Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-30 / 29. szám

8 aj Dunántúli napló Hazai körkép 1995. január 30., hétfő Romló magyar versenyképesség A kelet-közép-európai orszá­gokhoz képest magas magyar bérszint nem párosul az ipari termelékenység megfelelő nö­vekedésével, ez pedig jelentő­sen csökkenti a magyar áruk versenyképességét. A magyar üzemek csak akkor maradhat­nak vonzóak a külföldi befekte­tők számára, ha évről évre a ha­tékonyság legalább 10-15 szá­zalékos növekedését érik el - véli Klaus Harrer, az osztrák Czipin and Partner termelé­kenységi tanácsadó cég ma­gyarországi ügyvezetője. Az egy főre jutó termelé­kenység javulása Magyarorszá­gon jelentősen elmarad a reál­bérek emelkedésének szintjétől. A vállalkozókat terhelő bérjel­legű költségek a visegrádi or­szágok közül Magyarországon a legmagasabbak. Az erősödő versenyben egyre nehezebb el­érni a megfelelő árbevételt. A termelésből jelentős összegeket vonnak így ki, amelyekre szük­ség lenne a fejlesztéshez, beru­házáshoz. A Czipin and Partner Ma­gyarországon azt tapasztalta, hogy sokan a munkaerő leépíté­sét tartják a hatékonysági krí­zisből kivezető egyetlen útnak. Ezzel azonban a költségek csak rövid távon mérsékelhetők. A létszám csökkentése nem pótol­hatja a hatékonyabb szervezést, a vállalati folyamatok optimáli­sabb alakítását és a vezetői ma­gatartás megreformálását. A vállalati vezetők igénye a haté­konyságot növelő lépésekre egyre nő. Ma már a vállalati ve­zetők is szükségesnek tartják a professzionális hatékony­ság-növelő programokat. Művelődési intézményeket avattak Székesfehérvárott A Fejér Megyei Művelődési Központ új intézményeit, a 350 nézőt befogadó színháztermet, s a mozgás- és táncművészetek­nek otthont adó táncházat avatta fel Székesfehérvárott Fodor Gábor művelődési miniszter. Fejér megye és Székesfehér­vár új művelődési intézményei­nek létrehozására úgy került sor, hogy a Megyei Művelődési Központnak ezidáig otthont adó épületet visszaigényelte és visz- szakapta korábbi tulajdonosa, a római katolikus egyház. Mivel a városban nem volt olyan épület, ahová „átköltöztethették” volna a kultúra házát, a megyei köz­gyűlés úgy határozott, hogy egy meglevő, s korábban is a Me­gyei Művelődési Központhoz tartozó épület, a Barátság Háza tetőterének beépítésével, vala­mint egy úgynevezett táncház felépítésével teremt új otthont a kultúrának. A két létesítmény megvalósítása 134 millió fo­rintba került. Ebből 104 millió forintot a kormány juttatott az egyházi ingatlan fejében, a töb­bit a megyei önkormányzat adta, illetve saját erőből terem­tette elő az intézmény. A Barátság Háza tetőterében elegáns színháztermet alakítot­tak ki, irodákat, foglalkoztató szobákat rendeztek be, a tánc­házban pedig csaknem 1300 négyzetméteren előadó- és pró­batermet, a balett oktatást szol­gáló, úgynevezett tükörtermet, valamint öltözőket, s egyéb he­lyiségeket építettek. Mivel az intézmény gyakran ad otthont országos és nemzetközi rendez­vényeknek is, a vendégek el­szállásolására is ott teremtettek lehetőséget. Üzletközpont A záhonyi közúti határátkelőhelynél naponta 5-600 Z rendszámmal ellátott Ladát visznek ki az országból. A Zsiguliknak elsősorban Ukrajnában és Oroszországban van nagy keletjük A magyar vaskohászat legkorszerűbb üzeme Mazda Többoldalú nemzetközi együttműködés keretében járul hozzá a londoni székhelyű Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a budai Horvát utcában felépítendő új kereske­delmi központ létrehozásához. Az EBRD-közleménye szerint a bank 19 millió német márka ér­tékű finanszírozási csomagot ál­lított össze a 13 500 négyzetmé­teresre tervezett budapesti köz­pont, a Central Business Center tető alá hozásának elősegíté­sére. A londoni intézmény ügy­lete egyben az eddigi legjelen­tősebb EBRD-együttműködés is egy japán beruházóval, amely jelen esetben a Japán Nemzet­közi Fejlesztési Szervezet (JA- IDO). A JAIDO a tokiói kor­mány és a távol-keleti szigetor­szág óriási befolyású iparszö­vetsége (Keidanren) égisze alatt támogatja a külföldi beruházá­sokat. Bábolna Oroszországban A múlt évi kiemelkedő ter­mésátlagra alapozva a tavalyi 30 ezer hektárról néhány év alatt 100 ezer hektárra növelik az Orosz Föderáció sztavropoli területén a bábolnai technológi­ával művelt kukorica-vetésterü­letet. Erre a takarmányra építve baromfitenyésztésbe kezdenek, s évi 70 ezer tonna baromfihús­sal javítják az ellátást. A most aláírt megállapodás szerint a két bábolnai cég, a Bá­bolna Rt. és az IKR Rt. már csomagolja és rövidesen útnak indítja az ezekhez szükséges anyagokat, a vetőmagot, a te- nyészanyagot, a berendezése­ket. Hasonló megállapodást ír­tak alá a bábolnaiak kazah part­nereikkel is. Ott 1995 és 1997 között a múlt évi 13 ezer hektár­ról 25 ezer hektárra növelik a termésterületet. Délelőtt tíz órakor Kocsis István, az ÁV. Rt. vezérigaz­gató-helyettese Diósgyőrben nagy számú érdeklődő szak­ember jelenlétében helyezte működésbe a magyar vaskohá­szat legújabb üzemét, a diós­győri elektroacélművet. Az üzem létrehozására a válsághelyzetben lévő borsodi acélipar jövőjét megalapozó kormányprogram keretében került sor. Az új mű évente 550 ezer tonna különleges minő­ségű acél alapanyagának elő­állítására képes. Építésében 16 hazai cégen kívül több mint 50 százalékos részesedéssel a leg­jelentősebb . nyugat-európai acélipari konszernek vettek részt; a Mannesmann-Demag, a Siemens, a Radex és a Brickmann cégek olyan új technológiákat építettek be, amelyeket az acélipar még soha nem alkalmazott. Az új diósgyőri alapanyag­ellátó bázis felépítése 600 mil­lió forintba került, a további fejlesztésekre még mintegy 300 millió forintot fordítanak a befejezés, szakaszában. Az ÁV Rt. vezérigaz­gató-helyettese szólt arról is, hogy a fejlesztéssel nem csu­pán a diósgyőri kohászat to­vábbélése oldódik meg, az szo­rosan kapcsolódik a Miskolci Drótművek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Csepeli Csőgyár és a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek alapanyag-ellátásához is. A most felavatott diósgyőri ív­kemence rekordidő, mindössze 10 hónap alatt épült fel, s ezál­tal biztosan megtarthatják csaknem 5000 diósgyőri ko­hász munkahelyét. Növelte magyarországi piaci részesedését a Mazda Motor Hungary, a japán Mazda ma­gyarországi képviselete. A cég 1994-ben már 2166 jármű vet ér­tékesített, s ezzel a hazai piac 4,6 százalékát birtokolja. A személyautóknál ez 3 százalé­kos részesedést, a tehergépjár­műveknél pedig 10,5 százalé­kos részesedést jelent. A Mazda az idén a forgalom további növekedését, mintegy 2400 jármű értékesítését ter­vezi. Ennek érdekében a követ­kező időszakban bővíti a mo­dellkínálatát és egy gyors finan­szírozási projektet indít az Eu- rolízing Kft. közreműködésé­vel. A program keretében ala­csony havi törlesztőrészlet és 0 százalékos kamat mellett nyúj­tanak hitelt új autó vásárlásá­hoz. A Mazda 1990 óta 26 tagú márkakereskedői hálózatot épí­tett ki Magyarországon, 1,2 mil­liárd forintos költséggel. A Fővárosi Gázművek Rt. 600 mm átmérőjű, 40 bar nyomásfokozatú vezetéket épít Százhalom­battától a Budafoki úti hőerőműig. A vezetéképítés határideje április 30 Bős-Nagymaros A hágai Nemzetközi Bíró­ság közleménye szerint június 25-ében szabta meg a határidőt a válaszadásra abban a per­eljárásban, amelyet Szlovákia és Magyarország kezdemé­nyezett a bős-nagymarosi vízi erőmű építése körül támadt vi­tájukban. A hágai Nemzetközi Bíró­ságön csak a két állam vála­szának benyújtása után kez­dődhetnek meg a nyilvános meghallgatások és a védőbe­szédek - emlékeztetett az AFP. A francia hírügynökség jelentésében megemlítette, hogy a 15 tagú nemzetközi bí­rói testület a meghallgatások megkezdésének pontos dátu­mát még nem rögzítette. A két állam 1993-ban nyúj­tott be külön-külön keresetet a nemzetközi bírósághoz a bős­nagymarosi erőmű építésével kapcsolatban. Az Ericsson Magyarországon elsőként valósította meg a fix te­lepítésű rádiótelefont. Ennek lényege, hogy a hagyományos te­lefonközponthoz kapcsolt antennán keresztül tart közvetlen kapcsolatot az előfizető készüléke mellé telepített rádióvevővel Harmincezer rádiótelefon Tavaly 50 százalékkal nö­velte előfizetőinek számát a Westel Rádiótelefon Kft, amely így továbbra is a legnagyobb magyarországi mobil rádiótele­fon szolgáltató. A Westelnek je­lenleg több, mint 60 ezer ügy­fele van. A társaság 1994-ben 12 milliárd forintos árbevételt ért el - mondta Papp Miklós, a Westel Rádiótelefon Kft. vezér- igazgatója. A cég január végétől új, hangposta szolgáltatást is nyújt, amely üzenettár, postafiók és fax-plusz elnevezésű program- csomagot foglal magába. Az üzenettár a hagyományos üze­netrögzítés funkciójára alkal­mas. A postafiók-szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az előfize­tők a rádiótelefonok hang­posta-fiókján keresztül tudjanak üzeneteket fogadni és küldeni. A fax-plusz elnevezésű csomag fax-üzenetek fogadására, táro­lására és továbbítására képes. A Westel 1995-ben a további 2 milliárd forintot fordít fejlesz­tésre. Kártyaleolvasók a határ-vámhivatalokban A Vám- és Pénzügyőrség gondoskodni kíván arról, hogy minél több készpénzkímélő fi­zetési mód legyen alkalmazható a határ-vámhivataloknál, mi­után február 1-jétől az utasfor­galomban hatályba lép az azon­nali vámkiszabás rendszere. Az egyik új lehetőség, amelyről több bankkal is tárgya­lásokat folytat a vámhatóság, hogy kártyaleolvasókkal látják el a határ-vámhivatalokat. így a bankkártyával rendelkező uta­sok a devizajogszabályok meg­sértése nélkül fizethetik ki az esedékes vámot a hivatalban. Az azonnali vámkiszabás rendszerére azért volt szükség, mert az utasforgalomban beho­zott termékek után igen gyakran nem sikerült behajtania a vám­szerveknek az esedékes vámot. Tavaly 50 ezer tételt vámkezel­tek, és ebből 17 ezer tételnél nem fizette be az utas a kisza­bott vámot. A nyilvántartott kinnlevőségek értéke pedig már elérte a múlt évi ezekből a befi­zetésekből származó bevételek szintjét. Az utasforgalomban az azonnali vámkiszabás egyéb­ként megfelel az európai orszá­gok gyakorlatának. Balatoni szeméttelep Rohamosan telítődik a bala­tonfüredi regionális szemétte­lep, amelyre 26 településről szállítják a hulladékot. A Pa­rasztszövetség Veszprém me­gyei szervezete több fórumon is hangot adott kifogásának, de eddig nem történt semmi ér­demleges. Változatlanul na­ponta többször fordulnak a szemétszállító autók, amelyek nemcsak a Balatonfelvidékről, hanem a Bakonyból is hordják a hulladékot. A telepen a hetve­nes évek óta másfélmillió köb­méter szemét halmozódott fel. Tekintettel a Balaton egyre rosszabb állapotára, elfogadha­tatlan, hogy a tópart legyen más vidékek szemétlerakója. A szeméttelepet a balatonfü­redi Probio Rt. tartja fenn kény- szerűségből, mert a korábbi ta­nácstól örökölte ezt a feladatot. Somogyi László, az rt. igazga­tója elmondta, hogy a területet bekerítették és a vizet - minta­vétellel - rendszeresen ellenőr­zik. Mindenesetre, ha rajtuk áll a döntés annak idején, nem en­gedélyezték volna 26 település szemetének odaszállítását. Az ASSMANN 4*°/Ő f!f mindig kétszer hirdet! Valamennyi, ezen a héten megrendelt OrgNorm irodabútorunk árából 6 %-ot önnek ajándékozunk! assmannI IRODABÚTOR ASSMANN® Irodabútor Kereskedelmi Kft. Központ: 9024 Győr, Bartók Béla u. 5. Te./fax: (06 96) 316-413 Képviseletek: 1065 Budapest, Lázár u. 7. T: 111-6453 Te./Fax: 111-6260 7623 Pécs, Petőfi S. u. 29/1. Te./Fax: (06 72) 311-370 2 hét múlva nyereményakció! Figyelje!

Next

/
Thumbnails
Contents