Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-25 / 24. szám
6 üj Dunántúli napló Riport 1995. január 25., szerda „SOK SZEGÉNY EMBERNEK LETT VOLNA KENYERE .. ” Arvakelés Vejtiben, a valamikor jól menő, volt termelőszövetkezeti központ környékén elhagyott, üresen álló gazdasági épületeket, kihalt szárítók, üres ólak, kitört ajtajú, ablakú lakások fogadják az idegent. Még a felújított homlokzatú katolikus templom kertjébe is jutott, egy szebb napokat is látott John Deere kombájn Ha az aratáskor elpergő gabonaszem kicsírázik és termést hoz a parlagon, az az árvakelés. Ugyanígy, a mostoha körülmények ellenére próbál életre kelni az Ormánságban öt település: Zaláta, Kemse, Piskó, Hirics és Vejti. Eddig a Rákóczi tsz hatezer hektáros birtoka fogta ösz- sze őket, most a felszámolási eljárást szenvedik. *- Tönkre kellett tenni öt falut ahhoz, hogy néhány emberből milliomos lehessen - fakad ki Piskó polgármestere és elsorolja, milyen hátrányok érték az öt közül is legszegényebb község főként cigány származású lakosságát.-Szó nélkül hagytuk, hogy mindenből kiforgassanak. Elúszott a szövetkezet százmilliós vagyona a 28 milliós adósság fejében. - foglalja össze Tóth Ferenc, milyen eredménnyel járt a felszámolás. Háborgásuk váratlanul ér. Ilyesmire nem készültem. Hogy is dönthetném el, vajon valódi, vagy vélt sérelmek mondatják-e a súlyos szavakat. Egyelőre elengedem őket a fülem mellett. Majd meglátjuk. A Tóth házaspár könnyen tisz- tázhatónak ítélt panasza hozott ide, meg az érdeklődés, hogyan boldogulnak az újdonsült föld- tulajdonosok. Tóthék mintapéldái az életrevalóságnak. A szövetkezetnél dolgoztak mindketten. Most állás nélkül maradtak, de nem munka nélkül. Kacsa, liba, csirke nyüzsög a baromfiudvarban, az ólakban malacok.- Huszonhat disznót adtunk el - büszkélkedik a talpraesett Ica, én meg elgondolom, uramisten, hány vödör takarmányt kellett ahhoz kicipelni . ..?! Szóval dolgos emberek. Akad tennivaló a frissen szerzett 56 hektárnyi földterületen is. Már kész a gazdálkodási terv, mit hova vetnek, csak a legelőjük sorsa nyugtalanítja őket. Azt nem hagyják annyiban. Jöjjek, nézzem meg a saját szememmel, mi történt. Mély árkokban bukdácsol az autó, ahogy a szép darab rétet megkerülve a nyájhoz érünk:- Mint a golfpálya, olyan sima volt ez a terület kérem. Nyolc módos piskói polgár fogott össze annak idején, hogy megcsinálja községi legelőnek - hozza elő gyerekkori emlékeit Púnak János bácsi a birkák pásztora. Ezt a százéves őslegelőt törette fel a tsz búzaföldnek. Aztán, hogy az elkülönített földalaphoz sorolták, már nem művelték. Viszont kinőtt rajta az árvakelés. Ezt a felszámoló utasítására a Drávaföld Kft aratta le. Eső után. Traktorral vonszolták a kombájnt, meg a pótkocsikat. Eszükbe se jutott letárcsázni. Kínlódjon vele az új tulajdonos! Százezer forintba került, mire nagyjából rendbehoztuk. Az ember reszkíroz, reszkíroz, beleöli a kis megtakarított pénzét, és ki tudja, visszatérül-e a költség és a fáradság?! De hiába. Ezzel nem lehet okosan beszélni. Hajtja a parasztvére - sandít a vejére öregapó. Szavaiból kemény viták emléke sejlik, Tóth Ferenc elnéző mosolyából pedig, hogy azt a vitát ő nyerte meg. Az após mindenesetre őrzi a hetven birkát. Háromszázra szaporítják majd a nyájat, mert pecsenyebárányra van kereslet. A gazda lehajol, fürkészi a száraz giz-gazok tövén zöldellő húsos levélkéket:- Szépen kikelt. Ezeket már én vetettem, kézzel. Angol perje,réticsenkesz,fehérhere ... nem mindegy, hogy mit legel a jószág. Sok bajlódnivaló akad még itt. Egyelőre csak a fele kész. Akkor kerítünk sort a másik felére, ha megkapjuk a kártérítést. Igen ám, de kitől? Hogy ezt a földdarabot „a fekete ugar állapotában” kellett volna megkapniuk a törvény szerint, azt a felszámolóbiztos elismeri, de az illetékességet elhárította magától a válaszlevelében. Visszafelé Tóthék birtoka mellett huzunk el. Megtudom, hol mi termett már az idén, mennyi volt a ráfordítás, és mennyit jövedelmezett. Nem nagy a különbség. Egyelőre csak befektetni, befektetni, gépeket vásárolni, különben ingjük gatyájuk rámegy a bérmunkára. Hát ez a másik fájó pont. A tsz gépállománya.- Senki nem akart kilépni a tsz-ből. A tagok a közös gazdálkodás fennmaradását választották volna. Egyben akartuk tartani a földeket és szolgáltató szövetkezetként működtetni a gépparkot, az állatállományt, a gazdasági épületeket. Dehát ugye ott volt az adósság, jött a csőd, a felszámolás. Alakítottunk gyorsan két kisszövetkezetet, hogy mentsük, ami menthető. Együtt nyilván több az esélyünk az elővételi jog érvényesítésére. Összeállítottuk a listát, milyen gépekre van szükségünk, hogy elvégezhessünk minden munkát a vetéstől a betakarításig. Sajnos nem voltunk elég fineszesek. Nem fogadtunk jogászt. Minek? A falugyűlésen nagyon szépen hangzott, hogy és mint veszik majd figyelembe az itteni nép érdekeit a felszámolásnál. Aztán egyszercsak mit hallunk?! Az egész mindenséget megvette a Drávaföld Kft. . .. egyben. Letettek négy millió foglalót és ennek fejében teljhatalmat kaptak. Nem gazdálkodtak, hanem garázdálkodtak itt fél évig. Akkor derült ki, hogy fizetni mégsem tudnak. Közben, ahogy múlt az idő, a hitelek kamata szaporodott, a vagyon értéke viszont megcsappant. Motoszkál bennem a bogár: csakugyan igaz lehet, hogy százmillió folyt el 28 millió tartozás miatt? Dr. Sárkány Tamás nem lát ebben semmi különöset. Egy kényszerkiárusítás mindig tetemes értékcsökkenéssel jár. A kaposvári felszámolóbiztos nem csodálkozik a helybeliek háborgásán sem:- Érthető, ha az emberek úgy érzik, az életük munkájának eredménye ment itt veszendőbe. Dehát mit csináljak? Nekem a hitelezők érdekeinek a védelmében kötelességem volt az egybenvevőt előnyben részesíteni. Az elővételi jog csak azonos árajánlat esetén érvényesíthető. Gépekre volt kereslet, az ingatlanokra nem, - tájékoztat telefonon dr. Sárkány Tamás és nehezményezi, miért az újsághoz, miért nem őhozzá fordulnak az emberek, ha sérelmeznek valamit. Egyetértek. Megállapodunk hát a szembesítés időpontjában. Befejezésül még hozzáteszi: - Tudom, hogy fájdalmas dolog ez, dehát nem kellett volna eladósodni. Mi tagadás. Kétségtelen. Azért mégis. Hogy van ez? Kéne keresni valakit, aki elfogulatlan és átlátja a helyzetet. Vejtiben, a tsz hajdani központjában teljes a kihaltság. Üresen omladoznak a gazdasági épületek, mállik az irodaház vakolata is. Az „elnök” feliratú ajtó mögül középkorú asszony néz elém, mit keresek itt, ahol a madár se jár. Vető Jánosné 32 évet dolgozott a szövetkezetnél. Kezdetben adminisztrátor, majd könyvelő, főkönyvelő. Az átalakulás, a föld tulajdonba adása után őt választották elnökké. Ekkor már fenyegetett a csőd. Százszor végiggondolhatta már, mert gördülékenyen tálja fel, hogyan jutottak idáig.- Nem gazdálkodtunk mi rosszul. 1986-ban a leköszönő elnök még 26 millió tartalékot adott át az utódjának. Az új főnök Pécsről járt ki és nagyszabású építkezésbe, korszerűsítésbe kezdett. Hamar elúszott a pénz, kölcsönöket vettünk fel. Amikor semmi se úgy jött be, ahogy eltervezte, az elnök visz- szament Pécsre két év után. Őt egy középfokú agrárképesítéssel rendelkező helyi tsz-tag követte. Próbálom összerakosgatni, mi vezethetett az összeomláshoz: az erőn felüli beruházások, a kedvezőtlen időjárás, vagy a szakértelem hiánya? Ez is, az is. Halmozódtak a könnyen kapott hitelek kamatai, meg a kifizetetlen számlák.- Megkíséreltük az egyezkedést. Hitelezőink hajlottak is az engedményre - folytatja Ve- tőné halkan, lemondóan. - Csakhát azokat az ingatlanokat, amelyeknek az árából a visszafizetést terveztük, nem sikerült eladnunk a kitűzött határidőre. Mindenki belement a haladékba, kivéve a bankot. A bank nem látott reményt a talpraál- lásra. Be kellett jelentenünk a csődöt és 1993 februárban megkezdődött a felszámolási eljárás, gyakorlati tapasztalat, jogász nélkül. Vető Jánosné az eljárás befejeztéig szövetkezeti elnök, egyúttal a felszámolóbiztos helyi képviselője is. Kinek az érdekeit szolgálja a tagokét-e, vagy a hitelezőkét? Ez - úgy tűnik - nem egészen világos előtte sem. Egy pénteki napon szállingóznak az emberek a „szembesítésre”. Kevesen érnek rá reggel kilenckor, de minden panaszos-csoportot képvisel valaki. Váradi Pál előrekéredzkedik a szólással, merthogy sietne visz- sza dolgozni. Kérdése: hogyan kaphatják meg ő és társai azt a háromheti munkabért, amivel a Drávaföld adósuk maradt? Tóth Ferenc a legelője kártérítéséről szeretne hallani. Többen gyanakodnak, hogy hiba van a felmondási idő elszámolása körül. És kit illet az árvakelés eladásából származó pénz? Benke János cetlicsomót lobogtat: el- ismervények több mint kétszázezer forintról. A Drávaföld lépett meg vele, anélkül, hogy az érte járó gépmunkát elvégezte volna. Mi a teendő?- Be kell perelni őket, ha a követelések igazolhatók - dől hátra a székén dr. Sárkány Tamás - azt azonban megmondhatom, hogy fizetni nem tudnak. Én intézem most a Drávaföld felszámolását is. Vagyonuk semmi, raktárkészletük nulla, nincs egy fityingjük se.- Akkor miért pont ezeknek kellett eladni? - csattan fel Müller néni. - Ha én eladok valamit, megnézem, van-e miből fizetni a vevőnek. A helyeslőén bólogatok is nekibátorodnak: már két hét után látni lehetett, hogy a Drávaföld működésképtelen. A professzort alig láttuk. Tulajdonostársai bezzeg intézkedtek. Felmondtak a helyi őröknek, százezrekért hoztak Komlóról őrző-védő csapatot, mégis eltűnt a bognárműhely, a kovácsműhely, a fűrészüzem, a tehenészet fölszerelése. Kiürült a magtár, az alkatrész-és építőanyagraktár!, az üzemanyagtartály. Lehetne beszélni arról is, mennyiért cserélt gazdát az, ami nem kellett a Drávaföld- nek.- Itt mindenki csak pazarolt - áll fel újra Müller Jánosné. - Ha azt a pénzt, ami itt pocsékba ment , a tsz megsegítésére fordítják, sok szegény embernek lett volna kenyere. Amikor a férjemmel beléptünk a tsz-be, megvolt minden gazdasági fölszerelésünk. Most megkaptam a földet, de mivel műveljem? Kézzel? Hetvenhárom éves vagyok. Hogyan kezdhetném élőről? ' A felszámolóbiztos feszeng:- Nincs semmi értelme ennek az összejövetelnek. Az eljárás egész menete a felszámolási bíró folyamatos ellenőrzése alatt állt, nála tessék kifogást emelni. Elcsöndesedik a hangzavar, a fejek összehajolnak: hogyan is kéne akkor megfogalmazni azt a „kifogást”? Az alkalmat néhány kérdés tisztázására használom fel. Az nem létezik, hogy dr. Sárkány Tamás ne tudná, mit miért csinált. Száztizenhat jelentkező közül esett a választása a Drávaföld Kft-re.- Az egészre csupán hárman pályáztak. Egy 65 milliót ajánló kft hamar kiesett, mert két héten belül nem tudta letenni a vételárat. A Drávaföld 43 milliót kínált, a Tengeri Kft harminchatot.- A tizenkét éve fennálló és folyamatosan fejlődő Tengeri Kft-vel szemben - azon kívül, hogy valamivel többet ígért - mitől látszott megbízhatóbb vevőnek a cégbíróságon alig egy hónappal korábban bejegyzett Drávaföld Kft?-Tetszetős, részletesen kidolgozott programot nyújtottak be. A siklósi pénzemberek mellett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense képviselte a szakértelmet: dr Dorogi Imre.- Ismerősen hangzik ez a név.-Talán, mert biogiliszta ügyben ő volt a most szintén felszámolás alatt álló Biokert Kft tanácsadója. Viszont az elképzeléseiért, hogyan hasznosíthatók az eredménytelen gazdálkodás miatt tönkrement ormánsági tsz-ek, japán, amerikai, holland szakemberek lelkesedtek itt a Vejtiben és Sellyén megtartott nemzetközi tanácskozáson. Mintagazdaságot, korszerű oktatófarmot terveztek ide. Ezt egy levélben megerősítette a gödöllői egyetem is. Kétségbevonhattam-e ezek után a nagyszerű program megalapozottságát? Éetették a 4,3 millió foglalót. Azt csak később tudtam meg, hogy már ez a pénz is hitelből származott. Felmutatták az Agrobank Ígérvényét: amennyiben a pályázatot a Drávaföld nyeri meg, folyósítják számukra a vásárláshoz szükséges hitelt. Köztudott, milyen hosszú időbe telik egy ilyen nagy összegű kölcsön engedélyezési folyamata. Több hónap. 1993 május 20-án megkötöttük az előszerződést és június 1-től kezelésbe vették a jövendő tulajdonukat. Én ennek örültem, mert ismerjük mi a gazdátlan vagyonok sorsa: lábakéi, szétzüllik.- Mi módon ellenőrizte, hogy a komoly vételi szándék mögött van-e anyagi fedezet?- Képtelen kérdés. Nekem elengedő biztosíték volt az Ígérvény. A fizetőképesség vizsgálata a bankra tartozik. Furcsa. Míg az egyik pénzintézet „nem lát reményt a talpra- állásra”, egy másik bank - ugyanarra a fedezetre - hajlandó kétszerannyit folyósítani. Szeretném látni azt a bizonyos ígérvényt, de a felszámolóbiztos sehogysem találja kövér dossziéjában. Nem1 baj. Majd megnézem másutt. Ám az Ag- robanknál sem mutatják meg. A pécsi kirendeltség helyettes vezetője nem akar üzleti titkokat kifecsegni, de elzárkózni sem szeretne. Diplomatikus:- Kiadtunk egy igazolást arról, hogy foglalkozunk a Drávaföld hitelkérelmével. Pontosan leírtuk azonban azt is, milyen feltételekhez kötjük a kölcsön folyósítását. Miután a saját erőt nem tudták letenni. Dr. Sárkány Tamás 1993 december 31-én kénytelen visz- szavonni a Drávaföld Kft-vel kötött előzetes megállapodást. Február 25-re kiírja az új árverési pályázatot, amit a Drávaföld Kft-vel szemben korábban alulmaradt Tengeri Kft nyert meg. Azonnal letették a bánatpénzt, és a reorganizációs hitel saját erő részét képező összeget. A bank folyósította a vételár teljes kifizetéséhez szükséges kölcsönt.- Ezek az előzmények ártottak nekünk is. - mondja Nagy Sándor agrármérnök, a Tengeri Kft egyik tulajdonosa és ügyvezetője. - Szerettünk volna itt több földet bérelni, de az emberek egyelőre bizalmatlanok: „Na már megint a pesti nyak- kendős urak ..Hiszek benne, hogy hamarosan másként látják. Mi a hajdani uradalmak mintájára - a legegyszerűbb és leggazdaságosabb termelési ágazatot akarjuk visszaállítani. A gépeket, a terményszárítót a raktárakat természetesen bérelhetik a helybeliek, és 25 embert foglalkoztatunk Vejtiben. Ez a gyakorlatias észjárás reménykeltő. A tortúra azonban csak az 1995 első félévében sorra kerülő zárótárgyalással fejeződik be, nem mindegy: hogyan. A hitelezők kifizetése után fennmaradó vagyon elosztása a szövetkezeti törvény értelmében a közgyűlés hatásköre. Kérdés, marad-e feloszta- nivaló. * Megkömyékezem a felszámolási bírót, ő vajon mit mond? Semmit. Dr. Juhász László érthető módon - lezáratlan ügyről nem nyilatkozhat. Felvilágosítást a felettesétől, de tőle is csak általánosságban kaphatok. Belemegyek. Az is valami, ha összehasonlíthatom, a Rákóczi tsz esete mennyire felel meg az általános elveknek. Például hogyan történik az a bizonyos „folyamatos ellenőrzés”?- Ilyen nincs. A bíróság csak kifogás esetén foglalkozik felülvizsgálattal. Ha törvénytelenségre vagy jogtalanságra utaló jeleket nem talál a bíró, akkor elutasítja a megkeresést. Ellenkező esetben elrendeli a bizonyítási eljárás lefolytatását. Világosít fel szakszerűen dr. Veszeley Józsefné bíró, a gazdasági kollégium vezetője.-Mi a kötelessége egy felszámolónak?- A rábízott vagyon megóvása, a hitelezők és a saját érdekeinek védelme.- Az adós érdekei...?- Összefügg a felszámolóéval. A bevétel öt százaléka az eljárási díj, tehát ösztönöz a lehető legmagasabb ár elérésére.- Jó üzlet ez?-Nem mindig. Sok az üres felszámolás, ahol az érték még a díjat sem fedezi. Ilyenkor a cégek által összeadott közös alapból utalják ki az 500 000 forint minimum-díjat. Ritka a Vejtihez hasonló ügy, ahol a fedezet jóval meghaladja az adósságot.-Gondolom az ilyenre „harapnak”?-Éles a konkurrencia harc, de hogy melyik ügyet melyik cég kapja, azt a bíróság jelöli ki. Visszautasítani nem lehet semmit. A pénzügyminisztérium pályázat útján összeállított egy listát. Ezen 100-110 felszámolószervezet szerepel. A Baranya Megyei Bíróság öt céget foglalkoztat. A kijelölésnél a helyiek részesülnek előnyben. Emiatt egyre több fővárosi cég létesít megyei kirendeltségeket.-Felelős-e a felszámoló az általa kiválasztott vevő tevékenységéért?- Nehéz kérdés. A csőddel, felszámolással kapcsolatos jogszabályok évről évre változnak, kiegészülnek a gyakorlati tapasztalatok alapján, de azért még sok területet hagynak rendezetlenül. Visszahívhatják és másikat jelölhetnek ki, ha a felszámolóbiztos nem úgy intézkedik, ahogy elvárható. Ilyenkor polgári jogi, anyagi felelősséggel tartozik, perelhető. Erre ugyan nem volt példa eddig, de a jövőben lehet vele számolni. Rezes Zsuzsa A vajszlói Tóth Ferencék mindketten a szövetkezetben dolgoztak, most állattenyésztésből élnek Läufer László felvételei i *
