Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-23 / 22. szám

8 üj Dunántúli napló Hazai körkép 1995. január 23., hétfő Jövedelmek A munkavállalók szerint szakmailag egyáltalán nem in­dokolható, hogy egyes szakterü­letek, például a bankszféra és az ipar között alaptalanul nagy jö­vedelemkülönbségek alakultak ki - hangsúlyozták az Érdek­egyeztető Tanács bér és mun­kaügyi bizottságának ülésén. Feladatként fogalmazták meg az indokolatlan szakmai és re­gionális kereseti különbségek mérséklését. A munkaadók nem kívántak a keresetkülönbségek szabályozására kötelezettséget vállalni és a kormányzat sem tartotta túl szerencsésnek indo­kolatlan kereseti különbségek­ről beszélni. Adó Tavaly 945 milliárd forint adót és járulékot szedett be az APEH és ez a pótköltségvetés­ben előirányzott összegnél is 33 milliárd forinttal több. A hivatal sajtótájékoztatóján külön fel­hívták arra a figyelmet, hogy továbbra is ellenőrzik a háztar­tási tüzelőolaj forgalmazását, mert jelenleg is mintegy 300 ezer tonna HTO forrása ismeret­len. ANAT 7000 példányban Több mint 7000 példányban adta postára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 320 oldalas kötetbe foglalt ter­vezetét. A dokumentumot megkapták az iskolák, az iskolafenntartók, a pedagógusszervezetek, a pe­dagógusképző intézmények, az akadémiai intézetek, a parla­menti pártok és az illetékes ki­sebbségi szervezetek is. A vé­leményüket, észrevételeiket, ja­vaslataikat március 15 ig várja a minisztérium. Elmaradoznak az osztrákok? Ausztria Európai Unió-beli tagságával érezhetően csökkent a nyugat-dunántúli városokba érkező bevásárló turisták száma. Ezt mutatja Szombathelyen a vásárcsarnoki forgalom is. Bur- genlandból kevesebb vendég érkezik, ám ezzel még nem kell elsiratni az osztrák bevásárló tu­rizmust annak ellenére, hogy nyugati szomszédunknál bizo­nyos élelmiszerek az EU árak­hoz igazítás után kedvezőbb áron szerezhetők be. A januári forgalom egyébként is kisebb a piacokon, aminek oka az év végi ünnepek után a vásárlási kedv lanyhulása, vagy éppen a hideg időjárás miatti közleke­dési gondok. T anköny vrendelések február közepéig A tankönyvkiadók február közepéig elfogadják az iskolák tankönyvrendeléseit. A január 31-i határidőt azért módosítot­ták, mert több, a tankönyvjegy­zéken feltüntetett kiadvány még nem került a tankönyv-bemuta­tóhelyekre, így azokat a peda­gógusok nem tanulmányozhat­ták. A bemutatóhelyek várha­tóan január végéig tudják tel­jessé tenni készleteiket. A Tankönyvesek Országos Szövetségének tájékoztatása szerint a fővárosban tíz, vidé­ken pedig tizennyolc tankönyv­bemutatóhely működik. Ezeket a központokat a jövőben tan­könyvi információs bázissá kí­vánják alakítani. Határátkelők Battonyánál májusban, Méh­keréknél augusztusban várható az állandó határátkelő megnyi­tása, miután a már kész magyar átkelőkkel átellenben, Románi­ában is megezdődött az építke­zés. Lesznek-e magyar kéksisakosok? Hiányzó százmilliók A tavaly kiképzett magyar békefenntartó század, 167 ka­tona emelt óraszámban tanul most angolul, és vesz részt a budapesti laktanyában az ún. szinten tartó foglalkozásokon. Egyelőre kétséges azonban, mi­kor láthatnak el szolgálatot a vi­lág valamelyik válságövezeté­ben. Az illetékes két miniszté­rium - a külügy- és a honvé­delmi - közösen keresi a meg­oldást, hogy elháruljanak az al­kalmazást gátló, elsősorban pénzügyi természetű akadályok. Nem kétséges ugyanis, hogy ha a magyar kéksisakosok is ott lennének - immár nem csupán fegyvertelen megfigyelőként - a békefenntartó alakulatokban, ez egyszersmind nyomatékosí­taná NATO-csatlakozási kész­ségünket és képességünket is. A századba egy évvel ezelőtt többszázan jelentkeztek, zömé­ben érettségizett, leszerelt kato­nák. Végül másfélszázan ma­radtak, s a kiválasztottak között akadnak hivatásos tisztek, tiszt- helyettesek is. (A magyar hon­védség tagjai 1988 óta az ENSZ égisze alatt már jártak megfi­gyelőként külföldön.) Ez utób­biaknál a korhatár 45, a többi­eknél 35 év. A katonákkal két­éves szerződést kötöttek, s ha megkezdődik a külföldi szolgá­lat, havi illetményük elérheti a kétezer dollárt is. (Jelenlegi fi­zetésük bruttó 25-30 ezer fo­rint.) Ezért a fizetésért nem kis kockázatot vállalnak. Előfor­dulhat baleset, számolni lehet eltévedt golyóval vagy orvlö­vésszel. A műszaki részleg fel­adata többek között elaknásított útvonalak megtisztítása, míg mások lakott területen járőrö­zéssel, a harcoló felek szétvá­lasztásával foglalkoznának. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei elmondták: a nem­zetközi gyakorlatnak megfele­lően a békefenntartás költségei­nek jelentős részét hazai forrá­sokból kellene megelőlegezni, ami nem kis összeg. Az említett kétezer dolláros illetménynek a nemzetközi szervezetek kb. a felét állják. A fegyverzet, a harci technika is súlyos milli­ókba kerül, nem szólva olyan speciális védőöltözetről, kiegé­szítő felszerelésről, amelyre például trópusi körülmények között, vagy mocsaras területen szükség lehet. A fegyverzet, a harci tech­nika ellenértékét négy év időtar­tam alatt az ENSZ elvileg visz- szatéríti. Ugyanis az sem titok, hogy a „hitel” egy részét talán sohasem kapnánk vissza, hiszen maga az ENSZ is eladósodott. A „békefenntartó nagyhatal­mak” teljesítményéhez képest a magyar részvétel - az anyagi korlátok miatt - csak szerény lehet, ám ez a hozzájárulás is politikai tőkét jelenthetne. A vi­segrádi országok közül most már Magyarország az egyetlen, amely nem küldött kéksisakost külföldre. Vízmegosztási tárgyalások Pozsonyban Torzsa István miniszteri biz­tos vezetésével magyar szakér­tői küldöttség tárgyalt a múlt héten Pozsonyban a vízmegosz­tásról. A Szigetköz vízpótlásá­hoz szükséges, másodperce­ként! 50 köbméter vízre vonat­kozó magyar igényt a szlovák fél kivitelezhetetlennek tartja - nyilatkozta az MTI-nek a ma­gyar küldöttség vezetője. Torzsa István hangsúlyozta, hogy a találkozó célja - magyar részről - a szlovák álláspont felőli tájékozódás volt. „A ma­gyar kormány a Szigetköz ide­iglenes vízpótlásának több vál­tozatát vizsgálja, de a döntés előtt meg kell ismemi a szlovák fél hajlandóságát, azt, hogy mennyi vizet kész átadni. Előt­tünk két kérdés világos: nem szeretnénk, ha a Szigetközben még egyszer úgy kezdődne a vegetációs időszak, mint az előző egy-két évben. Bárho­gyan is dönt a magyar kormány, az pénzbe kerül.” A magyar álláspont szerint az eszményi megoldás az lenne, ha a kormány asztalán fekvő meg­oldási módozatokat egyszerűen el lehetne felejteni. Ehhez azonban az kellene, ha a szlo­vák fél készséggel - ideiglene­sen - átadná a Szigetköz szá­mára szükséges vízmennyisé­get. „Az ideiglenesség alatt em­beri számítás szerint két évet kell érteni, mert a hágai Nem­zetközi Bíróság döntése csak 1996 végére várható, s e döntés nyilván valamilyen formában érinti majd a vízmegosztás kér­dését is.” „Teljesen egyértelművé tet­tük: a lehető legnagyobb víz- mennyiséget kérjük, ami a szakembereink szerint másod­percenként ötven köbméternyi mennyiséget jelent. Felvetése­inkhez a szlovák fél pozitívnak ítélhető jóindulattal állt hozzá, ugyanakkor nem hagytak kétsé­get afelől, hogy technikailag ez a vízmennyiség kivitelezhetet­len” - foglalta össze Torzsa Ist­ván. Beszámolt arról is, hogy a szakértői konzultáción aláírtak egy rövid emlékeztetőt, mely­ben Szlovákia másodpercen­ként harminc köbméter víz átadására vállalt kötelezettsé­get, további tíz köbméter víz át­adásának kérdését pedig meg­vizsgálja. „A maximum tehát 40 köb­métert eredményezhetne” - mondta Torzsa István, aki úgy értékelte, hogy „ez a korábbi­akhoz képest mindenképpen kedvező módosulás. Diploma öt japán fiatalnak A japán kultúra ápolása, a tá­vol-keleti ország jobb megis­mertetése a célja a jelenleg már 57 országban tevékenykedő Ja­pán Külföldi Önkéntes Szolgá­latnak. A szervezet öt fiatal tagja a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen átvette azt a ta­núsító diplomát, hogy egy 6 hó­napos felkészítő sikeres elvég­zésével jogot szereztek arra, hogy ikebanát, japán nyelvet és távol-keleti harcművészetet ta­nítsanak a következő három éven át különböző hazai okta­tási intézményeknél. Az amerikai békeszolgálat­hoz hasonló japán önkéntes szolgálat 28 évvel ezelőtt kez­dett el dolgozni. Európában először - még há­rom évvel ezelőtt - nálunk kezdte el ezt a tevékenységet 10 fiatal, s most az 5 új friss dip­lomás önkéntessel tovább bő­vült a létszám. Munkájuk költ­ségeit a japán kormány finan­szírozza. Vezet az Opel A Lada csak második a magyar piacon A Magyar Gépjárműimportő­rök Egyesületéhez tartozó már­kaképviseletek 1994-ben sze­mélygépkocsiból és terepjáró­ból összesen 22 százalékkal, haszonjárműből pedig 11,8 szá­zalékkal többet értékesítettek, mint 1993-ban - derül ki a 29 márka-vezérképviseletet tömö­rítő egyesület összesítéséből. Az adatok nem tartalmazzák a Suzuki értékesítések számait, mert a Suzuki nem tagja az egyesületnek. Az összesítés szerint új sze­mélygépkocsikból 1994-ben 73 346-ot, haszonjárműből pe­dig 12 154-et adtak el a magyar piacon az egyesülethez tartozó vezérképviseletek az általuk forgalmazott márkákról. A személygépkocsik értékesítésé­ben - az egyesületi tagok sorá­ban - elvesztette piacvezető szerepét a Lada, s helyét az Opel vette át. Míg 1993-ban az orosz márka a piac 27,7 száza­lékát tudhatta magáénak, 1994- ben a bővülő eladások ellenére is márcsak 23,9 százalékkal ré­szesedett. Az Opel bár gyakor­latilag nem változott 27 száza­lékos piaci részesedése, a Lada visszaszorulása után a ranglista első helyén áll. Ladából tavaly 17 494, Opelből pedig 20 271 kelt el. Az eladásokban dobogós még harmadik helyezésével és 9,2 százalékos részesedésével a Volkswagen, negyedik a Rena­ult 6,2 százalékos, ötödik pedig a Ford 5,8 százalékos részese­déssel. A piac többi 27,3 száza­lékán 24 további márka oszto­zik. Devizaszámlák Tavaly mintegy 90 milliárd forinttal, ezen belül december­ben csaknem 10 milliárd forint­tal növekedett a lakossági devi­zaszámlák értéke, amely az el­múlt év végén az előzetes ada­tok szerint meghaladta a 290 milliárd forintot, azaz több mint 2,6 milliárd dollár volt. A la­kossági devizaszámlák értéke 1989-ben 27,5 milliárd, 1990- ben 68,6 milliárd, 1991-ben 131 milliárd, 1992-ben 151,8, 1993-ban 204,4 milliárd forint volt. Öt év alatt több mint tíz­szeresére nőtt a forintértékük. Külföldi lapvélemények Márciusra készülnek el az ENSZ-buszok Március 15-re készül el az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. üzemében az ENSZ meg­rendelésére öt Scania alvázra szerelt autóbusz. Baranyai Ala­dár, az egyedi kft. vezetője el­mondta, hogy az intercity tí­pusú, 395-ös autóbuszok az ENSZ békefenntartó csapatai­nak zágrábi főparacsnokságára kerülnek. A motorok és az alvá­zak már megérkeztek a mátyás­földi gyárba, ahol megkeződő- dött a karosszéria kiépítése, a padló szerelése, az üvegezés és a légkondicionáló szerelése. Az autóbuszokat az ENSZ kérésére hófehérre festik, oldalukon a kék UN felirattal. A nemzetközi szervezet fehér-kék színvilágá­nak megfelelően a belső tér és az ülések is a kék árnyalatot kapnak. Ez az első eset, hogy a három éve török-magyar vegyes válla­latként működő Ikarus Egyedi Kft. közvetlenül az ENSZ-nek szállíthat. A kis szériában ké­szülő egyedi kivitelezésű autó­buszaikból azonban már a világ számos országába értékesítet­tek. Tavaly összesen 110-et ex­portáltak belőlük, s az ebből származó árbevételük elérte a 1,7 milliárd forintot. Ez 400 millió forinttal jobb eredmény volt az 1993. évinél. Az egyedi buszokból az idén 1,8 milliárd forintos forgalmat terveznek. A 350 millió forintos törzstő­kével alapított társaságban 32 százalékban tulajdonos a török Batrans, 68 százalékban pedig az Ikarus Rt. Járműgyártó Vál­lalat. Korábban tulajdonos volt a társaságban a Mogürt is, amely azonban pénzügyi gaz­dálkodási nehézségei miatt el­adta tulajdonrészét az Ikarus Rt.-nek. A HungarHotels privatizáció­jának ügye csak egyike azoknak az eseményeknek, amelyek együttesen nem éppen jó képet alakítanak ki a magyar kor­mánykoalíció állapotáról - írta a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. A tavalyi év utolsó és az idei esztendő első heteiben a fél éve hivatalban lévő Hom-kormány több megrázkódtatást is kényte­len volt kiállni A lap budapesti tudósítója, Matthias Rüb szerint még egy ideig eltart majd a vita arról, hogy a szállodalánc el­adása az amerikaiaknak valóban az állami vagyon elkótyavetyé­lése lett volna, vagy a visszalé­pés azt jelzi, hogy a kormány ál­talában a privatizációban visz- szafogásra készül. - Ezt egye­lőre nehéz megítélni, de több dolog is arra utal, hogy Bartha Ferenc, a privatizáció legfőbb irányítója az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon az ál­lam számára valóban elfogadha- talan eredményt ért el. Az eset azonban mindenképpen gyengí­tette a külföldi befektetőknek a magyarok megbízhatóságába és kiszámíthatóságába vetett hitét. A károk mérséklése érdekében a kormánynak sürgősen be kell bizonyítania, hogy komolyan gondolja a kormányprogramnak azt az ígéretét, amely szerint meggyorsítja az állami vagyon privatizációját. Emlékeztetve arra, hogy a szocialisták mindenekelőtt szakértelmet ígértek, a német lap szerint kétséget ébreszt az állítólagos professzionalitással kapcsolatban, ha ilyen hamar kormányátalakításról esik szó. Nyilvánvalóan már rögtön az elején hiba történt, ha néhány hónap után - amikor a miniszté­riumokban igazán kezdődhetne a munka - minisztercserékről gondolkodnak. Az embernek az a benyomása, hogy a koalíció hangos civakodása mellett a lé­nyegi munka marad. Az állító­lagos szakértők túl nagy tanuló­pénzt fizetnek - állapította meg az újság, és ismertette Hóm Gyula és Kuncze Gábor vitáját a köztisztviselők 13. havi fize­tésével kapcsolatban.- A vita, amely az ország tényleges problémáihoz képest egy mellékes ügy miatt robbant ki, mély sebeket hagyott. Kuncze nyilvános megleckézte- tése Hóm személyes sértettsé­géről és érzékenységéről tanús­kodott, és nem tartalmi nézetkü­lönbségről. A koalíciós béke érdekében Kuncze visszafogott maradt - írta az FÁZ. Az írás végén a tudósító ismertetette a Hornról írt állítólagos amerikai véleményt, és rámutatott, hogy ennek közzététele nyomán a magyar sajtónak még azok a lapjai is a miniszterelnök mögé álltak, amelyek kritikusan vi­szonyulnak személyéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents