Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-19 / 18. szám

1995. január 19., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Mit tehetnek az aprófalvakban? Önkormányzati képviselők tanfolyama Bodán Nagyon sokan gyűltek össze a hét elején a bodai faluházban, ahol egy érdekes „tanfolyam” indult a kistelepülések önkor­mányzati képviselői és tisztség- viselői számára. Az előadásso­rozat szervezője, dr. Burma Gyula jegyző bevezető szavai­ban örömének adott hangot, mert neves értelmiségiek, egye­temi tanárok ingyen vállalták a missziót, hogy az aprófalvak­ban dolgozó önkormányzatokat segítsék. Az első előadó, dr. Kóbor Gyula egyetemi oktató és egy­ben egy kistelepülés, Meződ polgármestere volt. Igen sok újonnan megválasztott képvi­selő gyűlt össze a teremben, ezért a bevezetőben a helyi ön- kormányzatok helyéről, az köz- igazgatás szerkezetéről esett szó. Mint gyakorló polgármes­ter úgy érzékeli, a politikának már nem olyan fontosak a kiste­lepülések. Költségvetésük reál­értéke az 1990-es szint mintegy 60 százalékát éri csak el. Az előző években úgy tűnt, mintha az aprófalvak önkor­mányzatai jobban álltak volna az állam egészénél, pedig akkor sem éltek jól. Abból a bizonyos évi két millió forintos támoga­tásokból Meződön például befe­jeződött az ívóvízhálózat épí­tése, és magas szintű szociális ellátást hoztak létre. A község­ben viszont ma is még egyetlen telefonvonal létezik, bár már ik- resítették. Az aprófalvaknak nyújtott évi kétmillió forintos támogatás országos szinten sem nagy tétel a költségvetés egé­szében. Minden nehézség elle­nére Kóbor Gyula úgy tartja, az a két dolog, ami miatt minden­képpen- érdemes megtartani a kistelepülések önkormányzati­ságát, a szociálpolitika és a te­lepülés fejlesztés. Ez a két do­log legjobban és legolcsóbban csak helyben intézhető el. A fórumon megjelentek kö­zül Szentlőrinc kivételével mind néhány száz lelkes telepü­lés mint Görcsöny, Személy, Velény, Pécsbagota, Szabad­szentkirály, Királyegyháza, Ba­konya és Cserkút. A legtöbb hozzászóló az alpolgármesterek tiszteletdíjával foglalkozott. A módosított törvény egyes értel­mezése szerint az alpolgármes­tereknek is jár a tiszteletdíj, ami azonban a kisebb településeken felborítaná költségvetést. A jogszabály ezen felfogása alap­ján a polgármesterekhez hason­lóan a miniszteri fizetés 10-35 százaléka adható az alpolgár­mestereknek is, ami minimum megközelíti 14 ezer forintot ha­vonta, vagyis évente jelentős té­tel a mindössze 4-5 millió fo­rinttal gazdálkodó szervezetek számára. Az alpolgármester vi­szont lemondhat tiszteletdíjáról. Ha nem sikerül egy méltányos összegben megegyezniük, ak­kor vagy törvénysértést követ el a testület, vagy megbillen a költségvetés. Ezenkívül a né­hány száz lakosú településen ta­lán nincs is annyi tennivaló, hogy az alpolgármesteri tisztsé­get fenntartsák. Kóbor Gyula szerint érdemes lenne próbapert indítani az ügyben. Nem csak a kistelepüléseken, hanem mindenütt fontos lenne, hogy a pártpolitika visszaszo­ruljon a szükséges és elégséges szintre, és inkább a helyi érde­kek érvényesüljenek. Kóbor Gyula igen jónak tartatna egy olyan klubot, akár térségi szin­ten is, ahol a független polgár- mesterek találkoznának, kicse­rélve az információkat és a módszereket. Az előadássorozat Szabad­szentkirályon folytatódik, ahol dr. Kiss László tanszékvezető egyetemi tanár a politikai kultú­ráról beszél. Porth E. Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban A kormány hároméves mo­dernizációs agrárprogramjának egyik legfontosabb célja, hogy a mezőgazdasági export évente 2 milliárd dolláros devizahoza­mot érjen el. Az élelmi­szer-gazdaság azonban az idén erre valószínűleg nem lesz ké­pes, hiszen nem csak a kivitel, a behozatal is folyamatosan nö­vekszik. Mindezt Rednágel Jenő, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője mondta el a szerdán kezdődött kétnapos élelmiszer-gazdasági tanácskozáson. A minisztérium főosztályve­zetője a problémákat elsősorban abban látja, hogy a tulajdonvi­szonyok még mindig rendezet­lenek. Éppen ezért a kormány a földrendezés ügyét az Ország- gyűlés elé viszi, s így lehet bízni abban, hogy a tulajdonviszo­nyok még az idén rendeződnek. Az előadó szólt arról is, hogy a krónikus forráshiány, a terme­lőalapok visszaesése, továbbá a bizonytalan értékesítési körül­mények veszélyeztetik a mező- gazdaság fejlődését. A mező- gazdaság támogatása alig növe­kedett, az elmúlt évben például 25 százaléka volt az 1988. évi­nek. Reményt keltő azonban, hogy 1995-től kezdődően a tá­mogatás, ha nem is túl nagy mértékű, de szektorsemlegessé vált. Az exporttámogatásra fordít­ható összeg az idén 35 milliárd forint, s a támogatási rendszer korszerűsítésével talán elérhető, hogy a tervezett export, vagy legalábbis annak nagy része megvalósuljon. A drávaszabolcsi iskola is küszködik a költségvetéssel, ennek ellenére az órák jó hangulatban telnek, hogy a problémákat a kicsik ne érezzék meg Fotó: Müller Andrea TERVEZETÁRADAT AZ ISKOLÁKBAN Módosított közoktatás Legkevesebb három lényeges témakörben kell megállapo­dásra jutniuk az iskoláknak a következő hetekben. Nyilván ez az oka, hogy össze is mosódnak a feladatok: a költségvetés vitái, illetve annak a két dokumentumnak a megtárgyalása, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium juttat el az alsó és középfokú oktatási intézményekbe. A közoktatás fej­lesztésének új koncepciója, és a Nemzeti Alaptanterv immár ötödik változata azonban egyelőre még nem került oda min­den iskolába, annak ellenére, hogy az idő sürget, hiszen a szakminisztérium csak két-három hónapot szán egyeztetésre. A közoktatásfejlesztési ter­vezet legvitatottabb része várha­tóan a pedagógiai ciklusokról szóló lesz. Ebben a szakaszo­lásban az első fokozatot az elemi iskola jelenti, a maga hat osztályával. A 16 éves korig való tankötelezettség a tíz osztá­lyos képzéssel cseng egybe, amikor is a 7-10. osztály megfe­lel az alsó középiskolai sza­kasznak. A felső középiskolai szakasz, ami a 11-12., illetve a 13. osztályt jelenti, a diákok to­vábbtanulásra való felkészítését tenné lehetővé, azonkívül a dif­ferenciált szakképzéssel azok­nak segít, akik nem kívánnak továbbtanulni, helyette inkább munkába állnak. Az általános cél a több irányba fejleszthető képzettség, mely egyben magasabb szintű is az eddiginél, a tárca ugyanis azt szeretné, ha a 16-18 éves kor­osztálynak legalább het- ven-hetvenöt százaléka élne a lehetőséggel, és felső középis­kolában tanulna tovább, már az évezred végére. Tények helyett csak aggodalmak Kis körkérdésünkben kide­rült, hogy a baranyai iskolák jó része vagy meg sem kapta a vi­taanyagokat, ha pedig igen, még nem kezdett el velük foglal­kozni. Mindenhol inkább az ag­godalmakat fogalmazták meg a tények helyett. Diósviszlón pél­dául egyelőre még nem látják át a helyzetet, sőt keserűen mond­ták, hogy talán kár is vitatkozni olyan elképzelésről, melynek esetleg már az újabb változata is a nyomdában van. Hetvehelyen tőlünk vártak információt, a tár­cától a vitaanyag még nem ér­kezett meg. Úgy tudjuk, ha máshol nem is, de a Köznevelés január 20-ai és 27-ei számában megtalálható lesz. Drávasza- bolcs sincs egyedül a maga pa­naszával, ott a kollégák most a költségvetéssel gyötrik magu­kat, meg helyettesítésekkel. Többen úgy vélik, a 6+4+2 bontásban megvalósuló képzés a kisebb, úgy 100 fős körüli is­kolákat biztosan visszafejleszti majd, ott a nyolc osztályos in­tézményből csak hat osztályos lesz, pedagógusokat kell elbo­csátani, és a gyerekeknek már 12 éves koruktól más telepü­lésre kell bejárniuk, útiköltsé­get, esetleg kollégiumot is fi­zetve. A kisebb, 30-40 tanuló­val működő iskola talán fölfej­lődhet hat osztályossá, félő azonban, hogy a tíz osztály ál­dásában (egy településen) csak a városok nagyobb iskolásai ré­szesülhetnek. További kérdés, hogy vajon kibírják-e az elemi utáni négy évet azok, akik a jelenlegi rend­szerben sem képesek a 7-8. osz­tályt elvégezni. Ilyen problé­mával küszködnek már most is Hetvehelyen, sőt Bakócán, ahol ugyan a nevelőotthonnal egybe­szervezett általános iskola egyéb problémát is jelent. Ott például az 51 felsős diák 70 százaléka már most is 2-3 évvel túlkoros. Lényeges cél a tehetséggondozás is Az érettségit adó középisko­lai oktatás kiterjesztése amúgy nagyon is lényeges cél, s ebben a hat osztályos alapképzés a kedvezőbb. Jelenleg ugyanis az ez utáni két év a tehetségesebb gyerekeknek már amúgy is csak sétálóidő, így a jobb képessé­gűek ezután nem kell, hogy el­vesztegessenek két évet, hanem rögtön tanulhatnak tovább pél­dául speciális gimnáziumokban is. Az általános és a szakképzés új kapcsolatrendszere a tervek szerint jobban illeszkedő lesz, megkönnyítve az átjárhatóságot az egyes intézménytípusok kö­zött. Mindez persze csak a Nem­zeti Alaptantervvel együtt ér­telmezhető, mely évfolyamok­hoz, illetve az említett pedagó­giai ciklusokhoz köti a köve­telményeket. A tervek szerint, ha a NAT ősszel érvénybe lép, egy három éves bevezetési idő­szak után 1998-tól kellene elő­ször alapműveltségi vizsgát le­tennie minden tíz osztályt befe­jező diáknak. Az alsó fokú népiskolai okta­tás kiterjesztésére hazánkban nem ez az első kísérlet. A hu­szas években Klebelsberg Kunó vezette végig következetes har­cát érte, akkor azonban ez az is­kolafejlesztési program minden mással szemben előnyben volt, megvalósulásához a legszéle­sebb közmegegyezés segített. Ma viszont, amikor késhegyre menő országgyűlési, de akár he­lyi önkormányzati harcok után is csak éppen a szintentartásra jut pénz az oktatásban (vagy még arra sem), az ingyenes közoktatás megnövekedett költ­ségei valószínűleg a szülőkre hárulnak majd, vagyis éppen arra a még aktív kereső rétegre, akik már most is utolsó erejük­kel tartják el magukat és család­jukat, meg természetesen az or­szág nem termelő rétegeit. Lesz-e elég pénz? A helyzetet jól jellemzi, hogy a megkérdezett pedagógusok is elsősorban nem azon aggódtak, hogy vajon az oktatás tartalmát, módszereit meg tudják-e majd változtatni (ahogyan ezt például a NAT összeállítói ajánlják a különböző iskolatípusok létesí­tése helyett), és még csak azon sem, mit találnak ki újra és újra a szakemberek, hanem azon, hogy vajon a helyi önkormány­zatok miképpen döntenek majd a sorsukról. Hodnik I. Gy. A Pioneer Hi-Bred szakembertalálkozói Az elmúlt évi kísérleti ered­mények ismertetésére, hibrid­ajánlatra, konzultációra és ve­tőmagsorsolásra várja a szak­embereket a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. A cég első téli szakembertalálkozóját ja­nuár 24-én 10 órakor Harkány­ban, a Hotel Drává-ban tartják, azt követi 25-én 10 órakor a belvárdgyulai Csabagyöngye Vendéglőben vagy január 26-án 10 órakor a szentlőrinci Ezüst­fenyő Ételbárban tartandó szakmai program. Konferencia az iparpolitikai koncepcióról Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az ipari termelés­hez kapcsolódó gazdasági muta­tóknál a pénzügyminisztériumi előrejelzések túlteljesülésére számít - mondta el Soós Károly Attila, az IKM államtitkára a Gépipari Tudományos Egyesü­let szerdai konferenciáján. Az ipari export 6-10 százalékos emelkedésével számol a tárca, s az ágazat termelésének növeke­dése is elérheti szerintük a 4—6 százalékot az idén, még a visz- szafogó gazdaságpolitikai lépé­sek megvalósulása esetén is. Saját munkáját értékeli a kormány A kormány csütörtöki ülésén foglalkozik saját munkájának értékelésével. Ezt a Miniszter- elnöki Hivatal államtitkára kö­zölte az MTI-vel. Kiss Elemér elmondta: hivatala jelentést ké­szített arról, hogy miként való­sult meg a kormány eddigi munkaterve és törvényalkotási programjavaslata. Ez azonban nem politikai értékítélet, hanem lényegében egy statisztikai ki­mutatás. Privatizáció előtt a MÓL Rt. Megkezdődött a Mól Rt. pri­vatizációjának előkészítése - erről Lascsik Attila, az AV Rt. vezérigazgatója beszélt sajtótá­jékoztatóján, hozzátéve, hogy a privatizációs folyamat 6-9 hó­napot vesz majd igénybe. Arról is beszámolt, hogy a jövő hét­főn Horn Gyula miniszterelnök találkozik a két privatizációs szervezet vezetőjével. Midibuszok a várban Csütörtöktől új, környezetba­rát, 45 személyes midibuszok közlekednek a világörökség ré­szét képező budai Várban, a je­lenlegi 28 személyes járművek helyett. Az újonnan forgalomba kerülő midibuszok az Ikarus 400-as buszcsalád legkisebb tí­pusú járművei. Alacsony épí­tésű padlózatuk miatt az idősek, a gyermekek és a mozgásukban korlátozottak számára gyors és biztonságos fel- és leszállást tesznek lehetővé. A kisfogyasz- tású dinamikus járműtípus ká- rosanyag-kibocsátása megfelel az EURO I. normáknak. A világpiac után kullog a kávé ára Nem vagyunk nagy kávéfel­használó nemzet, a világpiaci fogyasztásban nem is jegyeznek bennünket, bár ha az egy főre jutó fogyasztást vesszük alapul, az európai mezőnyben az első tíz ország között foglalunk he­lyet. így talán nem véletlen, hogy a nagy multinacionális forgalmazó cégek a lehetőségek megnyitásakor azonnal megte­lepedtek Budapesten, mostanra már lefedik az egész magyar pi­acot. A vásárlót tulajdonképpen nem is igen foglalkoztatja, ki az új tulajdonosa a régi, megszo­kott forgalmazónak, az viszont már sokkal inkább, hogyan ala­kul majd a nemzeti ital ára. A gazdasági fordulat után ugyanis valamennyi multinacionális cég azt ígérte, a kávé fogyasztói árát a világpiaci árhoz igazítják. ígéretüket be is tartották. Ok­tóberben drasztikusan, 30-40 százalékkal emelték az árat, mondván a nyerskávé a nyár fo­lyamán jelentősen megdrágult, kénytelenek a magyarországi árakban ezt érvényesíteni. A Versenyhivatal vizsgálata vi­szont megállapította, hogy az öt külföldi tulajdonban lévő for­galmazó egyeztette árait, vagyis árkartellt hozott létre, ezért 400 millió forintos büntetést kell fi­zetniük. A Deuwe Egberts Compact Kft. holland illetőségű elnöke, Henk de Back nem győzi hang­súlyozni, a januári árcsökken­tést nem azért hajtották végre, mert a vállalatuk is az elitéltek között van, s ezzel akar engesz- telődni a Versenyhivatalnál, nemkülönben a fogyasztónál. Szarka László, az Eduscho terü­leti képviselője meg egyenesen kizárja, hogy a cégek valami­lyen megegyezésre jutottak volna, mert szerinte még most is nagy a piaci verseny, a cégek az eladás növelésében érdekel­tek. Mindenesetre a kávéfor­galmazók a világpiacra hivat­kozva január elsejétől 20-30 százalékkal csökkentették árai­kat. Mind az Eduscho-nál, mind a Deuwe Egberts-nél elmondot­ták, ők csak ajánlhatják áraikat a kereskedőknek, ezt viszont nem kötelező betartani. Amit a grafikonunk is bizonyít, hiszen az eladási árak meglehetős szó­ródást mutatnak. B. G. Douwe-Egberts Omnia Ajánlott nagyker. ár, 1995 január: 322 Ft/250 gramm Wiener Extra Ajánlott nagyker. ár, 1995 január: 211 Ft/250 gramm Jó & Csemege Konzum FEMA . , Az árak 25 dkg-os januar kiszereiésre értendők Új Dunántali Napl+grafika J « 1 t A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents