Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-30 / 29. szám

1995. január 30., hétfő y Sport üj Dunántúli napló 15 Németh Attila szélsőként is gólfelelős 100 NB I-es mérkőzés 300 gól Németh (fehérben) a nyíregyházi kaput célozza meg „Frankié boy” és a Genotropin A világ sportja • Washington. Több mint egyhónapos szünet után újra­kezdődnek a tárgyalások az amerikai profi baseball bajnok­ságban szereplő klubok tulajdo­nosai és a sztrájkoló játékosok között. A felek azután egyeztek meg a folytatásról, hogy Bili Clinton amerikai elnök megje­gyezte: „Éppen itt az ideje, hogy végre befejeződjön a sztrájk”. A bajnokság azért szü­netel, mert a klubtulajdonosok bérplafont akartak bevezetni a játékosok számára, ők azonban hevesen tiltakoztak ez ellen. • Köln. Minden valószí­nűség szerint Köln városa ad otthont szeptember 12. és októ­ber 15. között a Profi Sakk Szervezet (PCA) világbajnoki döntőjének. A profi világbajnok orosz Garrí Kaszparov tanács­adója, a német Fredrick Friedel már tárgyal a részletekről. Kaszparov ellenfele a Gata Kamsky - Viswanathan Anand találkozó győztese lesz. • Barcelona. Az 1994-ben Aranylabdával jutalmazott bol­gár labdarúgó, FIriszto Sztoics- kov kijelentette, hogy szerző­dése lejártáig, vagyis 1997-ig marad az FC Barcelonánál.- Fölösleges engem és a kata­lán szurkolókat azzal a pletyká­val bosszantani, hogy elcserél­nek Dennis Bergkamppal, az In- temazionale játékosával - mondta Sztoicskov. • New York. A WBA profi ökölvívó szervezet ver­senybizottsága egyhangúlag úgy döntött, hogy az amerikai George Foreman nem védheti meg nehézsúlyú világbajnoki címét április 22-én a német Axel Schulz ellen. A WBA szabályai szerint Foremannak március 5-ig az első számú kihívóval, Tony Tue ke rr cl kell megmér­kőznie. • München. Orvosi véle­mény szerint három hónap múlva már játszhat Lothar Matthäus, a Bayem München labdarúgócsapatának kapitánya, akit Achilles-ínszakadás miatt operáltak meg a bajor főváros­ban. • London. Mindkét cím­védő rajthoz áll április 2-án a híres London Marathonon. A férfiaknál a mexikói Dionicio Ceron, a nőknél pedig a német Katrin Dörre egyaránt jelezte részvételi szándékát. Arra tö­rekszenek, hogy megismételjék tavalyi győzelmüket. • Yaounde. Roger Milla enyhén szólva hamis utat vá­lasztott. A kameruniak 42 éves játékosa (a legutóbbi két vb-döntőben egyaránt szerelést húzott) a Tonnerre Kalara nevű klubtól az indonéziai Pelita Jayához szerződött át. A kame­runi egyesület most kiderítette: Milla nem edzőként szolgál in­donéz földön, hanem serényen játszik tovább. - Ez esetben alaposan „átvert” bennünket - mondta Essomba Eyenga, a ya- oundei klub pénzügyi igazga­tója. - Kilencvenötezer dollár­ral tartozik nekünk, hiszen játé­kos-szerződése még érvényes velünk. Ha valóban edzőként ténykedne új csapatánál, akkor semmi követelést nem támaszt­hatunk vele szemben, de aktív futballistaként már más a hely­zet! A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is hallatta szavát. Telex ment Milla után Indonéziába. Azt kérik a kame­runi játékostól, hogy a Pelitával aláírt szerződése fénymásolatát haladéktalanul küldje el a FIFA székhelyére. • London. A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnok­ság egykori sikercsapata, a Lo­tus hivatalosan is bejelentette, hogy pénzügyi nehézségek mi­att nem tudja folytatni szereplé­sét az F-l-es vb-pontvadásza- ton. A hatvanas-hetvenes évek­ben a Lotus versenyzői hatszor diadalmaskodtak a pilóták. Ritka eset egy NB I-es kézi­labda-csapatnál, hogy egy bal­szélső a legeredményesebb já­tékos. Hirtelenjében a hajdani tatabányai Kontra Zsolt és a Bp. Honvéd szélsője, Kenyeres Jó­zsef jut eszembe. Ők valóban húzóemberei voltak klubcsapa­tuknak, igaz mindketten több mint százszoros válogatottak, sőt: világválogatottak lettek. A mostani NB I-es gólstatisz­tikát szemezgetve azonban szemet szúr, hogy a legeredmé­nyesebb játékosok között ott van egy PMSC-s játékos, Né­meth Attila. Különösebb utánjárást nem igényelt, hogy a pillanatnyi baj­noki szünetben utoléljük a ter­metre nem éppen kimagasló, tehetségét és eredményességét azonban egyértelműen bizo­nyító játékost.- Tudjuk, hogy pécsi éveid gólokban igencsak gazdagok, csakhogy nagyon kevesen isme­rik a sportolói múltadat.- A múltam valóban nem nagyregény, remélem inkább a jövőm lesz az. Katonaidőmet a hajdani - általad már említett, igaz ez már a Pemü-Honvéd volt - katonacsapatnál kezdtem. Azt követően NB I. B-s Tau­rusban, majd az NB I-es Szol­nokban folytattam. A Ti- sza-partjáról kerültem a Mecsekaljára, ahol az első bajnoki idényben 1973/74-ben 147 gólt lőttem, amiből 44 volt a büntetőből elért góljaim száma.- Balszélsőként ez nem lebe­csülendő teljesítmény. Különö­sen nem akkor, ha az az eset áll elő, hogy a csapat éppenséggel nem dúskál az átlövőkben.- Csak, mint érdekességet jegyzem meg: az előző együtte­seimnél valamennyi átlövő- és a beálló poszton is játszottam, lé­nyegében csak kapus nem vol­tam. Mindez nem akadályoz abban, hogy a lehető legtöbbet tegyem csapatomért.- Jelenleg minden téged iga­zol, hiszen alig a 100. NB I-es mérkőzésed után máris 300 gólnál tartasz. Sőt a tavalyi 147 után most máris túl vagy a 100. gólon. Ráadásul úgy, hogy eb­ből csak nem is egészen har­madrésze az, amit 7-esből értél el.- Valóban nem állok rosszul. Azonban még elégedettebb len­nék, ha nemcsak a saját telje­sítményemet tudnám növelni, de segíthetnék a csapatom eredményességén is.-Igaz, ami igaz: minden tő­led telhetőt megteszel annak ér­dekében, hogy hasznos tagja le­gyél a csapatodnak.- A sport az életformám. Számomra nem munka az edzés, minthogy nem szórako­zás a mérkőzés. Sokkal inkább feladat, amit el kell végezni, és nem mindegy, hogy milyen ha­tékonysággal. K. L. Bogyay a PEAC-ban Fél éve nem véd a PMSC-Fordan csapatában Bo­gyay Zoltán. A 28 éves kapus je­lenleg intenzív angol tanfo­lyamra jár, annak ellenére, hogy legszívesebben a kapuban topo­rogna, ugrana és kifutna.- A PMSC-Fordantól a PEAC-hoz kerültem. Örülök annak, hogy egyáltalán lesz módom védeni valahol. Az az igazság, hogy nem feltétlen a megyei első osztályban szere­pelnék, bár, ha a PEAC-ban vé- dek najd, örülni fogok a lehető­ségnek. A kapusok között töb­ben 30. életévük után értek el a csúcsra. Nem adtam még fel, szeretnék visszakerülni akár az élvonalba is, minél előbb, nem­csak rajtam múlik. Nyilván, ha eladják Bogyayt, a PEAC is részesül abból a pénzből, amit a kapusért ad­nak. Nem is lenne rossz dolog, ismerve az egyesület anyagi helyzetét. Nyilván, jó lenne, ha a ha­sonló fiatalemberek, amíg te­het, megtalálnák a helyüket a kapuban itt vagy ott. Nyilván, a PMSC-Fordan joga eldönteni, kikre tart igényt és kikre nem. Az viszont már Bogyay felelőssége, hogy hova megy védeni. Bozsik Gyere vissza, Stefan! Az olasz Fiorentina fut- ball-klub elnöke határozottan leszögezte: mindent megtesz­nek azért, hogy visszaszerezzék a német Stefan EjfenbergeX. Cecchi Gori olasz sportvezető azt mondta, hiába játszik most kölcsönben Effenberg a német bajnokságban, az itáliai klub tu­lajdonának tekinti a középpá­lyást.- A következő idény kezdete előtt mindent megteszek azért, hogy visszaszerezzük a játékost - nyilatkozta az elnök. Tulajdonképpen nem tudni, mi okozhat gondot, hiszen a szerződés egyértelműen ki­mondja: Effenberg 1997-ig az olasz csapaté. Jelenleg a Borus­sia Mönchengladbachban rúgja a bőrgolyót. Gori amúgy né­hány napja fölröppentette a szándéknyilatkozatot, minek ér­telmében a Fiorentina eladná a játékost 4,5 millió dollárért. Erről értesülvén a Werder Bremen és az AC Milan máris „kopogtatott” az elnök ajtaján. A jelenleg az amerikai profi-birkózás (vagy inkább: pankrátor-birkózás) berkeiben dolgozó egykori kötöttfogású világklasszis, Frank Andersson összeütközésbe került hazája törvényeivel. A TT svéd távirati iroda jelentésére utalva kiderült, hogy a korábban Hegedűs Csaba és Növényi Norbert ellen amatőrként gigászi birkózó-csa­tákat vívott svéd „Frankié boy” 10 ezer norvég koronáért Ge­notropin nevű anabolikát vásá­rolt egy meg nem nevezett nő­től. Az emlegetett szer ugyan gyógyszerként is ismert és használatos, de a testépítők az általános testi erő, főként az iz­mok hallatlanul gyors növelé­sére, fejlesztésére használják nagy előszeretettel. A göteborgi bíróság ezért kétévi felfüggesz­tett börtönnel sújtotta Anders- sont, továbbá - az összeg nagy­ságáról nem számolt be a TT ­Jó példát mutatott az ameri­kai George Foreman azzal, hogy 45 éves korában a nála jó­val fiatalabb Michael MooretXőX visszahódította 20 évvel koráb­ban elvesztett profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnoki (WBA, IBF) címét. Foreman tettén fel­buzdulva a brit Frank Bruno (33) és az amerikai Larry Hol­mes (45) is hasonló tervekkel állt elő.- Még mindig bízom a ké­pességeimben. Bár tudom, hogy ez lesz utolsó bizonyítási lehe­tőségem - mondta Bruno, aki nemsokára a 30 éves Rodolpho Marínnal méri össze tudását. Február közepi mérkőzését jó felkészülési lehetőségnek tartja egy esetleges vb-döntőre. Frank Bmno neve jól cseng az ökölvívás világában, pedig többször alulmaradt a világbaj­noki döntőkben. Tim Withers­poon, Mike Tyson és Lennox Lewis mindannyiszor magabiz­tosan verte őt. A brit bokszoló visszatérési szándékával majdnem egyidő- ben jelentette be a 45 éves Larry Holmes is, hogy megpróbálja megfosztani trónjától Oliver McCallt (29), a Boksz Világta­nács (WBC) bajnokát. jelentős pénzbírság befizetésére is kötelezte. Mindazonáltal a bíróság nem vizsgálta azt, vajon Andersson saját maga kívánta-e használni a Genotropint. Ez föltételezhető, hiszen a svéd profibirkózó az Egyesült Államokban maga is előszeretettel lép a kötelek közé. Amellett saját maga szer­vezi pankrátor-csoportját, ver­buválva oda az ismert amatőr birkózókat is. A törvény előtt egyértelműen kiderült: Anders­son 35 kapszulát vásárolt meg 10 ezer norvég koronáért a nő­től.-A göteborgi bíróság elma­rasztalandó ítéletet hozott, hi­szen egyáltalán nem biztos, hogy védencem tiltott célokra kívánta felhasználni a szert - mondta Frank Andersson vé­dője, Peter Stavre. Maga az egykori szuperk­lasszis nem volt hajlandó nyi­latkozni a TT-nek.- Sokan azt mondják, már öreg vagyok a profibokszhoz. Mégis szinte vágyom a pofonok után. Érzem és tudom, hogy még bárki ellen fel tudom venni a harcot. Foreman hozzám ké­pest egy gyáva alak, tőlem is fél - jelentette ki magabiztosan Larry Holmes, aki április 8-án Las Vegasban lép szorítóba McCall-lal. Oliver McCall azonban ügyet sem vetett korosodó ellenfelére. Holmes-t szinte elfelejtve, ő már előre gondolva, most Mike Tysonnal kapcsolatban nyilat­kozott:- Igen jól ismerjük egymást Mike-kal. Jól tudja, hogy képes vagyok megverni őt - mondta McCall. Nem véletlen a WBC világ­bajnokának nyilatkozata. A legutóbbi hírek szerint ugyanis a nemi erőszak miatt hat év bör­tönbüntetésre ítélt volt nehéz­súlyú világbajnok már idén márciusban visszanyerheti sza­badságát. Don King, Tyson egykori menedzsere biztos abban, hogy folytatódik Tyson sikersoro­zata. Sőt, a lehető leghamarabb „csatasorba” kívánja állítani. Talán éppen McCall ellen. SENNA SZERETŐJE VOLTAM Részletek Adriane Galisteu könyvéből HÁZASSÁGI AJÁNLA T A HALÁL KÜSZÖBÉN A befejező részt közöljük Adriane Galisteu könyvéből. A könyv egyelőre Magyaror­szágon nem kapható. Ayrton Európában volt, én otthon, Brazíliában, de minden nap telefonáltunk egymással. Egyik este azt mondta, össze­házasodunk. Már láttam ma­gamat a hosszú, hófehér meny­asszonyi ruhában, s első közös éjszakánk jutott az eszembe, amikor megkérdezte, hogy el­vegyen-e feleségül, mielőtt egymáséi leszünk. Másnap újabb vágyáról be­széltünk. Arról, hogy ötszörös világbajnok szeretne lenni, mint az argentin Juan Manuel Fangio. Meg arról, hogy pálya­futását a Ferrarinál szeretné be­fejezni. Csodálkozó kérdé­semre azt válaszolta: „A Ferrari a Forma-1-ben a lelket és a szenvedélyt jelenti. Azt hi­szem, életem utolsó versenyé­nek utolsó körét csak egy Fer- rariban szabad megtennem." Egyébként is szerette az ola­szokat, és az olaszok is rajong­tak érte. Nem csoda, hogy a kö­zelgő imolai futamon a leg­jobbját akarta nyújtani. Azt mondta, a győzelmet szeretné nekem utólagosan a születés­napomra ajándékozni. Április 18-án töltöttem be a huszonegyet. Rengetegen hív­tak telefonon, sok táviratot kap­tam, az angol kurzuson a tár- saifn tortával leptek meg és elénekelték a Happy Birth- day-t. Én azonban egyetlen hí­vásra vártam csak. Egész este ott ültem a szobámban, éjfélig vártam, s nem tudtam, mi lehet. Mert arra gondolni sem mer­tem, hogy megfeledkezett ró­lam. Csak reggel hatkor hívott fel, gratulált, elnézést kért és azt ígérte, a világ minden aján­dékát a lábaimhoz helyezi. Április 29-én érkeztem meg Lisszabonba. Este megint be­széltünk, s elmondtam neki, hogy végre leküzdöttem gátlá­saimat. Nem érzem már úgy, hogy egy mítosszal, egy nem­zeti intézménnyel élek együtt. Sokkal inkább úgy: egy hús-vér férfival, aki hozzám tartozik. Boldog voltam. Másnapi hívásá azonban megrémített. Belezokogott a te­lefonba, s csak azt ismételgette: a fenébe..., a fenébe. Tudtam, hogy előző nap honfitársunk, Rubens Barrichello súlyos sé­rüléseket szenvedett, azt hit­tem, vele történt valami. "Nem, nem ővele, hanem egy osztrák társammal. Élete második fu­tama volt, s a szemem láttára halt meg. Pontosan láttam, mi történt, s mégis azt állították, hogy csak a kórházba szállítás után halt meg. Nem fogok hol­nap versenyezni." Először azt hittem, hogy le­mondták a futamot. Béco azon­ban keserűen belenevetett a kagylóba: "Tényleg ezt hitted? Látom, te még mindig nem is­mered ezeket." Az utolsó szót különösen megnyomta, hogy értsem, a sportág nagyhatalmú urairól van szó. AZ UTOLSÓ KANYAR Május elsején délután leül­tem Sennáék algarvei házának nappalijában a tévé elé. Néztem a futamot és közben csirkét et­tem zöldkörettel. És akkor, 14 óra 17 perckor feltűnt a kék Wiliams, s rettenetesen sebes­séggel neki vágódott a Tambu- rello kanyarban a betonfalnak. Az összetört kocsi visszapat­tant, majd megállt a füvön. Lát­tam ugyan, hogy Ayrton feje hirtelen, egy rövid pillanatra balra bicsaklik, de első pilla­natban eszembe sem jutott, hogy baj lehet. Vártam, hogy lehúzza kesz­tyűjét, lecsatolja a sisakját, és - ahogy szokott -, mint egy dur- cás kisfiú gyalog elinduljon vissza a boxhoz. Sőt, még az is átvillant rajtam, hogy mivel fel kell adnia a futamot, hamarabb lehetünk majd újra együtt. Ám nem húzta le a kesztyű­jét. Hosszú másodpercek teltek el, és senki nem mozdult. Most mindjárt kiszáll, bíztattam még magam, de aztán már üvöltöt­tem: Mi az, miért nem segít már senki neki? Szállj már ki, kiabáltam, de még mindig re­ménykedtem, hogy csak ellen­őrzi, mindene ép-e. Mert min­den balesete után ezt tette, rosszul volt a fájdalomnak még a gondolatától is. A kommentátor szavai nem jutottak el a tudatomig, de ami­kor végre kiemelték a kocsiból, és láttam ernyedten lógó lábait, már tudtam, hogy nagyon nagy a baj. Hát még amikor valami vöröset láttam a betonon. Ba­rátnőm, Luiza ugyan nyugtat­gatott, hogy ez csak az újonan használt tűzoltóhab színe, de nem hittem neki. Megcsörrent a telefon. A Willamstől hívtak. Azt mondták, azonnal menjek, mert nagyon komoly a baj. Alig-alig emlékszem a kö­vetkező órákra. Tudom, hogy bevettem egy nyugató tablet­tát, tudom, hogy a repülőtéren egymásnak ellentmondó híre­ket kaptunk, s az is az agyamba vésődött, hogy Luiza egyre csak azt hajtogatta: „Meglátod, túléli, olyan erős, mint a bika.". Már a gépben ültünk, ami­kor a pilóta szólt, hogy telefo­nunk van, így újból kiszáll­tunk. A kagylót sem lett volna erőm tartani, Luiza beszélt he­lyettem. Amikor megláttam arcát, felzokogtam: "Ki ne mondd!" De kimondta: "Adri­ane, Ayrton meghalt. A Forma-1 háromszoros vi­lágbajnokától május 9-én több, mint egymillió ember vett végső búcsút. Koporsóját a nemzeti lobogó borította, huszonegy ágyúlövés adta tudtul, hogy elhunyt a nemzet nagy fia. Sírján ez áll: Ayrton Senna (1960-1994). Adriane Galisteu folytatja a fotómodellkedést. Magányo­san él, s minden vasárnap ki­megy a temetőbe. A sírhantra letesz egy szál fehér orchideát. Senna kedvenc virágát. Vége Nagy visszatérők a profik világában i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents