órakor ingyenes jogi ta­nácsadással szolgálunk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Természetvédelem Eve Európában A természeti erőforrások túl­zott használata, eredeti környe­zetünk egészének veszélyezte­tettség ma már globális gond. Az Európa Tanács annak érde­kében nyilvánította 1995-öt a Természetvédelem Evének, hogy a védelmi kezdeményezé­seket egész Európára kiterjesz- sze. Ennek magyar programját ma ismerteti Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszter, s a Dél-dunántúli Természetvé­delmi Igazgatóság is részletes munkatervet dolgozott ki az esztendőre. Megalakult a Nem­zeti Bizottság is, amely elsősor­ban a gyep-, az erdőterületek, a vizes élőhelyek, a ligetek, par­kok és geológiai értékek védel­mét koordinálja. Dr. Horváth Gyulát választották a DTI igazgatójává A Dunántúli Tudományos In­tézet munkatársai öt évre ismét dr. Horváth Gyulát választották igazgatónak. A régi-új igazgató 44 éves, a közgazdaság tudomány kandi­dátusa, több nemzetközi tudo­mányos testület tagja, a regioná­lis fejlesztés és politika elismert kutatója és oktatója. Az 1943-ban alapított intézet stratégiáját az új igazgató a re­gionális és településfejlesztési alapkutatásokban, a regionális tudományok pécsi felsőoktatási bázisának kiépítésében, illetve a Dél-Dunántúl és az európai in­tegráció összehangolásának tu­dományos megalapozásában fogalmazta meg. Közép-európai rendőrakadémia , Hétfőn Bécsben ünnepélye­sen megkezdődött a közép-eu­rópai rendőrakadémia negyedik kurzusa. Az eredetileg magyar-oszt­rák kezdeményezésre létrejött akadémia 95-ös évét Michael Sika, az osztrák államrendőrség igazgatója és Günther Bőgi bé­csi rendőrkapitány nyitotta meg. Jelen voltak az ünnepsé­gen a résztvevő országok magas rangú képviselői, köztük a ma­gyar küldöttség, élén Kacziba Antal vezérőrnaggyal, az ORFK helyettes vezetőjével. A tanfolyamra Magyarország - alapítóként - ismét négy fiatal nyomozót küldhetett, akik az osztrák, cseh, lengyel, szlovén, szlovák kollégákkal együtt el­méleti és gyakorlati oktatásban vesznek részt. ígéretes aranylelőhely Recsken Az Rhodes Mining elneve­zésű ausztrál bányászati cég többségi tulajdonában lévő Energit Kft. kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy a recski Lahóca aranyérc lelőhelyen, a felszínen, illetve a felszín köze­lében feltárt ásványvagyon aranytartalma eléri az egymillió unciát - tájékoztatta hétfőn az MTI tudósítóját Földessy Já­nos., a kft. ügyvezető igazgatója. A tavaly júniusban megkez­dett fúrások eredményét érté­kelve elmondta: a földtani kuta­tással foglakozó társaság, amelynek 10,3 százaléknyi tu­lajdonrészét az AV Rt. birto­kolja, a múlt év végéig, össze­sen 36 mélyfúrást végzett a le­lőhelyen, egy 500-szor 1000 méteres területen. A 60 millió forintos költséggel elvégzett ku­tatás során felszínre hozott min­tákban tonnánként 2,1 gramm aranytartalmú ércet találtak. A lelőhely gazdaságos kiaknázá­sát az ércelőkészítés technoló­giája határozza meg, ezért a he­lyes technológia kidolgozása érdekében kísérletsorozatot kezdtek ausztráliai laboratóri­umokban. Szebényi Géza, a társaság megbízott geológusa mindeh­hez hozzátette: a világon na­Azok a tiszteletdíjak... Idei első ülését tartotta Baranya közgyűlése gyón sok olyan lelőhely van, amelyik a recskitől kisebb aranytartalom mellett gazdasá­gosan termel, ám ez csak általá­nosságban igaz, hiszen mindig a konkrét eset dönti el, hogy megéri-e a kiaknázás. Az év vé­gére eldől, hogy Recsken meg­kezdhető-e a termelés, vagy a költségek lehetetlenné teszik a gazdaságos kiaknázást. Abban az esetben, ha megkezdődik a bányászat, valószínűleg kül­színi technológiát alkalmaznak majd, a mélykitermelés kombi­nációjával, ami néhány száz dolgozó foglalkoztatását tenné lehetővé. Az utóbbi napokban kezdték meg a bontását a Pécsi Bőrgyár Rt. másfél éve eladott, üresen álló volt készáruraktárának (felvételünk), valamint a szintén már termelési célokat régóta nem szol­gáló asztalos üzemnek. Az új tulajdonos, az Arai Hungária létesít a - tervek szerint már júni­usra - a helyükön egy új, korszerű üzemanyag-töltőállomást Fotó: Tóth Ezt követően megalakultak a közgyűlés bizottságai - hosszú procedúra eredményeként, hi­szen valamennyi bizottsági helyre jelölt személyt külön-kü- lön kellett megszavazni -, majd a szervezeti és működési sza­bályzat (SZMSZ) módosítására került sor. Ahogy várni lehetett, ez a napirendi pont nem kis vihart kavart: a lényeg ugyanis az volt, hogy a megyei önkormányzati képviselőket mekkora tisztelet- (Folytatás a 2. oldalon) Horn és Pető / Göncz Árpádnál A koalíciós pártok elnökei - Horn Gyula miniszterelnök és Pető Iván, az SZDSZ el­nöke és frakcióvezetője - hét­főn délután egyórás megbe­szélést folytattak a köztársa­sági elnökkel. A találkozót az államfő kezdeményezte, hogy beszámoljon a davosi Világ- gazdasági Fórumon szerzett tapasztalatairól - mondta el a beszélgetésről távozó szabad- demokrata pártelnök. Pető Iván tájékoztatása szerint Göncz Árpádnál belpolitikai kérdések, illetve személyi ügyek nem kerültek szóba. Az SZDSZ elnöke az MTI érdeklődésére a miniszterel­nök hétfői, parlamenti beszé­déről szólva úgy fogalmazott, hogy az „Hóm Gyula beszéde volt, nem a koalícióé”. Az SZDSZ a beszédet előzetesen nem ismerte, és Pető Iván sze­rint pártja részben osztja, részben nem az elhangzotta­kat. A szabaddemokraták egyebek között nem értenek egyet a miniszterelnök szán­déka szerint felállítandó priva­tizációs minisztérium létreho­zásával. Brutális díjemelés zúdul a pécsiekre Távhőszolgáltatás: március 1-től erőművészkedés révén 80 százalékkal drágábban? (3. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúli napló VI. évfolyam, 30. szám 1995. január 31., kedd Ára: 19,50 Ft A pécsi Belvárosi Általános Iskolában a nemzetiségi hagyomá­nyok ápolásáról és a tanulók kitűnő nyelvi tudásáról győződ­hettek meg a német vendégek a 6/a osztályosok bemutató órá­ján Fotó: Tóth László Támogatják a német cserekapcsolatot A Magyar kormány meghí­vására hazánkban tartózkodó Német-Magyar Vegyesbizott­sági ülés német résztvevői kö­zül tegnap Niels Meggers, Wer­ner Theisen és Kathrin Wulff Baranyába látogattak. A pécsi Belvárosi Általános Iskolában német nyelvi órát néztek meg. Délután a Gandi Gimnáziumot, és az Ifjúsági Házat tekintették meg. Gráf Vilmosné a Belvárosi Iskola igazgatóhelyettese tájé­koztatójában kiemelte, évek óta kiváló az iskolai cserekapcsola­tuk több német és osztrák isko­lával. A Belvárosi Iskola tanu­lói általában nyári szünetben tá­borozhatnak német vendéglátó­iknál. Az utazásokhoz és a kinti nyelvgyakorláshoz a Ma­gyar-Német Vegyesbizottság anyagilag hozzájárul. Á. E. Nem fenyeget a Dunán levonuló árhullám A vizek nem csak a fürdőzők köréből szedik az áldozataikat, hiszen a korcsolyázók például, amikor nem kellően körültekin­tőek, az életüket kockáztatják. Ám hiába járunk a tél derekán, naponta arról kapunk informá­ciót, hogy nem az alkalmi kor­csolyapályák adnak aggoda­lomra okot, hanem Nyugat-Eu- rópa folyói a medrükből kilépve követelnek emberáldozatokat. Az évszakhoz mérten szokatlan enyhe időjárás miatt megkez­dődött hirtelen hóolvadás, to­vábbá az esőzések következmé­nye a pusztító áradás. A folyók vízszintje hazánk­ban is meghaladja az ilyenkor mért átlagokat. A Duna Mo­hácsnál hétfőn elérte az 514 cm-t, a révfeljáróban már a be­ton támfal lábát simogatták a hullámok, de mint Szántási Ár­pád, a MAHART kirendeltsé­gének vezetője elmondta, a ko­rán jött nagy vízből azért a sé­tányra most valószínű nem jut. Tájékoztatása szerint a hét má­sodik feléig napi 30-40 cm-es utánpótlása várható a víznek. A folyó fölső szakaszán megkez­dődött az apadás, így előre lát­hatóan Mohácson 600 cm körül tetőzik az ár pénteken. A szigeti ártér nincs veszélyben. Egyedül azoknak kell figyelniük a vízál­lást, akik télire is a part mellé kötötték ki a csónakjukat. A jelenleg prognosztizálható előrejelzést a folyó vízgyűjtő medrében egy jelentősebb eső­zés még megváltoztathatja, de különösebb gondot akkor sem jelent e szakaszon az árhul­lám. Berta M. ft i }

Next

/
Thumbnails
Contents