Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-28 / 27. szám

8 aj Dunántúli napló Riport 1995. január 28., szombat Most a Teremtés történetét faragja Mórocz Sándor, az Atya figurája már formálódik a műhelyben MÓROCZ SÁNDOR BESZÉDE A FÁVAL A karácsony előtt készült negyven centis Szent Antal szobrot színesre festette az al­kotó Müller Andrea felvételei Egy darab rönk egyenlő a szabadságérzettel. Egy jó fara­gókés a felszabadultsággal. A szép egyenlő a szabadsággal. Nem beszél erről - így - a sok­gyökerű Mórocz Sándor. A szeméből lehet látni, a mozdula­taiból. Ahogy a kezébe veszi például Szent Antal szobrát. Sokgyökerű? Veszprémben született, élt többek között Berhidán, Várpa­lotán, Goricán, most Bükkös- dön. Nem annyira az élet do­bálta, nem valami sorsszürkítő évek rakatták vele olykor-oly­kor összes holmiját teherautóra. Baranyába például barátai csá­bították. ő pedig - miért is ta­gadná? - „Mókamester vol­tam!” Ami tetszett neki, azt el­fogadta. Nagyapját többször említi, apját is. Az egyiktől a más sze­mében mit sem érő tárgyak tisz­teletét tanulta meg, a másiktól az anyaggal való bánás örömét. Magától, meglehet, soha sem fogta volna kezébe egy ló láb­szárcsontját. Ebből lett - har­minc éve már? - első faragása: egy csontváz, virággal. A másik műhelybe lép, kihoz Gyökerek egy lemezkazettát. Szegecse­lése még nincs kész, éleit pán­tok erősítik, a tetején kovácsolt leveleken nyugvó nyíló rózsa. Édesapjától látta: a vas is lehet engedelmes. A mozdulatai? Kistermetű, kiskezű ember, tömött bajusz- szal, tele erővel, megfontolt­sággal tompított temperamen­tummal. Ahogy nézem a műhe­lyében a jónéhány vastag pallót, rönköt, elképzelni sem tudom, miként mozdítja meg. Igaz, a fa megmozdítása már csaknem az utolsó fázis. Akkor már hóna­pok óta kerülgette, nézegette, tapogatta, megleste: erezete ho­gyan, merre szalad, elbeszélge­tett a rönkkel, a vastag pallóval: mi van benne? A fa pedig megmondja. Képzőművészetet, profiktól fafaragást, soha nem tanult. Hajlékony, szép mondatokkal magyarázza: miért és mit csinál. Hogy a Szent Antal szobrot - most, karácsony előtt készült el a csodaszép, talán 40 centi ma­gas faragás - azért festette be, mert a templomban is színezet­tek a szobrok. Elmondja: mennyire nem mindegy, milyen szigorú szabályok határozzák meg, hogy milyen színeket mire szabad használni. A polcon lévő, döbbenetes szomorúságú feszületé talán 15 centis. Ezt simábbra csiszolta, nem festette. Nagyon szép. Azt mondja: útszéli keresztekről lá­tott egyszer egy filmet, s abban azt mondta a narrátor, csúnya feszület nincsen, ő is így tartja, most is rábólint. Festetlen a fa­rönkre fáradtan leülő, fejszéjét lábai közé támasztó öregember is. Minden munkája friss, a ré­gebbiek közül egy sem maradt nála. Az öregember a nővéréé lesz. A fa körül táncoló gyere­keket viszont magának - fara­góasztalnak - csinálta. Volt egy szilvafa, kiszáradt, ki kellett vágni. Mielőtt megfogta volna a fejszét, a dolgot már megbe­szélte a fával: ha megfordítja a törzs felső részét, a szétszaladó három ág szinte kínálja a tán­coló három kisgyereket. Keveset farag. A vasúmái dolgozik, három műszakban. Nem hiszi, hogy valaha is olyan helyzetbe juthat: főfoglalkozása legyen a faragás. 1951-ben szü­letett, a nyugdíjalapra is gondolni kell. Munkái azért itt-ott, róla már hírt vett embe­rek házainál és házaiban fel­bukkannak. Faragott kerítésosz­lopokat mutat, miután a gondos takarást lefejti róluk: valaki megrendelte, de még a faanya­got sem fizette ki. A műhelyben mégis ott a fü­zet: egy egész kötetnyi székely­kaput másolt ki. Aminek a ter­vét most elkészítette, mégsem ezek egyikének másolata, ha­nem önállóan díszíti. Alakulnak - sokat olvassa a bibliát - más elképzelései is: 14 táblán ó-tes- tamentumi történések. Még nem döntött, mi lesz a táblákon, de a Teremtés és Noé nem ma­radhat ki. Egy szép pásztorbotot mutat: „Az erdő szelleme”. Honfogla­láskori pajzs ornamentikáját fa­ragta rá, a fejrészen rémisztő alak: sas-szemmel, kos-orral, mély, fekete üregű szájjal. A fejrész alatt egy gyűrű: a végte­lenség köre, „mint ahogy maga a természet is végtelen.” Egy másik pásztorboton Noé: ta­nulmánynak készült, a 14. táb­lához. Finom faragása most ké­szül, gondos elrendezésben rajta a földhöz közel, s attól fel­jebb élő állatok, a vaddisznótól a könnyű röptű pillangóig. „Noé apánk mindenre gondolt - mondja -, ahogy az Úr neki pa­rancsolta.” Mészáros Attila Egyszerűbb lesz az érettségi rendszer A Művelődési Minisztérium­ban már megszokott a sajtóreg­geli, de Báthory Zoltán helyettes államtitkár csak most találko­zott először ilyen formában az újságírókkal. A reggeli szeren­csére nem feküdte meg a gyom­rát, pedig néhányszor a kérdé­sek nyomán nagyot kellett nyelnie. Szóba került az új érettségi rendszer bevezetése. Többen nem értik, mitől lesz áttekinthe­tőbb, hatékonyabb és egysze­rűbb a kétszintű érettségi, ami­kor más vizsgát tesznek azok, akik a középiskola befejezése után nem tanulnak tovább és azok, akik egyetemre, főisko­lára jelentkeztek. A helyettes ál­lamtitkár válasza világos volt: a mostani áttekinthetetlen gya­korlathoz képest lesz egysze­rűbb az érettségi rendszer, mert jelenleg mást és főleg más szín­vonalon kémek számon a szakmunkásképzőkben, a szak- középiskolákban, a gimnáziu­mokban és a felvételivel össze­vont érettségin. A kétszintű érettségi ezt a kaotikus helyze­tet megszünteti, s mindössze két típusú követelményrendszert érvényesít. Az elmúlt napokban nagyon sok szó esett a Nemzeti Alap­tantervről s ez érthető is, hiszen sok éves huzavona után végre befejeződni látszik egy meddő vita és megkezdődhet az okta­tási rendszer tényleges re­formja. Az alaptanterv szabá­lyozza a különböző korú gyere­kektől elvárható tudásszinteket. Megfogalmazza, hogy az álta­lános iskola 4. 6. 8. és 10. osztá­lyának végére a gyerekeknek mit kell elsajátítaniuk. Ennek kapcsán arra is figyelnek, hogy bizonyos tanintézetek hallgató­inak jelentős részét jó jegyei el­lenére sem veszik fel a maga­sabb szintű iskolákba, ugyan­akkor más iskolák rosszabb ta­nulói előtt is megnyílnak a to­vábbképzés kapui. Ezt elkerü­lendő pedagógiai szakértőket fognak képezni, akik külső ta­nácsadóként pártatlan szakmai segítséget adhatnak az iskolai követelményszintek meghatá­rozásához. Emellett a Nemzeti Alaptantervhez kell igazítani a pedagógusképzést és tovább­képzést. A sajtóreggeli azzal a követ­keztetéssel zárult, hogy az isko­larendszer gyökeres javítását halogatni nem lehet, s nem is akarják. Már csak a feltételeket kell megteremteni hozzá. Szaloky Eszter MAGYARUL MAGYARÁN Nyelv-észlelet, nyelvész-lelet Jad Vasem Heves tiltakozást váltott ki Izraelben a külügyminiszté­rium azon döntése, hogy törlik a Jad Vasem holocaust em­lékmúzeum kötelező jellegű meglátogatását a külföldi hi­vatalos vendégek programjá­ból. - A döntés értehetetlen, hiszen a Jad Vasem a zsidó nép azonosságtudatának iga­zolása - mondta Sevah Weiss, a parlament munkapárti el­nöke, aki átélte a koncentrá­ciós táborok borzalmait. A jobboldal szintén kikelt a dön­tés ellen. A külügyminiszté­rium szóvivője azzal vála­szolt, hogy ezentúl egyetlen hely meglátogatását sem kell kötelességüknek érezniük a hivatalos külföldi vendégek­nek, ugyanakkor természete­sen javasolni fogják a Jad Va­sem meglátogatását. Megzöldült a Big Ben London egyik talán legnép­szerűbb, turisták milliói által ismert és megcsodált neveze­tessége, a Big Ben - megzöl­dült. Csütörtök óta ugyanis különleges energiatakarékos fénycsövek világítják meg a Big Ben órájának négy szám­lapját és teszik azokat zöld színűvé. A Reuter idézi az an­gol alsóház házgondnokát, aki szerint az 1957-ben felszerelt hagyományos megvilágítás kicserélése lehetővé teszi, hogy 15 százalékkal csök­kentsék a parlament energia- fogyasztását. A Big Bent 1906-ig gázlámpákkal világí­tották meg. Akkor vezették be villanyvilágítást - a számla­pok mögött tíz, egyenként 100 wattos égőt helyeztek el. A hírközlő eszközök, „médi­umok” nyelvében, elsősorban az írott sajtóban naponta talál­kozunk a kötőjellel írt, az el­hangzó beszédben ekként tagolt egyszerű és eredeti egybeírandó összetett szavakkal, amilyen pl. Véd-elem, Kert-ész, Jog-ász, Zene-szó, Gondolat-jel, Meló­diák, Nap-kelte, Napra-forgó. Jónevű nyelvművelőink egy csoportja káros modorosságnak tartja a kötőjelezés eme divatját, és Jár-ványnak minősítik, azaz a kifogásolt írásmóddal szem­léltetik véleményüket. Meg­toldva még azzal, hogy a kettős értelem éreztetése, kifejezése nem a kötőjel funkciója, tehát a helyesírás szempontjából káros modorosság. A magyar nyelvművelés nagy öregje, Kovalovszky Mik­lós védelmébe veszi ezt az írásmódot. Elsősorban arra hi­vatkozik, hogy a mondatban álló szó odaillő jelentését agyunk, akárcsak a számítógép memóriája, rögtön kiválasztja. A vitatott típus azonban szö­vegkörnyezet nélküli, címként használatos, azaz olyan beszéd­helyzetben, amikor a figyelem fölkeltése a cél. Szükséges és célszerű a címzett, az olvasó gyors eligazítása a vagylagos értelmezhetőség tekintetében. Ugyanis a kötőjeles tagolás jelzi a szándékolt módosulást, s fi­gyelmeztet a szóalak rendhagyó voltára. íme néhány beszédes példa! A Házi-barát nyilván nem házi­barátot ajánl az asszonyoknak, hanem hasznos gyakorlati taná­csokat ad az otthon célszerű ve­zetéséhez. A Hol-mi? ifjúsági szolgáltató műsor címe tömören utal a kínált programválasz­tékra. A Szó-váltás az összeté­telnek a használatból kiszorult eredeti értelmét akarja fel­idézni: párbeszéd, beszélgetés, eszmecsere. (Mikor válthatunk szót egymással?) Ma: A szóvál­tást tetüegesség követte. Képzett és egyszerű szók „ér­telmes”^ tagolásának példái: KERT-ÉSZ = a falutévé taná­csai az ésszerű kertműveléshez. MELÓ-DIÁK = diákoknak munkalehetőséget szervező tár­sulás. PUSKA-TUSA = hada­kozás az iskolai puskázás ellen. Sajnos, vannak nem éppen szerencsés példák is, amelyek kétségben hagynak a felől, hogy milyen új jelentésámyalatot akarnak kibontani, előhívni a kötőjeles tagolással. Ilyenek pl. a Bak-elit, Ötöd-ölő, Magán­hangzó, Kabinet-kérdés, Színi- tanoda. Nem teljesen új jelenség a szavak, főként összetételek ilye­tén kettéválasztása. Ady egyik versének címe: Kocsi-út az éj­szakában. Az írásmód figyel­meztet arra: nem úttestről, ha­nem kocsin tett utazásról szól. A szójáték egy fajtája e címtí­pus: a szótest felbontásával egyik, vagy mindkét tagja az egységbe olvadt jelentéstarta­lomból kiváltva külön értelmet kap. Egy új szóalkotásmód kia­lakulásának lehetünk tanúi még akkor is, ha ennek az érdekes nyelv-észleletnek divatszerű al­kalmazása kelt is némi meghök­kenést és vitát. S a nyelvteremtő, -alakító erőnek a nyelvben lap- pongó kombinációs lehetőségek felhasználására való szüntelen törekvését bizonyítja az ered­mény értékminőségétől és a föl­merülő helyesírási aggodalmak­tól függetlenül. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 6-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 14-i lapban közölt rejtvény megfej­tése: „Ha ez a bableves, akkor mi volt az előző fogás?” Utalványt nyertek: Ambrus Józsefné, Ócsárd, Ady E. u. 17., Bálint Lajos, Kisjakabfalva, Fő u. 25., Bányai József, Pécs, Felsővámház u. 34., Stiefel Béláné, Pécs-Hird, Szabadföld u. 13., Vörös Mária, Pécs, Szántó Kovács J. u. 4. Az utalványokat postán küldjük el. 4

Next

/
Thumbnails
Contents