Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-18 / 17. szám

1995. január 18., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 Egy éve működik a Hanns Seidel Alapítvány Pécsett Duális képzés az 506-os Szakmunkásképző Intézetben Vakolat Eigner József után egy má­sik átvilágító bíró, Botos Gá­bor fejét is követeli az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Míg a múlt csütör­tökön még kérdéses volt az utóbbi úr megítélése - miután a honatyák addig nem kapták meg Veszprémből a szemé­lyére vonatkozó anyagot -, addig e hétre „tisztázódott” a helyzet: az ő múltjában is ta­láltak kivetnivalót. Legalábbis ezt nyilatkozta a tegnapi NAP-kelte műsorában a bi­zottság SZDSZ-es alelnöke. Eigner ezek után az egyes fon­tos személyek ellenőrzésével megbízott bizottság által ösz- szehívott sajtótájékoztatón be­jelentette, hogy nem mond le tisztéről. De nézzük időrendben a tör­ténteket! Áprilisban az Or­szággyűlés kinevezi a bírákat, akik zavartalanul ügyködnek egészen addig, amíg Eigner a sajtóban el nem kottyantja, hogy ügynököt találtak az első ötven „átvilágított” képviselő között. Tisztességes adok-ka- pok folyik ez után a pártvezé­rek, főtisztviselők és a bírák között, mígnem kiderítik Eig­ner összeférhetetlenségét. S jön Magyar Bálint a hírrel: Bo­tos is besározódott. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy az alelnök úr kijelenti: miután a bírák összeférhetetlenek tiszt­ségükkel, eddigi vizslatásuk nem igazi vizslatás, ergo a fel­lelt ügynök nem is ügynök. Eddig rendben is volna Uraim, hozzászoktunk ahhoz, hogy nem mindig mennek si­mán nálunk a dolgok. Csak ne lenne állandóan olyan fránya ki- rúgott-culáger utánérzésünk. Tudniillik, hogy a Mester nél­külünk keni föl a téglákra a va­kolatot ... Balogh Z. A német Hanns Seidel Ala­pítvánnyal kötött szerződése ér­telmében Pécs önkormányzata egy évvel ezelőtt adta át a volt Nagy Sándor laktanyát az 506-os Szakmunkásképző Inté­zetnek, hogy oktatási központot alakítsanak ott ki. Az alapítvány 1993. ősze óta működik együtt az iskolával. Európai színvo­nalú szakmunkásképzést kíván­nak Magyarországon megvaló­sítani. A laktanya felújításának eddigi 65 millió forintos költsé­geit az önkormányzati testület 1994. szeptemberében szavazta meg. Az alapítvány a központ felszerelését vállalta magára, és 1996-ig egymillió márkával tá­mogatja a projektet. A szerző­dés a német félnek is előnyös lehet, hiszen megteremtődnek ahhoz a feltételek, hogy néme­tül értő, európai színvonalon kiképzett, de a’németországinál olcsóbb munkaerőhöz jussanak majd innen a Németországban dolgozó építőipari vállalatok. Önálló munkások- Ahhoz szeretnénk segítsé­get nyújtani Magyarországnak, hogy európai, német színvona­lon tudják leendő szakmunkása­ikat felnevelni. Ezekből a fiata­lokból olyan szakmunkások le­gyenek, akik munkahelyeiken önálló és felelősségteljes mun­kát végeznek, akik a legújabb gépeket és anyagokat ismerik, akik a felmerülő problémákat meg tudják önállóan oldani - így fogalmazott Rudi Rager, az alapítvány magyarországi kép­viselője.- Az anyagi segítségen túl az alapítvány egy új oktatási rend­szer bevezetését is támogatja iskolánkban - tájékoztatott Wawra János, az 506-os igaz­gatóhelyettese. Duális képzés-Ezt a rendszert a németek duális képzésnek nevezik. Lé­nyege az, hogy üzemen felüli oktatást tartalmaz. Az iskola feladata nemcsak az alapmű­veltségi tárgyak oktatása (ma­gyar, történelem, matematika stb.), hanem a szakmai oktatás is. Erre azért van szükség, mert a különböző üzemekben, iparo­soknál dolgozó és tanuló gyere­kek óhatatlanul egy irányú kép­zést szereznek. Azt tanulják meg, amire az adott üzem, vál­lalkozó szakosodott. Az üze­men felüli képzésben a legkor­szerűbb technológiai ismere­tekkel egészítjük ki a diákok tu­dását. Ez a képzés az épülő ok­tatási központban zajlik majd.- A készülő szakoktatási tör­vény készítői azt szeretnék, ha a szakmunkástanuló fiatalok csak tizenhét éves korukban, a tize­dik osztály elvégzése után ke­rülnének ki munkahelyekre. Mi azonban már a tizedik osztály­ban adunk szakmai képzést, igaz, nem kint az iparban. Az oktatási központban to­vábbképzéseket is tartanak majd a már végzett szakmunká­sok részére, ahol a nyugat-eu­rópai építőipari technológiákkal ismerkedhetnek meg. Ide nem­csak Baranyából, hanem a szomszédos megyékből is vár­nak jelentkezőket. Az iskolában oktatják a né­met nyelvet. Ez azért is szüksé­ges, mert a tanulók többször ki­utazhatnak Németországba. Rudi Rager elmondta, hogy a duális képzés motorjai mindig az üzemek. Ezek érdeke az, hogy náluk az oktatás optimáli­san folyjon, hiszen szükségük van jól képzett munkaerőre ah­hoz, hogy mind itthon, mind külföldön versenyképesek le­gyenek. Az alapítványnak gyümölcsöző kapcsolatokat si­került kialakítania az IPOSZ-szal, az ÉVOSZ-szal, a baranyai építőipari cégekkel. Felvették a kapcsolatot, a Kul­turális és Közoktatási, a Keres­kedelmi és Ipari, valamint a Munkaügyi Minisztériummal.- A három minisztériumot sikerült egy asztal mellé leültet­nünk. Úgy gondolom, ezt is az alapítványnak köszönhetjük. Itt­létük olyan szellemi gerjesztő erőt jelent, ami nemcsak mi­ránk, hanem más, hivatalos in­tézményekre is kihat - értékelte az elmúlt évet Wawra János. További tervek- 1995-ben szeretnénk, ha a város segítségével még három műhelycsarnok épülne a volt laktanyában - fogalmazta meg idei terveiket Rudi Rager. - Az alapítvány ezekben is a felszere­lést vállalná magára, az iskola tanulói pedig a kivitelezésben részt vennének. Bízom benne, hogy céljaink elérésében a vá­ros továbbra is segíteni fog bennünket, hiszen dr. Páva Zsolt polgármester már a kezde­tektől fogva támogatta elképze­léseinket. Újvári Gábor A síkosság-mentesítés fél 9 után kezdődött meg az Ágoston téren Fotó: Läufer László Gengszterüldözes a stúdióban Közúti kori Valóságos korcsolyapályává váltak tegnap reggelre a pécsi, belvárosi utcák. Az Ágoston tértől a Búza térig állt a kocsi­sor. A házakból kifolyó szennyvíztől, valamint a nap­keltekor lecsapódó párától na­gyon csúszóssá váltak a regge­lente igen nagy forgalmú utcák. Az első sikosság-mentesítő te­herautó fél 9 után kezdte meg a térségben a munkát. Addig pörögtek az autók mo­torjai, csúsztak a kerekek, fo­gyott a méregdrága üzemanyag, a segítők tolták a kocsikat az emelkedőkön. A Tettye alatti utcákon még napközben is élet- veszélyes a közlekedés. Az Ótemető utca végét a szenny­víztől vastag, egybefüggő jégré­teg bontja, de a többi utcában is balesetveszélyt okoz a csúszós útfelület. L,L. Képernyő előtt Juszt László „Nyitott száj” című műsora - miközben két­ségbeesetten folyt a gengszterek nagy nyilvánosság előtt történő megkövezése - olyan volt, mint egy összeszorított fogsor. Nem is lehetett másmilyen. A látótá­volságon belül sehol egy gengszter. Legalább a székso­rok közül kiemelhettek volna egyet, aki beszélt volna nehéz gyerekkoráról és meggyőzően ecsetelte volna, hogy csak így tudott zöldágra vergődni. Csak az intellektuális örömöt képzel­hettük el, amint gengsztereink csillogó szemmel felfedezik, hogy két pont - például egy üres zseb és tele kassza - között ma is az egyenes a legrövidebb út, és hogy ezt az egyenest egy bizonyos tűréshatáron belül egy golyó röppályája leképezi. Es elképzeltük amint szőke, szelíd­szemű, bibliofil gengszterek ta­nulmányozzák a szakirodalmat, Shakespeare-t ínyüket nyalva ütik fel Richardnál, fejükbe vésvén, hogy gazembernek lenni pusztán elhatározás kér­dése. Viszont ha Popper Péter néven nevezne valakiket, azaz a műsor hűséges lenne címéhez, még az is megtörténhetne, hogy legközelebb pokolgép robbanna Juszték stúdiójában. De a hely­zet csak a gengszterek szem­szögéből nézve ilyen kemény. Más értelemben valósággal puha a helyzet, mint egy puha kézfogás. Abban sem lehet semmi meglepő, hogy az üzleti életen a volt puha diktatúra esz­közei, kapcsolatai és új érdek- csoportok harca sejlik át - de ennek is csak akkor van köze a gengszterekhez, ha becsapjuk egymást. Az újságíró csak a kérdést fogalmazhatja meg, de arról nem ítélkezhet, hogy történt-e itt gengszterváltás vagy sem. Nem állapíthatja meg, hogy ki a fegyveres, ki a fegyvertelen, ki' tégla, ki meglazult féltégla, ki Rózsa Sándor az átokházi pusz­tákról jövet és ki A1 Capone jobbkeze. Azt a kérdést felte­heti, milyen mértékig enged­hető meg, hogy az üzlet maga alakítsa ki a játékszabályait, és egyáltalán kialakulhatnak-e így tiszta, követhető szabályok, s ha nem, akkor milyen mértékig szólhat bele ebbe a politika és a jog. Figyelmeztethet, ha máris fordítva kell feltenni a kérdést: vagyis úgy és azt méricskélni, hogy mit enged meg a hatalmat is elnyelő üzleti világ a politi­kának? Ehhez képest már-már szelídebbnek tűnő téma: opti­mista politikusaink szerint csak harmincezer embert kellene át­világítani rovott politikai múltja miatt. Nem akarom a viszony­lagosság ködével burkolni a nemes szándékot, de akkor le­hetnénk igazán következetesek, ha mind a tíz és félmillió állam­polgárunkat, de még az ezután születendőket is átvilágítanánk. Azért is, hogy nehogy besú­gókká és/vagy gengszterekké váljanak. Ossznemzeti gengszterizmu­sunknak egyébként is éltető esé­lye, hogy múltból örökölt refle­xeink szerint lassan már min­denkivel együtt tudunk mű­ködni - kasszapecér a rendőrrel, nagy üzleti hiéna kis üzleti alhi- énával; örömlány az örömtele- nekkel, macska az egérrel - az együttműködés csak az állam­mal meg a hasonszőrűekkel nem megy. Van ebben nagy adag önáltatás is - van ki ala­pítványt kohol, ki birtokon be­lül marad, és mikor éppen ki­csaljuk egymás zsebéből a pénzt, az államra, erre a sze­mélytelen Gonoszra mutoga­tunk. Bóka Róbert Sík Ferenc (1931-1995) Életének 64. évében el­hunyt Sík Ferenc, Kossuth-dí- jas, érdemes művész, a Nem­zeti Színház főrendezője. 1965-től 1981-ig volt a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, majd főrendezője, s kereken 20 éven át a Gyulai Várszín­ház művészeti vezetője. Te­metéséről később történik in­tézkedés. Jk ■ Döbbenettel és fájdalmasan hasítanak belénk a száraz té­nyek. Hát Ő is elment... Egy fejezet, s nem is akármilyen fejezet a Pécsi Nemzeti Szín­ház történelméből. Több, mint másfél évtized, a színház egyik legsikeresebb korszaka volt ez az időszak. A sárguló dokumentumok majd 40 ren­dezéséről tanúskodnak. Pécsi munkássága kezdetén nevez­ték az operett megújítójának, mert komolyan vette a műfajt, és nem titkoltan - szerette is. Aztán sorozatban jöttek a prózai sikerek. A szakma és a színház-sze­rető közönség vándorolt Pécsre, hogy láthassa rende­zésében Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! című drámá­ját, majd Dürrenmatt Fiziku- sok-ját vagy éppen Piran­dello: Nem tudni hogyan c. já­tékát. Aztán egy igazi nagy kiugrás: Hernádi Gyula Fa­lanszterének színrevitele, mely előadás annak idején a kaposvári színházi találkozó szinte minden díját elnyerte. Dehát annyi mindent kellene felsorolni - az Illyés-drámá- kat, a többi magyar bemuta­tót, a Shakespeare-műveket, kiváltképp a Vihart, vagy a Tévedések vígjátékát; szólni kellene az operákról - Háry Jánosról vagy a Kékszakállú herceg váráról, de kevés a hely, az idő szorít, a nyomda vár.. . Nehéz volt követni munka­tempóját, munkabírása legen­dás volt. Nagy közhely, de ő valójában két végén égette a gyertyát. Mint főrendező, kö­rülvette magát fiatalokkal, te­hetségekkel, s őszintén örült sikereiknek... 1981 végén elindult, hogy meghódítsa a fővárost ... Si­kerekkel és gyötrelmekkel vegyes 13 év következett. De ez már egy másik fejezet ... Nekünk megmaradsz pécsi­nek, mellközépig kigombolt ingben, farmernadrágban és papucsban, kacagásod vissz­hangzik a folyosón ... Em­lékedet őrzik a falak és a szí­vek. Búcsúzik Tőled: a Pécsi Nemzeti Színház társulata. Finn kanteleművésznő koncertje A Pécsi Magyar-Finn Társa­ság szervezésében Outi Niemi­nen jyväskyläi kantelemű­vésznő ad hangversenyt a Neve­lők Háza előadótermében, a Szent István tér 17. sz. alatt ja­nuár 18-án, szerdán este 6 óra­kor. A ritka hangszer fiatal mű­vésze az elmúlt tanévben a bu­dapesti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola ösztöndíjasaként tanult hazánkban. Ezalatt tizen­három önálló koncertet adott az országban. Mai hangversenyén népdalokat, klasszikus zenét és kantelére írt régebbi és mai ke­letű zeneműveket játszik. Outi Nieminen bemutatja a jellegzetes finn hangszert és a kantelezenélést az ének-zeneta- gozatos Mátyás király utcai Ál­talános Iskola tanulóinak is. Mindenről, ami érdekli a nőket: Tetőtől talpig harisnyában Férfiak közt is állta a próbát A legszexisebb férfi Nyugtalanító nyugdíjhelyzet Divat szabadidőben is Borbás Gabi és a felmondó bunda A férfi, ha beteg Halálos fogyókúra Varsányi Zsuzsa kincsei Gondolatébresztő zene Érdekesség! Jeti, a titokzatos hegyi ember Az igényes nők hetilapja GYÖNGY ox lfz c/evd»n aVúr'aV Az igényes nők hetilapja * k i j

Next

/
Thumbnails
Contents