Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-04 / 3. szám
1995. január 4., szerda Oktatás üj Dunántúli napló 7 A miniszter leveleket vár A másfél éve elfogadott közoktatási törvény módosítása szerepel a kormány programjában is.-Mikor fogják a Parlament elé terjeszteni a módosító törvényjavaslatot? - kérdeztük dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztert.- Szeretnénk, ha a jövő év első felében a parlament elé kerülhetnének a módosító javaslatok. Megőriznénk a törvény jelenlegi szerkezetét, egy-két helyen azonban jelentősebb változtatásokra lesz szükség.- Például?- Biztos, hogy a tankerületi oktatási központokat meg fogjuk szüntetni, bizonyos feladataikat a megyei pedagógiai intézetek veszik majd át. A pedagógusok, a szülők és a szakmai szervezetek véleményét is szeretnénk beépíteni a módosításokba. Több pedagógus fórumon jártam, ahol sokféle problémát szóba hoztak. Szeretném, ha a pedagógusok megírnák nekünk tapasztalataikat, a törvény melyik rendelkezése állta ki a gyakorlat próbáját, és melyekről bizonyította az élet, hogy nem használható. Szeretném, ha megosztanák velünk mindazt a tudást, ami a törvény működtetésével kapcsolatban felgyülemlett bennük.- Miben segíthetnek a szülők?- Szülői szemmel nagyon sok mindent észre lehet venni, amit esetleg mi nem látunk, vagy éppen nem láthatunk. Gondolok itt az iskolaszékek működésére, vagy a diákok jogaival kapcsolatos tapasztalataikra. De magával az iskolarendszeri struktúrával kapcsolatban is hasznos tanácsokat adhatnak. Minden okos javaslatot szeretnénk beépíteni a törvénybe, ezért egy kutatóintézetet kértünk fel a beérkező észrevételek feldolgozására. (koós) 100 éves a mozi 1995-ben világszerte megemlékeznek három évfordulóról, amely a hetedik művészet, a filmművészet 100. születésnapjával függ össze. 1895. február 13-án a Lumi- ere fivérek, akik a fényképészeti iparban szereztek hírnevet, szabadalmaztatták a mozifilmet. Első filmjüket március 19-én Lyonban mutatták be, december 28-án pedig egy párizsi kávéházban sor került az első olyan bemutatóra, amelyen fizető közönség vett részt. Az első film a Lumiere-üzemeket mutatta be. Franciaország már régóta készül az évfordulóra. A France 2 televízió társaság januárban naponta kettőt vetít a Lumiere fivérek 1425 filmjéből. Január 11-én ugyancsak évforduló lesz. Ekkor vetítették Franciaországban az első színes filmet, Jacques Tati Ünnepnap című alkotását. A rendező 1947-ben forgatta ezt a filmet. A Gaumont filmstúdió szintén idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az UNESCO akciót indított a régi filmek megmentésére. A 2,2 milliárd méternyi filmszalagok legalább 10 százalékát sürgősen restaurálni kívánják. Ennek az eljárásnak a költsége 1,8 milliárd dollárt tesz ki. Az UNESCO már alapítványt létesített erre a célra. Az idén az UNESCO nemzetközi filmfesztivált rendez, amelynek témája a tolerancia lesz. Kevéssé eszközigényes gyakorlatok alkalmazásával is jól fejleszthetők a gyermekek képességei A FIGYELEM, A GYORSOLVASÁS FEJLESZTÉSE A tanulást is tanítani kell Ha a gyerek megtanulja ugyan a leckéit, de nehezen hozza elő később az adatokat, egyáltalán nem biztos, hogy buta. Előfordulhat, hogy egyszerűen csak nem tud eléggé hatékonyan tanulni. Ezen az állapoton segíthet néhány ügyes fogással a pedagógus, különösen akkor, ha ismeri a tanulásmódszertani intenzív képességfejlesztő programot. Ezt a rendszert mutatta be meg nemrég az érdeklődő pedagógusoknak Pécsett a Nevelők Házában Egerszegi Andrea tanár. A módszer segítségével már az általános iskolában is hatásosan fejleszthetők az olyan képességek, mint a logika, a koncentráció, a memória, az olvasási képesség. A tanulásmódszertan lényege az, hogy a gyereket megtanítják tanulni. Mindez akkor sikeres igazán, ha kíséri egy önismereti és egy kommunikációs tréning is, ahogyan például a rendszert „feltaláló” budapesti Alternatív Köz- gazdasági Gimnáziumban. Az ott indított kurzus során sajátította el a technikát Egerszegi Andrea is, aki később nyolcadikosoknak tanította fakultációs keretben, majd ötödikeseknek, illetve napköziseknek is tartott foglalkozásokat. A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pedagógiai Tanszékének óraadójaként második éve egyetemi hallgatókat is bevezet a módszer rejtelmeibe. Kollégájával, a JPTE Jakabhegyi úti kollégiumának igazgatóhelyettesével, Somlyay Jolánnal együtt tanári csoportokat is vezetnek. Ilyen programnak persze mindig elkél a segítség, s hogy az érdeklődés nem csökkent, arra példa, hogy csak a legutolsó bemutatóra Pécs legkülönbözőbb területéről jöttek pedagógusok. A Fehérhegyi általános iskolában például a testület nagyobb része, több, mint 30 tanár elsajátította a módszert. Nagy Miklósné elmondta:-A munkaközösségek kidolgozták, hogyan építhetik be ezeket az ismereteket az órákba. A nyolcadik osztályban a középiskolára készítik elő a gyerekeket. Előfordul, hogy szakaszosan dolgoznak: hol a tantárgyi óra, hol pedig a tanulásmódszertani óra váltja egymást. A program keretében különböző gyakorlatok segítségével fejleszthetők a gyermeki képességek, természetesen mindig az életkori sajátosságoknak megfelelően. Előnye, hogy nem túlságosan eszközigényes, sőt a gyermek maga is gyakorolhatja, ellenőrző feladatok segítségével. Az eddigi tapasztalatok alapján e módszer segítségével jobban megy az olvasástanítás, ami a hiedelmekkel ellentétben nem fejeződik be az első osztályban. Megtanulható a gyorsolvasás is, ami éppen a továbbtanulásnál lesz élet-halál kérdés, amikor sajnos végleg lemaradhat az, aki lassú, még ha egyébként értelmes is. Jobb lesz a szövegértés, nő a szókincs, a gyerekek figyelmének terjedelme, tartóssága, megoszlása, átvitele kü- lön-külön is fejleszthető. A hatásosságra jellemző, hogy ma már számos középiskolában alkalmazzák a módszert, hiszen az anyag elsősorban ezek számára készült. Egerszegi Andrea a módszer céljairól szólva kiemelte, hogy a tanulás tanítása és a képességek fejlesztése mellett további feladatokat is elvégeznek.- Lényeges a tanuláshoz való viszony formálása. Azt, hogy a gyerekek szeressenek tanulni, el lehet érni. Nem mondhatunk le a személyiségépítésről sem. Ma úgy látjuk, a sikeres személyiség fontosabb, mintha a tanuló sok ismerettel rendelkezne ugyan, de ezeket nem tudja felhasználni az életében. A hatéA legtöbb kisgyerek szeret tanulni Fotók: Läufer László kony tanulási szokásokkal pedig azt érhetjük el, hogy a diák számára a tanulás ne lidércnyomást, szenvedést jelentsen. A módszer figyelembe veszi, hogy a diákok más-más tanulási stratégiával közelednek az anyaghoz. Van, akinek a megértés a fontos, tud gyorsan következtetni, és lelkesedve tanul. Más magolós, irányítást vár a tanártól, vagy egyszerűen csak fél a lemaradástól. Van, akit egyedül a bizonyítvány hajt. Olyan gyermek is akad, akinek az is számít, milyen környezetben tanul, míg mást még a társai sem érdeklik, átgázol rajtuk, úgy jut előre. Olyant is ismerünk, aki belső meggyőződéből fakadóan tanul szorgalmasan. Mindegyikükhöz más kulcsot kell találni, hogy aztán kinyithassák ismereteik tárházát. Lényeges, hogy a tanfolyammal sok személyiségfejlesztő gyakorlat is jár, melynek a diákok nagy hasznát veszik olyan helyzetekben, amikor inkább a rátermettség, és nem a lexikális tudás dominál. Hodnik I. Gy. KOMIKUS ANTIREKLÁM Sokféle Tartó, Zékkal Levegő - csak 7 900 forintért! Ez aztán a csábító ajánlat - ezt is kínálja a SZERSZÁMVILÁG KFT. „Tebbet kapni - kevesebbet fizetni” fejléccel (kéretlenül a levélszekrényembe csúsztatott), színes-nagyméretű szórólapján, ahol a jóltáp- lált-kedélyes reklámfigúra: „Mister TOOL” füligérő szájjal nevetve tárja elénk a bőséges választékot a régi- módi-rúgós egérfogóktól, (200 Ft) a bizonyára csúcstechnikájú, alkalmilag mégis alig 75 ezer forintért vesztegetett benzinmotoros áram- fejlsztőig. Teljesen érthető Tool úr széles jókedve, hiszen gondolom, maga is elolvasta a szórólap magyarhoz mulatságosan hasonlító „bikkfanyelven” közölt áruismertetéseit. Azt hiszem, hogy sokan emlékezünk még az „NDK”-ból ideszármazott primitív szöveg-tükörfordítással moso- lyogtató nyelvficamaira, de ami itt olvasható, az még az akkori „csúcsokat” is felül- azaz alulmúlja. A címben idézett „bombaüzleten” kívül ugyanis még számos meglepő csemegének is örvendhet a nyájas olvasó, így pl. már potom 32 000 forintért kaptható az „Alan - yos Furo", de választható egy szép „Ütve csa- varmuzokészlet”, vagy éppen „Gyousrögzitö” is, hozzá egy ügyes „Sarokvágó Füresse- zel". Akinek még ez sem lenne elég, arra vár a „Levegői Tömlő” „Kuplunggal” persze, az igazán bátrakra pedig a „Jobrabalra Beállítható” „Mérőszalag” is, - hát kell ennél több télvíz idején? Azért valamit csak érezhetett a (salzburgi) nyomda is, mert a lap aljára a legapróbb betűkkel bár, de odabiggyesztették: Nyomdahiba Fenntartva ”. Hát a hibákat valóban sikerült „Fenntartani” még ha ez nem is elsősorban a nyomda hibája. Ha már mindenképpen Ausztriában kel- lett(!) kinyomtatni (- a hazainál jóval magasabb áron,) ezt a jobb sorsra méltó szórólapot, legalább azt kéne tudni, hogy ott a „sógorság” ellenére sem kötelező a nyomdászok hibátlan magyar nyelvismerete. Vajon ellenőrizte-e valaki (- és: hogyan?!) a megjelenés előtt a szöveget és ki miért hagyta jóvá az így komikus antireklámmá silányí- tott, igencsak drága szórólap megjelenését, sőt terjesztését? Dr. Szász János TÖBB LESZ A GÓLYA Négyéves tanítóképző főiskolák A következő tanévben 5 százalékkal több gólya kerül be a felsőoktatási intézményekbe az ideinél. A hallgatói létszám emelésének költség- vetési fedezete is biztosított - Hangzott el a művelődési minisztérium sajtótájékoztatóján. Csirik János helyettes államtitkár szólt arról is, miszerint még mindig nem tudni, 1995. szeptember 1-től bevezetik-e a tandíjat. Jelenleg két alternatíva van, azaz vagy jövő szeptembertől kell fizetni az egyetemen, főiskolán a tanításért, vagy a felsőoktatási fejlesztési törvény részeként tárgyalják a témát. Az említett törvényről csak júniusban tárgyal a parlament. Egy októberben létrejött ad hoc bizottság tanulmányokat készített a tandíj nemzetközi helyzetéről, a kölcsönfelvételi lehetőségekről és a költségvetési fedezetről. Jelenleg a kormánygarancia feltételei még nem tisztázottak - tette hozzá Csirik János. Nem változik viszont a felvételi rendszere. Továbbra is csak egy felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezni, két helyre pedig átjelentkezni. Jelentős változás lesz viszont, hogy a tanítóképző főiskolákon kormánydöntés értelmében a képzés egységesen négyévessé válik. Olyan pedagógusok felkészítését vállalják, akik I-IV. osztályban valamennyi, az V-VI. osztályban legalább egy műveltségi terület képzési feladatait képesek ellátni. A felvételt nyert hallgatók 11 műveltségi terület közül választhatnak. Idegennyelv-oktatószak nem indul, helyette idegennyelvi műveltségi területen szerezhetnek képesítést. Idegen nyelvből külön fevételi vizsgát nem kell tenniük. Egyes intézményekben a szakpárok is módosulnak. A részleteket a már megjelent 1995. évi Felvételi tájékoztató című kiadványból tudhatják meg az érdeklődők. Az iskolai tantervek zsákutcája A tanterv nemcsak iskolai dokumentum, hanem állami okmány is, amely meghatározza az egységes nevelési eljárásokat, és iskolatípusok szerint azt a művelődési anyagot, amelyet a felnövekvő nemzedéknek el kell sajátítani. Maga a tanterv az elméleti kérdésekre keresi a választ a gyakorlatban. Ha a nevelés célja világos: a „kiművelt emberfő”, akkor a nevelés tárgya és a művelődési anyag éppúgy alá van rendelve a nevelési funkciónak, mint az oktatás és a képzés. A tanterv első lépcsőfoka a társadalom célkitűzése, ezt követi az iskola nevelési célja, ebből fakad a feladatrendszere, és mivel a cél határozza meg a követelményt, ehhez kell kapcsolódnia a művelődési anyagnak, szűkebb értelemben a tananyagnak is. Az első buktatót jelentheti a művelődési anyag helytelen kiválasztása, és az életkori sajátosság elvének mellőzése. Mindkettővel már találkoztunk az iskolai gyakorlat során, nem is kell csodálkozni, hogy egyik-másik tanterv nevelési tevékenységünk zsákutcája volt. A tantervek zátonyra futottak a nevelési alapelvekkel és a hozzá kapcsolódó művelődési koncepcióval együtt, mert nagyfokú ellentét volt az oktatási anyag és a nevelés gyakorlata között. Egy hatalmas tananyagot zúdítottak évekként, osztályonként, tantárgyanként a tanulókra, és csak később vették észre, hogy megduzzadt több kilóval az iskolatáska. Mentőötletként azonban megjelent a tanyanyagcsökkentés koncepciója a maga sajátos törzs- és kiegészítő anyagával együtt. Ez sajnos most is depresszióként hat az iskolák nevelőtestületére, hiszen egy gúzs- baköíött oktatáselméleti kérdéssel szemben, hiába hivatkozunk a tanári szabadságra. A rendszerváltás előtt tan- tervek születtek és meghaltak, pontosabban olyan gyorsan változtak, hogy a tankönyvírók maguk sem tudták követni a száguldó pedagógia társadalmi célját. Művelődési szemléletű volt-e tantervűnk vagy pedig tanulóközpontú, az nem okozott gondot, de a neveléslélektan hiánya csaknem a személyiség eltorzulásához vezetett. Most új tanterv születik: Nemzeti Alap Tanterv. Legnagyobb erényéhez tartozik, hogy lassan készül, ezért ez már fél sikert eredményezhet. Elkészítéséhez nincs arra szükség, hogy külföldi sablonokat kövessünk, hiszen Angliában is még túl fiatal az Education Reform Act, azaz a Nevelési Reform Törvény. Itt csak 1988-tól szerepel a főbb reformok között a Nemzeti Tanterv, amely magában foglalja a diákok értékelését, az iskolák helyi igazgatását, az adományok segítségével fenntartott iskolák téziseit. Az oktatási rendszer felépítése Angliában és Walesben azonos, és jól áttekinthető. Megtaláljuk benne a kötelező oktatás különböző szakaszait, a 16 és 18 éves kor utáni kurzusokat. Szó esik a Nemzeti Tanterven belül a főtárgyakról, az alaptantárgyakról és a vallási oktatásról. Külön foglalkozik a diákok értékelésével, illetve az érettségiig elérendő többszintes célokkal. Nem mellőzi az iskolák helyi igazgatásának szerkezeti felépítését, sem pedig az oktatás irányítását. Nálunk is szemlélet-váltásra lesz szükség a versengés, a pénz és a piac miatt, ennek ellenére sürgetni nem szabad új Tantervűnk bevezetését, hiszen a változó szerepekhez idő kell. Angliának is e tekintetben csak hatéves múltja van. Természetes más külföldi példa is segítségül szolgálhat, de nem mankóként. Az angolszász példában egy a jó: ők legalább előbb alkották meg és fogadták el a nevelési törvényt, és ehhez csatlakozott mellérendeltségi viszonyban az oktatás és a képzés. Nálunk mintha ez fordítva történt volna, az oktatási törvény után kullog nevelési tevékenységünk. Tudjuk, hogy az oktatás és a képzés is szélesebb nevelési lehetőséget rejt magában, azért a nevelés rendszere mégis csak elsődleges. A középiskolai tanterveknek az egyik csapdája éppen az volt, hogy nőttön-nőtt az oktatási anyag, és benne elveszett az életkori sajátosság elve. Az iskolák, de főként a tantestület kevésbé törődött azzal, hogy lineáris vagy éppen koncentrikus tantervet tart a kezében. Az általános iskolai tantervek figyelembe vették a továbbtanulás lehetőségét, de egyoldalú volt: a tanuló teljesítőképességét és érdeklődési kö- ré^mellőzte. U j Tanterv születik: szerencsénkre lassan, és ha igaz, a kollektív bölcsesség hatja át. Reméljük a sokoldalú nevelés szempontjait is figyelembe veszik természetesen a tananyag korszerűsítésével együtt, még akkor is, ha iskolánk a didaktikai struktúra változásának korát éli... Pály
