Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-27 / 26. szám

1995. január 27., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 MEG TART A KÖTÉLHÚZÁS Mi az a minimálbér? Nem sikerült megállapodni a minimálbér emelésének ősz- szegében __ az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) január 23-i ülé­sén. Az újabb - január 27-i - forduló előtt természetesen folynak a találgatások: el­mozdul-e a munkavállalói igény az eddigi 13 ezer 200 fo­rintos szintről, illetve tesz- nek-e további engedményeket a munkaadók, akik a most ér­vényben lévő 10 ezer 500 fo­rintot már „megfejelnék” egy ezressel. Dehát mi is volta­képpen a minimálbér? Ezt kérdeztük dr. Tóth Gábortól, a Munkaügyi Minisztérium bérmegállapodások főosztá­lya helyettes vezetőjétől.-A minimálbér az a legki­sebb országosan garantált bér­összeg, amit minden munkál­tató köteles megfizetni akkor, ha a munkavállaló a teljes mun­kaidőt (napi 8 órát) és á telje­sítmény-követelményt 100 szá­zalékban teljesítette. A rész- munkaidőben foglalkoztatot­taknak a rövidebb munkaidő arányában kisebb lehet a garan­tált bére. A minimálbér egyike a Munka Törvénykönyvében fog­lalt a munkavállalókat védő úgynevezett minimumgaranci­áknak.- Mondana hasonlókat?- Ilyenek például a leggyako­ribb bérpótlékok (túl­munka-pótlék, éjszakai pótlék, műszakpótlék stb.) is, amelye­ket a feltételek megléte esetén legalább a törvény szerinti mér­tékben kell megállapítani. Ami­kor például valaki túlmunkát végez, akkor a teljesített túló­rákra meg kell kapja az alapbé­rét, és minimum az alapbér 50 százalékának megfelelő pótlé­kot is.- Visszatérve a minimál­bérre: hogyan állapítják meg mértékét?- A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a kor­mány az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt a minimál­bérről. Az ÉT megállapodása szerinti minimálbért kormány- rendelet hirdeti ki. Az Országos Munkabiztonsági és Munka­ügyi Főfelügyelőség rendsze­resen ellenőrzi, hogy a munkál­tatók alkalmazzák-e a rendelet előrásait. Ha az ÉT-ben nem születne megállapodás a mini­málbér növeléséről, akkor saj­nos az érvényes összeg mind­addig változatlan marad, amíg nem jut egyetértésre a három szociális partner. A minimálbér fontos eleme a bérmeghatározásnak. Rendsze­res növelése garantált béreme­lést biztosít a legalacsonyabb keresetű (minimálbérű) munka- vállalóknak, másrészt sok eset­ben alapja a kollektív szerződé­sekben meghatározott alap­bér-rendszereknek, a garantált minimálbérnél magasabb alap­bérek megállapításának. (Bár ma még Magyarországon - a fejlett piacgazdaságokhoz ké­pest-jóval kevesebb az ágazati és a vállalati kollektív alap­bér-megállapodás .)-Milyen egyéb számítások­hoz szolgál mérceként az éppen aktuális minimálbér összege?- Például az induló egyéni vállalkozók társadalombiztosí­tási járulékának meghatározá­sához, ami jelenleg talán nem a legszerencsésebb módon szabá­lyozott. Az említett vállalkozói körben a mindenkori január 1-jén érvényes minimálbér a já­rulék vetítési alapja, és ez érde­keltséget kelt abban, hogy lehe­tőleg ne január elsejétől emel­kedjék a minimálbér. De említ­hetem a Bérgarancia Alapot is, amelynél szintén szerepe van az érvényes minimálbérnek. A munkavállalók elmaradt bérki­fizetés miatti jogos követelései­nek kielégítéséhez (egy főre számítva) a minimálbér négy­szeresének megfelelő összegig igényelhet visszatérítendő tá­mogatást a fizetési gondokkal küszködő, felszámolás alatt álló munkáltató.-Mi a most folyó tárgyalá­sok tétje, azon felül, hogy a munkavállalók érthetően ra­gaszkodnak az alacsonyan díja­zott munkaerőnak a létmini­mumhoz jobban közelítő megfi­zetéséhez?- A minimálbérnek - a fenti­ekből is talán érzékelhetően - fontos a közvetlen szabályozó szerepe a bérmegállapítás rend­szerében, másrészt a jelzésér­téke az ágazati és vállalati szin­ten bértárgyalást folytató mun­káltatók és szakszervezetek számára. Azt gondolom, hogy az ÉT-ben tárgyaló három fél (munkáltatói érdekképviseletek, szakszervezeti konföderációk, kormányzat) egyikének se lenne jó, ha az idén a minimálbér nö­velése túlzottan kitolódna vagy netán elmaradna. - schöffer Hajdani pécsi mészkőbányák tájrendezése Vissza nem térítendő támoga­tásért Pécs Önkormányzata há­rom pályázatot nyújtott be a Központi Környezetvédelmi Alaphoz a bányavállalkozókra át nem hárítható elmaradt táj- rendezési feladatok teljesítésé­nek finanszírozásához. Két pá­lyázat a tájrendezés tervezésére vonatkozik: a Székely Bertalan úti, illetve a szamárkúti volt mészkőbányák esetében. Har­madikként a kivitelezés megva­lósításához kértek támogatást a Bárány úti volt volt mészkőbá­nya rekultiválása érdekében. SZALAGAVATÓK PÉCSETT A zöld szín éretlen - a sárga érett Január és február a bálok ideje. Ekkor rendezik a gimná­ziumok és szakközépiskolák is hagyományos szalagavató bál­jukat. Ezen a hétvégén is több pécsi középiskolában kerül sor erre a rendezvényre. Közel öt­száz negyedikesnek a gallér­jára tűzik fel a színes szalagot. Az ember életének egyik legfontosabb eseménye a fel­nőtté válás. Önálló lesz; jövője szabad döntéseitől függ. Ennek a hosszú, olykor megpróbálta­tásoktól sem mentes útnak a szalagavató lehet az első szim­bolikus állomása. Mint Keszthelyi Gyulától, a pécsi Babits Mihály Gimná­zium tanárától megtudtam, va­laha zöld szalagot kaptak az érettségi vizsgákra készülő di­ákok, érettségi idején pedig sárgára váltották azt, jelképez­vén a zöld színnel az éretlent, a sárgával pedig az érettet. Az idő múlásával - mint annyi minden más - megváltozott a szín, egyszerűsödött a jelkép, de a szalag megmaradt. To­vábbra is jelzi, hogy viselője rövidesen elhagyja az alma ma­tert. Inkább felnőttekhez ha­sonlít már, mint fiatalabb diák­társaihoz. Egy régi babona sze­rint aki elveszti szalagját, nem tud sikeres érettségi vizsgát tenni. Korábban többen ki is tűzték az avatástól az érettsé­giig, ma ennek a szokásnak már egyre kevesebben hódol­nak. A pécsi Leőwey Klára Gim- názumban tegnap kezdődtek az ünnepélyhez kapcsolódó prog­ramok. Meglepetés volt a diá­koknak egy a tanárok által ké­szített és előadott, őket kifigu­rázó paródia. Mára szünetet kaptak a diákok, majd szombat délelőtt 10 órakor kerül sor a szalagtűzésre a pécsi Sport­csarnokban. A szalagavató bál 19 órakor kezdődik a már ha­gyományossá vált palotással. A Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola ma 16 órakor tartja szalagavatóját az Apáczai Csere János Neve­lési Központban. Stefanits Cs. A svájci mobillift kiállta a próbát Tolókocsival is vonatra szállhatnak? Segítséget az önkormányzatoktól remélnek A kocsifeljárókra a járdákon és a bejárati ajtóknál is nagy szükség volna Fotó: Tóth A teljesértékű élet szeren­csére korántsem csak az épek sajátja, ám számos lehetőségről a fogyatékosságuk lemondásra kényszeríti a csökkent képes­séggel élő embereket. A vonat például a tolókocsihoz kötött mozgáskorlátozottak számára nálunk még ma is elérhetetlen közlekedési eszköz. Ezúttal azonban kedvező változást elő­legező hírekről számolhatunk be, ugyanis a Magyar Állam­vasutak Rt., a Mozgáskorláto­zottak Egyesületének Országos Szövetségével karöltve már hozzálátott a feltételek előkészí­téséhez: a fel- és leszállás kul­csa, az ún. mobillift mielőbbi adaptáláshoz. A hazai követelmények tük­rében végül egy svájci gyártóra esett a választás, amely nemré­giben három hónapi próbatesz­telésre ingyen rendelkezésre is bocsátotta a szerkezetet. A vizsga sikeresnek bizonyult, miután az Európa-szerte már korántsem az újdonság erejével ható svájci mobilliftet vala­mennyi kerekes tolókocsinál egyszerű és biztonságos, mű­szaki hiba esetén is balesetmen­tes megoldásnak találták. A nemzetközi menetrendek leg­többjében egyébiránt már több esztendeje figyelmeztetnek is a kijelölt liftes járatokra. Eddig a jó hír. A könnyen és gyorsan mozgatható, de megle­hetősen drága szerkezetek be­szerzésére ugyanis napjainkban sem a vasút, sem az érdekkép­viseleti szervezetek zsebéből nem futja. Egy-egy lift ára a 600 ezer forinthoz közelít, de al­kalmanként minimálisan - a cé­lállomáson történő leszálláshoz is - kettőt kell megvásárolni. A kívánatos beruházáshoz ezért elsődlegesen a nagyvárosok ön- kormányzataitól várnak segít­séget, de a különböző cégek támogatására is számítanak, hi­szen a lift mellesleg reklámhor­dozóként is gurulhatna. A MÁV Rt. mindehhez anyagi kedvezményeket biztosí­tana, másfelől vállalná a beren­dezések üzemeltetését, karban­tartását, őrzését és tárolását is - erősítette meg Perger Imre, a MÁV Rt. főosztályvezetője, majd hozzátette, akár ki- sebb-nagyobb átalakításokkal is gondoskodna a kijelölt vonatok megközelíthetőségéről. A se­gítő szándékú cégek, polgárok jelentkezését pedig Szabó Já­nos, & MEOSZ (Budapest, San Marco u. 76.) főtitkára várja. Egyelőre a tágas utastérű In­ter City jöhetne szóba a tolóko­csis utaztatáshoz. Kezdetben ezért csak a fővárost Péccsel, Miskolccal, Kecskeméten át Szegeddel, májustól pedig Győ­rön át Szombathellyel és Sop­ronnal összekötő vonatpárokon alkalmazhatnák. A szándék jo­gosságát remélhetően senki nem firtatná, az anyagiak dol­gában mégis elkedvetlenítő a. j ókora kérdőj el. Tröszt É. Kettő plusz kettő A szakmunkásképzés új perspektívája Február középfokú közepén lezárul a oktatási intézmé­nyekbe történő jelentkezés ha­tárideje. Mi most néhány általá­nosan érvényes tudnivalóról tá­jékoztatjuk a szülőket és a diá­kokat, valamint a szakirányú képzés nem annyira közismert formájának, a 2 plusz 2 évfo­lyamos rendszernek néztünk utána. A szakmunkástanuló intéz­ményekbe és a szakközépisko­lákba jelentkező tanulóknak egy jelentkezési lapot kell kitölte­niük, melyen három iskolát tün­tethetnek fel. A lapot az általá­nos iskola az első helyen feltün­tetett iskolának küldi el, ahol március 10-ig döntenek a kére­lemről. Ha azonban a tanuló ide nem nyer felvételt, az első he­lyen megjelölt iskola március 14-ig továbbítja a lapot a máso­dik helyen feltüntetett intéz­ménynek. Ez az iskola aztán március 27-ig dönt, majd nem­leges válasz esetén március 30-ig továbbítja a lapot a har­madik helyen megjelölt iskolá­nak, ahol április 10-ig döntenek. Az iskolaigazgatók május 10-e után a tanév első napjáig rend­kívüli felvételi eljárást írhat ki. Ebben az eljárásban a tanulók új lapot tölthetnek ki, melyet az iskolaigazgató öt napon belül köteles a megjelölt iskolának továbbítania. Fontos, hogy a ta­nuló jelentkezési lapját a szülő is aláírja, ha kiskorúról van szó. Az elutasításról az iskola értesti az iskolát, a tanulót és a szülőt. Természetesen bármelyik is­kola döntése ellen benyújtható kérelem, de csak akkor, ha az utolsó helyen feltüntetett iskola értesítése is megérkezett már. Amint a pályaválasztási tájé­koztatóból kiderül, szinte vala­mennyi baranyai szakmunkás- képző beindítja a ’95-ben kez­dődő tanévben a 9. osztályt. Vajdicsné Gubritzky Magdolna, a mohácsi 502. sz. Radnóti Mik­lós Ipari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója el­mondta, hogy a 9. osztály lé­nyegében egy szakmai orientá­ciós csoport. Itt 2 plusz 2 évfo­lyamos képzési rendszer kere­tén belül a tanulók az első két évben közismereti tárgyakat ta­nulnak, majd 3. és 4. évben szakmai elméleti tárgyakat, va­lamint intenzív gyakorlati kép­zésben is részesülnek. El­mondta az igazgatónő azt is, hogy most még indíthatnak ha­gyományos hároméves képzést is, de ’96-tól már mindenkép­pen kötelező lesz a 9. osztály beindítása, s a négyéves képzési forma. Eperjesi Zsuzsanna, a pécsi 508. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy a szü­lők sajnos bizalmatlanok még ezzel a képzési formával szem­ben. Részint azért, mondta, mert azt hiszik, hogy valami­lyen, az általánost gyenge eredménnyel befejezők számára indított, felzárkóztató tanfo­lyamhoz hasonló kezdeménye­zésről van szó. Pedig a 9. és 10. osztály anyaga a szakmunkás- képző iskola rendes tananyaga, legalábbis addig, amíg a NAT meg nem jelenik. Éperjesi Zsuzsanna elmondta azt is, hogy 1996. szeptember 1-től, a közoktatási törvény ér­telmében 16 éven aluliak szak­mai képzésben nem vehetnek részt, tehát ettől kezdve már nem lesz lehetőség a hagyomá­nyos szakképzésre a nyolcadik osztály elvégzése után. Ebből következik az, hogy ekkor csak a 10. osztályt elvégzettek je­lentkezhetnek szakmát tanulni. Az átmenet időszakában ezek száma korlátozott lesz, ezért a most 9. osztályba járók és a ’95-ös tanévben oda jelentke­zők lehetősége igen kedvező lesz. Eperjesi szerint egyéb elő­nyei is vannak ennek a rend­szernek: két évig nem kell munkahelyet biztosítani a fia­talnak, nem végez fizikai mun­kát 16 éves koráig, nem kell 14, évesen dönteni a pályáról, hi­szen a 10. osztály elvégzése után más szakmunkásképzőben is folytathatja tanulmányait, s választhat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 600 szakma közül. Cseri László 21 ezer új lakás épült 1994-ben Ugyanannyi, 21 ezer új lakást építettek az országban az elmúlt évben, mint a megelőző eszten­dőben - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal az MTI-vel. A jelentés továbbiakban megálla­pítja, hogy 1990 óta évente egyötödével csökkent a lakásé­pítés. Ehhez képest jelentős vál­tozásként értékelik, hogy az el­múlt évben nem épült kevesebb lakás, mint egy esztendővel ko­rábban. A lakosság ugyan önerőből nem épített több lakást, mint a korábbi esztendőkben, ám az önkormányzatok, állami szer­vek által épített lakások száma csekély mértékben nőtt. A me­gyék felénél növekedést mutat­nak a számok, s ez a növekedés meghaladja a 10 százalékot. Ál­talában a dunántúli megyékben készült több lakás, mint koráb­ban. A különféle okokból meg­szüntetett lakások száma az el­múlt évben 5067 volt, 12,5 szá­zalékkal több, mint 1993-ban. Budapesten 791, a városokban 2323, a községekben 1953 lakás szűnt meg. Tavaly összesen 1543 üdülőt, nyaralót építettek az országban, ez 6,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Budapesten mindössze hat, a vidéki városokban 512, a községekben pedig 1025 üdülő épült. Olajszőkítők őrizetben Három gyanúsítottat vettek őrizetbe a csanádapácai olaj- szőkítés ügyben, melynek során ötmillió liter háztartási tüzelő­olajat „változtattak át” motor­olajra - tájékoztatta az MTI munkatársát Tibori István, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei nyomozóhivatalának parancsnokhelyettese. A vizsgá­lat decemberben kezdődött a hivatal adatai s a lakosság beje­lentései alapján. A gyanúra az adott okot, hogy a csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet műtrágya-raktára környékén feltűnően sok tartálykocsi for­dult meg. A szövetkezeti rak­tárban három hete tartott vizsgá­lat során a nyomozók lefoglal­tak 25 000 liter savazott olajat, megtalálták a tüzelőolajból mo­torolajat „szőkítő” művelet se­gédeszközeit. A savazást a tsz-raktárban lévő 50 köbméte­res tartályban végezték el. A nyomozás során jutottak el a vámosok két Csongrád me­gyei, valamint egy helyi, Békés megyei, az olajszőkítéssel ala­posan gyanúsítható személyhez. Nevüket a nyomozást vezető vámtiszt az eljárás érdekében, valamint a gyanúsítottak család­tagjainak biztonságára tekintet­tel nem közölték. A nyomozás eddigi adatai szerint az elmúlt évben több mint ötmillió liter háztartási tü­zelőolajat tároltak az apácai tsz-ben, azt éjszakánként savaz- ták, majd elszállították. Az olaj- szőkítést végeztető, a tartályt bérlő fantomcég könyvelése is előkerült. A csanádapácai olaj­szőkítők működése nyomán az eddig föltárt adatok szerint mintegy negyedmilliárd forint áfa- és fogyasztásiadó-bevétel- től esett el az állam.

Next

/
Thumbnails
Contents