Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-30 / 29. szám

1995. január 30., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 5 Balatoni botanikuskert és konferenciaközpont Két éven belül sokféle új látványosság, szabadidős szolgáltatás teszi teljessé a keszthelyi Festics-kastély szel­lemi-kulturális szerepét a nagyközönség előtt eddig alig ismert kastélyparki létesítmé­nyek felújítása révén. Csak­nem egyidőben kezdődött meg az Eiffel által tervezett 19. századi kovácsoltvas vázszer­kezetű pálmaházak, valamint az Ybl Miklós tervezte két­szintes lovarda rekonstrukci­ója. Az előbbiekben melegházi növénykert, a hozzá kapcso­lódó két és fél hektárnyi terüle­ten pedig a Balaton-vidék fló­ráját bemutató botanikuskert kap helyet. A kétezer négyzetméteres volt lovardaépület torony­tömbjében háromszáz szemé­lyes korszerű konferencia központot alakítanak ki, az alsó szint pedig közép-ke- let-európai művészeti tárla­toknak, az állandó Afrika-kiál- lításnak és lószerszám múze­umnak ad otthont. Már ez ősz­től látogatható lesz az 1996 közepére végleg elkészülő nö­vénykert, a volt Ybl-lovarda- ház avatására pedig 1997 ka­rácsonyán kerül sor. Tavasszal kezdik meg a Fes- tetics-kastély igazgatóságához tartozó fenékpusztai műemlék gazdasági épületegyüttes fel­újítását. Az 1997-ig tartó munkálatok során mintegy 100 kocsiból álló szekér- és hintómúzemot hoznak létre, az istállósor és a környező szabad tér ad otthont a 70-80 lóból álló nemzeti ménesnek, amely közép-európai génbankként is szolgál. Az épületekhez lóver­senypálya, lovaglóközpont és hintóállomás kapcsolódik. A vasárnap csendje Komlón A csontos arcú fiatalember nem árulja el. Kérdésemre a te­kintete válik kérdővé. Flova is mehetne? őgyeleg. Ki magá­nyosan, ki a párjával, öreg az unokájával. Mintha az autókat is kitiltották volna erre a napfé­nyes délelőttre. A színház bezárt üvegajtaján a plakátok indiai estre, sci-fi témákban vitára invitálnak. És színházi előadásokra. A tatabá­nyaiak vígjátékát 400 Ft-ért, a pécsiek bohózatát 300-ért néz­hetjük majd meg hétköznapon. „Deák Zsuzsa grafikus kiállí­tása február 15-ig látogatható” - hétvégén nem.- Néhány éve még hangver­seny-bérletem is volt - mondja Terkovicsné Zlatár Erzsébet, aki gyakran gyalogol kilométe­reket Milán unokájával. De nem minden pénzkérdés. Ragyogó az idő, az emberek mégsem ve­szik a fáradságot, hogy kimoz­duljanak. A Gyermek- és Ifjúsági Ház szombaton tini-diszkót szervez, vasárnap bezár. Hiába lennénk kíváncsiak Robert Futtersack tárlatára, a Május 1. Művelődési Ház csak délután nyit, hogy fo­gadja a magányosok klubjának, zömében nyugdíjas korú tagjait. A múzeum szombaton zárva, vasárnap viszont nyitva van - tudom meg Németh Istvántól, aki nyugdíjasként vigyáz az új bányász-kiállítás értékeire. No és valamikor három mozi volt a városban. Most heti öt alka­lommal egy-egy vetítés. És hova tűnt az ifjúság? A Zrínyi Művelődési Ház ifjúsági klubját is csak az ablakokban felejtett sörösüvegekről ismemi meg. B. R, Vasárnap délelőttönként még a vendéglátó egységeket sem ér­demes kinyitni, mert ilyenkor kihalt a város ... Fotó: Kóródi Aszfaltadó? Az 1991. évi XX. törvény kimondja, hogy „(...) Közút területén létesített, illetőleg ki­jelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendel heti el.” Égy másik be­kezdésben arról olvashatunk, hogy „A közút kezelői:(...) a helyi közutak tekintetében a he­lyi önkormányzatok”. E kitéte­leket természetesen megelőzi az, hogy hol lehet gépjárműtá­rolókat kialakítani, s amennyi­ben erre nincsen mód, akkor ér- vényes íthetők az iménti rendel­kezések. A pécsi önkormányzat 1994/41. számú rendelete sze­rint ha nem lehet közületnél, vagy egyéb létesítménynél par­kolóhelyeket építeni, úgy a köz­területi parkolókból - nem kizá­rólagos használattal - lehet azt igénybe venni. Ezt megelőzően az önkormányzat által létesített parkolóhely megváltási alapba be kell fizetni „bizonyos” ösz- szeget. Es itt már baj van! Ugyanis innentől kezdődően már nem használnak feltételes módot a rendelet értelmezői: minden, a hatályba lépéstől számított új, a törvény alá eső létesítmény ese­tében, annak méretétől és funk­ciójától függően kötelező parko­lóhelyet kialakítani. (Az emlí­tett XX. törvény egyébiránt nem feledkezik meg egyetlen lehetséges létesítmény számba­vételéről sem ...) Tehát ha nin­csen parkoló, nem adható ki építési vagy használatba vételi engedély! A várost három „zó­nára” osztották, a parkolóhe­lyekért egyenként négyszázezer és egymillió forint közötti ösz- szeget kell a leendő tulajdonos­nak az asztalra tennie. A pénzt a majdan létesítendő parkolóhá­zak építésére fordítja az az ön- kormányzat, amely „darabra” dolgozik. Ugyanis bármennyire képtelennek tűnhet, hogy egy kis üzlet - mondjuk susztermű­hely - esetében egyetlen par­koló többe kerülhet, mint a bolt beindítása, a rendeletnek akár tetszik akár nem, érvényt sze­reznek. Kibúvó persze akad: ha a tu­lajdonos igazolni képes, hogy ötszáz méteres körzetben ren­delkezik gépkocsitárolóval, vagy el tud helyezni autót. Ami fából vaskarika, mert a végre­hajtók szerint kizárt, hogy le­gyen olyan üzlet, amelynek működtetéséhez ne lenne szük­ség legalább egy gépkocsira ... Egyszóval, nyakunkon az aszfaltadó! Mi jön még? Balogh Z. Árvízhelyzet a folyókon Vasárnap még tart a harmad­fokú árvízkészültség a Túron annak ellenére, hogy a folyó szombat délben tetőzött és azóta apad. Az Országos Vízügyi Fői­gazgatóság ügyeletének vasár­nap délelőtti tájékoztatása szerint a Túr vízállása a szombati álla­pothoz képest fél méterrel volt alacsonyabb, 455 centiméter. A Tisza másik mellékfolyóján, a Krasznán szintén lassú apadás tapasztalható, első fokú az árvíz­készültség. A Tiszán jégtor- lasz-képződés indult meg, ezért jégfigyelő szolgálatot tartanak, és három jégtörőt állítottak ké­szenlétbe. Marad az enyhe idő? Már egy hete folyamatos az enyheség megyénkben, csütör­tökön a plusz 16 fokos hőmér­séklet már tavaszt jelzett a tél­ben, tegnap reggel 7 órakor 3,6 és délután 3 órakor 8,6 fokot mértek a Pogányi Meteorológiai Főállomáson. A napfény és a kellemes langymeleg sok ter­mészetjárót csalt a Mecsekre és a kirándulóhelyekre. Meddig tart még e kellemes tavaszelő? Tavaly ilyentájt is hasonlóan enyhe, bár egy kissé hűvösebb volt az idő 7,5 fok maximum hőmérséklettel, s csak február 11-től hűlt le fokozatosan és tért vissza a fagyos tél. Jelentősen nőtt a valutavásárlás MÉTERÁRU!^ 40-70 %-os SZÖVETVÁSÁR csíkos szövetek 250 Ft/m gyapjús TerUszter /■ 350 Ft/m Lurex GABARDINEK 399 Ft/m valamint sok más érdekesség! VSZAUIAS,..6.> Az ifjú „színészek” épp úgy élvezik a játékot, mint a közönség Fotó: Tóth László A Brémai (gyermek) Muzsikusok N. Szabóék elve: Jó szóval oktasd, játszani is engedd... Az Arma Gyermekszínpad tegnap délelőtt Pécsett, a Helyőrségi Klubban nagy si­kerrel mutatta be Grimm: a Brémai Muzsikusok című me­séjének zenés változatát. A premier előtti hangulat: iz­guló, a maguk varrta jelme­zekbe gyermeküket beöltöztető szülők utolsó simításai a ruhá­kon, sminkelés, az 5-11 éves kis színészek vihorászása, szö­vegmemorizálása. Színpadra lépve máris oly könnyedek, vi­dám-önfeledtek, mintha csak önmaguknak játszanának. Nem zavarja őket a rivaldafény, a né­zőtéren az értük szorító szülő, nagyszülő, testvér visszafojtott lélegzete, az őket betanítók drukkja. Játszanak. Ebben a mesében is a jók győznek. A jő állatok megsze­mélyesítői (Lévai Gábor, Pintér Géza, Gettó Ferenc, Kolárics Kata), a haramiák (Bódis Ri- chárd, Gál Péter, Bergics And­rás), valamint a gazda és asszo­nya (Áldozó Krisztián, Kiss Ce­cilia) nevetésre, tapsra készte­tik, könnyekre fakasztják a né­zőket. Kell ennél több? A vastapssal vége az elő­adásnak. A gyermekszínpadot megálmodó, azt jólesően fá­rasztó, kemény, de csodaszép munkával és sok-sok örömmel megvalósító színész házaspár, a kis színészeikért szívét-lelkét kitevő Unger Pálma játékmes­ter és N. Szabó Sándor rendező együtt örül a gyerekekkel. Már a tizenegyedik szezonban min­dig mindent újra kezdenek. Ezt abbahagyni? Hogy is lehetne, amíg házigazdaként a Helyőr­ségi Klub mindenben támogatja őket? Február végén a 15. pre­mierjükön a Kis herceget mutat­ják be. A HEK igazgatója Erdé- lyiné Nagy Izabella szerint az külön öröm, hogy ilyen lelkes gyerekekkel és megszállott fel­nőttekkel lehetnek együtt, akik - tegyük hozzá: a nézőik is - színház-értővé válnak, ezzel az egyéniségük is gazdagszik. El­végre a színház a szeretetről, a humánumról szól, s nekik ezt kötelességük támogatni. A mesejáték díszlettervezője Fábos György, zeneszerzője Győri Kornél. B. M. L. Tavaly decemberben 108,3 millió dollár értékben vásárol­tak konvertibilis valutát valuta­lapjukra a magyar állampolgá­rok és ez a szokásos havi forga­lom kétszerese. Az elmúlt év­ben is már több mint 50 száza­lékkal nőtt a turistavaluta-el- adás. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1994-ben 671 mil­lió dollárt adtak el lakossági va­lutakeretre, míg 1993-ban 438 millió dollárt. Ez 53 százalékos növekedést jelent. Csontváry és a MTESZ (Folytatás az 1. oldalról) Csontváry Múzeum teljes egé­szében helyreállítva fogadhassa a gyűjteményt. Amennyiben a MTESZ nem fogadja el a jegyző úr által javasolt megol­dást, és nem adja át a kulcsokat, jogi eszközöket lesznek kényte­lenek alkalmazni. Merőben más a véleménye a dologról dr. Kassai Miklósnak, a MTESZ alelnökének, hiszen, mint elmondta, az országgyűlés rendelkezik arról, hogy az egy­házi ingatlanban lévőket végki­elégítésben kell részesíteni, ha onnan távozni kényszerülnek. Úgy gondolja, a pécsi önkor­mányzatnak mulasztásai van­nak a MTESZ-szel szemben. Az ingatlanvisszaadásról szóló szerződés egy példányát csak utólag, az egyháztól kapták meg, s abban az áll, hogy a MTÉSZ beköltözik új székhá­zába. Ekkor öt és fél millió fo­rint kölcsönt kellett felvenniük ahhoz, hogy az új székházat va­lamennyire lakhatóvá tegyék, de ezt az összeget júniusig visz- sza kell fizetniük. A választások előestéjén vi­szont - állítja dr. Kassai -, Páva Zsolt, akkor még mint alpol­gármester, azt az ígéretet tette, hogy tekintettel a város pénzte­lenségére, garancialevelet ad­nak, melynek értelmében két héten belül rendezik ezt az ügyet. Aztán Páva Zsolt eluta­zott, s a jegyzőnek, dr. Farkas Károlynak nem volt tudomása az ígéretről. Dr. Kassai Miklós szerint 1992 óta az önkormányzatnak illett volna eljárnia ebben a kér­désben, vagy leszögeznie azt az álláspontját, hogy jogtalannak tartja követeléseiket. A MTESZ, a napokban megtartott elnökségi ülésen egyébként úgy határozott, hogy a jegyző által megküldött írást garancialevél­nek nem tudja elfogadni. Dr. Ecsedy István, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója tájékoztatója szerint az államo­sítás során állami tulajdonba és pécsi városi kezelésbe került az épület, tehát a városi tanács gazdálkodott vele. A tanács az emeleti szintet a Csontváry Mú­zeum számára, bér fejében, használatra átadta. Ezt a bért a megyei múzeum, illetve a fenn­tartó megyei tanács fizette. Amikor megtörtént a tulajdon visszaadása az egyház számára, akkor olyan egyezség született, melynek értelmében az egyház mindaddig, amíg a Csontváry Múzeum Pécsett létezik, a mú­zeum korábbi helyiségeit to­vábbra is, ráadásul változatlan bérért rendelkezésre bocsátja. Egyébként pedig a tulajdonost terhelik az épületfenntartási kö­telezettségek. Ettől a megállapodástól telje­sen külön, részben más alanyok között született egy másik meg­állapodás, hogy egy bizonyos határidőig a földszinti helyisé­geket a TIT és a MTESZ kiüríti, és az egyháznak átadja, közös­ségi, hitoktatási célokra. Ami­kor azonban ez az egyezség megszületett, nem volt teljesen rendezett, hová is megy a TIT és a MTESZ. A múzeumigaz­gató tudomása szerint a MTESZ új irodaház építésébe kezdett, majd különböző építési problé­mák miatt többletköltségek me­rültek föl. A TIT ideiglenes he­lyiségbe került, s annyit kért a várostól, hogy építési telket kaphasson a belváros területén. Ez a kérdés rendeződött. Miközben a Csontváry képek külföldi kiállításra utaztak, megszületett a megállapodás a Magyar Nemzeti Galériával, amely garantálja a képanyag Pécsett maradását, és a megyei közgyűlés, a múzeum szorgal­mazására, egyetértve a múzeum felújítási szándékával, jelentős összeget, tizenkétmillió forintot szavazott meg arra a célra, hogy elkészüljön a Csontváry Múze­umnak helyet adó termek, he­lyiségek új és legkorszerűbbnek mondható világítása, a légkon­dicionálás, a belső festés - el­tüntetendő a régi beázás-nyo­mokat -, az új parketta, a mázo­lás stb. A felújítás elkészült, na­pok kérdése a teljes átadás, s a február 2-án visszaérkező képe­ket már egy teljesen felújított múzeum tudja fogadni. Mindezt azonban, mondta az igazgató, megelőzte egy ko­moly küzdelem azért, mert an­nak idején az épület tetőzetét a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat gyenge minőségben újította fel, melynek következtében sűrű beázások történtek. Az egyház a közben megszűnt vállalattal szemben nem tudta érvényesí­teni a szavatossági követelése­ket. Ugyanakkor az egyház fel­vetette azt, hogy ugyan sok pénzért korszerűsítette az épület fűtési rendszerét, de ennek elle­nére egyetlen négyzetmétert nem tud használatba venni, mert sem a TIT, sem a MTESZ nem költözött ki. Ha ez megtör­ténik, akkor szívesebben áldoz a tető költségeire. Annak ellenére, hogy végül is a MTESZ-szel nem sikerült megállapodásra jutnia a város­nak, az egyházmegye gazdasági tanácsa úgy döntött, hogy azo­kat a javításokat, amelyek most a téli-tavaszi időszakban esetleg bekövetkező beázásokat meg­akadályozzák, megcsináltatja, sőt, március és június között a tetőt mintegy húszmilliós költ­séggel teljesen újjá fogja épít­tetni. A megoldandó problémák mellett azonban jó hír, hogy február végétől lehetőség nyílik arra, hogy itt láthassa a pécsi közönség négy hónapon keresz­tül a mindig Pécsett lévő képe­ken kívül kevés kivétellel mindazokat a képeket, amelyek megjárták Budapestet, Stock­holmot, Rotterdamot és Mün­chent. S Ecsedy István úgy érzi, hogy az igazi megbecsülés Csontváryt Magyarországon, azon belül pedig Pécsett övezi. Cseri László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents