Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-17 / 16. szám

1995. január 17., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 HA VAN ÚT A TEKERESI-SZŐLŐHEGYRE, AKKOR MIÉRT NINCS? A megközelíthetetlen domb Kik lesznek az alpolgármesterek? Esélylatolgatás Mohácson Gyönyörű tájon, a Pécsi-tó feletti dombokon vezet a most még nehezen járható út Fotó: Läufer László A villany már nem gond. Amíg azonban eddig is eljutot­tak a Tekeresi-szőlőhegy telek­gazdái, eltelt jó néhány esz­tendő, pedig már több éve a rendelkezésükre állt - alig pár hónappal a célt szolgáló társulás megalakítása után - az engedé­lyezési terv. Az alaphelyzet - villany, víz és az anyag szállítá­sára alkalmas út hiánya - tehát belátható időn belül javul. Még néhány hónap, és nem kell pet­róleumlámpa. A hegy oldalában és tetején annak idején telket vásárlók szerint ez az ország legszebb pontja. Mi több, teszik hozzá, azok a németek, hollandok, akiknek volt módja körbenézni a világban, állítják: hasonló lát­vány, mint amilyen a hegyre felbaktatók előtt megnyílik, leg­feljebb még Új-Zélandban fo­gadja a turistákat. A orfűi völgy valóban páratlanul szép, az al­ján elnyúló tavakkal, a keleti oldalt ítísérő fenyvesek sötét­zöldjével, az ősz pompáját szí­nes lombkoronával ünneplő er­dőkkel. Aki manapság kellő helyis­meret hiányában felmerészke­dik a Tekeresi-szőlőhegyre, szélrongyolta műanyagzsákokat lóbáló, foszló madzagokkal el­kerített területeket lát: a kárpót­lás során megszerzett, illetve az orfűi önkormányzat által eladott földeket. Mondják, többeknek igen nagy területek jutottak, s számosán ámuldoznak rajta: mi­lyen hallatlanul kis összegért. Ez a felparcellázás azonban szült némi keveredést. Ahol például korábban földút volt, azt már beszántották, régebbi leágazásánál most már magán- területet jelző „madzagkerítés” feszül: gyakorlatilag csak bir­tokháborítás árán juthat el a te­lektulajdonosok egy része a há­zához. A terület - mintegy 70 telek húzódik itt - zártkert. Ez persze bizonyos kötelezettségeket ró az önkormányzatra, többek kö­zött biztosítani kell a megköze­líthetőségét, állítják a telektu­lajdonosok.* Következtethetünk erre abból is, hogy a terület fel­mérését követően szakemberek kijelöltek egy új nyomvonalat - meredeken kapaszkodik fel a dombtető gerincére -, amit az önkormányzat dózerrel ki is ko­tort. Ám ezzel komoly gondjuk van az érintetteknek. Radványi János, akit a közös ügyek „haj­szolására” választottak képvise­lőjüknek, azt mondja: ők saját költségen, megfelelő vastag­ságban leterítenék az utat kővel. (A telektulajdonosok közül csaknem hatvanan felvállalták.) Csakhogy annyira keskeny, hogy a „legcsökkentettebb” pa­raméterű út kialakítására sem alkalmas: az elvárt 6 méter he­lyett nincs 4 méter a szélessége. Nem baj, teszi hozzá Radványi János, ők kialakítanák a kitérő­ket is. Csakhogy az út mellé árok is dukál, illetve meg kel­lene oldani az elfolyó vizek át­vezetését a burkolat alatt. Az árok már nem fér el, az átvezető csöveket - bár hozzáértésénél fogva pontosan tudja, hol lenne ezekre szükség - megfelelő szakmai engedély hiányában nem lehet csak úgy „ex has” le­rakni. A csöveket egyébként az önkormányzat adná. Márpedig az út megléte, vagy hiánya ez esetben komoly ér­tékcsökkentő tényező. Amikor nagy szárazság van, irgalmatlan porfelhőbe burkolva feljutnak a gazdák, háztulajdonosok a Te­keresi-szőlőhegyre, ha azonban esni kezd az eső, rohanvást vi­szik le a gépkocsikat a völgybe, mert különben akár egy hétre is fent ragadhatnak. Szó szerint: a legmárkásabb ragasztó sincs olyan, mint ennek az „útnak” felázott talaja. Akik építkeztek már itt, többször átélték: a meg­rendelt anyaggal a teherautó nem tudott felmenni, le kellett a téglát, cementet, homokot, só­dert rakni Tekeres végén, hogy miután az út megszáradt, me­gint csak felpakolni, s újabb fu­vardíjat fizethessenek. .. Mit mond az önkormányzat? Kovács Dezső polgármester egyszerűnek véli a megoldást. Miután az utat mindkét oldalról magánterület kíséri, ezekből az önkormányzatnak nincs pénze egy-egy métert kisajátítani. Úgy véli: az érdekelteknek kellene a területek gazdáival erről tár­gyalni. Ha átadják az egy mé­tert, akkor meg lehet csinálni az utat. Nehezen lehet vitatni, amit a polgármester mond. Legfeljebb annyit tehetünk hozzá: miután valóban az ország egyik leg­szebb pontjáról van szó, idegen- forgalmi centrumról, ahova számos náció jár, mennyiben magánügy, s mennyiben köz­ügy egy út megépítése? Mészáros Attila A december 19-én tartott alakuló közgyűlést követően eddig mindössze egy alka­lommal ülésezett Mohács képviselő testületé: a kará­csony előtt, sebtében összehí­vott tanácskozáson egyetlen téma szerepelt napirenden, nevezetesen a szennyvíztisz­tító mű építését kellett jóvá­hagyniuk friss mandátumuk birtokában a szenátoroknak. Azóta három hét telt el, s a mohácsiak igen csak hiányol­ják a városi kábeltévések jó­voltából hétfő és kedd estékre biztosított programjukat, a „mapet-show-nak” titulált testületi üléseket. A várakozás nem ok nél­küli, hiszen kíváncsian figye­lik a polgárok, hogy a szava­zataik alapján fölállt tizen­nyolc fős új önkormányzat melyik két tagját érdemesíti majd az alpolgármesteri címre? A város életére odafi- gyelők természetesen tudo­mást szereztek az e kérdés el­döntésére összehívott, mun­kaközi értekezletnek hívott, de valójában zárt ülésnek szá­mító, a múlt héten tartott vá­rosházi összejövetelről, s be­szélnek egyfajta paktumról is, melyet a jól értesültek szerint az SZDSZ-MSZP-FIDESZ- Köztársaság Párt kötött csü­törtökön. Elhangzanak nevek és vélemények. Szimpátia, ismertség, esetenként a ráter­mettség, a szakértelem a mérvadó. Egy biztos: az önkormány­zati törvény nem szab határt sem arra, hány alpolgármes­tere legyen egy településnek, sem azt nem írja elő, hogy mi­kortól. Viszont arról egyér­telműen rendelkezik, hogy a személyt, vagy személyeket a polgármesternek kell jelölnie, a megválasztáshoz pedig mi­nősített többségi szavazat szükséges, vagyis, amennyi­ben a képviselők fele plusz egy fő áldását adja a tisztség betöltését vállaló jelöltre. Nos, Mohácson a testület határozott a két alpolgármester választá­sáról, s a kívánságnak megfe­lelően Kuti István polgármes­ter szándéka szerint egy kon­zervatív és egy liberális vona­lat képviselő személyt látna szívesen maga mellett. Vi­szont az első menetben tett ja­vaslatával a testületi tagok többsége nem értett egyet. Most azt mondja, amolyan „kizárásos alapon” négy név közül kell először magának, majd a testületnek választania, s a személyek: Kolbach Fe­renc (a német kisebbségi ön- kormányzat révén bejutott képviselő), Lajdi Antalné (KDNP-MDF), dr. Bódis Ist­ván (Köztársaság Párt) és So­mogyi László (SZDSZ). A barátkozó megbeszélé­seknek, pártok, csoportok egyezkedésének várhatóan ja­nuár 23-án vége lesz, ekkor ugyanis zárt ülésen eldőlhet, hogy kik segítik majd az elkö­vetkező négy évben alpolgár­mesterként a város vezetését. Ugyancsak ezen a napon kí­vánnak arról is határozni, kik kerüljenek az egyes bizottsá­gokba. Berta M. A Álarcos útonállók félmilliós zsákmánnyal Vasárnap, a hajnali órák­ban, a 71-es főút Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti szakaszán két álarcos férfi fel­tartóztatta egy magánvállal­kozó IFA típusú tehergépko­csiját. Egy fegyvernek látszó tárggyal a gépkocsivezetőt a nála lévő, összesen mintegy félmillió forint készpénz át­adására kényszerítették, amit a vezető megtett, majd - fel­tehetően személygépkocsival - Keszthely irányába elmene­kültek. A Zala Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnügyi osztálya a rablás ügyében haladéktala­nul megkezdte a nyomozást és az ismeretlen elkövetők mie­lőbbi kézrekerítése érdekében 100 ezer forint jutalmat aján­lott fel az információkért, il­letve a nyomravezetőnek. A Sajtófotó ’94 pályázaton az egyik különdíjat lapunk fotóriportere, Tóth László nyerte két el­fogadott fotósorozatával. Ezúttal az Összedőlt a piramis című képsorából közlünk egy felvételt. A kép a múlt év tavaszán készült „Tribu-álom” szertefoszlásának döntő pillanataiban, amikor a befektetők - túlnyomórészt egyszerű kisemberek, akik szinte értéktelen kárpótlási jegyeiket akarták megfiadztatni; esetleg saját temetésükre félretett pénzecskéjüket szerették volna meg­forgatni - a pécsi sportcsarnokot is megtöltötték, hogy vélt érdekeiket egyeztethessék Biztosítószékházat avattak Budapesten Közös székházat avatott hét­főn Budapesten a Generáli és a Providencia Biztosító. A Teréz körút 42-44. szám alatt az oszt­rák-magyar tervezőcsoport a mai budapesti irodaház-építési divattól eltérően nem hatalmas üvegpalotát, hanem a szomszé­dos lakóházak közé anyagában és stílusában tökéletesen illesz­kedő székházat tervezett. Az épület hasznos alapterü­lete meghaladja a 7800 négy­zetmétert, a pénzintézeti mun­kát a legkorszerűbb technikai berendezések segítik, például a több mint 170 PC-ből álló or­szágos számítógépes hálózat. Az ország harmadik, illetve ötödik legnagyobb biztosítótár­sasága 12, valamint 5 százalék­kal részesedik a biztosítási pi­acból. Mindkét társaság arra törek­szik, hogy bővítse ajánlatainak skáláját, és az eddiginél jobban kiszolgálja ügyfeleit. A kor­szerű, új székház is ezt szolgálja majd. Az ünnepélyes megnyitón je­len voltak a főváros vezetői, to­vábbá Ausztria és Olaszország budapesti nagykövetei, hiszen mindkét biztosító osztrák, il­letve olasz érdekeltség. Demszky Gábor főpolgármester köszöntőjében egyebek között arról szólt, hogy Budapesten je­lenleg 80 ezren dolgoznak a pénzügyi szektorban, s néhány éven belül ez a létszám várha­tóan 200 ezerre növekszik. Ép­pen ezért szükség van korszerű irodaházakra is. Ä főpolgármes­ter megígérte, hogy a székház környékéről az önkormányzat rövidesen eltünteti az utcaképet rontó bódékat. Baranya idén is ünnepelhet Majd száz programot kínál az idei évre a Baranya megyei Művelődési Központ ajánlója azoknak, akik érdekes szóra­kozásra vágynak. A megye egész területére vonatkozó összeállításban a hagyomá­nyos ünnepek mellett a csak néhány éves múltra visszate­kintő fesztiválok, illetve új kezdeményezések is helyet kaptak. Januárban a Magyar Kultúra Napja a kiemelt esemény, míg februárban ünnepük Szigetvá­ron a török uralom alóli felsza­badulás 306. évfordulóját. Ek­kor lesz a mágocsi falusi far­sang, a XXIV. Schneider Lajos Dunántúli Népdaléneklési Ver­seny Mohácson, s ugyanitt a busójárás is a hónap végén. A gazdasági élet eseménye lesz márciusban a mezőgazda- sági hét. Más közönséget vonz majd a IV. Magyarországi An­gol Nyelvű Diák Drámafeszti­vál, a szigetvári országos társas­táncverseny, az amatőr csopor­tok bemutatkozását lehetővé tevő színházi világnap, illetve a IV. Eleven Fesztivál. Változa­tos programokkal zsúfolt az áp­rilis, amikor is Drávafokon tart­ják a Magyar nyelv hetét, Szi­getváron a műemléki világnapot és az irodalomtörténészek VI. Zrínyi konferenciáját, Sombe­rekén a német gyermekszínját­szó csoportok találkozóját, Pécsváradon Kígyós Sándor szobrának avatását, de lesz versmondó verseny, húsvéti to­jáshímző bemutató és vásár, Éneklő Ifjúság hangverseny, tánc világnapja, pécsi amatőr táncművészek és csoportok gá­laműsorával. Május persze a majálisok je­gyében telik. Sásdon tavaszi fesztivált, Sellyén Ormánsági napokat tartanak, Mohácson a Nepomuki Szent János Ünnep­ségre kerül sor, Pécsváradon baranyai ifjúsági fúvószeneka­rok randevúznak, míg Sombe­rekre Langenauból érkezik a vendégkórus, Szigetváron pedig a IV. Európai Ifjúsági Fesztivál hangversenyére kerül sor. Kez­dődik a pécs-baranyai gyermek- fesztivál, és a Tettyén ismét gyermeknapot rendeznek. Júniusban nemzetközi ven­dégsereg jön Pécsre, a fúvós­fesztiválra, a X. Pécsi felnőtt­bábfesztiválra, illetve Komlóra, a gyermekkórusfesztiválra, mely már 12. lesz a sorban. Pé­csett a horvát nap és a magyar népdal napja mellett Mohácson pünkösdi dalostalálkozó zajlik majd. A júliusi tomboló nyár­ban csak az országos szőttes- és cserépvásár, illetve a közép-eu­rópai alternatív fesztivál szere­pel a kínálatban, de már augusz­tusban több a lehetőség, Mohá­cson sörfesztivál lesz, a megye számos településén különböző rendezvényekkel megünneplik majd Szent István napját, s kez­dődnek a Komlói Napok. Az ősz dús programot ígér, különösen a szeptember, a Me­diterrán Ősz nagy sikerrel ke­csegtető eseménysorával, majd a Pécsi napok változatos ren­dezvényeivel. Az európai bor- dalfesziválnak újra Pécs az ott­hona, ahogyan a már hagyo­mánnyá lett Szőlő és bor ünne­pének is. Szigetváron nemcsak a Zrínyi emlékünnepségekre várják az érdeklődőket, de a ze­nei világnapra is. Októberben Siklós is bekapcsolódik az ősz és a szüret körüli ünnepekbe. Szigetváron történelmi konfe­renciát szerveznek, de nemzet­közi társastáncversenyt is. Pécsváradon a híres-nevezetes gesztenyeszüret, Magyarluka- fán pedig a Vendel-napi búcsú vonzza a látogatókat. Pécsett a határon túli magyarok feszti­válja kezdődik. Novemberben a komlói Borbála napokat emel­hetjük ki, míg a december a hangversenyeké: ekkor ünnep­ük a magyar kórusok napját. Ezek a rendezvények nem­csak arra alkalmasak, hogy föl­fedezhessük hazai értékeinket, gyakorolhassuk szokásainkat, s gyermekeink is megismerhes­sék hagyományainkat. A kül­földiek, akár turistáskodni jön­nek, akár a gazdasági élet sze­replőiként, értékes tapasztala­tokkal, élményekkel, sőt hasz­nos kapcsolatokkal is gyara­podhatnak. Az ünnepek azt is lehetővé teszik, hogy későbbi szoros kulturális, gazdasági együttműködés teremtődjék a megye, a régió, sőt a szomszé­dos országok között. Már ebből a nem is teljes programsorból is látható, hogy ez a megye óriási kulturális értéket képes megmu­tatni. A jól működő demokráci­ákban a gazdasági sikerek alap­ját is a szellemi tőke kreatív fel- használása jelenti. Azt pedig, hogy ezenközben az ország ugyanaz az az ország maradjon, csak akkor lehet biztosítani, ha egy nép féltőn óvja régi-új, de a szülőföldhöz kötő hagyomá­nyait. H. I. Gy. Vágják a jeget a Balatonon Sportolásra még nem, de vermelésre már alkalmas a Balatonon a jég. Siófok és Fonyód térségében tíz cen­timéter, a Keszthelyi-öböl­ben ennél valamivel véko­nyabb a jég, de még ott is megfelelő ahhoz, hogy meg­kezdjék a jégvágást - mondta az MTI érdeklődé­sére Szakái Tamás, a Bala­toni Halászati Rt. területi igazgatója. Mint elmondta: a szokásosnál később kezdhet­ték el a munkát, hiszen a múlt évben már december­ben hozzáláttak. A fonyódi és a siófoki vermekbe autók­kal szállítják a jeget, a keszt­helyi partközeli verembe vi­szont a hagyományos mó­don, csillékkel továbbítják. A nyári halászatokon ezzel a jéggel hűtik a frissen fogott zsákmányt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents