Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-30 / 29. szám

1995. január 30., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 Számítanak a cigányság szervezeteire A kisebbségi önkormányzat a civil szférával közösen tervez MIRE NE SAJNÁLJUK A PÉNZT Praktikus tanácsok építkezőknek A kisebbségi önkormányzati választásokat megelőző hetek­ben számosán még a vészha­rangot kongatták a civil szerve­zetek felett, ám városunkban mára a cigányság körében csil­lapodhatott az aggodalmasko­dók kedélye. A pécsi cigány ki­sebbség apparátusa ugyanis nem sokkal a megválasztását követően máris felvette a kap­csolatot a térség ismertebb civil szervezeteivel, sőt a profiltisztí­tás talaján a napokban együtt­működésük közös programter­vezetét is elkészítették.- Feltétlenül számítunk a ci­vil szervezetek működésére, a feladatokat pedig következete­sen koordinálnunk kell - mondja Kosztics István, a ci­gányság önkormányzatának el­nöke. - Tisztázandó kérdés ugyanakkor, hogy milyen fel­adatokat vállalhat a civil szféra, és melyeket nem. Észrevételei­ket, javaslataikat a magyar és a cigány szakemberekből felálló szakértői tanács vitatná meg, s csak ezt követően fordulnánk a város közgyűléséhez. És vi­szont: a kivitelezést, a realizál­ható programok megvalósítását ugyancsak a társadalmi szerve­Teljes ülést tart hétfőn az Al­kotmánybíróság. A testület folytatja az életüktől és szabad­ságuktól politikai okokból jog­talanul megfosztottak kárpótlá­sáról szóló törvény alkotmá­nyossági vizsgálatát. Megtár­gyalják azt az indítványt is, amely szerint a bíróságok füg­zetekkel karöltve látjuk célsze­rűnek. A reszortok „leosztása” nyomán a foglalkoztatás és a vállalkozás élénkítése terén a Baranya Megyei Cigány Érdek- védelmi Szervezet munkájára számítanak, tette hozzá Kosz­tics István. A Független Ci­gányszövetség Baranya Megyei Szervezete tagsága és megújult vezetősége a szociális felada­tokban, a lakásügyben és bizo­nyos szinten az oktatásügyben nyerhet kompetenciát, míg a módszertani feladatok, valamint a jogi érdekképviselet a Rácz . Aladár Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületnél. A civil szervezetek hetente ütemezett fogadónapjait rövide­sen kihirdetik, a kisebbségi ön- kormányzat pedig havonta várja majd a polgárokat nyílt ülésén városi fórumra. Információink szerint az ön- kormányzat már hozzálátott egy, a Pécsett élő cigányság tényleges lakáskörülményeit „feltérképező” felmérés elkészí­téséhez. Az apparátus közép­távú programtervezetét pedig majd a felmérés eredményeinek tükrében véglegesíti. Tröszt É. getlenségének elvét sérti, hogy a bíróságok az Igazságügyi Mi­nisztérium költségvetési fejeze­tébe tartoznak. Az ülés napi­rendjén szerepel az az indít­vány, amely kifogásolta, hogy az ingatlanok cseréjekor nem egyformán fizet illetéket az ön- kormányzat és a magánfél. A súlyos milliókért megvett öreg ház, vagy a felépített új, a várva-várt öröm helyett gyakran hosszú éveken át tartó bosszú­ság forrását jelenti, s ismét mé­lyen benyúlhatunk a zsebünkbe és jó, ha nem kell éveken át bí­róságra járnunk. Mindezt azért, mert eszünkbe sem jut, vagy sajnáljuk rá a pénzt, hogy még a vétel előtt, az építkezés indítá­sánál nekünk segítő, érdekein­ket védő szakembert fogadjunk. Mi mindenre kell ügyelnünk? Erb Jenő okleveles építőmér­nök, a hosszú évtizedeken át igazságügyi szakértőként tevé­kenykedő édesapjától is már sok fura esetről hallott. A Bara- nyaterv-nél, az ottani főnökei tanácsára maga is foglalkozni kezdett ezzel, aztán az igazság­ügyi szakértői szakmérnöki ok­levelet megszerezve folytatta édesapja szakmáját. Igazság­ügyi szakértőként szerzett ta­pasztalatai alapján sorolja, mire ügyeljünk. Mikor kerül sor szakértésre? Akkor, ha valakit valamilyen műszaki sérelem ér, és vélt sé­relmének orvoslására szakértőt fogad. Ez többféleképpen való­sulhat meg. Ha magánember magánemberként bíz meg szak­értőt, fennáll annak a veszélye, hogy az ellenérdekű fél a szak- véleményben foglaltakat nem fogadja el, s végső esetben a bí­róság sem. Ha az ellenérdekű felek közösen bíznak meg szak­értőt, s annak szakvéleményét el is fogadják, esetleg perre sem kell menni. A peren kívüli eljá­rás mint előzetes bizonyítás so­rán a bíróság rendel ki szakér­tőt, és a szakvéleményben fog­laltak alapján dönthet a kárval­lott: perel-e vagy sem. Peres el­járás során maga a bíróság ren­del ki szakértőt. Mire ügyeljünk öreg ház vé­telénél? Hozzá nem értőként csak a vizuális látvány fog meg, s már előre elképzeljük, hogyan is rendezzük majd be azt. S eközben nem vesszük észre, hogy vizesek a falak, megsül­lyedt a padló, beázik a tető, a friss festés is eltakarhat valami rejtett hibát. Milliókat költünk esetleg olyan épületre, amit nem lenne szabad megvenni, s hiába kötjük meg „látott álla­potban” a vételi szerződést, amikor laikusok vagyunk. Az­tán rosszabbik esetben jöhet az idegeskedés és méregdrágán a felújítás, kijavítás, perköltség. Általánosságban utóbb csak a rejtett hibát lehet felróni az el­adónak, akinek rögzítenie kel­lene a hibákat, mert úgy utólag nincs, nem is lehet vita. Tanul­ság: mindenképp érdemes mű­szaki szakember segítségét igénybe venni a ház vásárlása előtt! Melyek az új ház építésének buktatói? Ha a kivitelezővel nem kötünk megfelelő, a kinek, mit, mikorra, mennyiért kérdé­seket pontosan rögzítő szerző­dést, abból számtalan problé­mánk származhat. Ha a kivite­lező nem végez megfelelő munkát, illetve az elvégzett munka nem felel meg a rendel­tetésszerű használatnak, szakér­tővel érdemes felülvizsgáltatni. A kivitelező által végzett munka milyen minőségi osz­tályba sorolható, mennyi az el nem végzett munka, van-e és mennyi a műszaki, vagy ingat­lanforgalmi értékcsökkenés stb. Az utólagos kárbecslést, vi­tákat, pereket, kártérítési proce­dúrát megelőzendő, célszerű a szerződésben foglaltakat betar­tató, a kivitelező munkáját szemmel tartó műszaki ellenőrt fogadni. Megéri. Nélküle köny- nyen kiszolgáltatottá, rosszab­bik esetben kárvallottá válha­tunk. Számon kell kérni, hogy a kivitelező vezesse az építési vagy munkanaplót, ebbe tehet bejegyzéseket az építtető képvi­selőjeként a műszaki ellenőr, aki maga is felelőssé tehető, ha valami nem stimmel. Az is megesik, hogy a kivite­lező olyan hibát követ el, amiért szerződést kell vele bontani, s emiatt az építtető nem engedi be a munkaterületre dolgozni. Hogy a be nem fejezett munka miatt ne károsodjon az épület tovább, belép az építtető kár­enyhítési kötelezettsége: a még nagyobb kárt köteles meg­előzni. Ha valaki felfedezi a hi­bát, nem mindegy, mennyi időn belül szólítja fel az ellenérdekű felet annak kijavítására, elhárí­tására. Célszerű ilyen esetben mielőbb ügyvédhez fordulni. A bíróság rendeli ki a szakér­tőt akkor is, ha valahol például leszakad a födém, összedől az épület. Az ő dolga megállapí­tani: mi okozta a bajt, mennyi az okozott kár, azért kit terhel felelősség, és akár javaslatot is kidolgoz a helyreállításra, il­letve az illetékes szakhatóság bevonásával elrendelheti a szükséges óvintézkedések meg­tételét. B. Murányi László Az Alkotmánybíróság ülése Házvételkor ne sajnáljuk a pénzt szakértőkre! Fotó: Tóth Oktatás és műveltségkép Amit a Nemzeti Alaptantervről feltétlenül tudni kell A NAT (Nemzeti Alaptan­terv) betűszó nagyon ismerősen cseng mindenki fülében. Hogy valójában mit takar, azt csak kevesen tudják, hiszen a nyom­tatásban megjelent könyvnyi tervezet idáig csak kevesekhez jutott el, lényegében a tanárok nagy része sem foghatta még kézbe. Az elmúlt hétvégén egy tudományos konferencia kere­tén belül a NAT egyik szülő­atyja, Báthory Zoltán, helyettes államtitkár ismertette szakem­berek körében a tervezet lénye­gét. Mi most ennek sűrítményét adjuk közre, remélve azt, hogy ezzel is segítünk valamicskét a NAT, mint varázsszó megérté­sében. Műveltségkép Az alaptanterv genetikailag a hetvenes években létrehozott, az MTA közoktatási bizottsága által készített tantervhez kívánt csatlakozni. Az az eszme, hogy az iskolai műveltséget nem tah- tárgyakban, hanem műveltségi területekben kell megfogal­mazni, bizonyosan innen szár­mazik. A NÄT, mint művelt­ségkép arra törekszik, hogy a legutóbbi, központilag kezde­ményezett tantervhez képest megváltozott világról szóljon. Tehát Közép-Európa ezredvégi műveltségképét, annak iskolai lepárlását próbálja összesíteni. S mivel ez eleve lehetetlennek tűnik tantárgyakban, ezért mű­veltségi területeket választottak. Hangsúlyozandó, hogy ez egy új műveltségkép akar lenni. Az újdonsága természetesen részleges, hiszen a műveltség­ben, és különösen az iskolai műveltségben vannak állandó elemek, amelyen ebben a tan­tervi dokumentumban sem akart senki sem változtatni. Léteznek azonban olyan területek, me­lyek újak olyan szempontból, ahogy egy központi tanterv dek­larálja, de egyáltalán nem újak abból a szempontból, hogy a társadalmi gondolkodásban, gyakorlatban már megjelentek. Ilyen műveltségi terület például a környezet és természetvéde­lem kérdése, az egészségvéde­lem, a szexuális neveléstől kezdve, a drogokon át, az egészséges életmódig. Vannak azonban olyan kér­déskörök, amelyek még ezek­hez hasonlóan sem köthetők hagyományos műveltségi terü­letekhez, mint például a honis­meret, a magyarságtudat, az Eu- rópa-tudat, vagy a globális kér­dések iránti nyitottság, amelye­ket nem lehet egy tantárgyhoz, de még egy komplex-tantárgy­hoz sem kötni. De ilyenek a kommunikációs készségek és képességek is, amelyek minden műveltség alapját képezik. Ezek azok a területek, amelyek ha nem kerülnek be egy iskolai alaptantervbe, akkor arra nem nagyon mondható az, hogy megpróbál megfelelni egy bi­zonyos hely és idő szellemisé­gének. Tehát az alapvető kon­fliktus az alaptanterv művelt­ségképével az, hogy a konven­cionális tantárgyak rendszeré­ben nem lehet lefordítani a nem konvencionális, korszerű mű­veltséget. A mechanizmus A korábbi állapotok szerint valamilyen iskoláktól távol eső központ megfogalmazta és ki­adta a tantervet, amelyhez ele­inte egy tankönyvet rendeltek, majd alternatív könyvek is meg­jelentek. Ez a rendszer feltéte­lezett egy olyan tanárt, vagy ta­nítót, aki nagyjából követi a tan­terv szellemét, de inkább a betű­jét. Ez jellegzetesen autokrata társadalmi körülmények között érvényes modell, amely nem­csak az elmúlt 40 évre, hanem az azt megelőző évekre is vo­natkozik. 1989-ben álltak elő a kétpólusú oktatás rendszerével először a szakemberek, amely szerint az iskolai tanítás tanter­vének két pólusa van: az egyik az iskola, a másik pedig a mű­veltségről alkotott közösségi felfogás. Az a nézet alakult ki az elmúlt négy-öt év vitáiban, hogy a polgári demokrácia kö­rülményei között igen nagy mozgásteret kell adni az isko­láknak abban az értelemben, hogy mit tanítanak, s milyen ér­tékrend szerint, milyen tanítási módszertant honosítanak meg, mert ha ez a mozgástér nincsen meg, akkor nem tudnak alkal­mazkodni a hozzájuk járó tanu­lók érdekeihez, érdeklődései­hez, képességeihez, tágabb érte­lemben a civil környezethez, a szülőkhöz, s a pedagógia meg­merevedik néhány sémára. Ugyanakkor, ha ez a mozgástér túl nagy, ha nincsenek megfo­galmazva a műveltség közös­ségi alapjai, akkor ez a rendszer könnyen a káosz állapotába jut. Ezért kell a másik póluson egy­fajta deklaráció arra nézve, hogy mi tekinthető a XX. szá­zad végén Magyarországon, Európában alapműveltségnek. Az alap szó igen fontos ebben az elnevezésben, mert azt akarja jelezni, hogy mi az iskolai mű­veltség alapja. Ez az alap körül­belül az egész tananyag fele. Tehát olyan kétpólusú tantervi mechanizmus gondolata merült föl, hogy ha a teljes tananyag száz százalék, akkor annak a felét a közösségi műveltség címén kell megfogalmazni, a másik felében pedig mozgáste­ret kell biztosítani az iskolának ahhoz, hogy ezt az alkalmazko­dási műveletet meg tudja tenni. Ez az iskolai mozgásterv a helyi tanterv, s a közösségi művelt­ség, amennyiben az tényleg kö­zösségi, a nemzeti alaptanterv, vagy minimum tanterv, amelyet ki kell egészíteni. Tehát az iskolának kell megmondania, hogy mi az a tananyagmennyiség, amely nem megterhelő a gyerekeknek, amely érdeklődést kelt bennük, amely releváns tananyag. A pe­dagógusoknak azt kell biztosí­taniuk, hogy mindebből a mi­nimum tananyag ne maradjon ki, mert ha kimarad, akkor nincs közös, összetartó eleme a mű­veltségnek. Akarva, akaratlanul, a folya­matok is abba az irányba men­tek, hogy az iskolák és a tanárok kezdték felismerni fontos sze­repüket abban, hogy megfo­galmazzák az iskolai tananyag tartalmát. Tehát az egész tan­tervi mechanizmusnak a legfon­tosabb eleme a helyi tanterv, annak az összeállításához kelle­nek szempontok, ahhoz kell egyfajta műveltség, empátia. Kapcsolódások A NAT nem légüres térben keletkezik és működik, hanem iskolarendszerben, amelyben iskolatípusok vannak, tanulók, tanárok, tankönyvek és progra­mok piaca stb. Ébben a kapcso­lódó körben a leggyakrabban felvetett kérdés az iskolaszerke­zet kérdése. A NAT belső szer­kezete most olyan, hogy elvileg megfelel a negyven év iskola- szerkezetének, elvileg megfelel az elmúlt négy évben létrejött iskolatípusoknak, és megfelel annak az iskolaszerkezetnek, amelyet a kormányprogram meghirdet és amelyet a törvény, mint iskolázási szakaszokat fo­galmaz meg: alapfok, alsó-kö­zépfok, felső-középfok. Az ál­tal, hogy negyedikben, hatodik­ban, nyolcadikban és tizedik­ben, tehát a kötelező oktatáson belül néhány kitüntetett évfo­lyam végére határozza meg a követelményeket, tulajdonkép­pen a nyolcosztályostól a két- osztályos középiskolákig min­denféle iskolatípus számára do­kumentumul szolgál. Ezen belül két kiemelt évfolyam található; a belső szerkezete ennek a do­kumentumnak olyan, hogy az első hat éven belül tárgyalja a negyedikre és a hatodikra eső követelményeket és a követ­kező négy évre - a hatodiktól a tizedikig - fogalmazza meg az alsó középiskolai szakaszokat. Ez bizonyos fokig előre jelez egy iskoláztatási rendszert anélkül, hogy ezt kötelezően előírná. A vizsgarendszer Ha a NAT kötelező művelt­ség-alapokat tartalmaz minden iskola számára, akkor ezt nyo­matékosítani szükséges vizsgá­val. Tehát a lágy bemeneti sza­bályozó eszközhöz egy viszony­lag keményebb kimeneti szabá­lyozó eszközt kell beállítani: az alapműveltségi vizsgát a tizedik évfolyam végén. Ez biztosítja a rendszer teljes átjárhatóságát re­latív értelemben, hiszen a de­mokratikus körülmények kö­zött, a helyi tantervek szerint működő iskolák egymás közti átjárhatósága igen sok illuzóri­kus elemet tartalmaz. Ennek az alapműveltségi vizsgának azonban van még egy nem lebecsülendő funkciója: segítségével minősíthetővé vá­lik az iskolai munka. Az az is­kolai munka, amelybe az állami beavatkozás mindössze annyi, hogy kihirdeti ezt az alaptanter­vet, és meghirdeti a tizedik év­folyam végére, megfelelő idő­ben, körülbelül 2000-re, az alapműveltségi követelménye­ket. Ha minden iskola számára ér­telmes vizsgát tudnak szer­vezni, akkor megoldható az, hogy a civil szféra, az iskola- fenntartó, az állami felelősség­gel bíró kormány tájékozódjon arról, hogy milyen színvonalon tanítanak ezek az intézmények. A minősítés és a minőségről való objektív közlés igen jelen­tős mind iskoláztatási, mind pe­dig az iskola és az élet, az iskola és a kultúra kapcsolata szem­pontjából. Cs. L. Vetélkedő spanyolul is A téma: Latin-Amerika Az UNESCO Felhívására a Pécsi Magyar-Spanyol Tár­saság, a JPTE BTK Spanyol Tanszéke és az Egyetemi Könyvtár a Kubai Független­ségi Háború és Jósé Marti költő, kubai nemzeti hős ha­lála 100. évfordulója alkal­mából ünnepi megemléke­zésre készül, melyet 1995. március 7-8-án rendeznek meg. A sokoldalú előkészület célja, hogy minél többen megismerhessék Latin-Ame­rika népeinek történelmét, a múlt századvégi eseménye­ket, a spanyolok ellen vívott Kubai Éüggetlenségi Háború körülményeit és e harc szel­lemi előkészítője, s harcosa, Jósé Marti munkásságát és költészetét. A rendező szervek a na­pokban tanárok és könyvtá­rosok számára szervezett szakmai fórumon vers-, dal- és prózamondóversenyt hir­dettek „Jósé Marti és a kubai irodalom” címmel. Többszáz felhívást és bőséges anyagot juttattak el az iskolákhoz és a könyvtárakhoz, amelyből az érdeklődők felkészülhetnek. Jelentkezési határidő 1995. február 26., amely időpontig a JPTE BTK Spanyol Tan­székéhez (Pécs 7624 Ifjúság u. 6.) kell eljuttatni a jelent­kezéseket a név, lakcím és az előadandó mű szövegének feltüntetésével. A jelentkezésnek korha­tára nincs. A választott iro­dalmi alkotások mind ma: gyár, illetve mind spanyol nyelven előadhatók, hogy egyben a spanyol nyelv nép­szerűsítése és gyakorlása is lehetővé váljék a megméretés alkalmából. * » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents