Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-24 / 23. szám

2 üj Dunántúli napló 1995. január 24., kedd 24 óra a nagyvilágban A palesztinok a merénylet után is tárgyalni akarnak Jeruzsálem: Izraeli katonák megölt bajtársuk, a 19 éves Maya Kopstein sírjánál január 23-án MTI Telefotó A Palesztin Hatóság hétfőn, a netánjai merényletet követő na­pon, megerősítette, hogy foly­tatni kívánja a béketárgyaláso­kat, ami az erőszak leállításának legjobb eszköze. Jichak Rabin kormánya elutasította Ezer We- izman államfőnek a béketárgya­lások leállítását szorgalmazó felhívását, viszont kíméletle­nebb háborút hirdetett a palesz­tin szélsőségesek ellen. Nabfí Saat vezető palesztin politikus „tisztán érzelmi meg­nyilvánulásnak” nevezte We- izman vasárnapi felhívását, és sejteni engedte, hogy a Palesz­Elhúnyt Rose Kennedy A massachusettsi Hyanni- sportban, vasárnap este elhunyt az egyik leghíresebb amerikai poli­tikusi dinasztia, a Kennedy—csa­lád matriárkája, Rose Kennedy. Száznégy éves volt. Halálát tüdő- gyulladás nyomán fellépő szö­vődmények okozták. A gyászhírt fia, Edward Kennedy szenátor je­lentette be. 1890. július 22-én szü­letett Rose Fitzgeraldként, egy ír családban. Hosszú életét diadal­mas pillanatok és tragikus esemé­nyek kísérték végig: kilenc gyer­mekéből négyet erőszakos halál következtében veszített el. Leg­idősebb fia, Joseph Kennedy a második világháborúban esett el; lánya, Kathleen 1948-ban repülő­gép-szerencsétlenség áldozata lett; John Kennedy elnököt Auschwitzi túlélők találkozója tin Hatóság nem kívánja a le­számolás politikáját folytatni a 19 életet kioltó netánjai merény­letet vállaló Iszlám Dzsiháddal szemben. Mordehai Gur védelmi mi­niszterhelyettes hétfőn jelezte, hogy Izrael újabb intézkedése­ket fog hozni a szélsőségesek ellen, s a kormány szóvivője szerint ehhez a Palesztin Ható­ság segítségét is elvárják. Listá­kat adnak majd át a palesztin hatóságoknak, s azt fogják kérni, hogy a listákon szereplő személyeket adják ki Izraelnek, vagy állítsák őket bíróság elé. 1963-ban Dallasban lelőtték, és öt évvel később merénylet végzett öccsével, Robert Kennedyvel is. Rose Kennedy a nyilvánosság előtt soha egyetlen könnyet nem ejtett. Mélyen vallásos katolikus­ként némán, lelkében gyászolt. ONew York: Az amerikaiak többsége egyetért az abortuszhoz való joggal, de sokan vélik úgy, hogy szükség lenne az ilyen or­vosi beavatkozások korlátozá­sára. Ez derült ki egy amerikai közvélemény-kutatásból, amit abból az alkalomból készítettek, hogy 22 éve legalizálták a művi terhességmegszakítást. A meg­kérdezettek 38 százaléka vélte úgy, hogy biztosítani kell a nők abortuszhoz való jogát. „Meciar két arca” . „Meciar két arca” címmel közölt rövid kommentárt a szlovák kormányfő hétfőn kez­dődött brüsszeli, majd azt kö­vető budapesti útjáról á La Libre Belgique. A lap kö­zép-európai tudósítója - Chris­tine Dupre - prágai keltezéssel írt értékelésében mindenekelőtt úgy véli: aligha kétséges, hogy Vladimír Meciar Brüsszelben arról igyekszik meggyőzni belga kollégáját, Jean-Luc De- haene-1, valamint Willy Claes NATO-főtitkárt és az Európai Parlament képviselőit, hogy el­kötelezett híve a demokráciá­nak, a gazdasági reformok foly­tatásának és országa európai in­tegrációjának. A Horn Gyulával tervbe vett találkozó pedig segít erősíteni azon államférfi képét, aki gondot fordít rá, hogy meg­oldást találjanak az 570 ezer fős szlovákai magyarság sorsára - véli a cikk szerzője. Paul Newman 70 éves Paul Newman január 26-án ünnepli 70. születésnapját. A The New York Times szerint új filmjében, a „Senki sem bo- lond”-ban élete legjobb szerepét játssza, és sok kritikus szerint biztosra vehető, hogy az idén Oscar-díjat kap. Newmant hét­szer nevezték Oscarra, de min­dig más kapta meg a díjat. Vé­gül 1986-ban életművéért kü­lönleges Oscar-díjjal tüntették ki. Ugyanabban az évben aztán a „Pénz színe” című filmben játszott szerepéért egyéni Os­car-díjat is kapott. 1982-ben alapítványt létesített Scott Newman Foundation néven. Ez az alapítvány eddig már 80 mil­lió dollárt juttatott rákban szen­vedő gyermekeknek. Begyűjtik Csang Kaj-sek szobrait? Tajvanon egy megyei ve­zető el akarja távolíttatni a sziget korábbi államfőjének, Csang Kaj-sek marsallnak 300 szobrát. Ju Cseng-hszien, a sziget déli részének kormány­zója, aki ellentmondást nem tűrő diktátorként jellemzi Csang Kaj-seket, saját állítása szerint azért akarja eltávolít­tatni körzetének parkjaiból és iskoláiból a vezér szobrait, hogy elősegítse egy politikai mítosz felszámolását. Amerika öregszik A mai kerékpárutak fél év­század múlva tolószékutak lesznek, vagy ősz hajú kerékpá­rosok hajtanak rajta - íija az AP amerikai hírügynökség. A leg­újabb népességnyilvántartási tanulmány ugyanis azt jósolja, hogy ötven év múlva az ameri­kaiak húsz százaléka 65 év fe­letti lesz. A statisztikai kiad­vány szerint az Egyesült Álla­moknak jelenleg 261 millió la­kosa van. Ez a szám 2000-re 276 millióra, 210-re 300 milli­óra és 230-ra 392 millióra nö­vekszik. A várható átlagéletkor a 2050. évre a jelenlegi 76,3-ról 82,6-ra emelkedik a népesség­nyilvántartó becslése szerint. Kollokviumot tartottak va­sárnap a strasbourgi Európa Ta­nácsban, az auschwitzi haláltá­bor felszabadításának közelgő 50. évfordulója alkalmából. A mintegy hétszáz résztvevő hitet tett az Európában ismét megje­lent rasszizmus elleni harc szükségessége mellett. Jean Kahn, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke arról be­szélt, hogy - tekintettel az ide­gengyűlölet, az antiszemitizmus és a türelmetlenség újbóli fel­lángolására - az ifjúságot meg kell ismertetni a holocaust té- nyeivel. - Újra és újra emlékez­tetnünk kell a megsemmisítő táborok bestialitására, a depor­tált zsidók, cigányok és politi­kai foglyok millióinak szenve­désére - hangoztatta Peter Le- uprecht, az Európa Tanács alel- nöke. A kollokviumon Auschwitz számos túlélője szólalt fel, és elevenítette fel emlékeit az azt megelőző időszakból, hogy 1945. január 27-én a szovjet csapatok felszabadították a tá­Izraelben hétfőn magasabb készültségbe helyezték a rend­őrséget. A palesztin területeket Izraeltől elválasztó „zöld vona­lon” lévő átkelőket katonailag megerősítették. A rendőrség gyakoribbá tette az igazoltatá­sokat, hogy lefülelje a jogtala­nul Izraelben tartózkodó palesz­tinokat. Az új intézkedések része, hogy a kormány meghosszabbí­totta a belső biztonsági szolgá­latnak, a Sín Bétnek adott enge­délyt, amelynek értelmében a testület keményebb kihallgatási módszerekhez folyamodhat. Orosz bejelentés magyar műkincsekről További részleteket közölt a szovjet hadsereg által a II. vi­lágháború alatt Németország­ban elkobzott műkincsek egy részéről egy orosz illetékes a New York-i Manhattanben ren­dezett háromnapos szimpóziu­mon. A műkincsek magyaror­szági magángyűjteményekből származnak - írta hétfőn a The New York Times az AP és az AFP szerint. Az orosz kulturális minisztérium illetékese bemu­tatta hét elkobzott festmény - közöttük Renoir, El Greco, Goya műveinek - diaképeit. A Magyarországról a német had­sereg által elvitt festményeket 1945 óta őrizték titokban a volt Szovjetunióban. bort. Izraelben, a jeruzsálemi Jad Vasem emlékműnél, az auschwitzi tábor csaknem há­romezer túlélője gyűlt össze, hogy megemlékezzék a fél év­századdal ezelőtt történtekről. Az évfordulót azonban beár­nyékolta a gyilkos merénylet, amelyet a tengerparti Netánjá- ban követtek el vasárnap elva­kult, öngyilkos iszlám terroris­ták. Jichak Rabin izraeli minisz­terelnök kénytelen volt lemon­dani részvételét a megemléke­zésen. Rejtélys sugárzás és betegségek Grönlandon A dán kormány először ismerte be, hogy összefüggés lehet az 1968-ban Grönlandon lezuhant amerikai B-52-es bombázó repü­lőgép nukleáris szállítmánya és a baleset helyén dolgozó emberek halála, a náluk jelentkezett bőrbe­tegségek és daganatos megbete­gedések között. A bejelentést Paul Nyrup Rasmussen dán mi­niszterelnök tette. A grönlandi Thule közelében történt baleset helyén dolgozók érdekszervezetének vezetője, Marius Schmidt sajtóértekezletén elmondta, hogy a sugármentesí­tésnél dolgozó 1300 dán és grön­landi fele azóta már meghalt, ám szakemberek nem tudják ponto­san hány haláleset függ össze a balesettel. A dán kormányfő egyben meg­ígérte, hogy orvosi vizsgálatot végeznek minden, a helyszínen dolgozott dán esetében és felkéri az amerikai hatóságokat az eset­leg a helyszínen maradt radioak­tív hulladék elszállítására. A jö­vőre befejeződő dán és nemzet­közi orvosi vizsgálatok után kár­térítést fizetnek a rászorulóknak - erősítette meg a dán egészségügyi miniszter. A kormányfő azt is elmondta, hogy tavaly, a titkosítás alól men­tesített amerikai dokumentumok alapján Washington közölte Koppenhágával: a stratégiai bombázó négy, összesen hat kilo­gramm plutóniumot tartalmazó hidrogénbombát szállított. Ras­mussen hangsúlyozta, hogy ez merőben eltér a korábbi amerikai közlésektől, amelyek csupán 3,2 kilogramm plutóniumról szóltak. 1968. január 24-én a Dán Ki­rálysághoz tartozó grönlandi Thule közelében fekvő amerikai katonai támaszponttól mintegy 11 kilométerre a partnak csapódott egy amerikai B-52-es. A fedélze­tén szállított bombák hétezer köbméter jeget szennyeztek be. Több tucat munkás megbetege­dett. Az 1980-as évek vége óta a munkások több ízben megkísé­relték beperelni az amerikai lé­gierőt és a dán kormányt is. Ám a felpereseknek sohasem sike­rült bebizonyítaniuk, hogy ösz- szefüggés van a baleset és a be­tegségek között, leginkább azért, mert az erre vonatkozó dokumentumok titkosaknak minősültek. A hivatalos bejelentés most megnyitja a lehetőséget arra, hogy újból pereket kezdemé­nyezzenek az Egyesült Államok és Dánia ellen. Ä 63 éves Ma­rius Schmidt, aki az életben ma­radtak és az özvegyek 470 tagú érdekvédelmi egyesületét ve­zeti, pénteken bejelentette, hogy személyenként 700 ezer dán ko­rona kártérítést követelnek majd. Egy 1951-es egyezmény alapján az amerikai légierő négy légitámaszpontot tartott fenn a Dániához tartozó Grön­landon. Jelenleg csupán a thulei van használatban - emlékeztet az AP. A privatizáció kulcskérdés Horn Gyula miniszterelnök A • • látogatása az AVU-nél {Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyula megállapította: az elmúlt négy év alatt a priva­tizáció költségei rohamosan nö­vekedtek. A kormány kiemelt figyelmet szán a stratégiai válla­latok - a Magyar Villamos Mű­vek Rt., a MÓL Rt., a Matáv és az Antenna Hungária, a gáz- szolgáltatók, valamint a bankok privatizációjának. A több mint 1000 milliárd forintot megteste­sítő vagyon magánkézbe adásá­nak előkészítése jól halad. A miniszterelnök úgy vélte: a kormányzati ciklus végére kia­lakulhat a magántulajdon két­harmados aránya a gazdaság­ban. Felhívta azonban a figyel­met, hogy a kormányprogram szerint, csak megfelelő értéken, tőkeemelési és foglalkoztatási kötelezettségek kikötésével szabad privatizálni. A minisz­terelnök döntőnek nevezte, hogy a stratégiai cégek eladását a nemzetgazdasági érdekek fi­gyelembe vételével készítsék elő. A privatizáció más aktuális problémáiról szólva Horn Gyula a kárpótlás, a kedvezmé­nyes dolgozói kivásárlás és a társadalombiztosítási vagyoná­tadás kérdéseivel foglalkozott. Mint hangoztatta: átfogó gazda­sági program és koncepció alap­ján kell a privatizációt végrehaj­tani, ehhez azonban szükséges megteremteni a megfelelő in­tézményrendszert. A privatizá­ció helyzetét a kormány január 26-i ülésén is napirendre tűzi. A végleges álláspont kialakítása után a miniszterelnök hatpárti egyeztetést kezdeményez a kér­désben. A parlamenti pártokkal való egyeztetést az teszi szüksé­gessé, hogy a privatizációval kapcsolatban a kormány az el­lenzék támogatását is szeretné elnyerni, bár a magánosítás a koalíció felelőssége. A privati­zációs törvény elfogadásáig ter­jedő köztes helyzetben azért fontos az értekelés, hogy kikü­szöbölhetők legyen az anomá­liák, melyek a magánosítást ed­dig jellemezték - mondta a mi­niszterelnök. Kifejtette: a ma­gánosítás menete alapvetően a privatizációs törvényre épül, ugyanakkor átfogó gazdaságpo­litikai szemlélet kialakítására és megerősítésére van szükség, amely a kormányprogramból indul ki. A nagy stratégiai ága­zatok privatizációjának előké­szítése jól halad - vélte a mi­niszterelnök. Kérdésekre vála­szolva hangoztatta: a privatizá­cióval kapcsolatos szervezeti, intézményi kérdésekben alapve­tően a miniszterelnök felelős­sége a döntés, nyilvánvaló azonban az is, hogy az ezzel összefüggő elképzeléseknek nemcsak a koalíciós partnertől, hanem az MSZP-frakciótól is támogatást próbál szerezni. A miniszterelnök elmondta: Surányi György, akinek a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöki tisz­tét szánják, az egyeztetés során sok feltételt szabott. Ez ügyben még nem fejeződtek be a meg­beszélések, de remélhetőleg a jövő héten tisztázhatóak lesznek a még nyitott kérdések. Beszámolt arról is, hogy a délelőtt folyamán közel egyórás beszélgetést folytatott Békési László pénzügyminiszterrel, így sikerült számos kérdést tisz­tázni. Bízom benne, hogy a csü­törtöki kormányülés és az MSZP frakcióülés során is egyetértésre jutunk - mondta Horn Gyula. Egy másik válaszában Horn Gyula a Magyar Nemzet című napilapról elmondta: vélemé­nye szerint az újságra szükség van, fennmaradását biztosítani kell, akkor is, ha bármiféle át­alakításra vagy privatizációra kerül sor. Kifejtette: minden „épkézláb” javaslatot támogatni tud, természetesen ez ügyben nem a kormánynak kell dönte­nie. Elmondta: tudomása szerint folyamatban van a vizsgálat a Ferihegy II. repülőtér fejleszté­séről szóló szerződéskötés ügyében. Ipari szövetkezetek konferenciája Harkányban (Folytatás az 1. oldalról) az ország gazdasági helyzetét és kilátásainkat. Mint mondotta, 1993. és 1995. között a kedve­zőtlen külgazdasági eredmé­nyek jellemzőek az országra a meginduló konjunktúra mentén, ami a 1993. előtti folyamatnak épp az ellenkezője. Az egyensú­lyi mutatókat, többek között az ország folyó fizetési mérlegé­nek alakulását figyelműi véve a helyzet valóban elkeserítő. Ä kilábalás feltétele, hogy a pénzügyi-gazdasági vezetés há­rom éves programjának feltéte­lei, például a gyors és radikális tulajdonosi reform, valóra vál­janak, ám erre az előadó szerint nem sok esély mutatkozik. Fésűs András, a Munkaügyi Minisztérium titkára késő dél­után a munkajogról, a társa­dalmi-gazdasági megállapodás­ról, az érdekegyeztető tanács szerepéről beszélt a jelenlévők­nek. A konferencia ma folyta­tódik. Sz. A. Aknák, gránátok, lövedékek a bérházi lépcsőházakban Sajtótájékoztató Miskolcon Miskolcon másfél hónap alatt három alkalommal találtak bérhá­zak lépcsőházaiban aknagránáto­kat, két esetben - az avasi lakóte­lepen - a HM tűzszerészeinek be­avatkozására volt szükség. A rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint a robbanószerkezeteket fi­atalkorú személyek még az elmúlt nyáron tulajdonították el a volt Kohászati Alapanyagellátó Válla­latnak a miskolci repülőtér mellett lévő telepéről, majd eldugták bér­házi lépcsőházak tárolóiban. Egy esetben - december 25-én - a szerkezet eltávolításáig ki kellett lakóitami egy 10 emeletes ház la­kóit. A történtekről hétfőn a Bor­sod megyei Rendőr-főkapitány­ságon tartott sajtótájékoztatón el­hangzott: Koalfén-Trans Kft. egy évvel ezelőtt privatizálta a telepet. Hogy ki az eredeti tulajdonosa az ott tárolt veszélyes anyagnak, s hogy évtizedekkel ezelőtt, ho­gyan kerültek oda, egyelőre tisz­tázásra szorul. Feltételezések sze­rint a több tíz tonnányira tehető rozsdás gyakorló gránát, gyakorló akna, tüzérségi lövedék az ötve­nes évekből valók és kohászati feldolgozásra, hulladékként adták el a telepnek. A bejelentés óta 20 tonnányi, összesen 3370 darab különböző lőszert vizsgáltak át a tűzszerészek, és azoknak csupán egy százaléka lehet veszélyes. Ezeket megsemmisítik.

Next

/
Thumbnails
Contents