Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-21 / 20. szám

1995. január 21., szombat A mai nap uj Dunántúli napló 3 A II./A tanulói egy hagyományos iskolában hatodikosok volnának Fotó: Tóth László s Bemutatkozik az Árpád Fejedelem * Gimnázium és Általános Iskola A baranyai középiskolákat bemutató játékunk legutóbbi részvevője az Apáczai Csere Já­nos Gimnázium volt. Ők az Ár­pád Fejedelem Gimnázium és Ál­talános Iskolának adták tovább a bemutatkozás jogát. Kérdéseik a következők: 1. „An ignis infemalis post re- surrectionem corporum sit mate­riális vei formális. ” Mit jelent ez a latin mondat, és mi köze van eh­hez intézményünk névadójának? 2. „Borsova várát ostrom alá fogta, harmadnapra harccal be­vette, falait lerombolta, és Salán vezér katonáit, akiket ott talált, bi­lincsbe verve Hung várába vezet­tette.” Ki volt e jeles cselekedet végrehajtója? Honnan és kitől származik az idézet? Az Árpád Fejedelem Gimná­zium válasza: 1. „Vajon a pokol tüze a test feltámadása után anyagi-e, vagyis valóságos. ” Apáczai fiatal korában oppo­nensként részt vett egy nyilvános hitvitában, ahol ezt a teológiai té­telt vitatták meg Bethlen Miklós fejedelem jelenlétében. 2. A cselekedetet Árpád fejede­lem hajtotta végre. Az idézet Anonymus Gesta Hungarorum című művéből való.- Ha a versenylónak nem en­gedjük meg, hogy gyorsabban ha­ladjon, mint a teknős, akkor bele­pusztul. Ez a belátás szülte a nyolcosztályos gimnáziumok öt­letét is - mutatta be dr. Poronyi Gábor igazgató a gimnázium munkáját. Ezt a fajta iskolát abból a cél­ból találták ki, hogy olyan gyere­kek járjanak ide, akikről kiderül, tehetségesebbek társaiknál, akik nagy valószínűséggel egyetemen, főiskolán folytatják az érettségi után tanulmányaikat. A tanulók válogatott társaságban, a négy he­lyett nyolc év alatt sajátítják el az érettségihez és a továbbtanulás­hoz szükséges tudásanyagot. Az itt alkalmazott tanterv kiküszöböli a felesleges ismétléseket, figye­lembe veszi a diákok életkorát, több idő jut az ismeretek megszi­lárdítására, mint a hagyományos iskolatípusoknál. A négyosztá­lyos gimnáziumok kénytelenek a tananyag nagy részét újratanítani. Például történelemből az oktatást ismét az ókornál, most már részle­tesebben, elkezdeni. Itt erről nincs szó, a tananyag jobb elrendezhe- tősége miatt a tanulók leterhelt­sége csökken. Az alsóból a felső tagozatba kerülés általában törést okoz a gyerekeknek. A nyolcosz­tályos gimnáziumba akkor kerül­nek, amikor a váltás egyébként is elkerülhetetlen. Az Árpád Fejedelem Gimná­zium és Általános Iskola 1986-ban eredetileg középiskolá­nak épült, de mivel sok volt az ál­talános iskolás korú gyermek, a középiskolából akkor nem lett semmi. A nyolcosztályos gimná­zium 1991-ben indult. Jelenleg négy évfolyamon, két-két osz­tályban folyik gimnáziumi kép­zés. A tanterveket az itt tanító pe­dagógusok készítették. Ezek használják a csurgói, a kaposvári, a kapuvári és a tamási nyolcosztá­lyos gimnáziumban is. Kiemelt fontosságúként kezelik az anya­nyelv, az idegen nyelvek és a ma­tematika oktatását. A képzés három szakaszra ta­golódik. Az alapozó időszakban két komplex tantárgyat is taníta­nak. Az anyanyelv és művelődés tárgy az irodalmat, a nyelvtant és a történelmet foglalja magában. Tanításához az iskolában készült olvasókönyv. A természetismeret tárgy elsősorban biológiával és földrajzzal foglalkozik, de kitér a fizikára és kémiára is. Ebben az időszakban a tantárgyak nagy ré­szét kis csoportokban oktatják. A harmadiktól hatodik osztályig a hagyományos tantárgyi keretek­ben folyik az oktatás. Az utolsó két évben a tanulók pályaválasz­tási szándékához igazodó specia- lizációra nyílik lehetőség. A nyolc év során két idegen nyelvet tanítanak. Az elsőt nyolc évig, a másodikat az utolsó négy évben oktatják. Az angol nyelv tanulása első vagy második nyelvként kötelező. A tanulók a második osztálytól kezdve vizsgákon is beszámolnak tudásukról, hogy ne élje majd őket felkészületlenül az érettségi, a felvételi vagy a nyelvvizsga. Az Árpád Fejedelem Gimnázi­umba azok kerülhetnek be, akik az általános iskola negyedik osz­tályában jó eredménnyel végeztek és a felvételi vizsgájuk is sikeres. A felvételin jó helyesírásról, értő olvasásról és logikus gondolko­dásról kell a gyerekeknek számot adniuk. Elsősorban pécsi gyere­keket várnak. A gyermekeiket ide adó szü­lőknek számolniuk kell azzal, hogyha iskolaváltásra kénysze­rülnek, akkor az az eltérő tanter­vek miatt gondokat jelenthet. Akik a negyedik osztály végén kívánnak egy hagyományos gim­názium első osztályába átlépni, azok számára az iskola konzultá­ciós lehetőséget ad. Az iskola még fiatal. Munkájá­ról még kevés visszajelzést ka­pott, hiszen a gimnáziumnak nem voltak még végzős növendékei. Ezért törekednek arra, hogy minél több tanulmányi versenyen szere­peljenek diákjaik. Szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. Az Árpád Fejedelem gimná­zium és Általános Iskola a Test- nevelési Általános Iskola és Al­ternatív Közgazdasági Gimnázi­umnak adta át a stafétabotot. Kér­désük hozzájuk a következő: 1. „Nézz Árpádra, magyar, ki hazát állíta nemednek; Nézd, s tiszteld képét Almos fejedelmi fiá­nak. ” Ki írta és mi a címe annak a versnek, melyből az iskolánk fa­lán olvasható idézet való? 2. Iskolánk a Megyer város­részben, az Aidinger János utcá­ban található. Ki volt a városrész illetve az utca névadója? U. G. Futnak a képek Sátántangó „Konrád György 1969-es Lá­togató-ja óta nem jelentkezett író ilyen első könyvvel.” E sza­vakkal kezdte Radnóti Sándor 1985-ben Krasznahorkai László Sátántangó című regényének méltatását, elsők között mutatva rá a mű rendkívüli értékeire. A történet valahol egy délke­let-magyarországi, isten háta mögött lévő majorban s kör­nyékén játszódik. Itt, a romlás telephelyén vegetálnak a sze­replők, akik ostobán s mégis szánnivaló esendőséggel vá­gyakoznak egy jobb életre, sze­retnének áttelepülni valahová, maguk sem tudják, hová, s egy Irimiás nevű „hamis próféta, gyaníthatóan a rendőrség szol­gálatában álló szélhámos áldo­zataivá válnak. A regény tehát komor, kiábrándult üdvtörté­netként is értelmezhető, amely­nek két főmotívuma a romlás és a csodavárás. Tarr Béla 1991-től 1993-ig forgatott filmje, amelynek for­gatókönyve az író és a rendező közös munkája, minden ízében méltó a regényhez. A látvány példátlan hűséggel követi a szöveget, s idézi fel azt a miliőt, ahol az otthontalanság világál­lapottá vált. Az esőáztatta tájat, a sáros udvarokat, kietlen me­zőket, a ködöt s azt a reményte­lenül hosszú utat, ahol Irimiás megy-megy-megy társaival, miközben szemetet, papírhulla­dékot sodor a szél. A hosszan kitartott képek hatalmas és klasszikusan zárt mozgóképi lá­tomássá szerveződnek, amely­nek belső logikáját az ördögi tangógonosz táncrendje, dé­moni rákmenete adja. Már Tarr Béla előző filmjé­ben, a Kárhozat-ban megcso­dálhattuk a felvevőgép tudatos mozgatásának, láttatva értel­mező szerepének maradéktalan érvényre juttatását. A rendező a Sátántangó-ban következetesen tovább gondolta s az adott té­mához hangolta módszerét. A kamera szinte mozdulatlanul szemlélődik, s mindig csak olyan mozgásokat végez, ame­lyek múlhatatlanul szüksége­sek. Ez a megoldás egyszerre sugározza a hűvös nyugalom és a figyelmes részvét hangulatát, s Krasznahorkai tárgyias elbe­szélés módjához hasonlóan a sorsszerűségérzését kelti. A stílus letisztult, a forma szigorú és belülről meghatáro­zott. A felvevőgép a tájat min­dig frontálisan fényképezi, va­lami ősi reménytelenséget árasztva, az arcokról viszont mozgalmas portrétanulmányo­kat készít. A felvételek a látás következetessége miatt szinte bele vésődnek emlékezetünkbe. A véget nem érő tánc a kocs­mában, a félkegyelmű Estike szadista játéka a macskával, döbbenetesen ábrázolt öngyil­kossága, Irimiás fortélyos szó­A kistérségek megyei szószólója Pedagógusból lett - a saját megfogalmazása szerint „zöld­fülű” - tanácselnök, majd Nagynyárád polgármestere. Időközben a jogi egyetemet is elvégezte, hogy ne legyen képe­sítés nélküli abban a beosztás­ban. Hargitai János (KDNP) ma a Baranya megyei Közgyű­lés alelnöke.-Az, hogy most itt vagyok, egyrészt a politikai szerencsének is része, de valamelyest talán benne van az is, hogy Nagynyá- rád az utolsó tanácsi és az ezt megelőző önkormányzati ciklus­ban „térképre került”. Azaz az elmúlt kilenc-tíz évben sikerült valamit produkálnunk. Hangsú­lyozom, hogy nem az én érde­mem volt mindaz, ami ott vég­bement, én csak vezényeltem azokat a folyamatokat, amihez a lakosság az erejét - beleértve a pénzét is - adta. Az előző idő­szakban a semmiből odavittük a gázt úgy, hogy nem volt mögöt­tünk gazdálkodó szervezet, aki érdemben segíteni tudott volna. Véghezvittünk egy jelentős iskola bővítést és megcsináltuk a térség legnagyobb sportcsarnokát. A többi, ezeknél kisebb jelentőségű ügyet nem sorolom. Mindezek révén óhatatlanul én is úgymond képbe kerültem.- Ami által betekintést nyerhe­tett egy nagyságrendekkel na­gyobb közigazgatási egység - a megye - működési mechanizmu­sába. ..-Már tanácselnökként is azt vallottam, hogy átvitt értelemben is át kell lépnem a település köz- igazgatási határát. Mert ha úgy akartam volna nagynyárádi ügye­ket képviselni, hogy csak a falun belül alakítok ki kapcsolatokat, akkor ez egészen egyszerűen nem működött volna. Fontos volt, hogy lehetőleg a többieknél min­dig előbb jussak információhoz és én adjam tovább azokat. Ezáltal egy olyan kapcsolatrendszert si­került kialakítanom, ami nemcsak Nagynyárádnak, de a szűkén vett mohácsi térségnek is hasznára vált. A kapcsolatrendszer megha­tározó eleme volt a Faluszövetség és a Községi Ónkormányzatok Szövetségének alapítói között el­foglalt helyem, de fontos volt számomra az utolsó tanácsi cik­lusban az is, hogy megyei képvi­selő legyek, mert csak így lehet­tem tűzközelben. Azáltal tudtam helyzetbe hozni a falumat, hogy létrehoztam a saját információs hálómat, kiépítettem a szálakat Pécshez, az érdekszövetségekhez, az Országgyűléshez.-Nem tartja-e összeférhetet­lennek a mostani beosztását a kis­települések érdekeinek képvisele­tével?-Nincs sem jogi, sem tevé­kenységbeli összeférhetetlenség. Bár nem én mondtam a választási kampány során, de teljes mérték­ben egyetértek azzal, hogy a me­gyének nem lehetnek a települé­sektől elkülönülő érdekei. Ebben a pozícióban nyilvánvalóan na­gyobb befolyásom van a dönté­sekre, mint megyei képviselő­ként. A kistelepülések, a periféria, a kistérségek érdekeit jobban meg tudom jeleníteni ebben a házban attól, hogy én vagyok az egyik megyei alelnök. S ha már a me­gyénél tartunk: ami ekörül kiala­kult a rendszerváltás környékén, azt teljesen életszerűtlennek tar­tom azzal együtt, hogy a régi me­gye-szerepet jelentősen át kellett alakítani. Ám vannak olyan ön- kormányzati érdekek, amelyek egy adott település szintjén már nem kezelhetők. Az ezek rende­zéséhez szükséges jogosítványo­kat kellett volna a megyékhez te­lepíteni, ami nem történt meg, a megye ezért csak egyfajta kise­gítő önkormányzati szerepet ka­pott. A választások előtt, az ön- kormányzati törvény módosítása során a megye szerepe legalább a deklarációk szintjén erősödött. Biztosra veszem, hogy ennek a törvényalkotásnak lesz egy má­sodik fázisa, amelyben a deklará­ciókat érdemi jogkörökkel is alá­támasztják. Ezt nagy valószínű­séggel az ország költségvetésének a helyzete, a spórolás kényszere is a felszínre hozza.-A megyei közgyűlés politikai indíttatásból formálódott olyanná, amilyen. Elkerülhető-e, hogy a politika martaléka legyen a megye?-Á megye szerepe felértéke­lődött azáltal, hogy a politika számára egy izgalmas területté vált. Ez már egy olyan politikai játéktér, ahol döntően a pártok játszanak. Azt, hogy a pártok meghatározó befolyáshoz jutot­tak, elkerülhetetlennek tartom. A nyugat-európai példák is azt bi­zonyítják, hogy a hasonló szisz­témában működő területi önkor­mányzatok funkcionálnak jól. Ugyanakkor attól, hogy a pártok betették ide a lábukat, a megyei kérdés nem kell, hogy a prédája legyen a politika ténykedésének. Most még abban az időszakban vagyunk, amikor az új hatalom elosztja a még elosztható pozíció­kat, ezután viszont egészen biz­tos, hogy a szakmai kérdések ke­rülnek előtérbe. Balogh Z. Átmeneti szállás Mohácson A három évvel ezelőtt léte­sített éjjeli menedékhelyet - a Népjóléti Minisztériumtól ka­pott jóváhagyással - idén ja­nuár elejétől mint átmeneti szálláshelyet működteti a vá­rosban Mohács önkormány­zata. A 20 férfi elhelyezésére lehetőséget biztosító Jókai ut­cai intézményt igénybe vevők számára az átminősítés azt je­lenti, hogy nap közben is tar­tózkodhatnak a szálláshelyen, főzési lehetőséget biztosíta­nak a számukra, de egyúttal a jövedelemmel rendelkező be­fogadottak február 1-től napi 50 forint térítési díjat is köte­lesek fizetni. Az éjjeli mene­dékhely nyitása pillanatától minden férőhely kihasznált. noklata, vagy a Doktor hosszú menetelése a demizsonnal. Sok mindenről szólnom kel­lene még. Az időről például, többféle vonatkozásban is. Mint az ábrázolás tárgyáról, a romlás önmagába visszaforduló köze­géről, s mint a látomás konkrét időtartamáról. Mert a film vetí­tési ideje négyszázötven perc, azaz harminc perc híján nyolc óra. Ám ez csak így kívülről hangzik meghökkentőnek, ha bent vagyunk a moziban, ez a külső időegyszerűen érvényét veszti. Sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen hosszú film az képtelenség, pláne egyhuzam­ban, s hogy valójában ilyen nem is létezik. Nos, nem is volt ed­dig, ez igaz. De most már van. Ezért saját tapasztalatom alap­ján is csak azt mondhatom er­ről, amit Esterházy Péter. „Hogy a hét és fél óra nem sok, ha valaminek hét és fél órának kell lenni.” Egy remekműnek minden vonatkozásban meg­vannak a maga sajátos törvé­nyei. Nagy Imre A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó Jó pihenést!” című magazinműsor, melyet Kovács Imre szerkeszt, ezúttal örömmel vállalta fel a hétvégi események háttérbeszélgetéseit. Mint mondja: - Ott leszünk a Fülep Lajos emlékünnepségen, a Kul­turális Kamara nívódíjainak át­adásán, hírt adunk a Bóbita Bábszínház újabb premierjéről és folytatjuk a sikeres pécsi operabemutatók, a Bajazzók és a Parasztbecsület szereplőinek portréit: ezúttal Mascagni re­mekéből a „harmadik” Santuz- zát, a pécsi Gecser Andreát is­merhetjük meg, aki jelenleg Sass Sylvia növendéke, és meg­ismerhetjük egykori mesterét, Balatinecz Mártát, az ismert pécsi énektanámőt, aki Tur- riddu anyjának Lúcia any ónak szerepéből formált hatásos színpadi alakot. Via Air Mail - stílusosan lé­gipostán érkezett Amerikából A Magyar Szárnyak évkönyve, amely anyagi okok miatt egy évig szünetelt, de most újra ki­adták, egy Tamásiból elszárma­zott egykori magyar pilóta jó­voltából, aki „összedorom­bolta” a dollárokat. Az év­könyvben pécsi szerzők tollából is olvashatunk, közülük dr. Pa- gáts Pált kérte mikrofon elé a szerkesztő. Végülis „egy kedves szélhá­mos” volt - fogalmazott így a héten a késő esti rádióműsorban valaki. Örülünk, hogy az el­hunyt Sík Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője kedves szélhámosként bírta Ily- lyés Gyula, Sütő András, és a külhoni magyarság ölelését is. A műsorban a hiteles tanú Si­mon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója beszél Sík Ferenc pécsi éveiről, munkáiról. Minden évben január harma­dik péntekén a baranyai labda­rúgók, játékvezetők baráti talál­kozójának napja. Idén mi újság körükben? - ezt kérdezik Bata László elnöktől. A rádió szek­szárdi munkatársa országos gasztronómiai versenyre ké­szülő szakemberről készített portrét, a bajai tudósító pedig a tanítóképző jubileumáról be­szél. A műsor hangulatához illő muzsikát ezúttal Kovács Attila válogatja, akinek a pécsi ope­rapremierről „él nélkül” készí­tett zenés kritikai összeállítását, mely a szerda reggeli adásból időhiány miatt kimaradt, a szombat délután kéthetente 3-tól 4-ig jelentkező „Váloga­tás” című műsorban hallhatják, a stúdió többi érdekesnek ítélt „anyagával” egyetemben. Á szeretet hatalmáról és fél- resiklásáról lesz szó műsorunk­ban - mondja László Lajos a délelőtt fél 9-kor kezdődő Va­sárnapi Magazin szerkesztője. Dr. Kvanduk Frigyes teoló­giai tanár a megvalósítható Is­ten - és az emberszeretetről szól, a kegyelmi élet megnyil­vánulásairól. Természetesen a könyv sem hiányozhat a polcról és a műsorból a Magyar Kultúra Napján: „Papi sorsok a horog­kereszt és a vörös csillag árnyé­kában” Az abaligeti LÁMPÁS Kiadónál megjelent műről a szerzővel, Hetényi Varga Ká­rollyal hanzik el beszélgetés a II. kötet napvilágra kerülése után. Megélhetési forrás és élvezeti cikk a szőlőtermésből pincékbe kerülő bor. Ennek környezeti hát­teréről, az idei lehetőségekről szól dr. Diófási Lajos, a mezőgazda- sági tudományok doktora, a Du­nántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. 1 1 # I Hargitai János Fotó: Läufer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents