Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-27 / 26. szám

1995. január 27., péntek Gazdaság üj Dunantüii napló 9 CSÁBÍTÓ LEHETŐSÉG? Amit az átalányadózásról tudni kell A személyi jövedelemadó­zást választó egyéni vállalkozók legkésőbb február 15-ig eldönt­hetik, hogy ezentúl részletes el­számolást, vagy az úgynevezett átalányadót választják-e? Mivel ilyen lehetőség korábban nem volt, sokan értetlenül állnak az új adózási forma előtt. Dr. Mé­száros Gyulánál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettesét arra kértük, hogy segítsen eliga­zodni a szabályok dzsungelé­ben.- Az átalányadózás legfonto­sabb eleme, hogy a munkavi­szonyból származó jövedelmet és a mellékfoglalkozású vállal­kozásból származó bevételeket teljesen külön kezeli - mondja dr. Mészáros Gyuláné. - A munkaviszonyból származó jö­vedelemből a személyi jövede­lem adózás általános szabályai szerint kell levonni a jövedele­madót, míg a mellékfoglalko­zású vállalkozásból származó bevételekre - elkülönítve - áta­lányadó fizethető. Ezzel a lehe­tőséggel azok élhetnek, akiknek a vállalkozásból származó bevé­tele az elmúlt évben a három millió forintot nem haladta meg. Kivételt képeznek a kiske­reskedők, akiknél a bevételha­tárt 15 millió forintban állapítot­ták meg.- Hogyan kell kiszámítani az átalányadó mértékét?- Ez két lépésben történik. Először a pénztárkönyvben ve­zetett és összeadott éves bevé­telből - a tevékenységtől függő százalékos szorzóval - ki kell számítani az átalányadó alapját, ami évi 3 millió forintos bevéte­lig a jövedelem 20 százaléka, a 15 milliós kategóriában 13 szá­zaléka. Élelmiszer és vegyiárú kiskereskedők a bevétel 7 szá­zaléka után adóznak. Akinek az átalányadó alapja 600 ezer fo­rint alatt van, annak 25 száza­léknyi, azaz évi maximum 150 ezer forint adót kell fizetnie, 601-800 ezer forint között 30 százalék, 801 ezer forint felett pedig 35 százalék az átalánya­dóként befizetendő összeg. Azok, akiknek az átalányadó alapja nem éri el a 200 ezer fo­rintot, az egyéb éves jövedelme pedig a minimális 110 ezer fo­rintos határt, csupán a kiszámí­tott átalányadó felét fizetik.- Szemléltetné mindezt egy példán?-Vegyünk egy adminisztrá­tort, aki a jobb megélhetése ér­dekében egyéni vállalkozóként biztosítási ügynökként is dolgo­zik. Ha a munkaviszonyából mindössze évi 100 ezer forint jövedelme van, akkor ezután természetesen nem fizet adót. Ha emellett vállalkozóként 180 ezer forint a bevétele, akkor a tevékenységhez kapcsoltan 20 százalékkal szorozva 36 ezer forint lesz az átalányadó alapja, a 25 százalékos adó 9 ezer fo­rint lenne, de a kedvezmény miatt végül is csak a felét, tehát évi 4500 forint adót kell fizet­nie. Amennyiben valaki a mun­kahelyén 110 ezer forintnál na­gyobb jövedelemre tesz szert, elveszíti a fenti átalányadó ked­vezményt, vagyis évi 9 ezer fo­rintot kell befizetnie azon kívül a személyi jövedelemadón kí­vül, amelyet a munkaviszony­ból származó jövedelme után fizet.- Mi az előnye, vagy az eset­leges hátránya ennek az adózási formának?- Mindenképpen az előnyére írható, hogy lényegesen csök­kenti mind a vállalkozó, mind az adóhivatal adminisztrációs terheit, mert elegendő egyetlen nyilvántartást vezetni a bevéte­lekről. A költségeket az adózás szempontjából nem kell figye­lembe venni, ezáltal maga a vál­lalkozó is a költségtakarékos­ságban érdekelt. A hátránya ta­lán az, hogy akinek a vállalko­zása alapanyag-ígényesebb, költségesebb, annak ez a mód­szer kevésbé „kifizetődő”.- Kik nem vehetik igénybe ezt az adózási könnyítést?- A törvényhozó kizárta azo­kat a szellemi foglalkozásúakat, akiknek a tevékenysége egyéb­ként szerzői jogvédelem alá esne és ezzel egy másik adó- kedvezményre jogosultak. Nem választhatják az átalányadózást azok sem, akiknek az elérhető jövedelme vélhetően magasabb az átlagos szintnél és korábbi bevételeik jövedelemaránya el­érte a 90 százalékot. (Németh) Lesznek adónyomozók A csőd igaz, de nem az a Tóth Az elmúlt héten közölt bara­nyai csődlistában szerepelt egy Tóth és Társa elnevezésű cég. A további félreértések elkerülése érdekében egészítjük ki az ak­kor leírt információt, hogy az összeállításban szereplő társa­ság nem azonos a Pécsett a Komlói út 50. alatti jól működő Tóth és Társa Autóalkatrész Kereskedéssel. Még lehet jelentkezni a szakmai képzésű tanulószerződésekre Az elmúlt évben megszületett kamarai törvény értelmében a vállalkozóknak, cégeknek, kü­lönböző gazdasági szervezetek­nek az 1995-96-os tanévre vo­natkozó tanulószerződési szán­dékát nemcsak a szakmailag il­letékes szakképző intézmény­nek, hanem a gazdálkodó szer­vezet gyakorló helye szerint il­letékes kereskedelmi és ipar­kamarának is be kell jelentenie. Az első határidő tavaly decem­ber 31-dikén már lejárt, ám aki még nem tette meg, pótlólago­san január 31-dikéig még jelez­heti szándékát. E témakörben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában bővebb infor­mációt ad Králik Ivánná, a 211-073-as telefonon. Egyben a jelentkezési szándékukat is itt (Pécs, Irgalmasok u. 24) jelez­hetik az érdeklődők. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. január 26-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 174,92 176,66 178,40 ausztrál dollár 84,13 84,93 85,73 belga frank (100) 351,00 354,46 357,92 dán korona 18,38 18,56 18,74 finn márka 23,23 23,46 23,69 francia frank 20,93 21,14 21,35 gör. drachma (100) 46,47 46,93 47,39 holland forint 64,61 65,24 65,87 ír font 173,04 174,77 176,50 japán yen (100) 110,40 111,50 112,60 kanadai dollár 77,73 78,52 79,31 kuvaiti dinár 367,72 371,34 374,96 német márka *72,43 73,14 73,85 norvég korona 16,55 16,71 16,87 olasz líra (1000) 68,71 69,41 70,11 osztrák sch. 10,29 10,39 10,49 portugál esc.(100) 70,07 70,77 71,47 spanyol pes.(100) 83,16 84,02 84,88 svájci frank 86,07 86,92 87,77 svéd korona 14,67 14,82 14,97 USA dollár 109,85 110,92 111,99 ECU (Közös Piac) 136,99 138,35 139,71 Az oldalt összeállította Kaszás Endre Új szakmák munkanélkülieknek Baranyában a PRMKK átképző tanfolyamain az építőipari és a számítástechnikai mesterségek a legnépszerűbbek A baranyai munkanélküliek­nek csaknem 10 százalékát, nem egészen 2000 embert ké­peztek át az elmúlt évben a Pé­csi Regionális Munkaerő-fej­lesztő Képző Központban. A Somogy, Tolna és Baranya me­gyékben szervezett 156 tanfo­lyam négyötöd részét Pécsett, a Szentlőrinc felé vezető 6-os út melletti intézmény létesítmé­nyeiben tartották, de Szekszárd, Kaposvár, Mohács is otthont adott több kurzusnak, sőt távo­labbi helyeken, Marcaliban, Csurgón, Tabon és Nagynyárá- don is voltak programok. A tapasztalatok alapján a legnépszerűbbnek az építőipari szakirány bizonyult, többszörös volt a túljelentkezés a kőműves, épületasztalos, üvegező mester­ségekre, de nagy sikere volt a számítástechnikai területnek is, a szoftverüzemeltető, a kiad­ványszerkesztő szakmáknak. Az átképzések Pécs-közpon- túságának nem csupán az az oka, hogy itt található a munka­erő-fejlesztő és képző intéz­mény, hanem az is, hogy a dél-dunántúli megyékben az úgynevezett decentralizált Fog­lalkoztatási Alapból - ez a keret hivatott gondoskodni megye- szerte a munkanélküliek ellátá­sáról - Baranyában fordítanak a legtöbbet ilyen tanfolyamokra. Jó példa erre, hogy Somogy megyében november második felétől már nem volt pénz új kurzus indítására, s Tolna me­gyében is egy decemberre ter­vezett ruhakészítő oktatást ha­sonló okokból át kellett üte­mezni ez év elejére. Ami az 1995-ös esztendőt il­leti, a 3 megye munkaügyi szakembereinek egyeztetése alapján biztos, hogy a Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ legalább 130 átképzési tanfolyamot in­dít az év során. A Baranyai Munkaügyi Központ például idén 2500 munkanélkülit akar beisko­lázni a különböző időpontokra. Jó hír, hogy több újdonsággal bővült a PRMKK átképző tan­folyamain a kínálat. Mostantól műanyaghegesztő, gipszkar­ton-szerelő, szellőző- és klí­maberendezés-szerelő, érintés­védelem szabványossági felül­vizsgáló szakok is indulnak, s horvát nyelven sajátíthatók el a kereskedelem, vendéglátás alapjai. Ugyanakkor munkáltatói igények figyelembe vételével - előre felajánlott munkahe­lyekre képzik a jelentkezőket - nyomdai gépmesternek, maga­sépületi homlokzatfelújítónak, könnyű gépkezelőnek tanul­hatnak az állástalanok. Mészáros B. E.-Sok az eltitkolt adózatlan jövedelem, ez ellen kívánja fel­venni a harcot az adóhatóság. Am az is igaz, ha adócsalásra bukkannak, a bűncselekmény szankciója nem visszatartó erejű, sőt az emberek egy része bocsánatos bűnnek tartja az adóhatóság kikerülését. Vár- ható-e a közeljövőben ebben változás? - kérdeztük Pitti Zol­tánt, az APEH elnökét.-A szankcionálás maximu­mát az. adózás rendjéről szóló törvényben határozták meg, természetesen ezen lehet változ­tatni, s kell is. Ahhoz viszont, hogy ebben lépni tudjunk, átfo­góan rendezni kell az adózási koncepciót. Hat éve működik ez a rendszer, a felgyülemlett ta­nulságokat is figyelembe véve megérett az átalakításra. A kor­szerűsítés már csak azért is szükséges, mert ezzel is reagá­lunk az adóalanyok állandóan visszatérő panaszára, nevezete­sen nem toldozgatjuk-foltozgat- juk tovább a rendszert, hanem egy újat dolgozunk ki. A kon­cepció kialakítása még ebben az évben elkezdődik, előkészítő bizottságok vizsgálják majd, az eddigi tapasztalatok alapján, va­lamint az adózási hagyomá­nyokkal rendelkező országok­ban működő néhány módszert átvéve milyen szabályzat kiala­kítása a legcélravezetőbb. S eb­ben természetesen szó lesz majd á szankciókról is, nyilván növe­kedni fog, hogy a céljának meg­felelően elrettentő hatását is el­érje. Azt azonban ehhez min­denféleképpen hozzá kell ten­nem, a társadalmi megítélésnek is változni kell, vagyis az embe­reknek meg kell végre érteniük, az adó a közös költségek finan- szirozása, ha kibújnak alóla, a közösséget rövidítik meg.- A nagy adócsalókat viszont nehezen lehet utolérni, Ma­gyarországon virágzik a fekete- gazdaság, törvényeink kiskapui még lehetőséget is adnak a bű­nözésre. Korábban szó volt róla - egyes nyugati országokban eredményesen működő -, hogy adónyomozókat alkalmaznak. Lemondtak erről? — Szó sincs róla, ám ez is az adózás rendjéről szóló törvény módosítását igényli, amelyről már az előbbi kérdésre vála­szolva már beszéltem. Nem arra kell gondolni, hogy nyomozó­ink, a rendőrség embereihez ha­sonlóan, álig felfegyverkezve fognak kutakodni a vállalkozá­sok üzleti könyveiben. Az adó­nyomozás az úgynevezett adó­követés rendszerébe illik bele, semmi mást nem fog jelenteni, minthogy a hatóság egy-egy ügyben általa alaposabb, bő­vebb információval rendelkezik majd. Összefüggéseket próbál­nak majd megállapítani, nem­csak a bevallások utáni idő­szakra kiterjedően, hanem azt megelőzően is lehetőségük lesz vizsgálódni a vállalkozások háza táján. Békéssy G. IPOSZ-KÖZGYŰLÉS Megújuló érdekképviselet Megkezdődött az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége-Ma- gyar Kézműves Kamara VI. or­szágos közgyűlése. A csütörtö­kön megnyílott tanácskozás célja, hogy meghatározza a kis­vállalkozók érdekvédelmi szer­vezete munkájának új irányel­veit, az érdekvédelmi munka erősítésével kapcsolatos tenni­valókat. Erre a gazdasági kama­rák felállítása miatt is szükség van, hiszen az Iposz eddig bi­zonyos hatósági feladatokat is magára vállalt az érdekképvise­leti munka mellett. A közgyűlés értékeli az el­múlt évi munkát és elfogadja az 1995. évi cselekvési programot. A kisvállalkozó érdekvédelmi szervezete fő feladatának tekinti a későbbiekben is, hogy az ér­dekképviseleti fórumokon szorgalmazza a törvényi feltéte­lek megteremtését az iparosok működéséhez. NÁLUNK IS DIVAT LESZ OTTHON DOLGOZNI? Feltartóztathatatlan a távfoglalkoztatás Egyre több korosztály barátja és munkatársa a számítógép Kérdezem a Munkaügyi Mi­nisztériumban: mennyire terjedt el nálunk a távfoglalkoztatás? Vagyis a foglalkoztatásnak az a módja, amely a számítógépekre és a korszerű informatikára építve lehetővé teszi, hogy va­laki otthonában végezze el azt a munkát, amit korábban csak egy irodai munkahely fenntartá­sával lehetett. Bagó József osztályvezető nem tud rá válaszolni, erre nincs adat, nincs róla tanulmány és tapasztalat. Talán a Munkaü­gyi Kutató Intézet. Laki Teréz, az intézet igazga­tója is érdeklődve fogadja a kérdést, de válasza hasonló: „körülbelül annyira elterjedt, amennyire a számítógépek ma­gánhasználata.” A jelenség pedig még bármi­lyen halkan is, itt kopogtat az aj­tónkon. Csak meg kell hallani. Éppen úgy, ahogyan nyolc-tíz évvel ezelőtt még nem sokan hittek a számítógépek robba­násszerű elterjedésében és a termelésbe és szolgáltatásba való tömeges benyomulásban Magyarországon, a távfoglal­koztatás se a jövő utópiája. In­kább azt mondanám, elég hatá­rozott léptekkel közeledik felénk ez a forma. Amerikában már 6.6 millió ember dolgozik távfoglalkozta­tottként. Számuk sokkal gyor­sabban nő, mint a bedolgozóké (akikből 39 millió van). Ban­kok, biztosító társaságok, válla­latok ügyvitele, tervezőintéze­tek sokasága adja ki bérmun­kába, akár íróasztalt nem fog­laló szerződéses munkatársai­nak az elektronikus feldolgo­zást, elsősorban belföldre, de egyre többször az olcsóbb bérű külföldre is. Minthogy Ameri­kában szeretik a statisztikát, tudják azt is, hogy a több mint 12 millió vállalatvezető közül 8.6 millió hazavisz magával munkát, hogy otthon folytassa azt, amit az irodában nem tudott befejezni. A jobb megoldás azonban az, ha az adminisztra­tív létszámot csökkenti és az elektronikus bérmunkát növeli. Az európai kontinensen - igaz lassabban - terjed a mód­szer, de látványosan. Francia- országban 1986-ban megalakult a Pact Group, amely Manilában, a Fülöp-szigeteken egy infor­matikai központot létesített, s éjjel, amikor az európai számí­tógépek pihennek, az európai adatfeldolgozási restanciákat olcsó bérrel feldolgozzák és másnap reggelre az elkészült anyagot műhold segítségével visszajuttatják a lyoni vállalat­nak. Angliában, a Digital Equi- pement informatikai vállalat dolgozóinak már 5%-a távfog­lalkoztatott és jövőre pedig 25%-uk lesz az. A távfoglalkoz­tatottaknak már újságjuk is van, a Home Run. Pontos felmérés számukról nincs, de egyes becs­lések szerint kétmillióan is le­hetnek. Zürichben az SKA Svájci Hitelintézet hatvan dol­gozója otthon foglalkozik prog­ramkészítéssel és alkalmazottai közül egyre többet bíz meg ott­honi távmunkával számítógépe mellett. A IBM németországi vállalata 169 magasan kvalifi­kált munkatársát - tervezőmér­nököket, pénzügyi szakértőket, személyzeti vezetőket - bízott meg otthoni elektronikus mun­kával. A szakszervezeti bizott­ság elérte, hogy a dolgozók bármikor visszatérhetnek a belső foglalkoztatottak közé. Már meglehetősen sok ta­pasztalat gyűlt össze a távfog­lalkoztatás előnyeiről és hátrá­nyairól. A vállalat szempontjá­ból egyértelműen előnyös, hogy megtakarítja a munkahelyi fog­lalkoztatás összes rezsiköltsé­gét, vagy annak nagy részét. Ál­talános vélemény szerint több­nyire a termelékenység is növe­kedett, mert a távfoglalkoztatott otthon jobban koncentrál mun­kájára, mint a zsúfolt irodákban. Csökken a hiányzások száma is és a közlekedési viszontagsá­goktól, többet foglalkozhat gyermekeivel, maga szabja meg, hogy a nap melyik perió­dusában dolgozik, ami különö­sen a kisgyermeket nevelő anyáknál fontos, vagy a moz­gássérülteknél, stb. Van termé­szetesen hátránya is, mert el­szakad a közösségtől, a prob­léma-megoldó beszélgetésektől, s elszigeteltségi érzés vehet rajta erőt, vagy fél, hogy megfe­ledkeznek róla és kimarad elő­léptetésből, fizetésemelésből, stb. A távfoglalkoztatás összes előnye és hátránya mellett is ez az irányzat valószínűleg feltar­tóztathatatlan, amint azt Alfred Toffler amerikai szerző A har­madik hullám című könyvében megállapítja. A távfoglalkoztatás közeli jövőjét Magyarországon prog­nosztizálni talán még korai lenne. Számításba venni viszont már csak azért is fontos, mert a beruházási tőkében szegény or­szágban, ahol a foglalkoztatás minden lehetséges formáját meg kell ragadni, s ahol a ter­melési költségek leszorítása lét­kérdés, nem lenne okos mindezt a spontán fejlődésre bízni. Az nyilván igaz, hogy a számítógé­pek és a telekommunikációs rendszerek (például száloptikás kábelek) kiépülése adhatja meg a fejlődés alapját. Közben azonban a fű növekszik, még ha nem is látjuk. Rózsa László 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents