Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd Hazai körkép üj Dunántúli napló 11 HOLLAND MINTÁJÚ SERTÉSHÚSTERMELÉS FEBRUÁRTÓL MAGYARORSZÁGON Országos hálózat Digitális telefonszolgáltatások A holland kormány, illetve az FM támogatásával az országban elsőként Zala megyében kezdő­dött meg annak a szaktanácsadó hálózatnak a kiépítése, amely egy új rendszerű, gazdaságos minőségi sertéshústermelés megalapozását szolgálja. A kis- és nagytermelőkkel együttműködésre lépő szakta­nácsadók feladata az lesz, hogy szoros költségszámítások révén segítsenek átalakítani partne­reik „termékpályáját” a hizla­landó süldő beszerzésétől a ke­vésbé pazarló módszerű eteté­sig, a fehérjegazdagabb takar­mányháttér biztosításától egé­szen az optimális állatlétszám megállapításáig és az értékesí­téséig. El kell émiök a húster­melők és a feldolgozók közös, legalábbis összehangolt érde­keltségét, netán szervezeti-terü­leti koncentrálódását. Ehhez az új, vállalkozói mentalitást is igénylő minőségi sertéshúster­meléshez Zalában is rendelke­zésre állnak a megfelelő, vé­kony szalonnát és több húst adó fajták. A márciusra kiképzett szaktanácsadó csoport, vala­mint a Zalahús Rt. „vizsgáját” is jelenti, hogy jövő év köze­péig sikerül-e a megyében több- az európai piaci igényeknek megfelelő minőséget produkáló- hústermelő társaságot létre­hozni kisgazdaságot termelésbe vonni. A cél a holland „norma”: ott ugyanis 29 százalékkal haté­konyabban állítják elő és hasz­nosítják a sertés minden kilóját, mint Magyarországon. Februártól a közép- és ke­let-európai országok közül el­sőként Magyarországon vezetik be az ISDN telefonszolgáltatást a budapesti István telefonköz­pontban. Lényege, hogy digitá­lis áram- vagy fényimpulzus formájában továbbítják a han­got, az adatokat, a szöveges ké­pet. Ez lényegesen meggyor­sítja az adatok átvitelét. Ezt Schaumann Ulrich, a Matáv műszaki vezérigazgató-helyet­tese jelentette be. Elmondta: 18 európai ország 22 távközlési szolgáltatója csat­lakozott 1989-ben az Euro-ISDN Egyetértési Nyilat­kozathoz, illetve jelezte a rend­szerbe való bekapcsolódási szándékát. Magyarország, il­letve a Matáv Rt. ez év novem­ber 3-án társult a szervezethez. A kereskedelmi szolgáltatás megindítása Európa szerte so­káig váratott magára, mivel nem álltak rendelkezésre a szükséges szoftverek, a működ­tetés megfelelő normái. így a digitális rendszer Európában is újkeletű szolgáltatásnak számít. Magyarországon a szolgáltatá­sok bindulásával egyidejűleg Németországgal, Svájccal és Ausztriával is megteremtik a szolgáltatók a kapcsolatfelvé­telt. A Matáv 1995-re szeretné az újfajta szolgáltatást a főváros egész területére, illetve a me­gyeszékhelyekre kiterjeszteni. A cég további célja pedig, hogy 1996 végére a digitális telefon- hálózat az egész országban el­érhető legyen. Százéves iskolanővér Századik születésnapját ünne­pelte Csákváron, a Római Kato­likus Egyházi Szeretetszolgálat Otthonában Várhegyi Anna, rendi nevén Menodóra nővér. Az egykori iskolanővért, pedagó­gust bensőséges ünnepségen kö­szöntötték otthonbeli társai, az intézmény és a település vezetői, s levélben kívánt neki jó egész­séget a köztársasági elnök. Me­nodóra nővér a Kalocsai Iskola­nővérek rendjének tagjaként, majd a rendek feloszlatását kö­vetően állami szolgálatban 42 éven át oktatta a gyerekeket. Egészségi állapota kielégítő, s bár fizikailag már elég gyenge, szelleme még most is friss. Szí­vesen és sokat mesél tanítói, rendházfőnöki pályafutásának történéseiről. A kőszegi takarék Százötven évvel ezelőtt nyi­tották Kőszegen az első takarék­pénztárat. Az évfordulón rövid emlékünnepséget rendeztek a városháza dísztermében. A pénz­intézet tevékenysége ezer szállal kötődött a polgárosodásnak in­dult város életéhez: a település életét, fejlődését meghatározó szinte valamennyi építkezést a takarékpénztár hitelezett. Vasút­építést éppúgy finanszíroztak, mint a helyi reáliskola felépíté­sét, vagy a templomok rekonst­rukcióját. 1920-ban a kőszegi be­jegyzett cégek milliós nagyság- rendű számlákat vezettek az ak­korra már önálló részvénytársa­ságként működő bankban. 1949-ben megalakult az Orszá­gos Takarékpénztár és az eddig jól működő pénzintézet, egyre inkább elveszítette önállóságát és jelentőségét. Napjainkban, amikor az OTP is modem, ke­reskedelmi bankként működik, a kőszegi bankfiók szerepe ismét hasonlóvá válik az egykori taka­rékpénztáréhoz. Németh László debreceni műlakatos szabadidejében régi zárak, lakatok és fegyverek restaurá­lásával foglalkozik. Egy-egy zár vagy fegyver rendbehozatala 15-20 órát is igénybe vesz. Altatót szedő középiskolások Magyarországon évente tíz­millió doboz altató és nyugtató gyógyszert írnak föl az orvosok. Ebből a hatalmas mennyiségből sokat drogként fogyasztanak el, elsősorban középiskolás diá­kok. Hivatalos felmérés tanús­kodik erről, amelynek tapaszta­latait sajtótájékoztatón ismertet­ték pénteken Szekszárdon, az ÁNTSZ Tolna megyei Intézeté­ben. Dr. Hangay István megyei tisztifőorvos elmondta, hogy országos összehasonlításban a legnagyobb mennyiségű gyógyszer Tolna megyében ke­rül a lakossághoz, így elég könnyen hozzáférnek a diákok a nagymama félretett altatójához. A felmérés a megye csaknem valamennyi középiskolájában megtörtént, kettőben nem vol­tak hajlandók kitölteni az adat­lapokat. A tanulók 14,4 százaléka szedett már nyugtátokat vagy altatókat, s ezekhez nem orvosi recept alapján jutottak hozzá. Nem egy esetben megtörtént, hogy szórakozóhelyen szeszes italt fogyasztó fiatal rosszul lett, mert előzőleg altatót szedett be. Elmondták a sajtótájékozta­tón, hogy marihuánát, LSD-t, sőt kokaint is szedett már a kö­zépiskolások 1-2 százaléka, fennáll tehát a drogfogyasztás terjedésének veszélye. Éppen ezért az ÁNTSZ Tolna megyei Intézete országos mozgalmat indított az általános iskolás gyermekek felvilágosítására, a drogfogyasztás megelőzésére. Úgynevezett drognaptárt készí­tettek tavaly, amelyen gyermek­rajzokkal illusztrált figyelmez­tetések olvashatók. A szép falinaptárt játékkal egészítették ki, ennek a játék­nak a megoldott feladatait az év minden hónapjában elküldhet- ték a gyerekek Szekszárdra. A feladatok között szerepelt pél­dául az a kérdés, hogyan utasí­tanád vissza a felkínált drogot. Hasonló naptár készült 1995-re, kilencezer példányban - Tolna megyei cégek támoga­tásával -, s ebből ötezret már elküldték Szekszárdról az or­szág minden részébe az iskolás gyermekeknek. Szilágyi János, a székelyföldi Bodog község fafaragója egy re­mekmívű székelykapuval ajándékozta meg a Heves megyei Detk községet. A kaput a község polgármesteri hivatala előtt ál­lították fel. Békésben újra nő a munkanélküliség Az egész évi folyamatos csökkenés után december vé­gére egy hónap alatt 900-zal nőtt (s ezzel 27 000-re emelke­dett) Békésben a munkanélkü­liek száma, így az országos 10,4 százalékossal szemben a Vihar­sarokban jelenleg már 13,4 szá­zalékos a munkanélküliségi ráta. A munkaügyi helyzet romlá­sára valamennyire magyaráza­tot ad, hogy Békésben ilyenkor (az idény jellegű mezőgazda- sági és élelmiszeripari munkák befejeztével) hagyományosan megnő a munkanélküliség, ám az idén több nagyüzem további gyengélkedése miatt várható, hogy a következőkben még to­vább nő a megyében a munka- nélküliek aránya. Kedvezőtlen irányzatra utal az is, hogy Bé­késben ugrásszerűen nőtt az el­tartottak, s egyre csökken a munkavégzők száma. A területi aránytalanság a megye határain belül s érvénye­sül: míg a megyeszékhelyen Gyulán, Orosházán és Szarva­son körülbelül 10 százalékos a munkanélküliség, eddig Mező- kovácsháza, Szeghalom és Gyomaendrőd környékén húsz százalék fölötti ez az arány. Szeghalom, Sarkad és Battonya körzetében a kis falvakban a legnehezebb munkát találni. A békési munkanélküliek több mint fele (54 százaléka) betaní­tott és segédmunkás, s körülbe­lül ugyanennyi (55 százaléka) a 26-45 év közti munkanélküliek aránya. Az 50 év felett munkanélkü­livé váló békésieknek szinte esélyük sincs, hogy újra állás­hoz jussnak, a munkanélküliek négyötöde tartósan van munka nélkül, s még jelenleg is 2 900 az állástalan pályakezdő fiata­lok száma a megyében. Szünetel a Rakéta Bizonytalan ideig nem jele­nik meg a Rakéta Regény újság - tájékoztatta a hetilap kiadója - a Geomédia Lap- és Könyvki­adó - az MTI-t. Közölték: dön­tésüket azzal indokolják, hogy a lap már tartósan veszteséges, s ugyanakkor egyre csökken az előfizetők száma is. A folyóirat egyébként 1994-ben néhány he­tes szüneteltetés után már egy­szer újra indult, ám azt köve­tően ismét veszteségesnek bi­zonyult. HAVI 10-12%-OS KAMATOT ÍGÉRT 560 milliós forgalom A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság történetében először fordult elő, hogy egy különösen nagy értékű csalás elkövetésével gyanúsított személy - jelesül dr. Hoksári István szolnoki ügyvéd - részt vehetett a rend­őrség sajtótájékoztatóján. A már áprilisban felfüggesz­tett ügyvéd korábban éveken át havi 10-12 százalékos kamat fejében nagy összegeket gyűj­tött be tehetősebb szolnoki polgároktól, mondván: üzleti tevékenységbe fekteti a pénzt. Százezer forint volt az alsó ha­tár, de akadt olyan is, aki 40 millióval szállt be. Sőt valutá­ban is fektettek be némelyek, s a kamatot is abban kapták meg. Dr. Hoksári István szerint az 1986 óta folyó üzletet, amely­ben ő is csak áldozatnak tekinti magát, azért kezdte el, mert egy svájci érdekeltségű cég ve­zetői nagy haszonnal kecseg­tették őt, ha tekintélyes tőkével beszáll az akkoriban dívó vod­kabizniszbe. A neki ígért ma­gas kamat reményében meg­kezdte kiépíteni a saját hálóza­tát. Először csak négy embert szervezett be, de a hír szélse­besen terjedt, s a gyors meg­gazdagodásnak 6-7 év alatt mintegy kétezren dőltek be - közöttük számos jó hírű orvos, cégvezető. 1991-ben lezárult a vodka­korszak, majd az országban szárnyra kelő pénzügyi vissza­élések, később pedig a Lu- pis-botrány után megrendült a bizalom Hoksári iránt, és mind többen akarták visszaszerezni a pénzüket. A pilótajátékra emlékeztető monetáris manőver összeom­lott. Az ügyvédnek ekkor - sa­ját bevallása szerint - a kül­földi partner több mint há­rommillió forinttal tartozott. Mivel nem látta biztosítottnak pénze megtérülését, ez év hús- vétján kereket oldott. Párizs­ban szeptember 3-án fogta el az Interpol. Hoksári a kétes üz­letmenet kulcsfiguráit kutatva éppen Bukarestbe kívánt utazni, amikor az Orly repülő­téren bilincs kattant a kezén. A francia hatóságok december 20-án adták ki Magyarország­nak. Mint kiderült, a svájci szék­helyű cég, amely Hoksári sze­rint mindvégig mögötte állt, a zürichi és genfi kereskedelmi kamara szerint nem létezik. Az ügyvéd utólag úgy véli, hogy orosz és román maffiózók áll­tak a háttérben, és csúnyán rá­szedték őt. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást. Egyelőre tíz gya­núsítottat találtak az ügyben, és 100 millió forint még hiányzik. A kosárfonóiról híres Tiszaalpár térségét az elmúlt években aszály sújtotta, ezért az újabb tele­pítésű fűzültetvények nem fejlődtek kellőképpen. A kosárfonók 250-300 kilométerről, dunántúli területekről kénytelenek vásárolni a vesszőt. A megnövekedett költségeket a termékek árában nem tudják érvényesíteni. 4 k i A >

Next

/
Thumbnails
Contents