Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-22 / 21. szám

Váradi Marianna Japánban japánul dalolt A Távol-Keleten fogékonyak az európai zene iránt Váradi Marianna, a Pécsi Nemzeti Színház opera-éne­kesnője nemrégen érkezett vissza Japánból, ahol egyhóna­pos vendégszereplésen vett részt. Hokaidó szigetén, Obihi- róban, egy modem nagyváros­ban több koncerten lépett fel. A művésznőt arról kérdeztem, a japán közönség érti-e, be tudja-e fogadni az európai ze­nét.- A japán közönség nagyon udvarias, és nagy szeretettel fogadja a művészeket. Mégis más érzés nekik énekeli. Én da­lokat adtam elő, ők pedig nem vagy alig tapsolták meg külön az elhangzott zeneszámokat. A tapsot, az ünneplést a végére tartogatják, valószínűleg nem akarják az est közben megza­varni a művészt. Hogy az euró­pai zenét meg tudják érteni, azt az is bizonyítja, hogy számta­lan világhírű zenészük éppen ezen a kontinensen játszik. Például Magyarországon Ko- bayashi Ken-Ichiro:- Úgy tudom, Ön japánul is énekelt.- Négy-öt japán dalt tanul­tam meg a nyelvükön. Nagyon örültek nekik, amikor elénekel­tem őket. Népies műdalok vol­tak ezek. A szövegtanulással nem volt gondom, hiszen a ja­pán nyelv a kiejtés szintjén nem nehéz. Az egyik kedvenc dalom a cseresznyefa virágzá­sáról, a másik a búcsúzásról szólt.-A japánok hogyan fogad­ják az idegeneket?-Úgy láttam, a japán nép nagyon kedves és fegyelme­zett. Szeretik az idegeneket, de mégis büszkék arra, hogy ők mások, mint mi. Az amerikai szokásokat a mindennapokban, úgy tűnik, átvették. Ahogy a városépítészetük is olyan, mint az amerikai modem városoké. Az amerikai kultúrát azonban nem. Sőt, mintha elegük is lenne belőle, és ezért fordulná­nak Európa felé. Hagyomány­tisztelők. A közemberek ott, ahol én jártam, angolul nem beszélnek.-A japán ételek valóban kü­lönlegesek?- Sok tengerből származó táplálékot fogyasztanak. Pél­dául moszatot, ami nekem nem ízlett. A halakat igen változato­san készítik el. A szóját gyak­ran használják. Ami különösen tetszett náluk, az a forró vizű gyógyfürdőjük volt. On- zen-nek nevezik, és szertar- tásszerűen használják. Nem­csak a testet, hanem a lelket is meg kívánják ott tisztítani. A fürdő fedett és szabad részből állt. Mínusz hat fokos hidegben lehetett a meleg vízben fürdeni. Örülök, hogy megnézhettem a császár születésnapja alkalmá­ból rendezett shintó szertartást.- Szívesen térne Japánba vissza?-Jövőre már meg is hív­tak. U. G. Váradi Marianna, a Pécsi Nemzeti Színház operaénekesnője HOVÁ VITTÉK A HATVANINAK CÍMZETT TÁVIRATOT? A halál oka baleset volt Adrienne postáskisasszony és József Attila A 83 éves Hertlik Rudolfné József Attila haláláról beszél Hová kerül a paksi hulladék? A tároló lehetőleg legyen közel az erőműhöz - mondják a szakemberek Menedzser bál üzletembereknek A Menedzserek Országos Szövetsége és a Magyar Me­nedzsment Intézet közös szer­vezésében tartják meg február 24-én Budapesten a Menedzse­rek bálját. A Hotel Mariott ren­dezvényének védnökei között öt miniszter, valamint több nem­zetközi és hazai gazdasági szer­vezet vezetője is megtalálható. Az exkluzív eseményre mind­azokat a menedzsereket várják, akik a magyar gazdaság külön­böző szektorait képviselik, és a bál keretében is gyarapítani kí­vánják kapcsolataikat. Az Országos Polgárőr Szövetség küldöttgyűlése Fennállásunk három és fél évének egyik legnagyobb eredménye, hogy a társadalom megismerte és elismerte a pol­gárőrséget - jelentette ki a szer­vezet szombati küldöttgyűlésé­nek szünetében tartott sajtótájé­koztatóján Kopácsi Sándor, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Kopácsi elmondta: 650 szervezetük közül mintegy 500 képviseltette magát a tanácsko­záson, amelynek legfőbb célja, hogy az alapszabályt és a szer­vezeti-működési szabályzatot összhangba hozza az új rendőr­ségi törvénnyel. A küldöttgyű­lés vendégeként felszólalt Kacziba Antal, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatója is, aki Pintér Sándor országos rendőr- főkapitány köszönetét tolmá­csolta a polgárőröknek munká­jukért. Az elnök bejelentette: szemé­lyi kérdésekkel csak a novem­berben esedékes tisztújító köz­gyűlésen foglalkoznak majd, noha a téma napirendre tűzését a tagság soraiból többen köve­telték. Baleset vagy öngyilkosság volt? Valójában mindkét verzió elképzelhető, ha József Attila halálának okát kutatjuk. Egyik lexikon ezt írja, a másik azt. Az egykori balatonszárszói postáskisasszony, Adrienne szerint, a helybéliek arról be­széltek, hogy baleset volt. Hi­szen nem a tehervonat mozdo­nya ütötte el a költőt, hanem másként következett be a tragé­dia. Jolánék panziója a töltés tó felöli oldalán volt, Attila pedig éppen hazafele tartott, néhány pohár bor után, a kocsmából. A tehervonat éppen állt, s a hosszú szerelvény két kocsija között próbált átbújni amikor az elin­dult, s úgy maradt a kerekek alatt. Több szemtanú, tényként állí­totta ezt. Adrienne, azaz Hertlik Ru­dolfné, Adi néni, ma 83 eszten­dős, s gyerekei kiröppenvén, egyedül él a szárszói Fő utca egyik szép házában. Apró ter­metű, fürge asszony, teljes szel­lemi frissességnek örvend, s még erővel is búja. Mint mon­dotta: még a havat is elsepri a ház előtt, nehogy valaki éppen ott csússzon el. Kedvesen fogad, s mindjárt a téma közepébe vágunk:-Milyen ember volt József Attila?-Csöndes, udvarias. Mege­sett, hogy olykor-olykor valakit, főleg hölgyeket maga elé enge­dett ha sorban kellett állni a pos­tán. Sokszor megfordult a hiva­talban, bélyeget vett, levelet adott föl. Szárszó akkoriban ki­csi falu volt, a teheneket is terel­ték a Fő utcán, mindenki ismert mindenkit. A nem helybéli fel­tűnt, hát hogy ne tűnt volna fel a költő? Még ha nem is volt akko­riban akkora híre, mint most. A parti utcát is róla nevezték el, ott, ahol a múzeuma is van.- Ebben a múzeumban őriz­tek sokáig egy táviratot.-Tudok róla. Én vettem föl és én továbbítottam. Estefelé adta fel József Attila nővére, Hatvani Lajosnak címezve. Az állt benne, hogy Attilát baleset érte stop, és meghalt stop, jöjjön azonnal, stop. A távirat már nincs Szárszón, elvitték, állító­lag egy másik József Attila mú­zeumba. Vagy máshova.-A haláleset bizonyára so­káig beszédre adott okot.- Igen. Késő délután történt, és sokan odamentek, bámész­kodni. Ahogy az ilyenkor lenni szokott. Azért sem hittük, hogy öngyilkosság lett volna, mert Attila sokat játszott a panzióban a fiatalabb nővére gyermekei­vel, énekelgetett nekik, jókedvű volt. Azon a napon is.-Áll még az a panzió?- Feltehetően, bár én néhány éve nem jártam arra. Utóbb Pa­lota Panzió névre hallgatott, s Bállá volt a tulajdonos.- Ön hány évig volt postás?-Ötven esztendeig a Pécsi Postaigazgatóság dolgozója. Eleinte hosszú szolgálatban, kü­lönösen a szezon idején. Reggel 8-tól este 9-ig. Kaptam sok el­ismerést, de tudja, mire vagyok a legbüszkébb? Ötven év alatt sose írt be senki rosszalló sort a panaszkönyvbe.- Adi néni! Miért nem költö­zik valamelyik gyermekéhez?-Tudja, az öregek rigolyá- sak, bár én kivétel vagyok. Azért, amíg erővel bírom, jobb így: magamban a gondolataim­mal, a szép múlttal. Kozma Ferenc* (Folytatás az 1. oldalról) A Pusztaszabolcs, Pécsvárad Tamási és Paks által határolt, Baranya, Somogy és Tolna me­gyét is érintő, szabálytalan négyszög alakú területet áprili­sig vizsgálják a szakemberek, majd az eredmények ismereté­ben a jövő év elejéig döntenek arról, hogy hol legyen a végle­ges helye a tárolónak, és maga a megépítés milyen műszaki megoldásokat igényel. A kiadott tájékoztató szerint - bár a megvalósulás még messze van - a kis- és közepes aktivitású hulladék szállítása valószínűleg közúton történik majd a szigorú nemzetközi előí­rások szerint. A szakemberek annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a tároló lehetőleg ne legyen túlságosan messze az Ausztria Európa Unió-beli tagságával újabb pénzalap te­remtődött a magyar-osztrák ha­tártérség infrastruktúrájának fejlesztésére. A Phare támoga­tás keretében létrejött Interreg programból az idén 15 millió ECU-t, azaz mintegy 2 milliárd forintot fordíthatunk az infrast­ruktúra korszerűsítésére, a hatá­rátkelőhelyek bővítésére mondta Szent-lványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki szombaton vasi vezetőkkel találkozott Szombathelyen. A megbeszélésen szó esett azokról a szigorított osztrák ha­tárintézkedésekről is, melyek az EU-tagsággal együtt járnak, de erőműtől, illetve a hulladékot lehetőleg ne kelljen átszállítani a Dunán. A tárolóépítés nemzetközi gyakorlatáról így beszélt az erőmű szakértője:- A világon már számos ilyen kis- és közepes radioakti­vitású hulladéktárolót építettek. Svédországban 50 méterrel a tenger alatt gránitban, Finnor­szágban a földfelszín alatt szin­tén gránitban, Franciaország­ban, Spanyolországban, Japán­ban és az Égyesült Államokban kő- és agyagképződményekben. A beruházások a gyakorlat sze­rint mindig együtt járnak a kör­nyező települések infrastruktú- rális, munkahelyteremtő, adó- támogatásával, illetve földhasz­nálati díj, pénzbeli kompenzá­ció fizetésével. Kaszás E. hátrányosan is érinthetik a ma­gyar állampolgárokat. Az ál­lamtitkár kifejtette: a tárca már kezdeményezte osztrák partne­rénél a magyarokkal kapcsola­tos kedvezményes elbánást, sőt- ha a feltételeket meg tudjuk teremteni - a schengeni egyez­ményhez csatlakozást is kérjük- mondotta. Ez ügyben Kuncze Gábor belügyminiszter hamaro­san Ausztriába látogat. A találkozón elhangzott: Burgenland öt év alatt 8 milli­árd schillinges támogatást kap Brüsszelből a felzárkóztatás­hoz, amiből a vasiak Szentgott- hárdnál és Kőszegnél a meglévő közös ipari parkok fejlesztésé­hez remélnek támogatást. EU-pénzek a nyugati határtérség fejlesztésére ÜL Rádió mellett... Javul a helyzet, bizonyítandó például azzal, hogy némely ká­vétermelő és nagykereskedő nem burogatta zsákszám a sze­meskávét a brazíliai partvidé­ken a tengerbe, meg a hajók ka­zánjaiba, mint annak idején a klasszikus kapitalizmus elké­pesztően ronda világában, ha­nem inkább mérsékelték az árát és most az ÁBC-ben is olcsóbb itt Pécsett, meg a földkerekség más tájain. Csak a presszókban mérik a duplát még mindig a régi áron - tisztelet a kivételnek - nyilván azért, mert hosszú évek kalkulációjánál megszok­ták a (+) plusz jelet és nehezen áll ár a (-) mínusz jelre a go- lyóstolluk. Meg aztán így egy­szerűbb. Nem kell ahhoz sem bonyolult számolási művelet, ha valaki a krumpli ára fölött morfondírozik. Ha például azt kérdi valaki, mennyibe kerül egy jobb ülőhely a moziban, akkor meg lehet nyugtatni: ol­csó, legföljebb két kiló krumpli ára. Narancsnál, banánnál már más a helyzet: az átváltható súly itt már magasabb, mert mind­egyik gyümölcsféle olcsóbb a krumplinál. Mondogatják, hogy a kormányzat majd hozat be krumplit, de már most akár bo­rítékolhatnám jóslatomat: nem lesz olcsóbb, még ha ránk rohad akkor sem. Láttam én már drága déligyümölcsöt magas áron ve­szendőbe menni: a nyugati tu­lajdonos nem engedte leárazni, inkább elrohadt a portéka, még gyümölcspálinka cefrére sem volt alkalmas. Ez is egy üzleti erkölcs. Ki vagyunk vele se­gítve. Mondhatok mást is. A buda­örsi Metró Áruház fölöttébb okos igazgatója ezt nyilatkozta a lapnak: „Fegyelmezetten tu­domásul kellene végre vennie a sajtónak azt, ha egy cég nem óhajtja nyilvánosan megtár­gyalni üzletpolitikai magatartá­sát. A mi, mennyiért és miért - szigorú titok a szállító és a vevő között ...” Amíg nincs balhé. (Ezt már én tettem hozzá.) Mit gondol­nak, mit titkolt az igazgató? Azt, hogy hét pótkocsis teher­autó karácsonyfára való csoko­ládét és szaloncukrot szállított el Zsámbékra, a szemétdombra. A szállítmányt aztán bedózerol- ták. Illetve nagy részét, mert a helyi nép felfigyelt eme eget­verő disznóságra és kiszaladva a szemétdombra, mentett amit menthetett. Ingyen persze. Jól tették. Csak a szeméttelep ügy­vezetőjének nem tetszett a nép roham. Azt mondotta, hogy ez lopás, mert ami szeméttelepre kerül, az jogszerűen érkezik oda és várja a pusztulást. Az egész ügy elindítója pedig a Főszaloncukor volt, azaz Kraft Jacobs Schard Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Szerződés szerint ők álltak kap­csolatban a Metróval, csakhogy az édesség-szállítmány késett, nem érkezett meg a várt időben és a Metró már tudta eladni esetlegesen csökkent áron sem a vásárlóknak. Karácsony után nálunk nem szokás szaloncuk­rot venni. Mindezt a Jacobs cég erkölcsösnek tartja. A Metró magyar igazgatója pedig - aki most tanulja a kapitalizmust - még rá is kontráz. A szemétte­lep vezetőnője szintén mögéjük sorakozik és lopásnak minősíti a szaloncukor-zabáló zsámbé- kiak tettét. A Metró igazgatója elvileg kontrázott, mert a Főszaloncukor - a Jacobs cég képviselője - még az újságírót sem fogadta. Akinek bizonyára-lett volna némely ötlete a szaloncukor elhelyezésére. Mondjuk kiosztották volna egy árvaház kis lakói között. Vagy a pályaudvarok éjszakai hontalanjai között, akik nem nyalánkságkép­pen majszolták volna a csokolá­dét, hanem hogy össze ne essenek az éhségtől. Kioszthatták volna szociális otthonokban, vagy isko­lákban, vagy az utcán szaladgáló gyermekek között. De nem tették. Fulladjanak meg tőle. Elhunyt John Halas Nyolcvankét éves korában Londonban elhunyt John Halas (Halász János) Angliá­ban élő magyar grafikusmű­vész és rajzfilmrendező. Ezt a dpa hírügynökség közölte, a család egyik barátjára hi­vatkozva. Az 1912-ben Pesterzsébe­ten született művész - 1940-ben, feleségével együtt Londonban létesített - mű­termében több mint kétezer trükkfilm készült, _ köztük George Orwéll Állatfarm című művének rajzfilm-vál­tozata. ő csinálta az első egész estét betöltő szte- reo-rajzfilmet Európában, s a Kass Jánossal közösen készí­tett Dilemma című műve a vi­lág első, teljes egészében di­gitalizált komputertechniká­val előállított animációs filmje volt. Tele van velük a hócipőm... 4 Új VDN 1995. JANUÁR 22., VASÁRNAP 4 i I 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents