Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-26 / 25. szám
1995. január 26., csütörtök Vállalkozások - Üzlet üj Dunántúli napló 9 Adó ’95 szakmai fórum az új szabályokról Az új adójogszabályok értelmezését még most is sokan vitatják, holott lassan már alkalmazni kellene. Az adótanácsadó klub, a Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ, a könyvelőiroda vezetők klubja, a könyv- vizsgáló kamara, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Perfect-Universitas Oktatási Központ éppen ezért szervezte meg az Adó ’95 címmel azt a konferenciát, amelyre előadóként a jogszabály alkotókat hívták meg. A ma (január 26.) délelőtt 9 órakor a JPTE Közgazdaságtudományi Kar aulájában kezdődő szakmai tanácskozáson az első előadást Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal elnöke tartja. A négy héten csütörtökönként lezajló konferencián szó lesz a változó vámról, a társasági adóról, az áfa-ról, az szja-ról és az illetékről, valamint a társadalombiztosításról. Jó, ha tudjuk a FÁK országokról A FÁK országokkal folytatott kereskedelem legfontosabb és legidőszerűbb tudnivalóiról tart szakmai fórumot január 26-dikán 13 órakor a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara (Pécs, Irgalmasok u. 24.). A rendezvényen Andrej Nyerozin, az Oroszországi Kereskedelmi és Iparkamara magyarországi képviselője intézményének szolgáltatásairól, Endrey-Grúz Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az áruforgalommal, a vegyesvállalat-alapí- tással kapcsolatos legújabb szabályzókról, Almási Ottó, a Keleti Kapcsolat Alapítvány titkára az új gazdasági kapcsolódási lehetőségekről tart részletes ismertetőt. Az EG-tag Ausztria és Magyarország Mit jelent Ausztria EG-tag- sága Magyarország számára - teszi föl a kérdést az a rendezvény, amely január 31-én 13 órakor kezdődik az ÁFÉSZ-székházban (KON- ZUM irodaház 1. emeleti nagyterem). A program keretében Huber Eszter, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. főosztályvezetője a bevezetésre kerülő kereskedelmi kockázatok elleni biztosításokról, dr. Heinz Rebussay, a Steiemarki Gazdasági Kamara külügyi osztályának vezetője a külkereskedelmi, tranzitforgalmi szabályzók változásáról, Barics Ferenc a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy, Tolna Megyei Parancsnokságának helyettese az új hazai vámszabályokról, eljárásokról tart előadást. A rendezvényre a 72/ 211-917-es faxon lehet jelentkezni. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. január 26-án Pénznem vételi közép eladási angol font 175,3 176,77 178,51 ausztrál dollár 84,45 85,25 86,05 belga frank (100) 351,57 355,03 358,49 dán korona 18,39 18,57 18,75 finn márka 23,37 23,60 23,83 francia frank 20,94 21,15 21,36 gör. drachma (100) 46,56 47,02 47,48 holland forint 64,65 65,28 65,91 ír font 173,14 174,87 176,60 japán yen (100) 110,10 111,20 112,30 kanadai dollár 77,31 78,10 78,89 kuvaiti dinár 366,89 370,51 374,13 német márka 72,49 73,20 73,91 norvég korona 16,58 16,74 16,90 olasz líra (1000) 69,15 69,85 70,55 osztrák sch. 10,31 10,41 10,51 portugál esc.(100) 70,04 70,74 71,44 spanyol pes.(100) 83,08 83,94 84,80 svájci frank 86,26 87,11 87,96 svéd korona 14,72 14,87 15,02 USA dollár 109,60 110,67 111,74 ECU (Közös Piac) 137,13 138,49 139,85 Pécsett az agrárkamara a TESZÖV- székházban kapott helyet A magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar hagyományos értékeinek védelmében elsősorban a kamaráké kell hogy legyen a főszerep. Ezért szükséges, hogy az illetékes minisztérium a feladatokat és jogokat folyamatosan átadja nekik, elsőként a piacszervezést, az információs rendszer működtetését, azután majd különböző licencek kiadásának jogát. Az agrártárca elképzelése szerint a jövő évtől a katasztrófaalap felett is a kamarák rendelkeznének, amelynek képzésekor jó lenne, ha nem csak az aszály- és árvíz-, hanem a jégkárokra is gondolnának. A törvényhozóknak mielőbb segítsenek olyan jogi és közgazdasági környezetet teremteni, amely erősíti a termelők és feldolgozók szerződéses alapon nyugvó, vertikális integrációját.- A Baranya megyei Területi Agrárkamara is kezdi kiépíteni szervezetét - mondja Huszti Zoltán ügyvezető alelnök. - Az alakuló közgyűlésen az országos agrárkamara is meghatározta a tagdíj mértékét, ami a nettó árbevétel 2 ezreléke. Baranyában ez körülbelül 22 millió forintos árbevételt jelent. A megyei agrárkamara elképzelései között szerepel, hogy mezőgazdasági bizottsági rendszerben működnének, ezek a falvakban már megalakultak. Ezeket látnák el információkkal. Négy- öt helyen mezőgazdasági megbízotti iroda nyílna, a pénzügyi lehetőségektől függően. Országos szinten próbálnak különböző forrásokhoz jutni, így Phare-pénzeket pályáznak meg az infrastruktúra és a piacszabályozás rendszerének kiépítésére. A falugazdászok ügyében az első félévben az agrárkamarának csak véleményezési joga van, amikor átveszik őket, megpályáztatják ismét ezeket a feladatokat.-Az agrárkamara egyik fő feladata a termelési biztonság megteremtése - folytatja Huszti Zoltán. - Szeretnénk szorosan együttműködni az agrárrendtartással, és el kívánjuk érni, hogy minden az ágazatot érintő pénzügyi alap fölött legyen véleményezési jogunk. Nem oldódtak meg a kamara elhelyezési gondjai. Egyelőre bérleti szerződést kötöttünk a TE- SZÖV-vel. A regisztrációt számítógéppel helyben végezzük, országosan egységes program szerint. Jó az együttműködésünk a két vállalkozói központtal is. A Baranya Megyei Vállalkozói Központtal közös szaktanácsadó-hálózatot építünk ki, tájékoztatókat tartanak majd a mezőgazdasági termelőknek a vállalkozói ismeretekről. Folyik a szentlőrinci gazdanapok előkészítése. A mezőgazdasági bizottságok részéről igény van a német mintára megalakult gépkörök megismerésére, amelyekről olyan szakemberek beszélnek, akik kint jártak és helyben szerezték a tapasztalataikat. Egy külföldi kapcsolatunk már alakulófélben van, amelynek keretei között a dán kormány támogatást nyújtana a középfokú iskolák infrastruktúrájának, oktatási színvonalának emeléséhez. A Baranya Megyei Termelők Szövetségével közösen együttműködési megállapodást kötöttünk a Stájer Kamarával. Sz. K. Ü zletköz vetítés Iráni kereskedelmi cég eladásra kínál élelmiszert gyümölcsöt, diót, keleti- és gépi szőnyegeket és takarókat, hygi- éniai termékeket és tisztítószereket. Vásárolna Magyarországról textilárut, háztartási készülékeket, villamos és elektronikus berendezéseket, komputereket és ezek alkatrészeit, autó- pótalkat részeket. 5010018 Kisebb dán cipőgyár (80.000 pár/év kapacitás) magyarországi partnert keres közös termelőüzem létrehozására. 5010019 Francia cég olyan kisebb vá- lallato(ka)t keres, amelyek préselést, ponthegesztést, zománcozást vállalnak (háztartási cikkek gyártásában). 5010020. Elektronikai alkatérszeket keres, ugyanakkor kondenzátorokat kínál. 5010021. , Német cég kooperációs partnert keres: bútorok (modem) fából-, fémből vagy üvegből készült konyhai használati tárgyak (fatálak, elektromos és egyéb kávéfőző gépek, citrom- és fokhagymaprések, darálók stb.), egyéb fa-fém ésüvegből készült használati tárgyak. 5010041. Német cég ecetgyártással foglalkozó magyar gyártókat keres, akik számára almabor koncentrátumból (cukor és egyéb adalékanyagok nélkül) készült, cca 6,5%-os és 11,5,12%-os alkoholtartalmú tiszta almabort gyártanának. A cég a következő adatok ismertetését kéri: szárazanyag g/l-ben kálium mg/l-ben, nátrium mg/ 1-ben, ph-érték, alkoholtartalom %-ban. 5010042. A következők szállítóival keres kapcsolatot angol cég: likőrök, borok, gyümölcssűrítmények, alkoholmentes italok. 5010220. Használt háztartási gépeket (mixereket, kávéfőzőket, szendvicssütőket, hajszárítókat, audio és videokészüléekket), ezekből raktárfelesleget is átvesz. 5010221 Sport-, hobby és szabadidő cikkeket importál dán cég, kizárólagos képviseletet is vállal a skandináv piacra. Ajánlatokat, mintát és katalógust kémek. 5010222. Mindenféle fehérneműt importálna dán cég stabil szállító partnereket keres bolíviai cég. 5010223. Elektromos szerelési anyagok, valmaint háztartási gépek és készülékek vételében érdekelt bolíviai kereskedő. 5010224. Divatos és sportruházati cikkek előállítására gyártót keres belga cég. A termelési kapacitás, az ár és egyéb feltételek megadását kérik. 5010225. Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad H-7621 Pécs, Irgalmasok u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 213-040 Fax: (72) 211-917 Telex: 12-529 Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Egy kis bátorság, egy kis tudás, egy kis szerencse a receptje egy jó vállalkozásnak Müller Andrea felvétele Teret adtak az önállóságnak Komputeren tanult vállalkozás, hitel nélkül gazdálkodva A két pécsi fiatalember tavaly kezdett önálló vállalkozásba a Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió megalapításával. Azt megelőzően alkalmazottként dolgoztak a Tér című városi hetilapnál.- Választanunk kellett, hogy rugalmasan változtatunk az addigi fölálláson, vagy kiszolgáltatott helyzetben maradunk, esetleg munkanélküliek leszünk. Végül az önállóság mellett döntöttünk. A mai napig lépcsőről lépcsőre tanuljuk a vállalkozást, az eddig munkával eltöltött 25-30 évünkből ugyanis csak a szakmai tapasztalatokat hoztuk magunkkal - emlékezett a döntésre Harnóczy Örs. Az első és legfontosabb teendője a tevékenység kiválasztása volt a két újdonsült vállalkozónak.-Egymás között már nyilvánvaló volt, hogy mi az, amihez értünk, így alakítottuk ki tevékenységi körünket. Kiadványok tervezésével, szedésével, nyomdai előkészítésével, alkalmazott grafikai produktumok (sörös, boros címke) készítésével, prospektusok, könyvek előállításával foglalkozunk. Szerencsénk volt az indulásnál, hiszen - bár ebben nem voltunk teljesen biztosak - úgy tűnik, szükség van az ilyen jellegű tevékenységre - vette át a szót a páros másik tagja, Bognár József A vállalkozások másik, általánosan sorsdöntő kérdése a végzett munka biztos pénzügyi háttere.- Rögtön eldöntöttük, hogy hitelt nem veszünk föl - folytatta József - a miénkhez hasonló kisvállalkozást könnyen tönkretehetik a túlvállalt terhek, magas kamatok. Pedig a tevékenységi körünkhöz használt Apple Macintosh technika nem olcsó, ennek ellenére muszáj napra késznek lenni. Nagyon fontos a folyamatosan fejlesztett technika, amihez ha hozzátesszük ötleteinket, csak úgy születhet meg a megrendelők számára vonzó végtermék. Egy év alatt jutottunk el oda, hogy a munkánk anyagi biztonságot is nyújt számunkra. Meggazdagodni egyik napról a másikra nem fogunk, ugyanis a folyamatos fejlesztés érdekében a vállalkozás nyereségének legnagyobb részét visszaforgatjuk a cégbe. A pécsi Anna utca elején kellemes környezetű munkahelyet alakított ki magának a két vállalkozó fiatalember. Vajon ezek után mi a fejlődés útja? A kérdésre Harnóczy Örs adta meg a választ.- Annak idején a feltételezhető üzleti és privát emberi kapcsolatainkra építve alakítottuk meg betéti társaságunkat. A munka gyarapodásával rövidesen eljuthatunk oda, hogy bővítjük a vállalkozásunkat, és nemcsak magunknak, hanem egy alkalmazottnak is munkát tudunk adni. K. E. Határidők, hasznos információk Határidők cégvezetőknek Január 28. - A fogyasztási adó 1995. január havi előlegének befizetése - A társasági adó előlegének befizetése (havi kétszeri előleg fizetők) - Az útalap-hozzájárulás 1995. január havi előlegének befizetése. Jogszabály változások. Távhődíjak. Magánszemélyeket érintő változás, hogy a 2/1995. (I. 13.) 1KM rendelet értelmében a Magyar Villamos Művek Rt erőművei által szolgáltatott hőenergiáért a 44/1944. (XII. 27.) IKM rendeletben meghatározott kíjakat az ott felsorolt településeken - január 1-je helyett - 1995. március 1-jétől kell fizetni. (Magyar Közlöny 1995/2.sz. I. kötet). Áfa-visszaigénylés. A 3/1995. (I. 13.) IKM rendelet lényege, hogy a 24/1992. (XII. 29.) IKM rendelet meghatározott építőanyagok, épületszerkezeti elemek stb. áfáját csak azok az építkezők kapják visz- sza, akik visszaigénylésüket legkésőbb 1994. december 30-ig eljuttatták az illetékes adóhatósághoz. (Magyar Közlöny 199572. sz. I. kötet.) Aktuális. Szövetkezeti törvény. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény újabb módosításáról az 1994. évi C. törvény rendelkezett. Az 1995. január 5-én hatályba lépett jogszabály új rendelkezése, hogy a szétválást kezdeményező tagi csoporthoz a kívülálló üzletrész-tulajdonosok már nem csatlakozhatnak, szétválási szándéknyilatkozatot tehát csak a szövetkezet tagjaii tehetnek. Lényeges még, hogy a szövetkezetek az alapszabálynak az 1994. évi XLV. törvény módosítása alapján szükségessé váló változtatását 1995. június 30-ig kötelesek elfogadni. (Magyar Közlöny 1994/128. sz. I. kötet) Hegyközségek. Az Országgyűlés törvényt alkotott a hegyközségekről. A hegyközségi szervezetek megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványokat részletesen szabályozó 1994. évi CII. tv. fogalommeghatározása szerint a hegyközség az azonos település szőlő és bortermelői, felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás- és minőségvédelmére létrehozott köztestület. A törvény területi hatálya alá tartozó - az 1. sz. melléldetben felsorolt - borvidéki és bortermőhelyi településeknek akkor kell hegyközséget alakítaniuk, ha azok közigazgatási területén legalább 50 hektár árutermő szőlőterület van, és ezek az ingatlanok legkevesebb 10 termelő használatában vannak. A hegyközségek tagjai lakóhelyüktől, telephelyüktől, székhelyüktől függetlenül a tevékenységüket a hegyközség működési területén végző termelők, illetve az említett területen egy naptári éven belül legalább 2 tonna szőlőt, illetve 15 hektoliter bort vevő felvásárlók, valamint a törvényben meghatározott esetben házikert- szőlő-birtokosok is lehetnek. A tagok által fizetett járulékért cserébe a hegyközség egyebek mellett - a szőlő- és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghaározott keretek között - működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat állapít meg. Ellenőrzi azok betartását és eljár a törvény által hatáskörbe utalt közigazgatási ügyekben (pl. a hegybíró a szőlő telepítésével és kivágásával kapcsolatos ügyekben). A jogszabály - néhány rendelkezés kivételével - 1995. március 2-jén lép hatályba. Az egyes településeken az előkészítő bizottságokat 1995. július 1-jéig kell megalakítani (ezt megelőzően 1995. április 30-áig minden termelő, házikert-szőlő-bir- tokos és felvásárló köteles magát az ültetvény fekvése, illetve a felvásárlás helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének bejelenteni; a bejelentés tartalmát a rendelet 6. §. (2.) bekezdése írja elő, míg a hegyközségek alakuló közgyűléseit 1995. szeptember 30-ig kell megtartani. K t A í I «
