Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-18 / 17. szám

1995. január 18., szerda Városaink aj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Programajánló A Május 1. Művelődési Ház­ban január 20-án pénteken 16 órakor Robert Futtersack fotói­ból és festményeiből nyílik kiál­lítás. A komlói Nagy László Gimnáziumban tanító francia lektortanár munkáiban a város jellegzetes domboldalakra fel­kúszó, házak, növények közt kanyargó lépcsősorait örökítette meg. A tárlat február 15-ig lá­togatható. Január 25-én szerdán 15 órá­tól kerül sor a Nyugdíjas Sza­badegyetem következő előadá­sára a Május 1 Művelődési Házban. Ez alkalommal Hor­váth Lászlóné, a központ igaz­gatója Bartók nagy művéről, „A kékszakállú herceg váráról” tart előadást. A magyar kultúra napján A Színház és Hangversenyte­remben január 22-én, a magyar kultúra napján 17 órai kezdettel a Nagy László Gimnázium dzsesszbalett-karának a műso­rát tekinthetik meg az érdeklők. A diákok Kitáró „Eszmélés” című művét adják elő Tóth Já­nosáé betanításában. Ünnepi köszöntőt mond dr. Karádi Kázmémé, az önkormányzat in­tézményfelügyeleti irodájának vezetője. Egy sosemvolt önkormányzat élén Kevés ember, kevés jelölt közül néha könnyű, máskor annál nehezebb kiválasztani a vezetésre legrátermettebbet. Hegedűs István, a komlói ci­gány önkormányzat fiatal el­nöke némi vita, megismételt választás után kapott bizalmat Komlón - önmérséklete, józan szavai alapján ítélve méltán. Mikor a tudósításban többek közt azt írtam, hogy szeretné­nek egy irodát, ahol a cigányo­kat fogadni, ügyeiket-bajaikat tolmácsolni tudnák; azonnal megkeresett, mondván, azzal fogják vádolni őket, hogy csak kérni tudnak - holott ők dol­gozni és tulajdonképpen adni szeretnének.- Először is megköszönöm a bizalmat - mondta Hegedűs István - úgy hiszem, egy lel­kes, a cigányokért tenni tudó kis csapat alkotja önkormány­zatunkat. Jelentős számban él­nek cigányok a városban, és a cigányság nemigen tudott a társadalmi ranglétrán feljebb kerülni már évszázadok óta. Nem tudott kiszakadni örökölt környezetéből. Úgy érezzük, az állam hatalmas segítséget nyújtott ezzel a lehetőséggel. Azzal, hogy így problémáink felszínre kerülhetnek, kifeje­ződhetnek. Terveink között el­sősorban a foglalkoztatás gondjának a mérséklése szere­pel, ha mi nem is tudunk mun­kát adni és nem is ez lesz a fel­adatunk. De szeretnénk jó kap­csolatot kialakítani a város ve­zetőivel, és hisszük azt is, hogy munkahelyteremtéssel egyenes arányban csökkenni fog a ci­gány bűnözés is. Sok a tenni­való, és itt gondolok a cigány­ság kulturális fölemelésére is. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert A cégtáblák cseréje nem elég Beszélgetés Szarka Elemér polgármesterrel Szarka Elemér dolgozószobájában Fotó: Läufer László Epületrongálók Genius loci. „(Ejtsd; géni­usz loci) lat.: a hely szelleme, egy bizonyos helyen uralkodó, onnan kisugárzó szellem. Bontják a művelődési ház és a katolikus templom között lévő, a kettőt összekötő, meg­határozhatatlan stílusú, mégis jellegzetesen komlói árkádot. Félreértés ne essék. Nem az új önkormányzat városszépítő és átalakító prog­ramjának vakbuzgó első lépé­seiről van szó. Bontják csak úgy. Valakik. A rombolás kedvéért. Miként néhány hónapja a színház hátsó falazatát. Van­nak, akikre nem hat a hely szelleme. Akiket nem igéz meg Thalia mosolya. Lassacs­kán széthordják azt a jelképes hidat, mely összeköti korunk ilyen-olyan kultúráját a két­ezer éves egyetemes kultúrá­val, a kereszténységgel. Dehát mitől is élne, ural­kodna a genius loci? Az elbur- jánzó vandalizmustól? A mind gyakrabban, mind agresszí- vabban megjelenő brutalitás­tól? A tehetetlen düh látványos megnyilvánulása ez, vagy a gőg, a kivagyiság demagóg le­nyomata, esetleg az unalmas percek, órák, napok érdeke­sebbé, mozgalmassabbá téte­lének elfajzott szándéka? Saj­nos valamennyi feltevés hely­tálló lehet. Mégiscsak működik a hely szelleme. A helyé, ahol élünk. Közép-Európáé, ahol a fékte­len nacionalizmus eszméi szí­tanak háborús gyűlöletet. Vagy azé a kilencven-egyné­hány ezer négyzetkilométeré, melyet némi pátosszal honnak nevezünk. Ahol a gazdaság az összeomlás szélén áll és nem­csak a fizikai nyomor üt tanyát, de a lelkek nyomorodása is erő­södő, és a közömbösség, fásult­ság válik helyénvaló társadalmi normává. „Működik” szűkebb pátriánkban is, melyet Komló névvel illetünk. Ami abba az örökségbe látszik belerokkanj, amely megszülte. Mit számít itt néhány kirugdosott tégla, egy-két négyzetméternyi levert vakolat, obszcén szövegekkel telefirkált fal? D. G. Vannak-e lyukak a szociális hálón? A Városszépítő és Honisme­reti Egyesület jelöltjeként meg­választott Szarka Elemér, Komló új polgármestere öt éve, Morber János tanácselnök nyugdíjba vonulását követően, egy évig látta el a városvezetés­sel járó teendőket. Ahogyan az egy új ciklus indulásakor termé­szetes, nagy lendülettel fogott munkához. Közben eltelt négy, az önkormányzat számára is felettébb küzdelmes esztendő Komlótól elszakadó önkor­mányzatokkal, privatizációs harcokkal, a bánya csaknem tel­jes bezárásával, a régió foglal­koztatási helyzetét is meghatá­rozó ipar szükségszerű össze­roppanásával.- A város sorsát, túl az elmúlt esztendők példás önkormány­zati erőfeszítésein, sokkal mé­lyebb depressziós erők alakítot­ták és alakítják ma is. Mi érző­dött mindebből 1989-90-ben?-A maihoz képest az egy sokkal nyugodtabb időszak volt. Persze csak a felszínen. A Carbon, a MOM, a bánya - és sorolhatnám - gondjai nem je­lentkeztek még olyan elemi erővel. Elkezdődtek ugyan a ra- cionalizás címén indult átvilágí­tások, a ráhangolás a szerkezet- váltásra, a magántulajdonosi alapon működő gazdaságra - azonban ez még telve volt'az új ígérvényével, a megoldás re­ményével. Majd a politikai for­dulat került előtérbe, megjelen­tek a pártok. Nagyon erős volt a tisztázó szándék. Mindez elte­relte a figyelmet a gazdaságról. Könnyű a gazdaság átalakulását fejben elképzelni, a valóság próbája, nélkül. Most rájövünk, a cégtáblák cseréje önmagában nem hoz megoldást.- Képviselőként milyennek látta az elmúlt éveket?- Képviselőként tisztes rálá­tásom lehetett, az információk­hoz hozzá lehetett férni. Sokra tartom a nyilvánosság erősödé­sét, a helyi és megyei sajtó, a te­levízió szerepét. Vagyonjogi, gazdasági kérdések sorával küszködött a testület, és voltak lépések, amiket nem tettünk meg időben. Ide tartozik a város vagyonmérlegének elkészítése is. Több fontos beruházás tör­tént a távhőszolgáltatás kialakí­tásától a rendőrség új épületé­nek befejezéséig, a mecsekjá- nosi szennyvízvezetéktől a tele­fonprogramig. Átalakultak a ta­nácsi vállalatok - és bármennyi gondunk is van, a város infrast­ruktúrája révén sokkal fogadó­képesebb, mint amilyen kép ki­alakult róla. Az elmúlt évek mi­nősítése egyébként sem felada­tom. Sokkal inkább az, hogy tisztán lássam a jelen helyzetet a teendők, az ügy érdekében. Egy hároméves középtávú gaz­dasági tervben és egy vagyon­gazdálkodási koncepcióban kí­vánjuk megfogalmazni a célja­inkat; intézményi vonzásunk is erőt, hitet ad a törekvéshez, ahogy a város a későbbiekben is térségi központ maradjon. Amit az elmúlt négy esztendő legna­gyobb gondjának érzek, az nemcsak Komlóra és körzetére vonatkozhat. Úgy látom, izolá­lódott sokminden, mindenki élni próbálja a maga külön éle­tét - minden hivatali útra tere­lődött. A falvak hiába hittek önállóságukban, abban, hogy nincs szükségük térségi kapcso­latokra, kiderül, hogy egyedül nem megy. A vállalkozók, in­tézmények együttműködése, önkéntessége - az ember társa­dalmi munkája - is hiányzik, különösen olyankor, amikor va­lóban csak az összefogás segít. Érvényes ez a közéletre is.- Kezdve a Berek utcai, olasz tőkével megvalósuló szolgálta­tóháztól a MÓL Rt. Kökönyös- ben létesítendő töltőállomásáig, több nagyberuházás csak ígéret maradt Komlón. Milyen tapasz­talatokat adtak a vállalkozókkal folytatott tárgyalásai?-A vállalkozók a munka­helyteremtő beruházások támo­gatásának módjaiban kértek vál­toztatást: nyilvánosabb és job­ban előkészített döntéseket. A szolgáltatóház egyelőre csak el­képzelés, a MÓL Rt.-nek már ajánlatot tettünk - a válaszukat váijuk. A Közüzemi-völgy be­telepítése is lassan halad - a PAUS-féle céggel folytatott tárgyalásaink lehet, hogy meg­rekednek. Továbbra is kérdéses a Herendi-ház sorsa. A kudar­cok arra intenek, hogy jobban kell a helyi energiákat, szándé­kokat favorizálni, a komlóisá- got erősítve ezzel is. Nyolc ala­pítványunkból kettő a gazdasá­got szolgálja - az alapítványok rendszerét, működését is újra kell gondolni. Alapos vizsgálat alapján döntünk több vendéglá­tóhely sorsáról is.- Milyen soros feladatok várnak az önkormányzatra?- Pontosan meg kell határoz­nunk kötelezettségvállalásaink körét. Negyven intézményünk van, és a Baranya Megyei Vízmű Vállalat átadásával is je­lentős közművagyonhoz jutha­tunk, amit működtetni kell. Várhatóan a tűzoltóság is ön- kormányzati irányítású lesz. Működtetésükhöz forrásokat kell teremteni. Munkánk lénye­gét a közszolgálat adja, az in­tézményeknek a kor színvona­lán kell ellátniuk feladatukat, és ehhez jól is kell gazdálkodniuk. A kórház építését szeptember 30-ig be kell fejezni. Segíte­nünk kell azokon, akik önhibá­jukon kívül jutottak nehéz hely­zetbe. Mintegy 80 milliós kint­lévőség terheli a kasszánkat, a 176 milliós hitelállományunk­ból 74 milliót kell törlesztenünk az idén. A legnagyobb feladat most egy több lépcsőben meg­tárgyalt, védhető költségvetés február 23-val lezáruló elfoga­dása lesz. B. R. A kormány a kötelező szoci­álpolitikai feladatokról szóló 1108/1994-es határozatában tu­lajdonképpen nincs semmi ki­vetnivaló - tájékoztat Fábos Jó­zsef né, a Komlói Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó főelőadója. - Persze a szociális intézményhálózat fenntartása így is nagyon sokba kerül. De hozzá kell tenni, a kiadások je­lentős hányadát lefedik a fejk­vóta szerinti és ma már a hajlék­talan szállásoknak is járó nor­matívák. A Népjóléti Minisztérium hajléktalanok szálláshelyének bővítésére írt ki pályázatot. Éj­szakai hálóhelyből még csak lenne elegendő Komlón, de nagy szükség lenne egy nap­pali-melegedő kialakítására. Áz is pénzt hoz, ha - mint az vár­ható - bevezetik a bölcsődék normatív támogatását is. Kom­lón a két bölcsőde kilencven kisgyerek után kapna kötelező juttatást. Az igazán nagy probléma az, hogy a jövedelempótló támoga­tásban részesülők száma gyors­uló ütemben növekszik, 1994 decemberében már több mint 700-an voltak, számuk decem­berre meghaladja majd az 1300-at! Ez mintegy 45 millió forint kifizetését igényli. Van­nak családok, akik szinte min­den fogadónapon kopogtatnak, de dolgozni tulajdonképpen nem akarnak. Inkább tengődnek segélyekből. Egy bizonyos pon­ton túl azokon már nem érde­mes segíteni, akik semmit nem hajlandók tenni a sorsukért. So­kan pedig tájékozatlanok, nem tudják, hogy a fűtésre, vil­lanyra, lakbérre vonatkozó ked­vezmények folyamatos támoga­tási formát jelentenek, de a ké­relmeket minden évben meg kell újítani. Tavaly novemberben módo­sítottuk harmadszor a város la­kásfenntartási támogatásról szóló rendeletét. Korábban az egy főre jutó jövedelem 30-35 százalékát kellett elérnie a lakás rezsiköltségének, ahhoz, hogy a kérvényező kedvezményben ré­szesülhessen. Ezt most 35-37 százalékra emeltük, hogy a kiskeresetűek jóval nagyobb köre juthasson támogatáshoz. A korábbiak módosítását jelenti az is, hogy a 1-4 fő is lakhat egy maximum három szobás lakásban, anél­kül, hogy a kedvezményektől emiatt elesne. HARKA GYŐZŐ FESTMÉNYEI A MÁJUS 1. MŰVELŐDÉSI HÁZBAN „A rajz egy mondat kezdete” Harka Győző: Mario és varázsló című alkotása Fotó: Läufer Semmire sincs időm - sirán­kozunk minduntalan. Közhellyé vált, hogy a rohanó világ, a zak­latott életvitel kiszipolyozza minden energiánkat. Mégis vannak néhányan, akik megta­lálták a harmóniát. Ilyen ember Harka Győző magasépítő üzemmérnök, a komlói kórház műszaki igazgatója, a Kórházért Alapítvány kuratóriumának el­nöke. Harka Győzőnek a napokban nyílt kiállítása a Május 1 Műve­lődési Házban különös képei­ből.- Szeretek házakat térvezni. Jó érzés tölt el, ha megvalósulni látom álmaimat. Sokféle pályá­zaton vettem részt, bár sohasem nyertem, tapasztalatokkal min­dig gazdagodtam. Több komlói ház tervezőjének is mondhatom magam. Nem lettem nagy épí­tész, de minden házam meg­épült.- Van még valami, ami miatt leültünk beszélgetni.- Igen, a képek. Mindig is rajzoltam, festettem. Vannak olyan dolgok, amiket nem tu­dunk elmondani. A természeti népek félelmeiket, bánataikat, örömeiket megfestik, kifarag­ják. Én beszélgetés közben is firkálgatok. Ezek a firkák sza­bad asszociációs rajzokká szelí­dülnek. A rajz egy mondat kez­dete. A kimondott mondat a grafika, a festmény. Kifestem magamból félelmeimet, pesz- szimizmusomat, depresszió­mat.. Képeim gyakran tűnnek zordnak, nyomasztónak. Ha ez így van, hogy másokat is irritál­nak, akkor gondolkodásra is késztetnek. És ez az egyik cé­lom. megmutatni magamat olyannak, amilyen vagyok. A festés nekem arra is esz­köz, hogy szabad legyek. Ebbe nem szólhat bele senki és semmi. Se törvény, se pénz, se főnök, se barát, se ellenség. Mert amit megfestek, az csak az enyém. És még valami. A játék. Csak úgy önmagáért. Játszani a színekkel, a formákkal, ezekhez technikákat találni olyan repü­lés, ami megtisztít, új energiá­kat szabadít fel. A festés bölcsebbé is tesz. Általa harmonikusabb, kie­gyensúlyozottabb ember va­gyok. Szemlélni is tudom a vi­lágot. D. G. Korda György- koncert Komlón Korda György és Balázs Klára ad koncertet a Színház és Hangversenyteremben január 24-dikén 19 órától. Január 27-én 17 órától az általános és középiskolások táncversenyé­nek első fordulója lesz. Nyugdíjasok közgyűlése A Komlói Nyugdíjas Egyesü­let január 26-án 16 órakor tart évnyitó közgyűlést a Pártok Házában. A közel 900 tagot számláló egyesület megvitatja a legfontosabb támogatási for­mákat és ezévi programjukat is. A TV Best műsorából A TV Best január 19-én és 20-án 17 óra 30 -tói ad műsort a helyi kábelrendszeren. A Szín­ház és Hangversenyteremben estét adó Kulka Jánossal készí­tett interjút dr. Rácz Sándor al­polgármester az önkormányzat munkamegbeszéléseiről szóló beszámolója követi. Ismét meg­tekinthetjük a Komló-Hort SE NB. I-es kézilabdamérkőzést, és interjút ad az egyesülethez visz- szatért Keszthelyi Zoltán, a kö­zönség egyik kedvence is. * r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents