Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-16 / 15. szám
1995. január 16., hétfő Külföld uj Dunántúli napló 11 FRANCIA EU-ELNÖKSÉG Tizennégy nagyberuházás Szarajevóban újra járnak a villamosok DÉLSZLÁV VÁLSÁG: Megtévesztő lehet a csend Fór is György, az MTI tudósítója jelenti: A gazdasági növekedés és a fokozottabb munkahelyteremtés elősegítését jelölte meg első számú feladatként Alain Juppé francia külügyminiszter Brüsz- szelben tartott sajtóértekezletén, amelyen - Alain Lamassoure európai ügyi miniszter társaságában - ismertette a január 1-jén kezdődött féléves francia EU-elnökség hivatalos programját. A további kiemelt teendők között említette az európai biztonság erősítését, valamint az EU külkapcsolatainak kiegyensúlyozását. A gazdasági és foglalkoztatási kérdés kapcsán a francia diplomácia vezetője - aki ezekben a napokban programegyeztetés céljából felkeresi az EU-tagországok fővárosait - utalt arra, hogy pillanatnyilag ez az, ami a leginkább foglalkoztatja a tagállamok kormányait. A konkrét teendők sorában említette a tavalyi esseni EU-csúcson jóváhagyott 14 európai közlekedésfejlesztési nagyberuházás megkezdésének előkészítését, illetve a majdani közös pénz megteremtését célzó Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (elvben 1997-ben esedékes) harmadik fázisának megalapozását. Pénteken kormányalakítási megbízatást kapott Lamberto Dinit kiválóan ismerik külföldön, elsősorban pénzügyi körökben. Az olaszok döntő többsége jószerint akkor tanulta meg a nevét, amikor tavaly tüntetni indultak az utcára az általa kidolgozott költségvetési terv ellen. 1931. március 1-én született Firenzében. Az ottani egyetemen végzett a közgazdasági szakon, majd az amerikai Minnesota és Michigen egyetemein folytatta tanulmányait. Egész életét a bankvilágban töltötte. 1959-ben került a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol bejárta a teljes ranglétrát, míg eljutott a központi társigazgatói szintre. 1976 és 1979 között Olaszország, Görögország, Portugália és Málta képviselőjeként az IMF ügyvezető igazgatója volt. 1979-ben tért vissza Olaszországban, ahol a központi bank, a Banca D'Italia vezérigazgatója lett. Ezt a tisztséget töltötte be egészen 1994. május 10-ig, amikor Silvio Berlusconi kormányában az egyik legfontosabb gazdasági tárca, a kincstárügyi minisztérium élére került. Bár független politikusként Juppé külön szólt az „európai építmény szociális dimenzójá- nak„ fontosságáról. Jelezte, hogy a félév során Párizs „társadalmi párbeszédet” kíván folytatni a kérdésről nem csupán az érintett kormányokkal, hanem a társadalmi, érdekképviseleti szervek képviselőivel is. A francia elnökségi program harmadik elemeként említette az európai biztonság erősítését, amelybe szavai szerint a délszláv válság ügye ugyanúgy beleértendő, mint például az oroszországi konfliktusok alakulása. Külön is aláhúzta a márciusban Párizsban esedékes európai stabilitási konferencia jelentőségét. Az EU külkapcsolataiban Juppé szerint a francia elnökség során bizonyos „kiegyensúlyozásra” kerül majd sor. így egyfelől tovább folyik majd a kelet- és közép-európai országokkal már rögzített párbeszéd és együttműködés - a félév során hat miniszteri szintű találkozóra is sor kerül a Tizenötök és a társult kelet-európai „hatok” között, jegyezte meg a francia miniszter másfelől azonban a francia elnökség határozott lépéseket kíván tenni az EU mediterrán kapcsolatainak erősítésére is. került a kormányba, Berlusconi szoros szövetségesének bizonyult. Kapcsolatukat nem árnyékolta be, hogy a Dini nevével fémjelzett, rendkívül szigorú költségvetési tervet az olasz és a nemzetközi pénzügyi világ egyértelmű helyesléssel fogadta ugyan, de Berlusconi a kezdeti elszánt álláspontját feladva a szakszervezetek nyomására belement annak enyhítésébe, s abba, hogy egyik legfontosabb elemét, a társadalombiztosítás reformját kivegyék belőle. Politikai szerepet miniszterré történt kinevezése előtt soha nem vállalt, s a Berlus- coni-kormányban töltött hét nehéz hónap egyáltalán nem kezdte ki politikusi hitelét. Konzervatív, rendkívül kemény és fegyelmezett politikusként ismerték meg. Talán ő volt az egyetlen miniszter, akinek képességeit az ellenzék soha nem vonta kétségbe, akit soha nem tartott önteltnek, arrogánsnak, hozzá nem értőnek. Költségvetési terve a szakszervezetek egységes elutasítását váltotta ki, ám az olasz közvélemény mégis Berlusconinak tulajdonítja azt a „csodát”, hogy feltámasztotta a harcos olasz munkásmozgalmat. Bosznia frontjain már több mint egy hete tart a viszonylagos nyugalom, s Horvátország szerb ellenőrzés alatt lévő területein is csak kisebb összecsapások robbantak ki a több mint fél évvel ezelőtt megkötött fegyverszüneti egyezmény életbe lépése óta. A délszláv válság fő kérdése, a területek megosztása azonban továbbra is megoldatlan, s ezért könnyen elképzelhető, hogy mind Boszniában, mind pedig Horvátországban fellángolnak a harcok. Csak hátrány A háború kiújulásának veszélye elősorban Boszniát fenyegeti: a Jimmy Carter volt amerikai elnök által elfogadtatott négy hónapos szerb-muzulmán fegyvemyugvási egyezmény szinte kizárólag csak a harcok beszüntetésére összpontosít, s csak annyiban jelent elmozdulást a holtpontról, hogy lehetővé teszi a béketárgyalások folytatását. A tárgyalásokon, ha egyáltalán sor kerül rájuk, a szerbek és a muzulmánok minden bizonnyal korábbi álláspontjukat ismételgetik majd, s a szemben álló felek merevsége előrevetíti az újabb kudarcot. A muzulmánok nem hajlandóak beleegyezni a boszniai szerbek kivételével mindenki által elfogadott nemzetközi béketerv gyökeres átalakításába, míg a szerbek újabb területi engedményeket követelnek, s ragaszkodnak a boszniai „Szerb Köztársaság” és Jugoszlávia konföderációjának lehetővé tételéhez is. Boszniai szerb vélemények szerint a szerbeknek az egykori jugoszláv tagköztársaság területének több mint fele járna, míg a nemzetközi összekötőcsoport csak 49 százalékot ajánlott fel a Bosznia területének több mint hetven százalékát ellenőrzésük alatt tartó szerbeknek. Belgrádi értékelések szerint a látványosan „eladott” Car- ter-terv lényegében csak elodázza a megoldást, s mivel még a politikai alku körvonalai sem látszanak, elkerülhetetlennek tűnik a harcok fellángolása. Tovább súlyosbítja a válságot, hogy a boszniai horvátok sem elégedettek a kialakult helyzettel, s arra készülnek, hogy erővel szerezzék vissza azt, amit nem sikerült politikai eszközökkel megkaparintaniok. Erőgyűjtés A négy hónapos tűzszünetet a szemben álló felek minden bizonnyal erőgyűjtésre és újabb külföldi szövetségesek keresésére használják majd fel: Alija Izetbegovic - néhány nappal a tűzszünet életbe lépése után - ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy május 1-e után oldja fel a muzulmánok elleni fegyverszállítási embargót. Az embargó ellenére folyamatosan érkeznek a fegyverek Boszniába, s Közép-Boszniában a muzulmánok és a horvátok már helyreállították Közép-Európa legnagyobb lőszer- és fegyvergyárait. A boszniai szerbekhez is érkeznek újabb fegyverek, legalábbis erre utal, hogy novemberben - néhány nap leforgása alatt - korszerűbb légvédelmi rendszerekkel váltották fel az SA-2-es rakétákra alapozott rakétaállásokat. A háború kitörése óta a telek viszonylagos nyugalomban teltek el Boszniában, ám félő, hogy tavasszal ismét fellángoltak a harcok, amelyek már eddig is több mint kétszázezer emberéletet követeltek, s több mint másfél millióan menekültek el otthonukból. A horvátországi szerb kraji- nák jövője sem rendezett, s Zágráb egyre türelmetlenebbül igyekszik elérni a szerb kézen lévő területek visszacsatolását. A zágrábi vezetők az utóbbi hónapokban folyamatosan azzal fenyegetőztek, hogy nem hosz- szabbítják meg az ország területén állomásozó ENSZ-erők mandátumát, s katonai erővel állítják helyre a krajinákban Horvátország szuverenitását. Az időhúzás mestereivé vált krajinai szerbek szemmel láthatóan nem különösebben aggódnak a fenyegetések miatt, s abban bíznak, hogy Zágráb, amely tudja, hogy a világ nem támogatná a hadsereg bevetését, egyedül nem meri megtámadni a jól felfegyverzett szerb haderőt. A krajinák A krajinai területek - bármennyire is nem tetszik ez Zágrábnak - egyre inkább Ciprusra hasonlítanak: a Horvátország területének egyharmadát ellenőrzésük alatt tartó szerbek többször is hangsúlyozták, hogy nem hajlandóak horvát hatalom alatt élni, s az elmúlt három évben gyakorlatilag teljesen leválasztották magukat Horvátországtól. Ám elképzelhető, hogy a szerbek végül elszámítják magukat: Horvátországba több csatornán keresztül is dőlnek a fegyverek, s eljöhet az idő, amikor Zágráb már úgy érezheti, hogy sikerrel vetheti be hadseregét a krajinák visszaszerzésére. Németh András Lamberto Dini Csecsen ábécé Új vodka * Új itallal rukkolt ki szilveszterre a Szamara városbeli „Forrás” szeszipari vállalat. A májbetegségek gyógynövényeként ismert máriatövis (Silybum ma- rianum) kivonatával készült új vodka fogyasztása nemcsak kellemes, hanem hasznos is - feltéve, hogy nem adagolja túl a nedűt a páciens ... Lopott hegedűk Különös rendezvény nyílt a hét végén Párizsban: mintegy ezer lopott hegedűt és gordonkát állított ki a rendőrség, hogy régi tulajdonosaik esetleg ráakadhassanak egykori hangszereikre. A legértékesebb hegedű egymillió frankot ér, a többiek ára néhány ezer franktól 200 ezer frankig terjed. A „kiállítás” jövő keddig tart nyitva, de csak azok látogathatják, akik a bejáratnál fel tudják mutatni egykori hangszerük fényképét, vagy a lopásról felvett rendőrségi jegyzőkönyvet. Az első órákban máris harminc hangszer került vissza jogos tulajdonosához. A világlapok címoldalait a cse- csenföldi háború drámai hírei, nemzetközi politikai vonatkozásai foglalják el. Csecsen ábécénk az események hátterébe kíván betekintést engedni. Csecsenföld /CsecsnyaJ. Az Észak-Kaukázus előterében elhelyezkedő több mint 16 ezer négyzetkilométeres terület, népessége egy és negyedmillió.Kö- zülük 800-900 ezer a csecsének száma, akik a cserkeszekkel, kabardokkal, lezginekkel és adigék- kel a Föld egyik legősibb kaukázusi etnikumához tartoznak. A Csecsenföld Grúziával, illetve Oroszországon belül Dagesztán- nal, Inusétiával, Észak-Oszétiával és a sztavropoli területtel határos. Csecsen történelem. Az orosz cárok a 16. század óta a kaukázusi körzet meghódítására törekedtek. Különösen jelentős sikereket ért el Nagy Katalin, aki a törökök legyőzése után, a mai Észak-Oszétia területén megalapította Vlagyikavkáz erődjét, amely már nevében is a Kaukázus feletti uralmat sugallta. 1834-ben, az oroszok akarata ellenére, a ma is példaképnek tekintett Samil imám önálló államot hozott létre, amelyet csak 1859-ben sikerült felszámolni. A függetlenség iránti vágy azonban változatlanul élt, és 1918-ban létrehozták az Észak-Kaukázusi Köztársaságot, amely azonban csak egy évig létezett. A csecsének mind a fehérek, mind a vörösök ellen harcoltak a polgárháború idején, és Sztálin csak a harmincas évek derekára, a hegyvidéki falvak lerombolásával tudta biztosítani a "rendteremtést". 1940 telén újra fellázadtak, mire Kazahsztánba deportálták őket, és csak 1957 után kezdődhetett a visszatelepülés. A Szovjetunió felbomlása idején megbuktatják a Moszkvához hű helyi vezetőket, 1991 októberében egyoldalúan kihirdetik Csecsenföld függetlenségét, és a központ akaratával szemben Dzsohar Dudajevet elnökké választják. A csecsen önállóságot senki sem ismerte el, de az új vezetők dacoltak az orosz hatalommal. Tavaly decemberben pedig megkezdődött a katonai akció. Dudajev. Az 51 éves csecsen elnök a kazahsztáni kitelepítés idején abban az elkülönítő táborban született, ahova családját hurcolták, s csak 13 évesen térhetett vissza hazájába. Repülőtiszti főiskolát végzett, kitüntették az afganisztáni háborúban, majd az észtországi Tartuban egy stratégiai légihadosztály parancsnoka lett. Innen került a volt szovjet tábornok a csecsen elnöki székbe. Több merényletet kíséreltek meg ellene, magas vérdíjat tűztek ki fejére, de igazi túlélőnek bizonyult. Groznij. Csecsenföld „békeidőben” 150-200 ezer lakosú fővárosa. A név megegyezik IV. Iván cár jelzőjével , a különböző fordítások szerint Rettegett illetve Rettenetes. Hadzsijev. Moszkva elképzelése szerint a katonai rendezést követően 2-300 tagú népképviseleti kamarát és „csecsen nemzeti kormányt” kell alakítani, amelynek várhatólag Aszlambek Hadzsijev olajipari szakember, volt miniszter lenne a kulcsfigurája. Jelentős csecsen politikai személyiség Ruszlán Haszbulatov is, aki Jelcin ellenlábasaként,az oroszországi parlament elnökeként védte az épületet az emlékezetes, másfél évvel ezelőtti ostrom idején. A hírek szerint nem híve a Moszkvától való elszakadásnak. Kaukázus. Pontosabban a hegység északi része, amelyet Kis-Kaukázusnak, vagy Cisz-Kaukázusnak, Kaukázuson inneni területnek neveznek. Ebben a régióban tizenkét kis nép él, lélekszámúk a néhány tízezertől legfeljebb egymillióig teljed. Egymás ellen is harcoltak, elég az oszétek és ingusok háborúskodására gondolni, de a csecsenekkel való szolidaritás jegyében megalakították a Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációját. Zikr. A híres, fanatikus, csecsen harci tánc. A csecsének különben a múlt század kezdetéig keresztények voltak s akkor kezdtek áttérni az iszlám hitre. Nagy teret hódított közöttük az Észak-Afrikában is jelenlevő szufizmus, a mohamedán vallás egyik misztikumra hajlamos irányzata. ft. 1 1 i Szerelmük Szingapúr A kínai fiatalok az Egyesült Államokat és Japánt szeretik a legkevésbé, ideáljuk pedig Szingapúr. A kínai ifjúsági kutatóközpont közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek közel fele Kínát választotta, mint az általa legkedveltebb országot. Negyven százalék az Egyesült Államok és Japán után Vietnamot és Oroszországot nevezte meg a „nem szeretett” országok között. Az Egyesült Államok egyébként úgy nyerte el az „első” helyet, hogy a megkérdezettek közel 75 százaléka rá szavazott - írja az AP. A legkedveltebb ország valószínűleg azért Szingapúr, mert a fiatalok a Kína jövőbeli képét látják benne. Amikor a felmérés résztvevőit arról kérdezték, hogy szerintük melyik külföldi országban kedvelik a legjobban Kínát, a rangsorban Észak-Ko- rea végzett az első helyen. Elesett ENSZ-katonák Tavaly 135 ENSZ-katona vesztette életét a világ válság- övezeteiben, s a legtöbben - 61-en - az egykori Jugoszlávia területén haltak meg - jelentették be a világszervezet illetékesei. A jelentés szerint a tavalyi év valamivel jobb volt, mint az 1993-as, amikor 203 ENSZ-katona halt meg küldetése teljesítése közben. Az ENSZ jelenleg csaknem 70 ezer kéksisakost állomásoztál a világ 17 országában, s a legtöbben az egykori Jugoszlávia területén teljesítenek szolgálatot: Boszniában 23 ezer ENSZ-katona van, a többi volt tagköztársaságban pedig további 15 ezer kéksisakos tevékenykedik. A világszervezet adatai szerint a békefenntartó akciókra az ENSZ tavaly 3,6 milliárd dollárt költött. Közúti dugók A közlekedési dugók évente 200 milliárd márka gazdasági kárt okoznak Németországban - állítja a Bajor Gyáriparosok Szövetsége (LBI), és további útépítéseket sürget a helyzet javítása érdekében. Az ÉBI tanulmánya - amelyet a dpa ismertetett - a többlet üzemanyag-felhasználást, a kieső munkaidőt és a fölöslegesen lekötött szállítókapacitás költségét számolta fel a veszteségek között. A közutak építése nem tartott lépést a közlekedési teljesítmény növekedésével Németországban. 1982 és 1992 között 40 százalékkal növekedett a szállítások összvolumene a német utakon, míg az útépítések volumene ugyanebben az időszakban mindössze 10 százalékkal emelkedett - hívta fel a figyelmet az ellentmondásra a bajor gyáriparosok szövetsége. Dollárbefektetések Romániában 1994-ben csaknem megháromszorozódtak a külföldi bekeftetések, és értékük 627 millió dollár volt (az előző évben 227 millió dollár) - jelentette a Reuter. A Román Fejlesztési Hivatal véleménye szerint a külföldi beruházások jelentős emelkedése Románia nagyobb politikai és gazdasági stabilitását fejezi ki. A legnagyobb külföldi befektető tavaly Dél-Korea volt, 158 millió dollárral és ezzel megelőzte Németországot. A második helyezett Németország 1994 októberéig 99,9 millió dollárt invesztált Romániában. Chile gazdasága Chile 8,9 százalékos inflációval búcsúzott az 1994-es esztendőtől, ami 1961 óta a legalacsonyabb - jelentette a Prensa Latina. Az Országos Statisztiaki Hivatal adatai szerint a hazai össztermék, a GDP tavaly 4,3 százalékkal bővült. A gazdaság gyenge pontja változatlanul a munkanélküliség: tavaly a munkaképes korú lakosság 6,5 százaléka volt állás nélkül.
